Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-07 / 263. szám, hétfő

Súlyos harcok a szembenálló palesztin erők között A népek biztonságáéit, a társadalmi haladásért (ČSTK) - Tuniszban tartotta ülését az El-Fatah palesztin szer­vezet központi bizottsága. Szom­baton felhívást tett közzé, hogy sürgősen hívják össze az arab országok külügyminisztereit a kö- zel-keleti és az észak-libanoni helyzet megvitatására. A tanács­kozáson Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke, aki már néhány hete Észak-Liba- nonban tartózkodik, nem vett részt. Fahd szaudi király Dzsiddában kijelentette, hogy az e hónap vé­gére tervezett arab csúcstalálko­zót elhalasztották. Tovább folytatódnak a súlyos harcok Tripoli észak-libanoni vá­ros környékén az El-Fatah palesz­tin szervezet Arafathoz hú erői és az Abu Mussza vezette lázadók között. Mint ismeretes, az Arafat­(Folytatás az 1. oldalról) mozgósították forradalomra a tömegeket. A forradalom lé­nyege pedig, hogy mindent el­mozdít a helyéröl, mindent áta­lakít, de hogy milyen irányt vesz, azt a nép akarata dönti el. Ezért kísérte Lenin mindig rend­kívüli figyelemmel a tömegek hangulatát, törekvéseit, minden megnyilvánulását, s ezért volt képes maga is folyton a forrada­lommal együtt változni. Zsenia­litása éppen abban nyilvánult meg, hogy mindig a gyakorlat elméletét kereste. Ezért lehetett és volt teoretikusként, pártveze- töként és államférfiként egy­aránt forradalmár. Kétségtelen, hogy nélküle történelmileg rö­vid idő alatt nem győzhetett vol­na az Októberi Forradalom, nem valósulhatott volna meg az orosz proletariátus diktatúrája s nem törhetett volna előre dia­dalmasan a világ első szocialis­ta állama sem. A NOSZF győzelmének sok tanulsága közül elsősorban nemzetközi érvényességét kell kiemelnünk. Ez a jellegzetessé­ge és közvetlen hatása először a közép- és a nyugat-európai kommunista és munkásmozgal­mak fellendülésében jelentke­zett. Az oroszországi példára szocialista forradalmak robban­tak ki és tanácsköztársaságok alakultak Németországban, Ba­jorországban, Magyarországon és Szlovákiában, de hasonló tö­rekvései voltak a csehszlovákiai proletariátusnak is a köztársa­ság jellegéért vívott harcaik so­rán. Bukásukat a nemzetközi burzsoázia akkori túlereje, vele szemben pedig a lenini koncep­ciójú forradalmi vezetés, a bol­sevik típusú pártok, az oroszor­hoz hú erők bázisát a Nahr al- Bárid és a Badávi palesztin mene­külttáborok képezik, amelyeket a lázadók egységei körülzártak. Egyes hírügynökségi jelentések szerint Jasszer Arafat be­jelentette, hogy az Abu Mussza vezette lázadók tegnap elfoglalták a Nahr al-Bárid menekülttábort, és a szemben álló felek súlyos harco­kat folytatnak a másik menekült- táborért, melyet a hírek szerint a lá­zadók már három kilométernyire megközelítettek, s Arafat is itt tar­tózkodik. Időközben több vezető palesztin politikus is felszólította a szemben álló feleket a harcok beszüntetésére. Sadli Klibi, az Arab Liga főtitkára kijelentette, hogy az észak-libanoni esemé­nyek negatív következményekkel járnak az egész palesztin nép har­ca szempontjából. szági forradalmi tapasztalatok hiánya okozta főképp. Ilyen átmeneti vereségeket azóta jóvátettek a világméretek­ben végbement s győzedelmes­kedett szocialista forradalmak és nemzeti felszabadító mozgal­mak. Tehát nem utópia volt, amit Lenin a Kommunista Inter­nacionálé megalapítása és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége megalakulá­sa közötti időszakban írt: „Én itt nem a szó tágasabb értelmében beszélek nemzetközi jelentősé­géről: abban az értelemben, hogy forradalmunk kihat min­den országra, forradalmunknak nem egyes, de összes alapvető vonásai és sok másodrangú vo­nása is nemzetközi jelentőségű. Nem, forradalmunk néhány alapvető vonásának nemzetközi jelentőségét a szó legszűkebb értelmében kell elismerni, ab­ban az értelemben, hogy nem­zetközi érvényük van, vagyis történelmileg elkerülhetetlen, hogy nemzetközi méretekben is megismétlődjék az, ami nálunk történt“. Több mint hat évtized távlatá­ból tények hatalmas tömegét le­hetne felidézni, hogy a Szovjet­unió nemzetközi tevékenységé­ben mindig kiemelkedett és ki­emelkedik nagyszabású lenini