Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-10 / 266. szám, csütörtök

Energiagazdálkodás Ukrajnában KOMMENTÁLJUK A hagyományos energetikai erőforrások kihasználása korláto­zott, kihasználásuk a jövőben nemcsak műszakilag lesz lénye­gesen igényesebb, hanem anyagi szempontból is drágább. A nem hagyományos energetikai erőfor­rások - mint például a szél- és napenergia - hasznosításával még nincsenek túlságosan gaz­dag tapasztalataink. Kétségtelenül van jövőjük, de az emberiség nem számol azzal, hogy ezek az erő­források döntő szerepet játszaná­nak energiagazdálkodásában. Persze, az energetikai erőforrások kihasználásának komplex tervei­ben a nem hagyományos energia- források is helyet kapnak. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban kidolgozták az Energokompleksz programot, amely 170 részfeladatot tartalmaz, s célja a tüzelőanyagok és az energia takarékosabb hasznosítá­sa. A program elsősorban a ki asz - szikus energetikai erőforrások jobb hasznosítására irányul, így Az ianalini atomerőmű (litván SZSZK) szerelési-építési munkái a befeje­zéshez közelednek. Az év végén üzembe helyezendő blokk teljesítmé­nye 1 millió 500 ezer kW lesz. A felvételen az erőmű első blokkjának reaktora látható. (ČSTK-felvétel) elsősorban a szén gazdaságo­sabb felhasználásának lehetősé­geit keresik, illetve dolgozzák ki végrehajtásának keretében. A számítások szerint a szénkész­leteknek mintegy 300 évre elegen­dőnek kell lenniük, de hatalmas lelőhelyeket már kimerítettek, a jö- vesztésnek pedig az 50-75 centi- méteres vékony rétegekből való szénkitermelésre kell összponto­sulnia. Ez pedig azon kívül, hogy műszakilag sokkal igényesebb és nehezebb feladat, mint már emlí­tettük, lényegesen drágább is. A programban éppen ezért sok szó esik arról, hogy a bányagépe­ket az új jövesztési feltételekhez kell igazítani. A következő hagyományos erő­forrás a kőolaj, melyből az Ukrán SZSZK-ban ugyan nincs túl sok, de bebizonyosodott, hogy új tech­nológiai eljárásokkal akkor is kiter­melhető a lelőhelyekről ez a fontos nyersanyag, ha az eddigi módsze­rekkel kitermelése nem vplt gaz­daságos. A program célja azoknak a veszteségeknek a csökkentése is, melyek a kőolaj tárolása és szállítása során keletkeznek. Az Energokompleksz programban a nem hagyományos energetikai erőforrások kutatásával is számol­nak, s tervezik gyakorlati haszno­sításukat is. Most épül az 5000 kilowatt teljesítményű naperőmű, s teljes ütemben folynak a kísérle­tek a szélenergia, illetve a geoter- mális energia hasznosításával kapcsolatban is. PAVEL HOVORKA Kávépiaci helyzet Az utóbbi években a világ kávé­termelése viszonylag kiegyensú­lyozottan nőtt, a világ kávéfo­gyasztása viszont stagnált, illetve csökkent. A jelentős készletek el­lenére a Nemzetközi Kávészerve­zet - a Nemzetközi Kávéegyez­ménnyel összhangban - a tagor­szágok közötti forgalomban hóna­pok óta irreálisan magas árakat érvényesít. Az egyezményen kí­vüli országok pedig körülbelül 40-50 százalékkal olcsóbban szerezték be a kávéi- A kávé vi­lágpiacán kettős világpiaci ár ala­kult ki. Hullámhegyek és hullámvölgyek Az első Nemzetközi Kávé­egyezményt 1962-ben írták alá. Az alapító tagok között a legfonto­sabb kávétermeló, illetve -export- táló (kizárólag fejlődő) országok, és a legjelentősebb kávéfogyasz­tók, illetve -importálók (például az USA, a nyugat-európai országok stb.) szerepeltek. Az egyezmény célja az volt, hogy a termelő- és a fogyasztó országok ellentétes érdekeinek közös nevezőre hozá­sával ún. stabil nemzetközi kávé­piac alakuljon ki. Exportkvótákkal, maximum és minimum árakkal kí­vánták a váratlan, nagyarányú áreséseket és áremelkedéseket megfékezni, valamint egy viszony­lagos kereslet-kínálati egyensúlyt megteremteni. Az egyezményt 1968-ban meg­újították. A kitűzött célok nem vál­toztak, csak a módszereket fino­mították. Kávéfajtánként differen­ciálták az árakat és az exportkvó­tákat, ezenkívül fejlesztési alapot hoztak létre, hogy a termelő orszá­gok feldolgozottabb formában ex­portálhassák a kávét. Brazília és az USA különmegál- lapodása (a brazil 20 százalékos exportadó elengedéséről), az 1971-es dollár leértékelés, vala­mint a nemzetközi infláció ered­ményeképpen a hetvenes évek elején a kávéegyezmény válságba jutott. Ezt csak elmélyítette, hogy az exportkvóták nem követték a termelés országok közötti ará­nyának változásait. A kávéárak éves ingadozása nőtt, ezzel egy­idejűleg az eltérő minőségű és tí­pusú kávék árai közeledtek egy­máshoz. Mindezek következtében 1973 és 1976 között az egyez­mény gyakorlatilag nem működött. 1976-ban újabb kávéegyez­ménnyel próbálták áthidalni a ne­hézségeket. Rendezték az ex­portkvótákat, módosították az ár- sávot, megszigorították a szárma­zási bizonyítványokkal kapcsola­tos adminisztratív intézkedéseket. A kávéfogyasztás ösztönzésére támogatási rendszert hoztak létre. INNEN - ONNAN Korlátozzák a beruházásokat Kínában az idei évre a beruhá­zások költségvetési keretét 55 mil­liárd jüanban határozták meg. Ezen intézkedés következtében a beruházások költségei a tavalyi évhez viszonyítva 500 millió jüan­nal csökkennek. A költségkorláto­zás az 1984-es és 1985-ös gaz­dasági évben 60 milliárd jüant tesz majd ki. A kínai tervezőket ugyanis nyugtalanították a hivatalok mér­téken felüli kiadásai, amelyek a gazdaságirányítási rendszer de­centralizálása után tűntek fel. Fi­gyelmeztetéseik azonban ered­ménytelenek voltak, mert az idei év első öt hónapjában a tavalyihoz viszonyítva a beruházási költsé­gek 37,3 százalékkal növekedtek. Ezért leállítják az állami tervben előirányzott beruházások építését, míg meg nem teremtik a megfeletu - anyagi feltételeket realizálásuk­hoz Azokhoz a beruházásokhoz, melyek nincsenek az állami tervbe belefoglalva, nem nyújtanak sem pénzbeli, sem anyagi segítsé­get. (HÍZ) EGK munkanélküliség A munkanélküliek száma a Kö­zös Piac tagországaiban augusz­tusban számszerűleg enyhén emelkedett ugyan, a szezonális ingadozásokat is figyelembe véve azonban gyakorlatilag nem válto­zott - állítja a Közös Piac statiszti­kai hivatala, az Eurostat jelentése. Jelenleg az EGK munkaképes ko­rú lakosságának 10,4 százaléka állástalan. Terjed viszont a mun­kanélküliség a 25 évesnél fiatalab­bak körében, akiknek augusztus­ban 39,4 százaléka volt állás nél­kül , (HVG) Elhatározták a termelői programok összehangolását, és új termelés- fejlesztési programok megindí­tását. A stabilizáció ellen hatott, hogy Brazíliában az 1975/76-os idény­ben a fagykárok miatt szinte az egész termés elpusztult, s a világ­piacon kávéhiány lépett fel. A dél­amerikai országok, elsősorban Brazília, tőzsdei manipulációkkal „meglovagolták“ a piaci egyen­súly felbomlását. 1978/79-ig egyértelműen a termelők diktálták a feltételeket, 1979-re az újjxazí- liai ültetvények beértek, és helyre­állt a piaci egyensúly, az árak csökkentek. Ez a tendencia gya­korlatilag a mai napig tart. Hátrányból előny? 1983. október 1 -én életbe lépett az ötödik Nemzetközi Kávéegyez­mény. A fő elvek és módszerek nem változtak (kvótarendszer, ár­sáv). Az aláíró 72 ország (43 ter­melő és 29 fogyasztó) a világ kávéexportjának 99, az összes kávéimportnak pedig a 90 száza­lékát adja. A kvótát egymillió zsákkal (1 zsák = 60 kg), 56,2 millióra emelték. A kvóták elosztása ismét felszínre hozta a termelők érdek- ellentéteit. Parázs viták után ezt a problémát a várható termés- eredményeknek megfelelő elosz­tással oldották meg. 1984 szep­temberében valószínűleg a bizo­nyítható raktárkészletek alapján fogják az új kvótákat megállapí­tani. Az exportálók és az importálók között az ársáv kérdésében alap­vető nézeteltérések mutatkoztak. Az exportálók 5 százalékkal emel­ni, az importálók ugyanannyival csökkenteni akarják az árhatáro­kat. Végül .kompromisszumra ju­tottak és minden maradt a ré­giben. A kettős világpiaci árrendszer kihasználásának (reexport), illetve a kvóták kijátszásának megaka­dályozására, azaz a tag- és nem­tagországok közti kereskedelem szigorúbb ellenőrzésére munka- csoportot alakítottak Elsősorban a származási bizonyítványokkal kapcsolatos megszigorított rend­szabályokat akarják pontosabban betartani, és az előírások megsze­gőit kvótacsökkentéssel fogják sújtani. (F) Még egyszer a technológiai rendszerekről A technológiai rendszerek előnyeiről szóló kommentá­runkkal kapcsolatban néhány mezőgazdasági üzemben vol­tak ellenvélemények. Egyesek azt állították, hogy alkalmazá­suk túl költséges, a ráfordítás csak részben, vagy egyáltalán nem térül meg. Mások azt hangoztatták, hogy a rendszerek kialakításával számos mezőgazdasági üzem - mivel kisebb támogatást kap, mint a rendszer taggazdaságai - hátrányos helyzetije kerül. Szerintük a technológiai rendszerek nem segítik elő eléggé a mezőgazdasági termelés komplex növe­kedését. Márpedig, ha így van, akkor ezeket nem érdemes alkalmazni. A válaszadás azért is időszerű, mert pár nappal ezelőtt a növénytermesztési technológiai rendszerek szlovákiai értekezletén a párt- és gazdasági szervek vezetői a résztve­vőkkel együtt határozottan kijelentették, hogy a haladó mód­szereket felölelő technológiai rendszereket az új gazdasági évben a lehető legnagyobb mértékben el kell terjeszteni, ahol lehet, alkalmazni. Még pedig a sokat ígérő kezdeményezés felkarolásával, kibontakoztatásával. Ez azt jelenti, hogy nem adminisztratív intézkedésekre van szükség a haladás érde­kében, hanem a helyi adottságok figyelembe vételével utat engedni a módszerek megvalósításának. Ott érvényesülje­nek a termelési rendszerek, ahol megvannak a nagy hoza­mok elérésére a komplex feltételek. Az ilyen kezdeménye­zést, a jól felkészült rendszergazda vállalatokat az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma messzeme­nően támogatja, lehetővé teszi számukra a kül- és belföldi tudományos módszerek alkalmazását. Az anyagi eszközök megteremtéséről az év utolsó heteiben még folynak a tárgya­lások. A döntés tehát megtörtént, azok a mezőgazdasági üzemek kapnak a jövőben nagyobb támogatást, amelyek minden lehetőséget felhasználva többet akarnak termelni. Egyidejű­leg harc indul a konzervativizmus ellen. Azok ellen, akik nem értenek egyet a bevált és több termést eredményező terme­lési rendszerek alkalmazásával, és csak az eddigi kényelme­sebb úton akarnak járni. Belenyugodnak, hogy Szlovákiában még mindig 130 ráfizetéses mezőgazdasági üzem gazdálko­dik, a mezőgazdasági termelés növelésével pedig vajmi i keveset törődnek. A technológiai rendszerek előnye ma már vitathatatlan, 1 hiszen magukba foglalják a tudomány és technika legújabb 1 vívmányait. Az ősz végi elemzések azt mutatják, hogy a 12 technológiai rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A vágsellyei (Šaľa) kooperációs vállalatnál a tartós száraz­ság ellenére az iparszerű kukoricatermesztési rendszerrel nagy területen 5,92 tonnás átlagos hektárhozamot értek el szemes kukoricából. A Nádszegi (Trstice) Efsz-ben - amely tagja a társulásnak - a hektáronkénti hozam több mint hat tonna. Más mezőgazdasági üzemekben még több is. ABoj- ničkai és a Nagylégi (Lehnice) Efsz 2481 hektáron 1,4 tonnás hektárhozamot ért el lencséből. Belátható időn belül nem lesz hiánycikk ez az élelmiszerféle. A Nevericai Efsz-ben a borsó hektárhozama 4,48 tonna volt, ami csúcstermésnek számít. A szójaprogramot a Keszegfalusi (Kameničná) Efsz - mint rendszergazda - oldja meg Szlovákiában. ígéretes a Szógyén i (Svodín) Efsz kezdeményezése, amely kidolgozta a babtermesztés technológiáját és garantálja, hogy módsze­rei felhasználásával évente megteremjen a tervezett meny- , nyiség. Aki tehát meg akar győződni a rendszerek előnyeiről, van hová mennie - jó példa már több van, s indokolt, hogy minél több követőre találjanak. BALLA JÓZSEF A kassai (Košice) fiatalok az év eleje óta csaknem 600 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyek közül 319-et már megvalósítottak a gyakorlatban is. Az újítási javaslatok megvalósításából származó haszon több mint 4,5 millió korona. Ugyancsak a SZISZ-tagok, az ifjúsági komplex racionalizációs brigádok és szocialista munkabri­gádok kezdeményezésének az eredményeként megtakarítottak több mint 10 millió korona értékű nyers-, alap- és fűtőanyagot, valamint energiát. A munkásfiatalok és a tanulóifjúság ügyességét, lelkesedését és kezdeményezőkészségét bizonyította a nemrég immár hetedszer rendezett ZENIT városi kiállítás, amelyen 180 tárgyat mutattak be. Az egyik legnagyobb feltűnést egy mágneses manipulátor keltette, amely Vladimír Hvozdík szakmunkástanuló munkája. A gépek iránti érdeklődést apjától, Ladislav Hvozdíktóí, a városi pártbizottság elnökségének tagjától, a Kassai Nehézgép­ipari Vállalat régi dolgozójától örökölte. Az apa a manipulátor tervezése és elkészítése során hasznos •tanácsokkal segítette fíát. (Svätopluk Písecký felvétele - CSTK) ÚJ sző 4 1983. XI. 10 VILÁGGAZDASÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom