Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-14 / 269. szám, hétfő
BT-HATÁROZAT LIBANONRÓL Az USA nagyszabású katonai akcióra készül Tart az El-Fatah belső viszálya (CSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek este egyhangúlag határozatot fogadott el, amelyben a Libanonban szemben álló feleket a harcok azonnali beszüntetésére és a jelenlegi problémák kizárólag békés eszközökkel történő rendezésére szólítja fel. A BT tagjai aggodalmukat fejezik ki a Libanon északi részén kialakult helyzet miatt, s követelik minden erőszakos akció beszüntetését. A tanács ülésén a szíriai ENSZ- képviselő rámutatott, hogy az Egyesült Államok hatalmas erőket von össze a Földközi-tenger keleti partjainál. A libanoni partokhoz 30 amerikai hadihajót vezényeltek, s ez arról tanúskodik, hogy az USA az ország lerohanására készül. Rendkívül veszélyesek és felelőtlenek Washington Szíriának címzett fenyegetései is - hangsúlyozta. Richard Ovinnyikov, a Szovjetunió képviselője ugyancsak megállapította, hogy az USA kiterjedt katonai hadműveletre készül Libanonban, s e célból tovább egyezteti akcióit az izraeli megszállókkal. A fentieket erősíti meg a New York Post című lap cikke, amely megállapítja, hogy Washingtonban a Libanonban állomásozó szíriai erők elleni támadást fontolgatják. A lap jólértesült forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Reagan elnök Tokióból telefonon konzultált erről a kongresszus vezetőivel. Olyan hírek is felröppentek, hogy a libanoni Súf hegységbe titokban amerikai tengerészgyalogos egységet dobtak le, amelyet a repülőgépeket meghatározott célokra irányítani képes elektronikai berendezésekkel szereltek fel. A szíriai egységek elleni támadást a légierő bevetésével vagy az amerikai hadihajókról hajtanák végre. Az ügyben hallatta magát Ariel Sáron, volt izraeli hadügyminiszter, aki jelenleg a Samir-kormány- ban tárca nélküli miniszteri tisztséget tölt be. A Washington Post című lapnak adott interjújában arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy Izraellel együtt azonnal hajtson végre katonai akciót a libanoni nemzeti és hazafias erők, valamint Szíria ellen. Azt állította, hogy „Szíria a Közel-Keleten az egész szabad világ legnagyobb ellensége“. Szerinte a libanoni helyzet megköveteli, hogy a közös amerikai-izraeli akciót még az izraeli kormányfő és az amerikai elnök hónap végére tervezett találkozója előtt hajtsák végre. xxx Az El-Fatah palesztin szervezet egymással szemben álló erői az észak-libanoni Tripoliban a hét végén általában betartották az arab közvetítéssel létrejött tűzszünetet. A tűzszüneti megállapodás vasárnapig volt érvényben, de a bejrúti rádió szerint a meghosszabbítására tett erőfeszítések egyelőre sikertelenek. A két szemben álló fél nem jutott megállapodásra a Tripoli melletti Bedavi palesztin menekülttábor térségében harcoló egységek szétválasztásának feltételeiről. Az Abu Mussza vezette szárny Jasszer Arafat és az őt támogató egységek távozását követeli a városból. Az Arafathoz hű erők viszont azt követelik, hogy Abu Mussza harcosai először hagyják el a Bedavi menekülttábor körül kiépített állásaikat, s tárgyalásokról csak azután lehet szó. Szovjet—szíriai közlemény Khaddam szíriai külügyminiszter pénteken befejeződött moszkvai tárgyalásairól közleményt adtak ki, amely többek között megállapítja, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel elsősorban a libanoni helyzetről folytatott tárgyalásokat. Mindkét fél rámutatott, hogy a közel-keleti helyzet ismét rendkívül veszélyes, s ennek fő oka az amerikai kormányzat politikája. Washington közvetlenül beavatkozik a térség államainak belügyeibe s felkészült a fegyveres akcióra is. Az amerikai katonai jelenlét fokozásának célja az USA imperialista politikájával szembeni ellenállás megtörése. A Szovjetunió és Szíria határozottan elítéli Washington és Tel Aviv libanoni agresszív politikáját, amely a nemzeti megbékélés alapján történő rendezés legfőbb akadálya. Az ilyen rendezés egyedül csak akkor lehetséges, ha Izrael és a NATO fegyveres erői azonnal kivonulnak Libanonból. A szovjet fél támogatásáról biztosította Szíria álláspontját, s kijelentette, hogy a Szovjetunió továbbra is támogatni fogja a szíriai, a libanoni, a palesztin nép harcát az USA és Izrael agresszív tervei ellen. A közlemény leszögezi, hogy az események veszélyes alakulását valamennyi arab állam, minden nemzeti hazafias erő egyeztetett lépéseivel lehet megakadályozni. A Szovjetunió és Szíria elítél minden arabellenes különmegállapo- dást, amelyet az USA és Izrael akar az arabokra kényszeríteni, s így akarja megnehezíteni az igazságos és általános béke elérését - hangsúlyozza a közlemény. Agresszió fenyegeti Közép-Amerikát Állami gyász Kubában • Az ENSZ határozata elítéli a külső beavatkozást (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés péntek este fejezte be középamerikai vitáját. A tanácskozás résztvevői határozatot fogadtak el, amely többek között hangsúlyozza, hogy a térség államainak joguk van a békére és arra, hogy saját maguk, külső beavatkozás nélkül döntsenek sorsukról. A dokumentum határozottan elítéli a középamerikai országok szuverenitása, függetlensége és területi egysége elleni agresszív akciókat. A kubai államtanács állami gyászt rendelt el a Grenadán életüket vesztett kubai internacionalisták tiszteletére. Az elesett kubaiak földi maradványait szombaton szállították haza. Az államtanács rendelete értelmében kedden, szerdán és csütörtökön a köz- és katonai épületeken félárbocra eresztik az állami zászlót. Havannában ma a párt- és az állami vezetés által összehívott tö- meggyülésre kerül sor, amelyen a Grenadán elesett kubaiak emlékének adóznak. A salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front hivatalos nyilatkozatában figyelmeztetett arra, hogy az USA közvetlen katonai beavatkozásra készül Salvadorban. A Reagan-kormány arra a következtetésre jutott, hogy egyedül a közvetlen katonai intervencióval képes megőrizni hatalmát az országban - hangsúlyozza a dokumentum, s rámutat, hogy az intervencióban Honduras és Guatemala lenne Washington segítségére. Daniel Ortega, a nicaraguai kormány irányító tanácsának koordinátora a Contadora-államok- ban tett körútja után ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA részéről invázió fenyegeti Közép-Amerikát. Ortega Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Panama elnökével tárgyalt, s kijelentette, hogy Nicaragua folytatja politikai és diplomáciai erőfeszítéseit az amerikai invázió megakadályozása céljából. Felhívás az európai biztonsági és együttmüködési konferencián részt vett országok parlamentjeihez Mi, a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb törvényhozó szerveinek - a Bolgár Népköztársaság Népi Gyűlésének, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének, a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Gyűlésének, a Lengyel Népköztársaság Szejmjének^a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának - képviselői, akik Szófiában jöttünk össze, hogy megvitassuk az időszerű, főleg az európai kontinensen kialakult veszélyes helyzettel összefüggő nemzetközi kérdéseket, kötelességünknek tartjuk, hogy népeink akaratával összhangban a következő üzenettel forduljunk az európai biztonsági és együttműködési konferencián részt vevő államok parlamentjeihez. Ezekben a kritikus időkben dől el, vajon Európa a nukleáris arzenálok csökkentésének vagy a fegyverzet további felhalmozásának útján fog haladni. Amennyiben Európa területén megkezdik az új amerikai nukleáris rakéták rendszerbe állítását, az újabb ellenséges lépés lesz a békével szemben. Az európaiak és valamennyi jóakaratú ember legfontosabb és legsürgetőbb feladatának tartjuk az események ilyen alakulásának megakadályozását, amely a feszültség további, még nagyobb növekedéséhez, a nukleáris katasztró- fá veszélyének a növeléséhez vezetne. Az ő érdekük annak megakadályozása, hogy a nyugateurópai országok területe a szocialista országokra irányuló amerikai nukleáris fegyverek kilövő állásává változzon, az ő érdekük, hogy Európa megszabaduljon a nukleáris fenyegetéstől, hogy erősödjön a biztonság kontinensünkön és az egész világon. A megállapodás elérése a célja és értelme annak az irányvonalnak, amelyet a szocialista országok az európai atomfegyverek korlátozása és csökkentése kérdésében kitartóan szorgalmaztak és szorgalmaznak. A szocialista országok a legradikálisabb megoldás mellett foglalnak állást - teljesen meg kell szabadítani Európát mind a közepes hatótávolságú, mind a hadműveleti nukleáris fegyverektől. A Szovjetunió által a genfi tárgyalásokon előterjesztett javaslat megvalósítása teljes mértékben megfelelne az európai népek fő érdekeinek, a világbéke, a nemzetközi stabilitás és együttműködés megszilárdítása feladatainak. Most sokkal inkább, mint bármikor ezelőtt, sürgetően szükséges, hogy mielőbb kölcsönösen elfogadható megállapodás szülessen - a semmilyen önkényesen megállapított időponttal nem korlátozott tárgyalásokon - arról, hogy Európában nem kerülnek elhelyezésre az új közepes hatótávolságú nukleáris rakéták, és radikálisan csökkentik a meglevő közepes ható- távolságú nukleáris eszközöket. A Szovjetunió és a többi szocialista ország a lázas nukleáris fegyverkezés megállítására törekedve egész sor jelentős és bátor kezdeményezést tett, amelyek a nukleáris fegyverek radikális csökkentésére irányulnak, és amelyek tisztességesek és igazságosak, s valóban figyelembe veszik mindegyik fél biztonságának érdekeit. Ezek közé a javaslatok közé tartozik a csökkentés alá eső valamennyi rakéta megsemmisítésére vonatkozó szovjet indítvány. Ezek a kezdeményezések megmutatják a megállapodáshoz vezető egyenes utat. Az amerikai nukleáris rakéták elhelyezése Európában veszélyeztetné mindazt a pozitívumot, amit közös erőfeszítésekkel az összeurópai folyamat keretében sikerült elérni, s e folyamat továbbfejlesztésének távlatait nemrég határozta meg a madridi találkozó. Pozitívan értékeljük a madridi találkozó eredményeit és úgy véljük, jelenleg rendkívül fontos, hogy valamennyi európai állam ezek megszilárdítására törekedjen. Az európai biztonságról és együttműködésről tartott ötödik interparlamentáris konferencia konstruktív eredményei alapján az európai parlamentek kölcsönös együttműködésének fokozása mellett szállunk síkra. Meggyőződésünk, hogy még mindig lehetséges a megállapodás. Ehhez mindkét fél politikai jóakarata és készsége szükséges, hogy feltétel nélkül az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvéhez tartja magát, s tiszteletben tartja az egyik, ám változatlan követelményt: Európában a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek terén tapasztalható erőegyensúlyt nem szabad megbontani. Ennek az egyensúlynak nem a nukleáris fegyverzet növekedésén, hanem minél alacsonyabb szintre való csökkentésén kell alapulnia. E legsürgetőbb probléma megoldása során elengedhetetlen, hogy a lakosság széles rétegeinek véleményét tiszteletben tartó parlamentek részt vállaljanak az Európát és az egész világot fenyegető nagy veszély felszámolásában. Annál is inkább, mivel ez a kérdés létfontosságú minden ország, egész Európa és az egész emberiség számára. Országaink parlamentjei nevében felszólítjuk az európai biztonsági és együttműködési konferencián részt vevő államok parlamentjeit, amelyek véleményét meg kell hallgatni, hogy jelentősen vegyék ki részüket a hatékony nukleáris leszerelés eléréséből, s tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy a nemzetek számára biztosítva legyen a félelem nélküli jövő. Az észnek győzedelmeskednie kell. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti küldöttségeinek szófiai találkozójáról Szófiában november 9-én és 10-én megtartották a Varsói Szerződés tagországai parlamentjei - a Bolgár Népköztársaság Népi Gyűlése, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése, a Lengyel Népköztársaság Szejmje, a Magyar Népköztársaság Országgyűlése, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Gyűlése, a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa - képviselőinek találkozóját. A találkozó résztvevői mély aggodalommal állapították meg, hogy veszélyesen növekszik a nemzetközi feszültség és fokozódik az atomkatasztrófa fenyegetése az Egyesült Államok kormánya és legközelebbi szövetségesei militarista politikájának közvetlen következményeként. Részletesen áttekintették az európai helyzetet azon NATO-tervekkel kapcsolatban, amelyek szerint ezen a földrészen új amerikai közepes ható- távolságú rakétákat telepítenek a szocialista országok ellen. Ha nem sikerül megakadályozni ezen első csapást mérő rakéták telepítését, ennek következményeként gyorsan fokozódik majd a lázas atomfegyverkezés Európában, és még veszélyesebben kiéleződik az egész nemzetközi helyzet. Csehszlovák-etióp szakszervezeti tárgyalások (ČSTK) - A Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívására tegnap hivatalos látogatásra Prágába érkezett az Etiópiái Szakszervezeti Szövetség küldöttsége, amelyet Tamirat Ta- desse a szövetség elnöke vezet. A repülőtéren a vendégek fogadásán megjelent Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke, Vladimír Marik, az SZKT titkára és több más személyiség. A délutáni órákban megkezdődtek a csehszlovák és az etióp szakszervezeti küldöttség megbeszélései Karel Hoffmann és Tamiret Tadesse vezetésével. A felek tájékoztatták egymást a két szakszervezeti központ tevékenységéről, értékelték az együttműködés eddigi eredményeit és áttekintették a nemzetközi helyzet kérdéseit. A találkozó résztvevői kifejezték azt a szilárd meggyőződésüket, hogy Európa, minden európai ország érdekeinek, minden európai nép vágyainak megfelel az atomarzenáiok csökkentése az egyenlőség és az azonos biztonság elve alapján, a bizalom erősítése és a nemzetközi együttmúködés fejlesztése. Megállapították, hogy a gazdasági szankciók alkalmazása az államközi kapcsolatokban ellentétes a helsinki Záróokmány alapelveivel. A konzultatív találkozó résztvevői egyhangúlag megállapították, hogy a jelenlegi aggasztó helyzetben különösen nagy jelentőségük és időszerűségük van a szocialista országok külpolitikai kezdeményezéseinek, amelyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésén 1983. január 5-én elfogadott politikai nyilatkozat s hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-án Moszkvában tartott találkozójáról kiadott közös nyilatkozat tartalmaz. E kezdeményezések célja az atomháború elhárítása, az enyhülési folyamat folytatása és szilárdítása, a lázas fegyverkezés, főként az atomfegyverkezés megfékezése, az áttérés a leszerelésre, az európai és a nemzetközi biztonság és együttműködés erősítésére. A találkozó résztvevői hangsúlyozták: ma talán minden korábbinál nagyobb szükség van arra, hogy minden ország parlamenti képviselői még aktívabban törekedjenek reális eredmények elérésére a Genfben folyó európai atomfegyver-korlátozási tárgyalásokon. Síkra- szálltak az új amerikai atomrakéták európai telepítése ellen, a közepes hatótávolságú atomrakéták jelenlegi állományának radikális csökkentéséért, s az európai atomfegyverek teljes felszámolásáért - beleértve a közepes hatótávolságúakat és a harcászatiakat egyaránt. Kifejezték, hogy készek e célok elérésére törekedni mindazon országok parlamenti képviselőivel közösen, amelyek részt vettek az európai biztonsági és együttmüködési értekezleten. A találkozó résztvevőinek szilárd meggyőződése: a rakétaellenes mozgalom, a leszerelési és a békeakciók szemléltetően bizonyítják, hogy az európai népek tudatosítják az új amerikai atomfegyverrendszerek európai földrészen való telepítését célzó tervekkel járó nagy veszélyt. A találkozó végén jóváhagyták az európai biztonsági és együttmüködési értekezleten részt vett országok parlamentjeihez intézett felhívást. A konzultatív találkozó elvtársi munkalégkörben, a testvéri barátság, a teljes megértés és a nézetazonosság jegyében zajlott le. ÚJ szú* 2 1983. XI. 14.
