Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-11 / 267. szám, péntek
ÚJáZÓ 3 1983. XI. 11. A NATO nukleáris tervei negatívan befolyásolják a bécsi tárgyalásokat VALERIAN MIHAJLOV FELSZÓLALÁSA (ČSTK) - A közép-európai fegyveres erők fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalássorozat tegnapi plenáris ülésén Valerjan Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője szólait fel. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésére vonatkozó tervek természetesen negatív kihatással vannak a bécsi tárgyalásokra. Hiszen olyan akciókról van szó, amelyek felborítják az egyensúlyt egész Európában. Új amerikai rakétafegyverek telepítése azoknak a NATO-államok- nak a területén, amelyek közvetlenül részt vesznek a bécsi tárgyalássorozaton, még jobban veszélyeztetné a Varsói Szerződés tagállamainak biztonságát. A szocialista országok azért figyelmeztetnek ismételten ezekre a tenyekre, hogy hangsúlyozzák a jelenlegi katonai és politikai helyzet alakulásából eredő felelősséget. A nemzetközi helyzet további kiéleződése szükségszerűen megnehezíti - ha nem teszi teljesen lehetetlenné - a katonai konfrontáció csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. A lázas militarizáció, amelyet a Nyugat különféle ürügyekkel elindított, nem vezethet semmi máshoz, mint a nemzetközi helyzet további romlásához és a pénzeszközökkel való értelmetlen pazarláshoz. Mindez aláássa a bizalmat az európai államok között, kétségeket támaszt a Nyugat kinyilatkoztatott szándéka iránt, hogy valóban komolyan kíván tárgyalni és megállapodni a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről, egyenlő és kölcsönösen elfogadható alapon mindkét fél biztonságának a szem előtt tartásával. Pedig ilyen alap mégiscsak van itt: a bécsi tárgyalásokon részt vevő szocialista országok teremtették meg aktív erőfeszítéseikkel, jelentős leszerelési javaslataikkal. A szovjet küldött rámutatott, hogy a nyugati országok ezeket a konkrét javaslatokat eddig elutasították, de helyettük nem terjesztettek elő saját konstruktív javaslatokat. Végezetül Mihajlov nagykövet a szocialista országok nevében felszólította a tanácskozás nyugati résztvevőit, hogy újra fontolják megálláspontjukat és járuljanak hozzá, hogy a bécsi tárgyalások sikeresen teljesítsék küldetésüket. Ehhez azonban szükséges a készség a megállapodásra igazságos és kiegyensúlyozott alapon, amit a szocialista országok által előterjesztett javaslatok jelentenek. Felvételünkön az USA londoni diplomáciai képviseletének épülete előtt tüntetők egy csoportja látható (Telefoto: CSTK) Nyugat-Európa és a rakétatelepítés Belgium is beáll a szófogadók sorába A brémai tartományi parlament elutasító álláspontja • Brit békeaktivisták tüntetése az USA londoni nagykövetségénél Kongresszus Clevelandben (ČSTK) - Clevelandban tegnap megkezdődött az Egyesült Államok Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa. A tanácskozáson az ország 40 szövetségi államából mintegy 500 küldött vesz részt. A kongresszus az amerikai kommunisták feladatairól, de mindenekelőtt arról fog tárgyalni, hogy a párt tovább növelje vezető szerepét a Reagan-kor- mányzat veszélyes militarista politikája elleni, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért folytatott harcban. A kongresszusi küldöttek megvitatják a párt feladatait a kormányzat népellenes belpolitikájával szembeni tiltakozó kampányban. Nagy figyelmet szentelnek annak is, hogy miként akadályozhatnák meg az amerikai kommunisták Ronald Reagan győzelmét a jövő évi elnökválasztásokon. A tanácskozáson megvitatják továbbá a kommunista párt további eszmei és szervezeti megerősödésével kapcsolatos kérdéseket és az ország más demokratikus, háborúellenes mozgalmaival való együttműködés bővítésének kérdéseit. (ČSTK) - A belga parlament képviselóházának jobboldali többsége tegnapra virradó éjszaka - viharos vita után úgy döntött -, hogy az új amerikai rakéták belgiumi telepítésének a kérdésében egyedül a Martens-kormányt illeti meg a döntés joga. A miniszterelnök a vita során közölte, hogy a kormány hat hónapon belül hozza meg döntését. Martens, illetve Tindemans külügyminiszter és a kormány más tagjainak parlamenti felszólalása senkiben sem hagyott kétségeket afelől, hogy Belgium szófogadó- an fölsorakozik a NAT01979-es rakétatelepítési döntése mögé, s végül befogadja az amerikai rakétákat. A képviselőház egyébként 112:84 arányban elutasította a szocialisták és a kommunisták Washington felelős a közép-amerikai feszültségért A HELYSZÍNEN JÁRT KÉPVISELŐK SZERINT TÖRVÉNYELLENES VOLT A GRENADA ELLENI INVÁZIÓ arra vonatkozó közös javaslatát, hogy fél-egy évvel halasszák el a végleges döntést. A brémai tartományi parlament - az NSZK regionális törvényhozó szervei közül - elsőként véglegesen elutasította az új amerikai nukleáris eszközök elhelyezését az NSZK területén. A szociáldemokrata képviselők által beterjesztett határozati javaslat, amelyet a zöldek is támogattak, a Pershing-2 rakétákat olyan veszélyforrásnak nevezi, amely az NSZK lakosságának biztonságát fenyegeti. A baden-württembergi tartományi parlament, amelyben a jobboldal van többségben, Stuttgartban a brémaival ellentétes döntést hozott. Nagy-Britanniában a rakétatelepítés ellen tiltakozó nők újabb akciója fejeződött be tegnapra virradóan. A békemozgalmi aktivisták szinte valamennyi nagy-britanniai amerikai támaszpont és katonai objektum előtt teljes 24 órán keresztül tiltakozó járőröket tartottak. Néhányszáz tüntető a londoni amerikai nagykövetség előtt gyűlt, össze. Brit békeharcos nők egy csoportja, Theodor Weiss és Ronald Dellums amerikai kongresszusi képviselők kíséretében a New York-i bíróságon keresetet nyújtott be Reagan elnök, Weinberger hadügyminiszter, valamint a légierő és a szárazföldi csapatok minisztere ellen. Eszerint az amerikai rakéták nagy-britanniai telepítésének terve ellentétben áll a nemzetközi joggal és az amerikai alkotmánnyal. A brit nők követelik, hogy a bíróság adjon utasítást e tervek végrehajtásának a megakadályozására. Edelstein bíró azonban nem volt hajlandó ilyen utasítást adni, s csupán november 21 -éré tűzte ki az ügyben a bírósági meghallgatás időpontját. (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés folytatta közép-amerikai vitáját. A felszólalók túlnyomó többsége az Egyesült Államokat tette felelőssé a térségben tapasztalható feszültségért. Trojanovszkij szovjet ENSZ-delegátus rámutatott: a Szovjetunió szolidáris a térség népeinek igazságos harcával. Bronislav Kulawiec csehszlovák küldött a közép-ame- rikai válság tárgyalásos rendezésére szólított föl, többek között rámutatott, hogy a békéhez vezető megoldás egyik kulcsa a salvadori probléma megoldása. Frederick Ikle amerikai külügyminiszter-helyettes váratlan salvadori látogatása e közben megerősítette azokat a kételyeket, miszerint az országban új katonai puccs készül. Megfigyelők felhívják rá a figyelmet, hogy épp egy államcsíny-kísérlet lehetne a legmegfelelőbb ok az USA salvadori fegyveres intervenciójára. Csütörtökre virradó éjszaka Barbadosból Havannába érkezett a kubaiak Grenadában tevékenykedő utolsó csoportja, köztük a kubai nagykövet és a diplomáciai képviselet több munkatársa. Még mindig nem szállították azonban haza az amerikaiak grenadai inváziója során elesett kubaiak holttestét. Grenadán eközben Paul Scoon brit főkormányzó az eredeti terveivel ellentétben nem ideiglenes kormányt, hanem egy ún. tanácsadó kormánybizottságot nevezett ki. Megfigyelők szerint a testület csupán „dekoratív intézmény“, valójában ugyanis Grenadát az amerikai megszálló erők ellenőrzik. Guayana már jelezte is, hogy nem kíván kapcsolatot teremteni az új grenadai rezsimmel. Burnham elnök egyik interjújában rámutatott: Grenada további sorsát idegen beavatkozás nélkül egyedül az ország népe határozhatja meg. Újabb harcokról érkeztek hírek a grenadai ellenálló csoportok és az amerikai tengerészgyalogság között. A BBC helyszínen járt tudósítója szerint az összecsapásokban kétszer annyi amerikai katona halt meg, mint amennyiről a Pentagon adott jelentést. Louis Stokes és Ronald Dellums, az amerikai képviselöház tagjai, akik a kongresszus ténymegállapító küldöttsége keretében a napokban Grenadán jártak, washingtoni sajtóértekeletükön kijelentették, hogy az amerikai invázió törvényellenes volt, s a szigetországban tanuló amerikai diákok életének „veszélyeztetése“ csak mesterséges ürügy volt. Dellums képviselő az USA alkotmányát, az ENSZ és az! AÁSZ alapokmányát megsértő cselekedetként bélyegezte meg az agresz- sziót. Londonban ugyancsak Grenadán járt brit parlamenti képviselők tartottak sajtókonferenciát, s szintén tarthatatlannak minősítették azokat az indokokat, amelyekre hivatkozva Washington parancsot adott az invázióra. A képviselők szerint Scoon fókormányzó csak az intervenció után kérte írásban, hogy az USA katonailag avatkozzon be. GENFBEN az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon tegnap plenáris ülést tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége. A VIETNAMI KP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA és a VSZK Minisztertanácsa megtárgyalta a KGST Berlinben megtartott XXXVII. ülésszakának eredményeit és jóváhagyta a vietnami küldöttség tevékenységét az ülésszakon. A SZALJUT-7 űrállomás fedélzetén már 136 napja dolgozik Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov. A napokban fejezték be a kirakodást a Progressz-18 automatikus teherszállító űrhajóból. AZ ANGOLAI NÉPI FELSZABADÍTÁSI ERÓK (FAPLA) egységei felszámolták az UNITA kormányellenes szervezet egy csoportját, amely megtámadott egy gépkocsi-karavánt. A támadás során 12 angolai személy életét vesztette. PERUBAN vasárnap helyhatósági választásokat tartanak, amelyeket az 1985-re tervezett általános választások főpróbájának tekintenek. JOHN ANDERSON, volt amerikai elnökjelölt közölte, hogy új politikai pártot alakított Nemzeti Egységpárt néven. Kijelentette, hogy más politikát akar folytatni, mint a Republikánus Párt és a Demokrata Párt, amelyek felelősek az USA katonai költségvetésének hatalmas növeléséért. ANGOLA NEMZETI ÜNNEPÉN Katonai és kereskedelmi viták Reagan tokiói megbeszélésein (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök és Nakaszone Ja- szuhiro japán kormányfő tokiói tárgyalásainak második fordulója az ellentétek jegyében zajlott. A két politikus tegnap még nyilvánosan is bírálta egymást „az USA és Japán közötti nézeteltérések rendezésében elkövetett hibák“ miatt. Az UPI hírügynökség hangsúlyozza, hogy a tárgyalásokról közös nyilatkozatot sem adtak ki, ami a két ország kapcsolataiban tapasztalható feszültség bizonyítéka. A fentieket Reagan és Nakaszone tévényilatkozatában is megerősítette. A megbeszéléseket ugyan tárgyszerűnek nevezték, azonban hangsúlyozták, hogy hosszú még az út a kereskedelmi és katonai kérdésekben felmerült viták rendezéséig. Tokióban tegnap is tüntetésekre került sor, melynek résztvevői az amerikai elnök látogatása, az amerikai-japán katonai szövetség ellen tiltakoztak. Montevideoi tüntetés (ČSTK) - Az uruguayi főváros, Montevideo központjában hatalmas tüntetésre került sor. A tüntetők a betiltott szakszervezetek felhívására a katonai diktatúra ellen tiltakoztak, a demokratikus jogokért, a dolgozók életkörülményeinek javításáért szálltak síkra. A rendőrség durván beavatkozott az akció résztvevői ellen. Egy személy életét vesztette 60-an megsebesültek és legalább 500 embert letartóztattak, köztük több szak- szervezeti vezetőt. A hosszú függetlenségi harc végét, az angolai nép emberibb életének kezdetét jelentette 1975. november 11-e, amikor Angola elnyerte függetlenségét. A gyarmatosítók ellen 1961-ben kezdődött meg a fegyveres harc, s a portugál fasiszta rezsim 1974-es bukása után nyilvánvalóvá vált: a függetlenség kivívása már csak idő kérdése. A harc folytatódik“ - azó- yj/l ta is ez a leggyakrabban hangoztatott jelszó Angolában: hiszen azok a feladatok, amelyeket az angolai népnek meg kellett és meg kell oldania, hosszú éveket igényelnek. A fiatal, független államnak minden erejét latba kell vetnie, hogy talpra állítsa a harcok során csaknem teljesen megsemmisített mezőgazdaságot, felújítsa az ipari termelést, pótolja a portugál szakemberek távozásával támadt hiányt, hatástalanítsa a külső és belső provokációkat. Az újjászületés szervezője és irányítója kezdettől fogva a nemzeti felszabadító mozgalomból marxista-leninista párttá nőtt MPLA-Munkapárt volt, amely ma is az állam és a társadalom vezető ereje. A függetlenség kivívását követően gyökeres változások mentek végbe az országban: a korábban emberszámba is alig vett angolai nép kezébe került a hatalom. A népi kormány földet osztott a parasztoknak, s megkezdődött A függetlenség nyolc éve a szövetkezetesítés. Az államosítást követően a gazdaság állami szektora ma már az egész ipari termelés 40 százalékát adja. Az elmúlt nyolc év eredményei európai szemmel nézve talán nem túl látványosak. Igazi nagyságukat azonban csak akkor mérhetjük fel, ha ismerjük a gyarmati Angola helyzetét. Egyetlen adatot említsünk csak meg, amelyből következtetni lehet az 1975 előtti és utáni viszonyok közti különbségre: a függetlenség kivívásakor az ország lakosságának 85 százaléka nem tudott írni, olvasni. A tervek szerint ennek az évnek a végéig teljesen felszámolják az írástudatlanságot. A külföldi segítség Angola esetében létfontosságú volt. A szocialista országok sokoldalú segítsége nélkül nem tudott volna ellenállni a külföldről pénzelt ellenforradalmi bandák és a délafrikai fajüldözők támadásainak. Sajnos, még nyolc évvel a függetlenség kivívása után is két fronton folyik a harc: az egyiken a gazdaság felújításáért és fejlesztéséért, a szocialista alapokon nyugvó új élet kiépítéséért, a másikon pedig a néphatalom megvédéséért az ellenforradalmi bandákkal és a dél-afrikai fajüldözőkkel szemben. A—angolai nép nem kis neMZ hézségek közepette ünnepli ma függetlenségének 8. évfordulóját. Az országban uralkodó légkört a közelmúltban az MPLA- Munkapárt egyik vezetője nagyon találóan a következőképpen jellemezte: „Nem tagadjuk, a nép érzi a nehézségeket, de ismeri azok okait is, és bízik a pártban, a népi rendszerben. Az óriási többségnek szilárd meggyőződése, hogy a párt ajánlotta szocialista út az egyetlen, amelyen haladva legyür-' hetők a bajok. Ehhez azonban elsőként béke kell(ki)
