Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-03 / 260. szám, csütörtök
ÔJ szú 3 1983. XI. 3. Washingtoni fenyegetések Kuba címére (Folytatás az 1. oldalról) kormány“ megalakításában. A sietős „kormányalakítás“ célja, hogy legalizálja a Grenada elleni inváziót. Az új kormány az amerikai megszálló hatóságokat váltja fel. Ez teljesen összhangban van az Egyesült Államok törekvéseivel. Washingtonban hétfőn megerősítették, hogy a sziget katonai ellenőrzése után az erőfeszítéseket „diplomáciai“ területre helyezik át. Washington azt is tervezi, hogy a szigeten levő amerikai csapatokat a brit nemzetközösséghez tartozó országok fegyveres egységeivel váltja fel, amelyeket Scoon kormánya „hivatalosan“ hívna meg. Havannai kormányközlemény A kubai kormány kedd este közleményt adott ki a legutóbbi grenadai eseményekkel, valamint a szigetországban tartózkodó kubai állampolgárok evakuálása körüli nehézségekkel kapcsolatban. A dokumentum megállapítja:, Kuba grenadai nagykövete október 31- én találkozott az USA nagykövetével és az amerikai fegyveres erők képviselőivel. A találkozón az amerikai fél nem volt hajlandó tájékoztatást adni a halott, sebesült, illetve letartóztatott kubaiakról és csak annyit mondott, hogy a halottakról és a sebesültekről a vörös- kereszt gondoskodik, s a többi kubai állampolgár csak azután térhet haza, ha „megszűnnek az ellenséges akciók“. A Nemzetközi Vöröskereszt eközben kedden csak részleges jelentést kapott a halottakról, a sebesültekről és a letartóztatottakról. Semmit sem tudni a sebesült kubaiakról, valószínűleg az amerikai hadihajókon vagy barbadosi és Puerto Rico-i kórházakban vannak. A kubai kormány ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a kubai személyzet így tússzá válik, s bármikor kihasználhatják őt a grenadai hazafiak megzsarolá- sára. A közlemény ugyancsak hangsúlyozza, hogy hétfőn letartóztatták és a Point Saines-i fogolytáborba küldték az állami gazdasági együttműködési bizottság két alkalmazottját, akik Kuba grenadai nagykövetségének személyzetéhez tartoztak. Miután visszatérhettek a kubai misszióra, elmondták, a táborban sok a sebesült, s róluk kubai orvosok gondoskodnak. A foglyok között van 34 kubai nő is. Valamivel később letartóztatták a kubai nagykövetség két tisztség- viselőjét, és sorsukról eddig nem tudni semmit. Kuba grenadai nagy- követségét kedd reggel óta amerikai egységek tartják körülzárva és senkinek sem engedik meg a ki- és belépést. Kedden délután a kubai misszió jegyzéket kapott Paul Scoontól, aki felszólítottta a kubai diplomatákat, hogy 24 órán belül hagyják el a szigetet. Mindezekkel a súlyos körülményekkel összefüggésben a kubai kormány kedden délután öt órakor az USA havannai érdekképviseletének jegyzéket nyújtott át, amelyben hangsúlyozza, hogy a kubai diplomáciai személyzet a nők és a gyermekek kivitelével utasítást kapott: addig maradjon Grenadában, amíg a szigetországot nem hagyják el a kubai dolgozók, köztük a letartóztatottak és a sebesültek, míg nem szállítják át az elesett kubaiak holttestét. Paul Scoon utasítását csak erőszakkal és az amerikai egységek közbelépésével lehet végrehajtani - szögezi le a kubai kormány. A jegyzék hangsúlyozza, hogy mindazért, ami a kubai diplomatákkal történik, egyedül az USA kormánya a felelős. A havannai kormány az AFP frnacia hírügynökség jelentésére hivatkozva a közleményben tájékoztat John Hughes amerikai külügyi szóvivő fenyegetéseiről, miszerint „ha Kuba részéről bármiféle ösztönzés történne amerikai állampolgárok és létesítmények elleni terrorakciókra, az rendkívül komoly esemény lesz“. A kubai kormány ezt az ország elleni esetleges beavatkozással való fenyegetésként értékeli. Hasonló fenyegetéseket tartalmaz az az ameriNakaszone feloszlatja a parlamentet Választások decemberben? (ČSTK) - Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfő úgy döntött, hogy feloszlatja a parlament alsóházát. A Kiodo japán hírügynökség szerint decemberben tartanák meg az idő előtti általános választásokat. befolyásolja a társaság repülőgépeinek eladását Japánban. A miniszterelnököt a parlamenti válság kényszerítette erre a lépésre. Az ellenzéki pártok képviselői október 12-e óta bojkottálják a parlamenti üléseket, tiltakozásul a kormányzó Liberális Demokrata Párt álláspontja ellen, amely akadályozza a szavazást arról a határozati javaslatról, amely azt követeli, hogy Tanaka Kakuei volt miniszterelnököt fosszák meg képviselői mandátumától. Mint ismeretes, Tanakáról bebizonyosodott, hogy az amerikai Lockheed társaságtól fél milliárd yent (több mint kétmillió dollárt) fogadott el, hogy Választások Vanuatuban (ČSTK) - Vanuatu Köztársaságban (azelőtt Új-Hebridák) tegnap általános parlamenti választásokat tartottak. Walter Lini kormányfő kijelentette, hogy bizonyos nyugati körök pénzelték a helyi jobboldali ellenzéki pártokat, hogy megdöntsék kormányát. A Lini- kormány a külföldi tőke uralmának korlátozására törekszik és követeli, hogy a Csendes-óceán déli részét nyilvánítsák atomfegyvermentes övezetnek. Ezért megtiltotta az amerikai hadihajóknak, hogy nukleáris fegyverekkel a fedélzetükön kikössenek az ország kikötőiben. Ezeket a lépéseket nyugtalansággal szemlélte az USA, Ausztrália, Új-Zéland és Franciaország kormánya is, amely Vanuatu és a térség más független országai tiltakozása ellenére a Mururoa korallszigeten folytatja a nukleáris kísérleteket. Kurokawa Takesi, a legnagyobb japán szakszervezet, a So- hyo elnöke Tokióban tegnap találkozott Mike Mansfielddel, az USA tokiói nagykövetével. Kurokawa a találkozón kijelentette, hogy az általa vezetett szakszervezet ellenzi Ronald Reagan amerikai elnök Japánba tervezett látogatását. Hangsúlyozta, hogy Reagan látogatása tovább szítaná a Nakaszone-kormány militarista politikáját. Salvadori partizánsiker (ČSTK) - A salvadori forradalmi erők kedden további jelentős sikert értek el. Miközben a kormánycsapatok hozzáláttak egységeik átcsoportosítására Cabanas és Cuscatlan tartományokban, ahol a hazafiak elfoglaltak több várost, a partizánok megtámadták Barriost, San Miguel tartomány második legjelentősebb városát. Több órás harc után, melynek során a kormáncsapatok 87 katonát és 3 tisztet veszítettek, a jobboldali rezsim egységei kénytelenek voltak kivonulni a városból. Ezután elrendelték a város bombázását és erősítést küldtek egységeiknek. Ezeket azonban a partizánok már az úton megtámadták; Barrios körzetében súlyos harcok folynak. Újabb kétezer... (ČSTK) - A hondurasi fővárosban, Tegucigalpában bejelentették, hogy november 15-én további 2000 amerikai katona érkezik Hon- durasba, hogy ott csatlakozzék a Big Pine II. fedőnevű, az idén augusztusban kezdődött és a jövő márciusig tartó közös hondurasi -amerikai hadgyakorlaton részt vevő amerikai katonákhoz. Ezeknek száma így meghaladja majd az ötezret. kai memorandum, amelyet a kubai kormány október 29-én kapott kézhez. Ebben az áll, hogy „az USA tudomást szerzett arról, Kuba elrendelte, hogy külföldön élő amerikai állampolgárok ellen hajtsanak végre terrorakciókat“. A memorandum továbbá leszögezi, a kubai kormánynak „meg kell értenie, hogy az USA meghozza a megfelelő intézkedéseket, s reagál majd ezekre az akciókra“. A kubai kormány az amerikai memorandumra válaszolva hangsúlyozta, hogy Kubának semmi köze ahhoz, ami az amerikai állampolgárokat érheti külföldön. A kubai kormány Paul Scoon már említett rendeletével kapcsolatban üzenetben fordult Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár- hoz, s felszólította őt, tegyen lépéseket a Grenadában tartózkodó kubai diplomaták immunitásának betartására, s akadályozza meg így az esetleges további erőszakot. Jamaica ellenséges lépése A Prensa Latina hírügynökség jelentette, hogy Edward Seaga jamaicai miniszterelnök kiutasította az országból a kubai sajtóiroda tudósítját, akit azt megelőzően két napig fogságban tartottak. Jamaicából ugyancsak kiutasítottak négy szovjet diplomatát. Seaga a parlamentben azt állította, hogy különböző politikai pártok és szervezetek „kapcsolatokat tartottak fenn Kubával és a Szovjetunióval“. A „vádlottak“ között van Manley volt kormányfő, Patterson egykori külügyminiszter és mások. Amerikai képviselőházi döntés Az amerikai képviselőház tegnapra virradó éjszaka egyet nem értését fejezte ki Ronald Reagan elnök azon döntésével kapcsolatban, hogy amerikai katonákat küldött Grenadába. A képviselőház 403:23 arányban úgy határozott, hogy az USA Grenada elleni inváziójára vonatkozik a háborús jogkörökről szóló törvény, amely megtiltja az elnöknek, 60 napnál hosszabb időre amerikai katonákat küldjön az ország területén kívülre. A képviselőház az erről szóló szavazás során megerősítette, hogy kitart amellett, az amerikai inváziós egységek addig az időpontig hagyják el Grenadát. A szenátus néhány nappal ezelőtt hasonló határozatot fogadott el. A törvényt 1973-ban a vietnami háború hatására hozta a kongresszus és tíz év alatt most először foglalt állást betartása mellett. (ČSTK) - Joseph Luns, a NATO főtitkára kedden felvázolta az új amerikai nukleáris rakéták Európában való telepítésének időrendjét. A Guadalcanal amerikai repülőgép-anyahajó fedélzetén megtartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy az NSZK-ban november 22-e után, vagyis mindössze egy nappal a rakétatelepi- tésről szóló bonni parlamenti vitát követően kezdik meg a rakéták felszerelését. Nagy-Britániában, Luns szavai szerint, „valamikor decemberben“ kezdik meg a telepítést és Olaszországban valószínűleg januárban. A belgiumi telepítésről a jövő év első felében döntenek, a hollandiairól a nyár végén. A NATO öt nyugat-európai tagállamában összesen 572 közepes hatósugarú rakétát telepítenek - az NSZK-ban 108 Pershing 2 rakétát és 96 cirkáló rakétát, Nagy- Britanniában 160 cirkáló rakétát, Olaszországban 112-t, Belgiumban és Hollandiában összesen 96-ot. A hadügyminiszter kijelentése nyomán: Felháborodás Nagy-Britanniában (ČSTK) - A brit hadügyminisztérium nem volt hajlandó közölni, mit tartalmaz az a küldemény, amelyet egy Galaxy típusú hatalmas amerikai teherszállító repülőgépből raktak ki november 1-én a Greenham Common-i támaszponton. Michael Heseltine hadügyminiszter a parlamentben csak annyit közölt, hogy az új amerikai rakéták felszereléséhez szükséges „berendezésekről“ van szó. A fenti eset is azt bizonyítja, hogy Nagy-Britanniában már tulajdonképpen megkezdődtek az amerikai robotrepülógépek rendszerbe állításának a munkálatai. Országszerte nagy vihart kavart Heseltine parlamentben tett kijelentése, miszerint „a kormány nem szavatolhatja, hogy a rendőrség és a katonaság nem használja fegyverét a támaszpontok körül a rakéták ellen tüntető tömeggel szemben.“ Bruce Kent, a nukleáris leszerelésért küzdő kampány főtitkára a hadügyminiszter fenyegetését „brutálisnak és sokkolónak“ nevezte. Brit katonák javítják a Greenham Common-i támaszpontot körülvevő drótkerítést, amelyet a rakétatelepités ellen tüntető nők néhány nappal ezelőtt romboltak le. (Telefoto - ČSTK) Athéni parlamenti vita a támaszpontszerződésről (ČSTK) - A görög parlamentben kedden háromnapos vita kezdődött az ország területén levő amerikai katonai támaszpontok használatáról szóló új görögamerikai egyezmény ratifikálásával összefüggésben. A megállapodás feltételezi, hogy a ratifikálástól számított 17 Zöld út az MX-eknek (ČSTK) - Az amerikai képviselőház kedden 217 szavazattal 208 ellenében az 1984-es költségvetési évre megszavazta annak a 2,2 milliárd dollárnak a folyósítását, amelyet az első 21 MX interkontinentális rakéta gyártására használnak fel. Ezzel a szavazással elhárult az utolsó akadály is az új rakétarendszer kiépítésének út- jából. A Reagan-kormány összesen 100 MX rakétát akar hadrendbe állítani, melyek közül mindegyiknek 10 nukleáris robbanófeje van. A rakétákat Wyomingban és Nebraska nyugati részén helyezik el. A képviselőház továbbá 438,7 millió dollárt hagyott jóvá az új B-1 típusú stratégiai bombázórepülőgépek gyártására, amelyeket atombombákkal és cirkáló rakétákkal szerelnek fel. hónap után az USA megkezdi fokozatos kivonulását ezekről a támaszpontokról. Teljes felszámolásukra azonban csak 1990-ben kerül sor. A kommunista képviselők a vitában követelték az ország területén levő valamennyi amerikai támaszpontok azonnali felszámolását és népszavazás megtartását erről a kérdésről. Görögországban jelenleg négy nagy amerikai támaszpont van és több mint 20 kisebb katonai objektum, amelyen összesen közel 4 ezer amerikai katona tartózkodik. Miközben a parlamentben folyt a vita, az épület előtt kedden több mint tízezer ember tüntetett követelve az amerikai katonák távozását. A tüntetők a parlamentnek átadott határozatukban felszólították a képviselőket, hogy utasítsák el az egyezmény ratifikálását. A TASZSZ Genscher „moratóriumáról“ (ČSTK) - Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter az utóbbi időben Ronald Reagan amerikai elnökkel vetekszik az európai nukleáris fegyverek mérlegére vonatkozó abszurd kijelentésekben - írja a TASZSZ szovjet hírügynökség katonai hírmagyarázója. A nyugatnémet diplomácia vezetője bonni sajtókonferenciáján az európai atomfegyverek befagyasztásának kérdéséről beszélt és egyebek között azt állította, hogy a NATO tagjai már négy éve betartják a moratóriumot az új rakéták európai elhelyezése területén. Milyen ez a „moratórium“? Franciaország, mint az NSZK legközelebbi szomszédja a közelmúltban eresztette vízre 6. olyan tengeralattjáróját, amelyen 16 nukleáris rakéta van elhelyezve. A francia tengeralattjárókat új, hat robbanófejes, M 4 jelzésű rakétákkal szerelik fel. Ezek hatótávolsága meghaladja a 4000 kilométert. A francia hadsereg „korszerűsítette“ a nukleáris „triád“ szárazföldi összetevőjét is, amikor S 2 jelzésű rakétái közül 18-at S 3-asokkal helyettesített; az új rakéták nukleáris robbanófeje 1 megatonna erejű. Franciaország bejelentette, hogy a 90-es évek elejére tervezi a hordozóeszközökön elhelyezett nukleáris robbanófejek meghét- szerezését. Ezen tervek megvalósítása már folyik. Cheysson külügyminiszter azt állítja, hogy az új francia rakéták semmiben sem maradnak el a Pershing-2 amerikai rakéták mögött, s hasonló feladatot láthatnak el. A brit tengeralattjárókon elhelyezett 64 Polaris 3T típusú ballisztikus rakéta közül 48-at nagyobb pontosságú és hatótávolságú Polaris 3TK jelzésű rakétával helyettesítettek. Ezenkívül mind a 64 Polaris rakétát új, Chevaline jelzésű robbanófejjel láttak el, amelyek lehetővé teszik a célpontok megkétszerezését. A That- cher-kormány nyilvánosságra hozta azt a tervét is, hogy a brit tengeralattjárókat amerikai Trident 2 típusú rakétákkal szerelik fel. Áz utóbbi években nagymértékben korszerűsítették a NATO légierejét is. Az amerikaiak az ábécé szinte minden betűjét felhasználták az F típusú repülőgépeik különbözö változatainak megjelölésére. Ha mindezt Genscher az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök „moratóriumaként“ értékeli, hogyan kellene kinéznie a lázas fegyverkezésnek? - teszi fel a kérdést a TASZSZ. Luns a rakétatelepítés időrendjéről