békepolitikája. Jelentősége kü­lönösen a mostani kiélezett nemzetközi helyzetben és hi­degháborús légkörben növek­szik, amelyet az imperializmus legagresszívabb erői, elsősor­ban az USA monopolista vezető körei idéztek elő. Lényegével a szocialista világrendszerben élő népeken-nemzeteken kívül a nyugati tökésállamok haladó erői és dolgozóinak óriási tö­Jókívánságok Mihail Szolomencevnek (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk táviratban fejezte ki jókí­vánságait Mihail Szolomencev­nek, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága póttagjának, az SZKP Központi Bizottsága mel­lett működő pártellenőrzó bizott­ság elnökének 70. születésnapja alkalmából. A távirat nagyra értékeli Mihail Szolomencev felelősségteljes munkáját és hozzájárulását a csehszlovák-szovjet együttmű­ködéshez és a két nép baráti kap­csolatainak elmélyítéséhez. A ju­bilánsnak jó egészséget, nyugodt életet és további sikereket kíván az SZKP XXVI. kongresszusa ha­tározatainak valóra váltásáért végzett munkájához. megei tisztában vannak. Nyu- gat-Európában, de az USA-ban is egyre nagyobb méretekben terjedt el és terjed a felismerés: egyedül a tőkés monopóliumok és hadiipari komplexumok ér­dekeit szolgáló agresszív politi­káról van szó, amelynek éle el­sősorban a Szovjetunió, de álta­lában a szocialista országok el­len irányul. Nyomában hallatlan arányú tiltakozó mozgalmak bontakoztak s bontakoznak ki a Reagan-kormány hideghábo­rús hisztériát, újabb fegyverke­zési hajszát kiváltó és feszült nemzetközi helyzetet teremtő politikai, diplomáciai és katonai intézkedései ellen. Az sem külön kifejtésre szo­ruló tény, hogy a Szovjetunió a saját és a világ forradalmi folyamataiban szerzett gazdag tapasztalatai, bármely más or­szágéhoz képest a legdinamiku­sabban fejlődő gazdasági rend­szere, anyagi-műszaki alapjai, tudományos-kutató teljesítő­képessége stb. birtokában pó­tolhatatlan szerepet tölt be a szocialista világrendszerhez tartozó államok politikai, ideoló­giai és gazdasági irányvonalá­nak, nem utolsósorban közös védelmi politikájának össze­hangolásában. E sokrétű tevé­kenységét sikeresen teljesítette és teljesíti a KGST és annak állandó vagy külön bizottságai­ban, a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácsadó Testületében, a kommunista pártok vezető képviselőivel folytatott tanács­kozásokon, a diplomáciai kap­csolatok minden területén, to­vábbá az ENSZ-ben, valamint a Béke-világtanácsban. MIKUS SÁNDOR (Folytatás az 1. oldalról) a nemzetközi helyzet, mint jelen­leg. Az imperializmus nem tett le arról a szándékáról, hogy vissza­szerezze elvesztett pozícióit. Ezt igazolja az amerikai imperialista politika agresszivitásának példát­lan megnövekedése a világ összes térségében. Ezt szemlélte­ti az is, hogy Washington minden áron telepíteni akarja Nyugat-Eu­rópában az új közepes hatótávol­ságú rakétafegyvereket, figyelmen kívül hagyva az európai nemzetek akaratát. Itt nem csupán arról van szó, hogy a már meglévő tömeg- pusztító eszközök arzenálja né­hány száz új rakétával gyarapodik. Ezek a rakéták minőségileg új ve­szélyt jelentenek a Szovjetunió és a többi szocialista ország számá­ra. Ezek a rakéták az első nukleá­ris csapásra szolgálnak. Grigorij Romanov a továbbiakban emlé­keztetett arra, hogy a Szovjetunió már négy esztendeje következete­sen javasolja: akadályozzák meg a lázas fegyverkezés újabb fordu­lóját. A genfi tárgyalásokon már két év óta az egyik konstruktív kezdeményezést teszik a másik után, felszólította tárgyalópartne­rét olyan megállapodás megköté­sére, amely vagy teljes mértékben eltávolítaná Európából a nukleáris fegyvereket, vagy pedig jelentős mértékben csökkentené a nukleá­ris konfrontáció szintjét az egyen­lőség és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásával. Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy az USA csak formálisan vesz részt a genfi tárgyalásokon; bé­kéről hangoztatott frázisaival, a Szovjetunió elleni vádaskodá­sokkal akarja elkendőzni igazi, ag­resszív szándékait. Grigorij Romanov hangsúlyoz­ta, hogy ha az USA megkezdi az új rakéták telepítését Nyugat-Eu­rópában, a Szovjetunió sem fog ölbe tett kézzel várni. A válaszin­tézkedések elkerülhetetlenek. A testvéri országokkal való mege­gyezés alapján már tettünk egy lépést ebben az irányban. Meg­kezdődnek a harcászati-hadmű­veleti rakétakomplexumok fejlesz­tésének előkészületei az NDK és Csehszlovákia területén. Azonban további lépéseket is teszünk azért, hogy megvédjük biztonsá­gunkat, szövetségeseink és bará­taink biztonéágát. Egyértelműen látni kell azt is, hogy ha az új amerikai rakéták megjelennek Nyugat-Európában, az lehetetlen­né teszi a mostani szovjet-ameri­kai genfi tárgyalások folytatását. Diego Cordovez, az ENSZ főtitká­rának helyettese, akit a közgyűlés a grenadai helyzet kivizsgálásával bí­zott meg, a szigetországba történő el­utazása előtt kénytelen volt beutazási engedélyt kérni az amerikai hatósá­goktól. A washingtoni indoklás szerint erre azért volt szükség, nehogy lelőjék az ENSZ-megfigyelóket szállító repü­lőgépet. Cordovez elmondta azt is, nem engedték meg neki, hogy elláto­gasson Grenadában a kubai nagykö­vetségre, amelyet az amerikai meg­szállók körülzártak. A TASZSZ szovjet hírügynökség még pénteken tájékoztatott arról, hogy szerencsésen megérkeztek Havanná­ba azok a szovjet állampolgárok, akik­nek biztonsága veszélybe került az amerikai agresszió miatt. Mexikón ke­resztül ugyancsak Havannába érkez­tek más szocialista országoknak az amerikai invázió idején Grenadában tartózkodó polgárai is. Az amerikai kongresszus 14-tagú küldöttsége indult útnak Grenadába pénteken este, hogy „hiteles adatokat gyűjtsön“ a történtekről. A Reagan- kormány azzal a céllal, hogy biztosítsa az információk „objektivitását“, egy másik kongresszusi küldöttséget is út­nak indított a szigetországba, ennek tagjai azonban kizárólag Reagan párt­jához tartoznak. Cinikus propagandaszínjátékot ren­dezett az amerikai kormány a Grena­A tárgyalások akkor folytatódhat­nak, ha az USA nem kezdi meg rakétáinak telepítését. Az új amerikai rakéták kérdése rendkívül fontos, de csak egy ré­szét képezi azok antikommunista stratégiájának, akik jelenleg kor­mányoznak Washingtonban, s uralni szeretnék az egész vilá­got. A szónok a továbbiakban rá­mutatott, hogy az USA csillagá­szati összegeket fordít fegyverke­zésre, militarizálni akarja a világ­űrt, ki akarja terjeszteni a NATO hatáskörét, új agresszív tömbök létrehozásán fáradozik. Felsorol­ta, hogy Washington milyen lépé­sekkel élezi a feszültséget a világ válsággócaiban, példaként említ­ve a közel-keleti és a Közép-Ame­rikában kialakult helyzetet. A Reagan által meghirdetett ke­resztes hadjárat nemcsak a Szov­jetunió, hanem más szocia­lista országok ellen is irányul. Az USA az antikommunizmus és a szovjetellenesség zászlaja alatt akarja egyesíteni a régi világ összes erőit a szabadság, a füg­getlenség és a haladás erői ellen. A dél-koreai repülőgéppel való ci­nikus provokáció és a körülötte kibontakoztatott piszkos kampány ismét megmutatta, hogy az ameri­kai reakciós erők mindenre képe­sek, még a legaljasabb gaztettek­re is a feszültség fokozása érdeké­ben. Az események alakulása ma­ximális éberséget, állhatatosságot és következetességet igényel ré­szünkről, azt, hogy szüntelen fi­gyelmet szenteljünk védelmi ké­pességünk megszilárdításának. Fegyveres erőink minden szüksé­ges eszközzel rendelkeznek ah­hoz, hogy senkinek se támadhas­son kedve összemérni velünk az erejét. A Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy a testvéri or­szágok együttműködése a véde­lem területén tovább mélyüljön. Grigorij Romanov beszédének további részében hangsúlyozta, hogy napjaink legfontosabb fela­data a béke megvédése és a lázas fegyverkezés megállítása. E fela­dat nem könnyű, de teljesíthető. A béke erői egyre növekednek. Emlékeztetett a Varsói szerződés Politikai Tanácskozó Testülete prágai politikai nyilatkozatának je­lentőségére, valamint a hét euró­pai szocialista ország vezetőinek moszkvai találkozójára. Rámuta­tott, hogy a szocialista világrend- szer védelmének és fejlesztésé­nek, pozíciói megszilárdításának, alapját a szocialista országok gaz­dasági erejének növelése képezi. dán elesett amerikai tengerészgyalo­gosok temetési szertartásából, amely­re pénteken került sor az észak-karoli- nai Cherry Points katonai támaszpon­ton, Reagan elnök beszédében kijelen­tette: az USA készen áll arra, hogy a világ bármely, részén fegyveres erőt alkalmazzon céljainak elérésére. A grenadai barbár támadást és az újabb amerikai egységek Libanonba küldését álszent módon úgy jellemez­te, mint az USA törekvését arra, hogy megmentse az emberiséget a káosztól és a vérontástól. A havannai repülőtéren szombaton reggel újabb 100, szombatról vasár­napra virradóra pedig további 200 az amerikaiak által eddig Grenadában fogva tartott kubai dolgozót szállító repülőgép landolt. A korábbiakhoz ha­sonlóan őket is a legfelsőbb kubai ve­zetők üdvözölték, Fidel Castróval az élén. Tehát eddig összesen 400 kubai tért vissza hazájára. Tiltakozó felvonulást tartottak a csehszlovákiai fiatalok és a hazánk­ban tanuló külföldi diákok az Egyesült Államok prágai nagykövetségének épülete előtt a Grenada elleni invázió miatt. A résztvevők Ronald Reagan elnöknek nyílt levelet küldtek, amely­ben elítélték az Egyesült Államoknak a szuverén Grenada elleni agresszi­óját. Üdvözlő távirat a Szovjetunió nemzeti ünnepe alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöké­nek ez év szeptember 28-án közzétett nyilatko­zatát, valamint a Szovjetunió békejavaslatait és kezdeményezéseit, melyek a mai nemzetközi helyzet , konstruktív megoldására irányulnak. Csehszlovákia a szocialista közösség többi or­szágával szilárd egységben továbbra is aktívan részt vesz a béketörekvésekben, az egység megszilárdításában, a sokoldalú együttműkö­désben, a szocialista közösség biztonságának és védelmi képességének megerősítésében, és a háborús veszély elhárításáért, a szocializmu­sért, a békéért és a haladásért vívott küzde­lemben. A csehszlovák nép hálával gondol arra, hogy az Októberi Forradalom győzelmétől és a Szov­jetunió szerepétől elválaszthatatlanok népeink történelmének sorsfordulói, az önálló csehszlo­vák állam megalakulása, a marxista-leninista forradalmi párt létrejötte, hazánknak a fasiszta megszállás alól való felszabadítása s országunk sikeres szocialista építése. A szovjet kommu­nisták tapasztalatai mindig is nagy segítséget jelentettek számunkra. A csehszlovák nép híven a hagyományos csehszlovák-szovjet barátság és együttműködés elveihez - amelyeket negy­ven évvel ezelőtt a két ország közötti történelmi jelentőségű egyezményben rögzítettek, s az 1970. évi újabb szövetségi egyezményben to­vábbfejlesztettek - továbbra is a csehszlovák -szovjet barátság elmélyítésén, a testvéri kap­csolatok megszilárdításán s kommunista pártja­ink, államaink és népeink testvéri szövetségé­nek, gyümölcsöző és sokoldalú együttműködé­sének- megszilárdításán fog fáradozni, hiszen ebben látjuk hazánk biztonságának, békés éle­tének és boldog jövőjének fö biztosítékát. Tisztelt elvtársak! Teljes szívből kívánunk önöknek és az egész szovjet népnek további sikereket a szocialista társadalom építésében, a tartós békéért s az atomháború veszélyének elhárításáért vívott nemes küzdelemben. Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyúlés elnöke, Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés elsó alelnöke, Václav David és Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyúlés két kamarájának elnöke a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Alekszej Sityikovnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsa elnökének és Vitalij Rubennak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa elnökének. Bohuslav Chňoupek, hazánk külügyminisztere ugyanebből az alkalomból üdvözölte Andrej Gromikót, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elsó alelnökét, a Szovjetunió külügyminiszterét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából a Szakszervezetek Központi Tanácsa üdvözlő táviratot küldött a Szovjetunió Szakszervezeteinek Ossz-szövetségi Központi Tanácsának. 1917 - új történelmi korszak kezdete GRENADA Újabb kubai munkások tértek vissza hazájukba (ČSTK) - Szombaton reggel, tehát két nappal azután, hogy Washington bejelentette: Grenadában befejeződtek a harcok, a grenadai főváros környé­kén ismét szórványos összecsapásokra került sor a népi forradalmi hadse­reg és az amerikai megszállók között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom