Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-28 / 281. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1983. XI. 28. Atlétika az olimpia jegyében A CSSZTSZ VI. kongresszusán az atlétikát példaként állították a többi sportág elé, mert az olimpi­át megelőző évben első világbaj­nokságán átütő sikert értek el ha­zánk versenyzői. A sikerekből részt kért és vállalt Szlovákia atlé­tikája is. Ennek ellenére szakve­zetése józanul értékeli a jelenlegi helyzetet, akad pótolni való hiá­nyosság az atlétikában a tömeg­sport, a teljesítménysport, de az élsport viszonylatában is. Ez volt a vezérfonala annak a beszámoló­nak, amelyet sajtótájékoztatóján Anton Ihring, a Szlovák Atlétikai Szövetség elnöke ismertetett. Megítélése szerint a teljesít­ménysportban is differenciáltság­nak kell jelentkeznie. Félreérthe­tetlenül fel kell ismerni az igazi tehetségeket, azokat úgy képezni, edzeni, hogy az élsport utánpótlá­sát megoldhassuk velük. A fiatal­sággal megkülönböztetett mó­don, rendszeresen kell foglalkoz­ni. A tanulóifjúságnál, főleg a főis­kolásoknál párhuzamosan biztosí­tani kell a tanulmányi és a sport- előrehaladást. Az atlétikai szakosz­tályok dotációit szinte kizárólag a fiatal atléták nevelésére kell fel­használni. Az idősebbek, akik in­kább a különböző egészségmeg­őrző mezei futóversenyeken vesz­nek részt, önerejükből is biztosít­ják a föltételeket. Elsősorban a ta­nulóifjúsággal kell megkedveltetni az atlétikát, elvégre már 14 éves koruktól fogva a CSSZTSZ tagjai lehetnek. Az atlétikai élsport terén a cél a lehető legalaposabb felkészülés a jövő évi nyári olimpiára, de na­gyon sokan készülnek a fedettpá­lyás Európa-bajnokságra is. Köz­tük lesznek a szlovákiai atlétika legjobbjai is. Az országos váloga­tott 158 tagja közül 42 volt a szlo­vákiai versenyző. Az országos if­júsági bajnokságon a szlovákiai atléták 34 százaléka végzett az 1 .-6. helyen. Az élsport központ­jaiban a felnőtt és a junior váloga­tottak tagjai közül 22 volt Banská Bystricáról, 11 Bratislavából és egy Kassáról (Košice) való. A fedettpályás EB-t Göteborg március 3—4-én rendezi. A szlová­kiai fedettpályás bajnokság febru­Eva Murková, aki a Budapesten sorra került fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságon a női távolugrásban aranyérmet szerzett (Arch.-felv.) ár 4-én Bratislavában, a cseh­országi február 4-5-én Prágában, az országos pedig február 18-án és 19-én ugyancsak Prágában ke­rül sorra. Ami az olimpiát illeti, a helsinki VB után jogos a derűlátás, de még magasabbra került a mérce. Biz­tos, hogy Murková és Pribilinec is ott lesz a keretben, jut hely a 4x400-as váltóban és számítás­ba jön Višnický szereplése a ma­ratoni futásban. A további nagy rendezvények közül a következők emelkednek ki: Praga Academica augusztus 28-án, Istropolitana október 7-én Kassán, június 14-én és 15-én az NSZK-ban egy eddig még ki nem jelölt helyen a hazai csapat, Cseh­szlovákia, Franciaország és Lengyelország részvételével né­gyes torna kerül sorra. Szeptem­ber 7-én és 8-án Olaszország - Csehszlovákia férfi és női válo­gatott találkozót bonyolítanak le. A hagyományos „Arany futó­cipő“ versenyt május 23-án ren­dezik az ostravai stadionban, a Pravda-Televízió-Slovnaft nemzetközi verseny időpontja má­jus 25 és 26. A Rošický emlék- versenyt június 9-én bonyolítják le. Az országos atlétikai bajnok­ság július 21 -én és 22-én Prágá­ban kerül sorra. Röviddel utána legjobb atlétáink útra kelnek Los Angelesbe, a nyári olim­piára. Minden atlétikai tevékenység szintjén növelni kell a politikai- nevelő munka hatékonyságát, különösen a nyári olimpiára való felkészülésnél. Egyéni sportról van szó, ahol tekintettel kell lenni a versenyzők jellemére, becsvá­gyára, beállítottságára, küzdőké­pességére. Ugyancsak kellő ala­possággal kell előkészíteni a kö­vetkező nagy évfordulók tisztele­tére lebonyolításra kerülő verse­nyeket, s itt elsősorban az SZNF 40. évfordulójára gondolunk. ZALA JÓZSEF Huszonhatodszor a románok ellen Csehszlovákia labdarúgó-vá­logatottja november 30-án Bra­tislavában huszonhatodszor ta­lálkozik Románia együttesével. A román csapatnak eddig Cseh­szlovákiában egyszer sem sike­rült nyernie, mindössze két döntetlent ért el. Érdekessége az Európabajnoki mérkőzésnek, hogy Románia a mostani kiírás­ban idegenben még nem szen­vedett vereséget. Olaszország­ban 0:0-ra játszott, Svédország­ban és Cipruson 1:0-ra nyert. Csehszlovákia viszont saját pá­lyáján csak egy pontot vesztett- Svédország ellen Bratislavá­ban (2:2). Az eddigi 25 csehszlovák-ro­mán mérkőzés 1923, Kolozsvár: Románia- Csehszlovákia 0:6, góllövők: Sloup, Čapek, és Vlček2-2,1924, Prága: Csehszlovákia - Románia 4:1, góllövők: Kolenatý, Ryšavý, K. Žďárský, Dvoŕáček, ill. Semler, 1934, Terst: Csehszlovákia - Ro­mánia 2:1 (VB-mérközés), góllö­vök: Nejedlý, Puč, ill. Dobai, 1937, Bukarest: Románia - Csehszlo­vákia 1:1, góllövők: Bodola, ill. Nejedlý, 1938, Prága: Csehszlo­vákia - Románia 6:2, gólövök: Bican (4), Ludl, V. Kopecký, ill. Baratki, Bodora, 1947, Buka­rest: Románia - Csehszlovákia 2:6, góllövők: Spielman, Dumitres- cu, ill. Kubala, Cejp és Šimanský 2-2, 1948, Bukarest: Románia - Csehszlovákia 2:1, góllövök: lor- dache, Bartha, ill. Menclik,1949, Prága: Csehszlovákia - Románia 3:2, góllövök: Pažický, Preis, Ši­manský, ill. Váczi, Lungu, 1950, Szarajevó jelentkezik (ČSTK) - Artur Takács, a sza­rajevói téli olimpia műszaki igaz­gatója a ČSTK munkatársának a következőket jelentette ki:- Annak ellenére, hogy a téli olimpia kezdetéig még több mint két hónap van hátra, máris kez­dődhetnének a versenyek. Minden időre elkészült, egyelőre csak a hó hiányzik. Röviddel a nyilatkozat után Szarajevóra és környékére lehul­lott az idei tél első hava. A város­ban mintegy 30 cm magasságú volt a hótakaró, mivel azonban a hőmérséklet 0 fokig emelkedett, lassan megkezdődött az olvadás. A Bjelasnica hegyen, ahol a férfiak az alpesi számokban versenyez­nek, 12 fokos hideg járja. A Jahori- ván már három héttel ezelőtt le­hullott az első hó. A légköri viszonyoknak a ju­goszláv rendezők nem parancsol­hatnak, egyébként semmit sem bíznak a véletlenre. A létesítmé­nyek körül minden munka befeje­ződött, minden felkészült 2000 sportoló és az edzők fogadására. Lakóira vár az az új település is, amely 5000 újságírónak lesz át­meneti otthona. Ezekben a napok­ban már csak a parkosítást fejezik be. A szarajevói szállodák mintegy 50 000 külföldi és 60 000 hazai turista érkezését várják és a ren­delkezésre álló 795 486 belépő­jegy közül eddig 173 300 talált gazdára. A jegyek elosztását gép irányítja és ellenőrzi. Folyik a fel­készülés 500 rádió és 25 televízi­ós társaság közvetítéseinek elő­készítésére. A Szarajevóban sorra kerülő téli olimpia Jugoszlávia minden lako­sának szívügye. A szervező bi­zottság naponta kapja a polgárok segítségét felkínáló ajánlatokat. Különböző mesteremberek, fiata­lok és idősebbek, de még nyugdí­jasok is készek a segítségre. A szarajevói nagy sportesemény az egész ország nagy ünnepének számít. Bukarest: Románia - Csehszlo­vákia 1:1, góllövök: Bodó, ill. J. Žďárský, 1951, Prága: Csehszlo­vákia - Románia 2:2, góllövők: Cejp, Vlk, ill. Váczi (2), 1952, Bu­karest: Románia - Csehszlovákia 3:1, góllövök: Pecsovschi (2), ill. Pluskal, 1953, Prága: Csehszlo­vákia - Románia 2:0, góllövök: Pažický és Vlk, 1953, Bukarest: Románia - Csehszlovákia 0:1, góllövő: Šafránek, 1960, Buka­rest: Románia - Csehszlovákia 0:2, góllövők: Masopust és V. Bubník, 1960, Bratislava: Cseh­szlovákia - Románia 3:0, góllö­vök: Buberník (2) és V. Bubník, 1965, Bukarest: Románia- Csehszlovákia 1:0, góllövők: Mateleanu, 1965, Prága: Cseh­szlovákia - Románia 3:1, góllö­vök: Jokl, Knebort, Halmageanu (öngól), ill. Dan, 1970, Guadalaja­ra: Románia - Csehszlovákia 2:1 (VB-mérkőzés), góllövők: Neagu, Dumitrache, ill. Petráš, 1971, Bra­tislava: Csehszlovákia - Románia 1:0, góllövó: F. Veselý, 1971, Bu­karest: Románia - Csehszlovákia 2:1, góllövök: Dembrovschi, Dob- rin, ill. Ján Čapkovič, 1975, Prága: Csehszlovákia - Románia 1:1, góllövők: Nehoda, ill. Kun, 1976, Bukarest: Románia - Csehszlo­vákia 1:1, góllövök: Georgescu, ill. Panenka, 1976, Prága: Csehszlo­vákia - Románia 3:2, góllövők: Panenka, Dobiáš, Ondruš, ill. Ba- laci, Georgescu, 1980, Brno: Csehszlovákia - Románia 2:1, góllövők: Vizek (2), ill. lonescu, 1983, Bukarest: Románia- Csehszlovákia 0:1, góllövó: Vi­zek (11 -esból). Amint a statisztikából is kitűnik, Románia válogatottja 1971 óta nem nyert Csehszlovákia ellen. A mérleg - csehszlovák szem­pontból: 25 - 15 -5 - 5 - 55:26. (t- v.) PECHES VERSENYZŐBŐL SIKEREDZÓ Amikor Párkányban (Štúrovo) az idei súlyemelő Csehszlovák Kupa versenyein - amely egyúttal Világ Kupa is volt - a két Rusznyák fivérnek segédkező fiatalember kilépett az edzőteremből, nem nagyon volt módja figyelnie a dobogón zajló eseményeket. Lépten-nyomon ismerősök szólították meg, szorongatták a kezét. Nem csoda, hiszen PÁSZTOR LÁSZLÓ, a csehszlovák ifjúsági válogatott edzője egykoron ebben a Duna-parti városban ismerkedett meg ezzel a sportággal. Versenyző­ként azonban nem sok szerencsével járt, de úgy tűnik, edzőként annál inkább. Amikor a versenyek végén leültünk beszélgetni, meglepődtem, hogy szinte úgy emlékszik az egykori dolgokra, mintha azóta nem is telt volna el másfél évtized.- Párkányban, amikor kilence­dikes voltam, tornatanárom, Miloš Zelinka fiúkat toborzott, hogy he­tente háromszor ismerkedjünk a vastárcsákkal, hátha lesz belő­lünk valami. így aztán néhány ba­rátommal én is megpróbálkoztam és megtetszett a sportág, de mikor kijártam a kilencedik osztályt, helyszűke miatt az iskolacsapat is megszűnt. • Ekkor következett az „ön­tevékeny“ súlyemelés...- Zelinka adott egy súlyzót, amit elvittünk szülőfalumba, Ebed­re (Obid). Az utasítás úgy szólt, ha akarom, csináljam... Csináltam is odahaza a garázsban, de nem egyedül, hanem két barátommal, Csombó Zoltánnal és Góra Nán­dorral. Magunk készítettünk áll­ványt, padot. Ekkor még csak 15 évesek voltunk, és hozzánk sze­gődött a faluból még vagy tíz­tizenöt gyerek, de csak mi hárman maradtunk hűek a súlyzóhoz. Egy év múlva aztán újra jelentkeztünk korábbi edzőnknél, hogy folytatni szeretnénk. Nemsokára a kerületi bajnokságban elindultunk mind­hárman, és nyertünk is valameny- nyien saját súlycsoportunkban.- Nem sokkal később, de már 1970-ben, Szlovákia ifjúsági baj­nokságát rendezték Párkányban, és megintcsak mindhárman a do­bogó tetején álltunk. Én a 75 kiló­ban, Góra a 60-ban, Csombó pedig jjz 56 kilósok között. Ugyanabban az évben az országos bajnoksá­got is megnyertem, ez aztán meg­felelő lökést adott, hogy komo­lyabban foglalkozzam a sportág­gal. Ebeden a kultúrházban be­rendeztük a SZISZ klubhelyiségét edzőteremnek, és hogy ne fáz­zunk a télen, hazulról hordtuk a szenet. • Persze, aztán közben azért mégiscsak javultak a feltételek, de ez már a Papírgyárral van összefüggésben...- Igen, mert a gyár szaktaninté­zetének diákotthonában otthonra leltünk és még ebben az évben - 1971-ben - česká Tŕebován lányom is. Közben válogaott let­tem, sportmesteri címet szerez­tem, csak éppen nem volt túl sok szerencsém, sőt inkább peches voltam, mert 1976 végén megsé­rült a jobb térdem. Utána még egy évig próbálkdztam, de nem ment, így befejeztem. Elvégeztem az edzői tanfolyamokat sorban - most van folyamatban az utolsó. Három éve segédedző lettem, a Havíŕov ifjúsági súlyemelőinek edzését is rövidesen rám bízták, s egy év múlva országos ifjúsági csapatbajnokságot nyertünk. Edzőként szerencsés kezem lett, mert felfedeztem Rusznyákékat, akik a csapat erősségei voltak. Mivel a bajnokcsapat edzője egyúttal az ifjúsági válogatott edzője is, onnan már csak egy lépés volt, hogy közelebbi kapcso­latba kerüljek a nagyválogatottal is. Brzoska edző többször is meg­hívott, hogy segítsek neki a szak­mai munkában és az idei évet szinte teljes egészében a nagyvá­logatott mellett töltöttem „má­sodállásban“. • Azaz az egykori peches versenyző edzőként a lehetősé­gek kapujában áll.- így is lehet mondani, bár tu­dom, hogy nagy a különbség az ifjúsági válogatottban, és a felnőtt válogatottban végzett szakmai munka között. Az ifiket még taníta­ni kell, a felnőtteket a legtöbb esetben „elég“ csak vezetni. A fiatalokkal meg kell szerettetni a sportágat, az „öregek“ már sze­retik, viszont itt az ő irányításuk, vezetésük az, ami sok érdekessé­get rejt. Az előbbit már ismerem, ez utóbbival csak ismerkedem, de azt eldönteni, hogy melyik a köny- nyebb, még nem tudom. • Az előbbiben viszont sike­rek sorozata fűződik Pásztor edző nevéhez!- Szerencse is kell. Én erre sem panaszkodhatom, hiszen én fedeztem föl a Rusznyák gyereke­ket, akik közül ketten már a válo­gatottban vannak, de meggyőző­désem, hogy eljön az idő, amikor Ez a régi fénykép csaknem hat évvel ezelőtt készült. Az akkor még válogatott versenyző Pásztor László az edzőteremben (ČSTK-felv.) újra országos ifjúsági bajnok let­tem. Ekkoriban magyar könyvek­ből tanultam sokat a súlyemelés­ről, és bár átléptem a junior kor­csoport alsó határát, ha fogyasz­tanom kellett, a szauna helyett a dohányszárítóba mentünk iz­zadni ... Nyertem két junior orszá­gos bajnokságot is, junior Duna Kupát, versenyeztem 1973-ban a KNDK-ban rendezett IBV-tor- nán. Közben vcltám a Dukla Banská Bystrica tagja is, de visz- szajöttem Párkányija, csakhogy az élsporthoz itt már nem voltak megfelelő feltételek. • És akkor tartós lakhelyvál­toztatás következett, mert a vá­logatott keret-tagság ugyan le­het ideiglenes, de közben sors­döntő változás áll be életében...- Ekkor már 1974-et írtunk, és elkerültem a Baník Havíŕovba. A városban találtam magamnak feleséget, és azóta már van két legalább három-négy Rusznyák is lesz a nagyválogatottban. Ugyanis a tíz Rusznyák-csemetéból nyolc a fiú, és a 15 éves Zoltán már lejár az edzőterembe, s nagyobb tehet­ségnek ígérkezik, mint Andris vagy Imre. Sót, a 13 éves Lajos is itt-ott bekukkant, s az az érzésem, hogy rövidesen rendszeres „ven­dég“ lesz. Van még egy nagyon nagy tehetség a csapatomban, mégpedig a 16 éves Miloš Papšík, aki az IBV-n második volt, és 60 kilós létére már 105 kilót szakított és 127,5-öt lökött. Ha csak fele annyi szerencsém van versenyző­ként, mint edzőként, akkor talán még csak kezdő edző lennék. Hogy hogyan tovább, még nem tudom, mert egyformán vonz a kipróbált régi és az ismeretlen új. Most még nem tudok dönteni, pe­dig rövidesen kénytelen leszek, mert közeleg az olimpia! MÉSZÁROS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom