Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-28 / 306. szám, szerda

DJ SZÚ 5 1983. XII. 28. A jelenlegi nemzetközi feszültség fő forrásai Hajsza a világuralomért Túl sok tény és esemény tanúskodik arról, hogy a nemzetközi helyzet veszé­lyesen kiéleződött. Ez aka­dályozza a népek között a bi­zalmon alapulóalkotóegyütt- múködés kibontakozását, és egyúttal kifejezetten árt a bé­ke ügyének. Az emberiség sorsát egyre nyilvánvalób­ban fenyegeti a nukleáris há­ború veszélye. Százmilliók követelik aggódó figyelem­mel, honnan ered ez a fe­szültség, miből adódik a nukleáris katasztrófa ve­szélye. Hol található a nem­zetközi légkör mérgezésé­nek táptalaja, ki akarja meg­akadályozni az emberiséget abban, hogy a haladás és a békés fejlődés útján halad­jon tovább? Tömören szólva a jelenlegi amerikai kormányzat militarista politikája az, amely súlyosan ve­szélyezteti a világbékét, mert te­kintet nélkül más nemzetek érde­keire, erőszakkal és katonai fe­nyegetéssel próbálja biztosítani az Egyesült Államok vezető szerepét a világban. Az amerikai militarista irányvonal képviselői és a hadiipari komplexum vezető egyéniségei­nek megrendelésére a propagan­daközpontok szovjetellenes hisz­tériát keltenek, hogy könnyebben el tudják fogadtatni csillagászati katonai költségvetésüket Reagan rekordjai a fegyverkezésben A Boeing 747-es dél-koreai re­pülőgép ügye kapcsán kavart, kampány mintha valóban megren­delésre történt volna: Reagan el­nök augusztus 24-én aláírta a 187,5 milliárd dolláros katonai költségvetést, amely magában foglalja az MX-típusú interkonti­nentális rakéták első 21 darabjá­nak gyártásához szükséges összeget. Míg a Pentagon költ­ségvetése 1960-ban még csak 45 milliárd dolláros volt, 1980-ban már 135 milliárdra emelkedett, 1986-ban 342 milliárd dolláros fantasztikus összeget ért el. A Carter-kormányzat idején a nyolcvanas években a katonai kiadások átlagosan évente 5 szá­zalékkal növekedtek, Reagan el­nöksége óta 9,3 százalékos ez a növekedés. Európai „színház“? Az európai nemzetek saját bő­rükön tapasztalták a második vi­lágháború borzalmait, ezért az az óhajuk, hogy Európa tartósan a béke földrésze legyen, eközben viszont az amerikai militarista kö­rök cinikusan „európai színház­ról“ beszélnek, ahol lejátszódna a soron következő háború a szocia­lizmus elleni imperialista hadjárat betetőzéseként. Ha „színházat“ emlegetünk, ez nem csupán jelké­pes, mert az Egyesült Államok azt szeretné, ha az Atlanti-óceán túl­só partjáról nézőként figyelhetné az európai hadműveleteket, mi­közben saját országának területe sértetlen maradna. Ezért stra­tégiai doktrínája megvívhatónak tartja a korlátozott nukleáris hábo­rút, és számol az európai atom­csapás lehetőségével. Az Egyesült Államok Nyugat- Európát gyakorlatilag a szocialista országok elleni akció katonai fel­vonulási területévé tette. Katonai bázisai, egységei, repülőgépei, ri­asztórendszerei, hagyományos és nukleáris fegyverraktárai vannak itt. A nyugat-német Bundeswehr- rel és más NATO-egységekkel so­rozatos hadgyakorlatokat tartanak a csehszlovák és az NDK-határ szomszédságában. Az új típusú közepes hatótávol­ságú amerikai rakéták nyugat-eu­rópai telepítése lehetővé teszi a szocialista országok területének az elérését egészen az Uraiig anélkül, hogy bevetnék az USA területén levő stratégiai rakétákat. Rendkívül veszélyesek a Pers­hing-2 rakéták, amelyek kifejezet­ten elsőcsapásmérő eszközök Ezeket a bonni Bundestag egyet­értésével az NSZK területén he­lyezik el. Az amerikai stratégák úgy vélik, hogy ily módon a nukleáris konflik­tus csak Európára korlátozódna. Európa nemzeteit - beleértve az Egyesült Államok szövetségeseit is - amerikai célok érdekében fel­áldoznák a nukleáris katasztrófá­ban. Katonai, tudományos és politikai szakértők viszont szá­mos alkalommal igazolták, hogy a világ bármely pontján esetleg kirobbanó nukleáris összecsa­pás globális katasztrófához ve­zetne, annak következményei az Egyesült Államok területét is érintenék. ISA vagy valóban „különleges“ egységek „Egyetlen ország sem támogat­hat, szíthat, pénzelhet vagy tűrhet el olyan felforgató terrorista vagy fegyveres tevékenységet, amely­nek célja más állam kormányának a megdöntése vagy más állam belvitáiba való külső beavatko­zás“ ... ezt szögezi le az ENSZ 1965-ben elfogadott egyik határo­zata, amelyet azonban az USA figyelmen kívül hagy. Éppen ilyen tevékenység folytatása céljából hoztak létre különleges feladatú különítményeket az amerikai ex- panzionista törekvések megvaló­sítása végett. Ezek egyikét jelentik az utóbbi években létrehozott ún. különle­ges alakulatok, melyek feladata az ellenforradalmi csoportok támoga­tása és kiképzése, s ezen túlme­nően titkos adatok gyűjtése és felforgató akciók szervezése. Ezeket az egységeket ISA rövi­dítéssel jelölik, és különböző akció­kat írhatnak a számlájukra. Ta­valy márciusban például „fel­ügyeltek“ a szalvadori ún. válasz­tások előkészületei során. Az ISA tagjai részt vesznek olyan akciókban is, amelyek célja a Washington szempontjából nem megfelelő kormányok megdönté­se Ilyen akcióik egyike volt a Gre­nada elleni invázió is. „Intervenciós készültség“ Az Egyesült Államokban már 1980-ban megalakult az interven­ciós gyorshadtest avégett, hogy a világ bármely pontján „az ameri­kai érdekek védelmében“ beavat­kozzon. Idén januárban a Penta­gonban létrehozták a gyorshad­test új központi parancsnokságát, melynek hatáskörébe tartozik pél­dául Pakisztán, Irán, Kuvait, Bah­rein, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Szaúd-Arábia, Omán, a Dél-afrikai Köztársaság, a JNDK, Egyiptom, Jordánia, Szu­dán, Etiópia, Dzsibuti, Szomália és Kenya. Beavatkozási körze­tükbe tartozik az Indiai-óceán, a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger jelentős része is. Az új parancsnokságnak nem­csak az intervenciós alakulatok állnak rendelkezésre, hanem a vi­lág különböző részein, Diego Gar­cia szigetén, Ománban, Szomáliá­ban és Kenyában, valamint más országokban levő bázisok, s ezenfelül a világóceánokon tar­tózkodó repülógépanyahajók is. A gyorshadtestet 1980-ban a Carter-doktrína keretében hívták létre az amerikai „létérdekek vé­delme“ céljából. A Reagan-kor­mányzat az intervenciós gyors­hadtest igénybevételét kiegé­szítette azzal, hogy bevethetők „belső veszélyeztetettség“ ese­tén is olyan haladó erők ellen, amelyek gátolják az amerikai vi­láguralmi tervek megvalósí­tását. Fegyverpiramisok Az amerikai csapatok megtalál­hatók a Sínai-félszigeten az ún. soknemzetiségű erők köteléké­ben. Több mint 12 000 amerikai tengerészgyalogos tartózkodik je­lenleg a Közel-Keleten. Az Egye­sült Államok leplezetlenül arra tö­rekszik, hogy katonai és politikai ellenőrzése alá vonja a Közel- Keletet. Erre utalnak brutális kato­nai akciói Libanonban és az a tö­rekvése, hogy háborút provokáljon ki Szíria ellen. Amerikai repülőgé­pek a hatodik flotta repülőgép- anyahajóiról felszállva a libanoni hazafias erők állásait bombázzák azzal az ürüggyel, hogy az ún. soknemzetiségű békefenntartó erők kontingenseként tartózkod­nak ott. A Pentagon most fejezi be a Vörös-tenger partján levő Ras Banas melletti egyiptomi támasz­pont korszerűsítését, hogy ott ne­hézbombázók is leszállhassanak. A bázison 16 000 amerikai katona fog majd állomásozni. A szudáni El Damazin támaszpont is a gyorshadtest egyik bázisa, ahol a gyorshadtest egységei különbö­ző hadműveleteket gyakorolnak a helyi nehéz feltételek közepette „Rendkívüli körülmények“ esetén Az Indiai-óceánban levő Diego Garcia szigetén található támasz­pont az amerikai militarista politika egyik fontos bázisa, ahol haditen­gerészeti és légi bázis található. Itt kiköthetnek a legnagyobb hadiha­jók, és leszállhatnak a B-52-es stratégiai bombázók is, amelyek a szigetről nagyon rövid idő alatt eljuthatnak Afrikába. A sziget körül hét úszó hadianyagraktár