Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-29 / 307. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1983. XII. 29. A nicaraguai honvédelmi miniszter beszéde Az idén fokozódtak az ellenforradalmárok támadásai Átadták Kuba legnagyobb nyomdaipari üzemét Fidel Castro beszéde az ünnepségen (ČSTK) - Humberto Ortega nicaraguai honvédelmi miniszter Managuában beszédet mondott az ellenforradalmárok támadásai áldozatainak temetésén. Többek között elmondta, hogy az idén a somozista bandák támadásai következtében 947 polgári sze­mélyt gyilkoltak le, sebesítettek meg vagy raboltak el. A nicaraguai hadsereg és a milíciák 1824 táma­dót megöltek, további 590-et fog­lyul ejtettek vagy megsebesítettek. A banditákkal folytatott harcok so­rán több mint 300 sandinista kato­na esett el, és az ellenforradalmá­rok által okozott károk meghalad­ják a 100 millió dollárt. Strauss megértő Úgy tűnik, Franz Josef Straussnak, a nyugatnémet jobboldal egyik prominens sze­mélyiségének megfelel az amerikai intervenciós egysé­gek és helyi bábjaik által Gre- nadára kényszeritett ,,béke“. Strauss ugyanis a karibi tér­ségben tett ,,túristaútja" során ellátogatott Grenada szigetére is. Amint arról a Die Welt be­számolt, a CSU és a bajor tartományi kormány elnöke kedden a floridai Miamiből re­pült magángépével Grenadá- ra, hogy ,,tájékozódjon“ az ot­tani helyzetről. Strauss megértést mutatott a Reagan-kormányzat inter­venciós módszerei iránt, s rög­tön az amerikai invázió után - elsőként és egyedül a nyu­gatnémet vezető politikusok közül - feltétel nélkül üdvözölte is az agressziót. (ČSTK) Az amerikai ígéretek és a valóság (ČSTK) - A washingtoni kor­mányzat betiltotta a hústermékek importját a Dominikai Köztársa­ságból, Salvadorból, Haitiből, Pa­namából, Hondurasból és néhány más államból. Ez a döntés az Egyesült Államok leplezetlen pro­tekcionista politikájának újabb megnyilvánulása. A döntés nem keltett volna meglepetést, ha ko­rábban a Fehér Ház nem propa­gálta volna széles körben ún. kari­bi kezdeményezését. Az AP hír- ügynökség az intézkedés kapcsán megjegyezte, hogy az említett kezdeményezés eredetileg magá­ban foglalta azt a washingtoni kö­telezettséget, hogy az USA hoz­zájárul a karibi országok gazdasá­gi fejlődésének elősegítéséhez és felszámolja az USA-ba irányuló kivitelük előtt álló akadályokat. (ČSTK) - Kétszázezer katona - ebből 60 ezer amerikai - vesz részt a Team Spirit—84 fedőnevű hadgyakorlaton, amelyre jövő év február 1 -tői április közepéig kerül sor Dél-Koreában - közölték teg­nap Szöulban. A Team Spirit kö­zös dél-koreai-amerikai hadgya­Ortega beszédében rámutatott, hogy az 1982-es évhez viszonyít­va az idén jóval több támadást hajtottak végre az ellenforradal­márok. Nicaragua légterét például 620-szor sértették meg (tavaly 275-ször), a nicaraguai felségvi­zekre 160 alkalommal hatoltak be (tavaly 24 ízben). A tengeri provo­kációk segítségével több szabo­tázsakciót hajtottak végre jelentős gazdasági létesítmények, mint pl. Corinto, Puerto Sandinoés Puerto Cabezas kikötők ellen. Ortega végezetül megállapítot­ta, hogy a somozista bandák szo­rosan egyeztetik akcióikat a Costa Ricában meghúzódott egykori sandinista vezető, Eden Pastora ellenforradalmi szervezetével. Felhívta a figyelmet azokra az amerikai tervekre, amelyek arra irányulnak, hogy az ország észak­keleti részében, ahol a miszkito indiánok és más kisebbségek él­nek, létrehozzák a Nicaraua elleni invázió feltételeit. (ČSTK) 7 A Ronald Reagan amerikai elnök által kinevezett ún. kétpárti bizottság, amely Henry Kissinger egykori külügyminiszter vezetésével a közép-amerikai helyzetet volt hivatott „felmérni“, jelentésében elsősorban a térség­ben levő Amerika-barát rezsimek- nek nyújtott katonai támogatás je­lentőségét kívánja hangsúlyozni. Erről a Wall Street Journal című amerikai lap számolt be. Annak ellenére, hogy a Kissin- ger-bizottság tagjaival folytatott tárgyalásai során a latin-amerikai államférfiak és gazdasági szakér­tők többsége a közép-amerikai válság társadalmi és gazdasági gyökereire mutatott rá, a bizottság jelentésében arra a következte­tésre jut, hogy a katonai támoga­tást a gazdasági segítség elé kell helyezni. A jelentést 14 napon be­lül terjesztik a kormány elé, s je­lenleg még viták vannak a Kissin­ger által vezetett többség és a ki­sebbségben levő liberálisabb be­állítottságú tagok között. Ez utób­biak számára a bizottság ajánlásai túl „élesek“. Kissinger például Salvador ese­tében azt javasolja, hogy a jelenle­gi évi 60 millió dolláros katonai segélyt az USA a háromszorosára növelje. A gazdasági támogatás­ból teljesen ki kellene zárni Nica­raguát. A jelentés hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak to­vábbra is fenn kellene tartania a jogot a katonai intervencióra. A bizottságban még vita folyik ar­korlatok évente kerülnek megren­dezésre és mindig a fokozott fe­szültség forrását jelentik a Koreai­félszigeten és az egész Távol- Keleten. A most meghirdetett had­gyakorlat e manőverek történeté­ben a legnagyobb lesz. Kádár János fogadta a nemzetiségek vezető képviselőit (ČSTK) - Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap Budapesten fogadta a Magyaror­szágon élő szlovákok, délszlávok, németek és románok szervezetei­nek főtitkárait. A szövetségek ve­zetői tájékoztatást adtak a nemrég lezajlott nemzetiségi kongresszu­sokról. A találkozón nagyra értékelték az MSZMP következetes nemzeti­ségi politikáját, amely a lenini el­vekre támaszkodik, s ugyancsak pozitívan értékelték a nemzetisé­gek szerepét a szocialista épí­tésben. A bizalom megnyilvánulása (ČSTK) - Jurij Andropovot, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökét tegnap javasolták a Legfelsőbb Tanács képviselője­löltjévé a 11. megbízatási idő­szakra. Jurij Andropov jelölését a moszkvai Proletár választási körzet dolgozókollektívái javasol­ták a jövő év március 4-én sorra kerülő szovjet parlamenti válasz­tásokat megelőző összejövete­leken. Reagan részt vesz az előválasztáson (ČSTK) - Ronald Reagan két amerikai szövetségi államban- New Hamshire-ben és lllinoisban- bejegyeztette magát a jövö évi elnökválasztást megelőző elővá- íasztási jelölőlistára. A hagyományoknak megfelelő­en elsőként mindig New Hamshi­re-ben tartják meg az első elővá­lasztást, amely ezúttal jövő év feb­ruár 28-án lesz. lllinoisban márci­us 20-án kerül sor az előválasz­tásra. ról, „az USA érdekeit szolgálja-e“ a Nicaragua elleni közvetlen kato­nai beavatkozás kizárása. A bi­zottság „elemző“ tevékenységé­nek csúcsa néhány tagjának az a véleménye, miszerint Kennedy elnök annak idején rosszul tette, hogy a kubai válság idején nem rendelte el az inváziót a szigetor­szág ellen. Reagan azzal bízta meg erede­tileg a bizottságot, hogy megfogal­mazza az USA közép-amerikai politikájának hosszú távú céljait. Megfigyelők azonban már kezdet­ben rámutattak, hogy aligha vár­ható más a Kissinger-bizottságtól, mint az eddigi erőpolitika folytatá­sának az ajánlása. ARGENTÍNA Vizsgálat indul a katonai junták volt vezetői ellen (ČSTK) - Az argentin államfő tegnap aláírásával érvénytelení­tette elődjének amnesztiarendele­tét, amely lényegében felmentette a bűnösség alól a katonai diktatú­ra idején elkövetett gyilkosságo­kért felelős személyeket. Az elmúlt években a hadsereg ún. tisztogató hadműveletei, a rendőrség és a titkosszolgálatok akciói során mintegy 30 ezer ember tűnt el nyomtalanul. Többségüket való­színűleg meggyilkolták. Ezt tá­masztják alá az utóbbi hetekben felfedezett tömegsírok is. Ráül Alfonsín elnök elődje am­nesztiarendeletének eltörlése után vizsgálatot indíttat az egykori ka­tonai junták vezetői ellen is. A hadsereg átszervezése kereté­ben kedden újabb hat tábornokot nyugdíjaztalak, úgyhogy az új el­nök hivatalba lépésekor 49 tagú tábornoki kar most már csak 15 tagot számlál. (ČSTK) - A kelet-kubai Palma Soriano város felszabadításának 25. évfordulója alkalmából tegnap átadták Kuba legnagyobb nyom­daipari üzemét. Az ünnepségen Fidel Castro a Kubai KP KB első titkára, állam- és kormányfő az akkori felszabadító hadsereg pa­rancsnoka mondott beszédet. Többek között rámutatott azokra az eredményekre, amelyeket San­tiago de Cuba tartomány ért el a forradalom óta. 1959-ig a legje­lentősebb exportcikke a tarto­,,A Szovjetunió 1984-es gazda­sági és szociális fejlesztési állami terve hozzájárul az ország nép­gazdasága fejlődésének meg­gyorsításához, a különböző fontos tudományos-műszaki, termelési és szociális kérdések következe­tes megoldásához“ - hangsúlyoz­ta Nyikolaj Bajbakov, a szovjet minisztertanács alelnöke, az Álla­mi Tervbizottság elnöke a legfel­sőbb tanács tegnap megkezdődött ülésszakán előterjesztett beszá­molójában. Előzetes adatok szerint idén a nemzeti jövedelemnek felhasz­nálásra és felhalmozásra fordított része eléri a 482 milliárd rubelt, vagyis a tavalyi évhez viszonyítva 3,1 százalékkal növekszik. Az ipari termelés volumene 1982-höz viszonyítva 2,9 száza­lékkal lesz nagyobb. A mezőgaz­dasági termelés növekménye a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére eléri a 4,6 milliárd rubelt, vagyis a korábbi évhez viszonyít­va 3,7 százalékkal magasabb lesz. Idén fontos intézkedéseket foganatosítottak az életszínvonal emelése céljából. Emelkednek a munkások és a kolhoztagok bé­rei és fizetései is. Mintegy 10 millió ember költözik az idén új lakásokba. A jövő évi tervet ismertető be­számolóban Nyikolaj Bajbakov hangsúlyozta, hogy a nemzeti jöve­delem teljes növekményét, vagyis 14,9 milliárd rubelt a nép életszín­vonalának emelésére fordítanak. Azt tervezik, hogy jövőre az ipari termelés 3,8 százalékkal, a mező- gazdasági termelés pedig 6,4 szá­zalékkal lesz magasabb az ide­inél. A terv nagy figyelmet szentel a tüzelőanyag és energetikai komplexumnak is. A kőolaj és a földgázszármazékok termelése például eléri a 624 millió tonnát, ami 7,7 millió tonnával több az ideinél. A földgázkitermelés vár­hatóan eléri az 578 milliárd köb­métert, vagyis 42,5 milliárd köb­méterrel haladja meg az ideit. A szénkitermelés eléri a 723 millió tonnát, vagyis 5 millió tonná­A Szovjetunió állami költségve­tése a korábbi évekhez hasonlóan idén aktívummal zár. A nemzeti jövedelem emelkedésének tulaj­doníthatóan növekedtek a munká­sok, a mezőgazdasági dolgozók és alkalmazottak bérei, miközben a legfontosabb közszükségleti cikkek árai, valamint a viteldíjak és a lakbérek változatlan szinten ma­radtak - ezeket az adatokat közöl­te Vaszilij Garbuzov pénzügymi­niszter a legfelsőbb tanács tegnap megnyílt ülésszakán elhangzott beszámolójában. Hangsúlyozta, hogy a társadal­mi fogyasztási alapokból idén 5,9 százalékkal többet, mintegy 134 milliárd rubelt juttattak a lakosság­nak. A szovjet emberek ezeknek az alapoknak köszönhetően in­gyenes orvosi ellátásban része­sülnek és úgyszintén ingyenesen folyik az oktatás. Az említett ala­pokból fizetik ki a diákok ösztöndí­jait, a nyugdíjakat és egyéb jutta­tásokat. Vaszilij Garbuzov az üléssza­kon előterjesztette a Szovjetunió jövő évi állami költségvetését. A költségvetés tervezete azzal számol, hogy a bevételek elérik a 365,9 milliárd rubelt, míg a ki­adások összege 365,7 milliárd ru­bel lesz. A Szovjetunió pénzügyi politi­kájának legfontosabb irányai kife­jezik a gazdasági fejlődés intenzi­mánynak a cukor, a rum és a kávé volt. Ma ebben a tartományban 22 fajta árut termelnek vagy termesz­tenek, többek között déligyümöl­csöt. Castro végezetül megállapítot­ta, hogy a kubai kormány a forra­dalom győzelme után nagy figyel­met fordított a tartományok fej­lesztésére. A párt és a kormány politikájának fő célja ugyanis az volt, hogy az egész ország iparilag kiegyensúlyozottan fejlődjön - mon­dotta Castro. val lépi túl az idei termelési szintet. A terv 1465 milliárd kilowattóra villamos energia előállítását irá­nyozza elő, ami 3,6 százalékkal több az ideinél. A bruttó mezőgazdasági terme­lés 140,4 milliárd rubelt ér el, mi­közben a növekményt teljes egé­szében a munkatermelékenység emelésével kell elérni. A jövő évi terv széles körű intéz­kedéseket foglal magába a szovjet nép életszínvonalának emelése érdekében. A terv előirányzata szerint a munkások és alkalma­zottak átlagos havi bére 2,2 szá­zalékkal emelkedik, míg a kolhoz­parasztok juttatásai 3 százalékkal lesznek magasabbak az ideinél. Az idei 2 százalékhoz viszonyít­va az egy főre eső reálbér jövőre 3,5 százalékkal emelkedik. A társadalmi fogyasztási alap eléri a 140 milliárd rubelt, ami az ideihez viszonyítva 3,7 százalékos emelkedést jelent. Az életkörnye­zet védelmére és a környezet raci­onális kihasználására 2 milliárd rubel nagyságú összeget fordí­tanak. A szocialista országokkal fenn­tartott kereskedelmi forgalom vo­lumene jövőre csaknem 10 száza­lékkal lesz nagyobb az ideinél, és részaránya a Szovjetunió külke­reskedelmében az 1980-as 53,7 százalékhoz viszonyítva jövőre 61 százalékra emelkedik. Nyikolaj Bajbakov beszámoló­jában hangsúlyozta, hogy a szov­jet népgazdaság feszült nemzet­közi helyzetben fejlődik, melyet az imperialista körök, de elsősorban az USA és NATO-beli szövetsé­geseinek intrikái idéztek elő. Az Egyesült Államok kormányának agresszív politikájával a Szovjet­unió szembeállítja saját, a tartós béke és biztonság szavatolására, az emberiséget globális katasztró­fával fenyegető atomháborús ve­szély elhárítására irányuló határo­zott törekvéseit. A Szovjetunió po­litikája támogatásra talál a világ békeszerető erőinek táborában hangsúlyozta végezetül a szónok. fikálásának meggyorsítására irá­nyuló törekvést. A vállalatok kor­szerűsítésére fordítható eszközök 4,7 százalékkal lesznek magasab­bak az idei összegnél és elérik a 67 milliárd rubelt. A szovjet nép­gazdaság fejlesztésére a költség- vetési alapokból 207,9 milliárd ru­belt fordítanak. A vállalatok saját pénzforrásait és a bankhiteleket is beleszámítva ez az összeg eléri a 368,4 milliárd rubelt, ami 12,3 milliárddal több az ideinél. Az egy lakosra eső reáljövede­lem jövőre 3,5 százalékkal lesz nagyobb az ideinél. A honvédelmi kiadások elérik a 17,054 milliárd rubelt. Vaszilij Garbuzov a továbbiak­ban a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatairól szólt. Aláhúzta, hogy a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok egyre sok­oldalúbbak. A KGST keretében egyre inkább elmélyül a tagorszá­gok népgazdaságainak együttmü­ködése. A szocialista országokkal való kereskedelmi forgalom jövőre eléri a 76 milliárd rubelt. A jövő évi terv és. költségvetés nagy hang­súlyt helyez a szocialista gazda­sági integráció további elmélyíté­sére, amely szavatolja a társadal­mi és a gazdasági előrelépést a tagállamokban, és ugyanakkor hozzájárul a szocialista világrend gazdasági erejének a növelé­séhez. A sandinista forradalom önkéntes védőinek egy csoportja. (Telefoto - ČSTK) Ujabb dél-koreai-amerikai hadgyakorlat Elkészült a Kissinger-bizottság jelentése Állásfoglalás a Latin-Amerikával szembeni eddigi washingtoni erőpolitika mellett Nyikolaj Bajbakov beszámolója Vaszilij Garbuzov beszámolója

Next

/
Oldalképek
Tartalom