találha­tó, amelyekben 12 000 amerikai tengerészgyalogos teljes felszere­lése van elhelyezve, akiket „rend­kívüli körülmények“ esetén az Egyesült Államokból Afrikába vagy a Közel-Keletre irányítaná­nak. Az USA azt tervezi, hogy a szigetre neutron és atomfegyve­reket telepít. Stratégiai nyersanyagokról van szó Az Egyesült Államok stratégiai­katonai terveiben fontos szerep jut a Dél-afrikai Köztársaságnak, amely három támaszpontot bo­csátott az Egyesült Államok ren­delkezésére, sőt a namibiai terüle­ten levő Walvis Bayt is. Dél-afrikai -amerikai megállapodás van ér­vényben, melynek értelmében amerikai nukleáris robbanófejek kilövésére alkalmas Tomahawk - típusú szárnyas rakétákat is tele­píthetnek. A dél-afrikai területen levő silvermeinei távközlési köz­pont szervesen beépült a NATO távközlési rendszerébe. Washing­ton itt azért akarja megerősíteni stratégiai helyzetét, hogy mono­póliumai számára biztosítsa a stratégiai fontosságú alapanya­gokat, az itt található olajat, uránt, krómot, platinát és más nyers­anyagokat. A Panama­csatorna övezet kihasználása Az Egyesült Államok a Pana- ma-csatornaövezetben tartja fenn legnagyobb katonai potenciálját Latin-Amerikában. A Pentagon irányítása alatt álló, itt található öt támaszponton az Egyesült Álla­mok új fegyverrendszereket he­lyezett el. A Fort Sherman-i tá­maszponton a haditengerészet fegyvertárában a nukleáris robba­nófejek is megtalálhatók. Panama területén működik a la­tin-amerikai katonákat kiképző központ is. Ezeket a katonákat a dél-amerikai nemzeti mozgal­mak elleni akciókra képezik ki. Az Egyesült Államok nem tartja tisz­teletben a Panamával kötött csa­tornaszerződést, és a nemzetközi joggal össze nem egyeztethetően a csatornaövezetet az Egyesült Államok felségvizének tekinti. Nukleáris kilövőállások Az Egyesült Államok világuralmi terveiben különös figyelmet szen­tel a világ „eldugott“ helyeinek is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1947-ben Mikronéziát mint a vi­lágszervezet gyámsági területét ideiglenesen az Egyesült Államok közigazgatósága alá rendelte. Az Egyesült Államoknak az lett volna a feladata, hogy elősegítse a szi­getcsoport önálló államiságának a létrejöttét. Ehelyett az amerikai „gyámok“ nukleáris kilövőállá­sokat építettek itt. Már a gyámság első éveiben 23 atom- és hidro- génbomba-robbantást hajtottak végre a Bikini-korallzátonyon és további 42-t az eniwetoki atollon. A tudomány militarizálása A történelemben még soha ko­rábban nem használták ki a tudo­mány adta lehetőségeket olyan mértékben az emberi élet meg­semmisítésére és pusztító hábo­rúk előkészületeire, mint amilyen mértékben és amilyen rendsze­rességgel ezt most az Egyesült Államokban teszik. Jelenleg az amerikai tudósok és a kutatásban dolgozó techniku­sok egyharmada a katonai és a katonai célú kozmikus kutatás­ban dolgozik. A tudományos kí­sérletek 28 százaléka katonai jel­legű, és a mostani pénzügyi évben 26,2 milliárd dollárt fordítanak ilyen célokra. Kétszázötven egyetem kapcso­lódik be a katonai kutatásokba. Az egyetemek és a hadügyminisztéri­um közötti szerződések értéke eléri a 852 millió dollárt. Az ismert Hopkinson Egyetem tavaly 235,6 millió dollárt kapott katonai célokat szolgáló tudományos munkákért. A lélektani hadviselés céljaira az Egyesült Államok külföldi pro­pagandáját irányító szervek a ta­valyi pénzügyi évben 489, idén pedig 640 millió dollárt fordítottak. Az uszító Szabad Európa rádió- állomás költségvetése már 100 millió dollárt tesz ki. A szocialista országok ellen 400 propagandaközpont és szervezet fejt ki tevékenységet. 40 rádióállomás 23 nyelven na­ponta együttvéve több mint 200 órán át sugároz uszító műso­rokat. Az Egyesült Államok megkülön­böztetett figyelmet szentel a szo­cialista országok elleni lélektani hadviselésnek és felforgató akció­nak. William Clark, Reagan el­nök egykori nemzetbiztonsági ta­nácsadója a közelmúltban kijelen­tette: „Hogy az USA stratégiája hatékony legyen, a katonai erőre épülő diplomáciai, politikai, gazda­sági és információs tevékenysé­gen kell alapulnia. Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági taná­csa azt az elméletet vallja, hogy a fegyverkezésnek megfelelő pro­pagandával kell párosulnia. Ezt pedig az Egyesült Államok olyan mértékben teszi, hogy egyenesen háborús propagandáról kell be­szélnünk: a közvéleményt felké­szíti a korlátozott atomháború, a szocialista országok elleni első csapás mérésének lehetősé­gére.“ „Szemmel tartani“ a világot Az Egyesült Államok fegyveres erőinek 43 százaléka az ország területén kívül található. A világ legkülönbözőbb pontjain levő tá­maszpontokon tartósan elhelye­zett több mint félmillió amerikai katonán kívül 360 000 katona vesz részt az alkalomszerűen sor­ra kerülő hadgyakorlatokon az USA területén kívül. öt amerikai divízió Nyugat- és Dél-Európában, további egy pedig Dél-Koreában található. Számos intervenciós alakulat van Egyip­tomban, Szudánban és Szomáliá­ban - jelenleg még csak hadgya­korlaton. Tavaly nyáron - immár hagyományosan - közös amerikai -nyugatnémet hadgyakorlatot tar­tottak országunk határai köze­lében. Az Egyesült Államok távol-kele- ti „érdekeit“ védi a Fülöp-szigete- ken levő támaszpontjai segítségé­vel. 900 millió dolláros amerikai gazdasági támogatás ellenében a fülöp-szigeteki elnök beleegye­zését adta a Subic Bay és a Clark Air Field támaszpontokra vonatko­zó szerződés 1989-ig történő meghosszabbításához. Csendörflották Az amerikai katonák a világten­gereken mindenütt megtalálhatók. A második flotta az Atlanti-óceán vizein tartózkodik: 7 repülőgép- anyahajó, 105 kísérő úszójármű, 43 atomtengerelattjáró és 720 harci repülőgép tartozik hozzá. A harmadik flotta a Csendes- óceán nyugati részén manőve­rezik, s 3 repülő- gép-anyahajó- ból, 80 kísérő hajóból, 30 atomtengeralatt- jaróból és 552 harci repülőgép­ből áll. A hatodik a földközi-tenge­ri flotta, egy re- pülógép-anya- hajóval, 14 kísé­rő járművel, 5 atomtengera­lattjáróval és 94 harci repülő­géppel. A hetedik flot­ta a Csendes­óceán keleti tér­ségében tartóz­kodik. Egy spe­ciális flotta van alakulóban az In­diai-óceánon. Dél-Korea is az Egyesült Álla­mok egyik katonai bázisa. Az USA itt hozzávetőlegesen 700 nukleá­ris robbanófejet helyezett el, ter­mészetesen a kilövésükre alkal­mas eszközökkel. Azt tervezik, hogy neutronfegyvereket és szár­nyas rakétákat is helyeznek el itt, amelyekkel már felszerelték a csendes-óceáni flottát és a tér­ségben található amerikai straté­giai légierőt is. A hazárdjáték elítélése Legyen bármennyire is agyafúrt az amerikai propaganda, senkit sem győzhet meg arról, hogy a nukleáris háborúnak lehetnek „győztesei“. Épp ellenkezőleg, a világ békeszerető erői tisztában vannak azzal, hogy a nukleáris háború az emberiség teljes pusz­tulását jelentené. Tudósok és ka­tonai szakértők egyaránt ezt erő­sítik meg. Ezért az ENSZ-közgyű­lés ülésszakán a múlt héten a vi­lágszervezet tagállamainak döntő többsége az emberiség elleni leg­súlyosabb bűnténynek minősítette az atomháborút. A békeszerető nemzetközi köz­vélemény ugyanakkor elítéli az erőszakra, a beavatkozásra, a fe­nyegetésre és a nyomásra, bármi­nemű „fölény“ elérésére, a fegy­verkezési hajsza szítására, a nemzetközi légkör megmérge- zésére irányuló törekvéseket, amelyek bolygónk jövője szem­pontjából veszélyes légkört terem­tenek. MIROSLAV KPBÍN külföldön levó amerikai támaszpontok amerikai katonai tanácsadók jelenléte X az amerikai ,,zöldsapkások“ bázisa ^ Nicaragua-el lenes provokatív akciók y-K ellenforradalmi bandák behatolása Nicaraguába amerikai fegyver- és hadianyagszállitmányok a Coral Sea amerikai repülőgép-anyahajó a Roger amerikai zászlós hajó amerikai katonai repülőterek tervezett építése amerikai haditengerészeti támaszpontok építését tervezik Ide

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom