Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-26 / 280. szám, szombat

A CSKP KB 9. ülésének határozata Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1983. november 23-án és 24-én tartott 9. ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a CSKP KB Elnöksé­gének beszámolóját a jelenlegi nemzetközi helyzetről, amelyet Vasil Bil’ak elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titká­ra terjesztett elő. Ezenkívül megvitatta és jóváhagyta a CSKP KB Elnökségének jelen­tését a gazdasági és a szociális fejlődés 1984. évi állami tervé­ről, amelyet Svätopluk Potáč elvtárs, szövetségi miniszterel­nök-helyettes, az Állami Tervbi­zottság elnöke terjesztett elő. I. DJ SZÚ 1983. XI. 26. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága megállapítja, hogy az imperia­lizmus, főként az amerikai impe­rializmus - legreakciósabb kö­reinek hibájából a nemzetközi helyzet rendkívül éleződik. A béke komoly veszélybe kerül. A katonai-stratégiai egyensúly megbontására s a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tag­országával szembeni katonai fölény megszerzésére az Egye­sült Államok militarista erői to­vábbi veszélyes lépéseket tesz­nek. Az eddig nem látott méretű lázas fegyverkezés, főleg az atomfegyverkezés, a NATO tömb befolyási övezetének ki- terjesztése, új agresszív töm­bök létrehozása, felforgató ak­ciók végrehajtása, a durva és szégyenteljes beavatkozás szu­verén államok belügyeibe - mindez az amerikai imperiali- mus domináló nemzetközi hely­zetét igyekszik biztosítani. Ka­tonai jelenlétének kiterjesztése a világ különböző részein min­den olyan országot veszélyez­tet, amelyek politikája nem felel meg Washington elképzelései­nek. Hogy meddig képes elmen­ni az Egyesült Államok a hala­dással szembeni gyűlöletben, szemléltetően mutatja a Grena­da elleni brutális fegyveres ag­resszió, a libanoni közvetlen ka­tonai beavatkozás, a régi vál­sághelyzetek felélesztése és újak ösztönzése a világ minden részén. % Különösen veszélyes helyzet van kialakulóban Európában. Az Egyesült Államok és NATO- szövetségesei már megkezdték a közepes hatótávdlságú raké­ták telepítését egyes nyugat-eu­rópai országok területén. Ez azt bizonyítja, hogy az Egyesült Ál­lamok nem törekedett az egyen­jogúságon alapuló megegye­zésre, csak egy dologra, hogy mindenáron felállíthassa az amerikai atomrakétákat a szo­cialista közösség határain. Az amerikai imperializmus semmi­be veszi Nyugat-Európa és az Egyesült Államok lakossága döntő többségének vélemé­nyét; ez a többség világosan kifejezi, hogy ellenzi az Egye­sült Államoknak az európai né­pek biztonságát veszélyeztető terveit. A Szovjetunió a genfi tárgyalásokon két éven át reá­lis, konstruktív és nagy hord­erejű javaslatokat terjesztett elő az atomfegyverzetek radikális csökkentésére, ezeket a javas­latokat azonban az amerikai fél teljesen figyelmen kívül hagyta. A Szovjetunió ismét bebizonyí­totta, hogy Csehszlovákia és minden európai szocialista or­szág által támogatott erőfeszíté­seinek célja minden atomfegy­ver felszámolása földrészün­kön, beleértve a közepes ható- távolságúakat és a taktikai fegy­vereket egyaránt. Az új amerikai rakéták Nyu­gat-Európában minőségileg új fenyegetést jelentenek a szocia­lista országok számára, mert az első atomcsapást szolgálják. A nyugatnémet szövetségi par­lament, amely szavazásával zöld utat adott az amerikai atomrakétáknak az NSZK terü­letén való telepítéséhez, azt a veszélyt növelő súlyos lépést tette, hogy német földről ismét háború törhet ki. Csehszlovákia nem nézheti tétlenül, hogy határaink közelé­ben új amerikai atomrakétákat telepítenek. Csehszlovákia né­pe eleget tanult mozgalmas tör­ténelméből. Jól emlékezik arra, hogyan végződött a második vi­lágháború előtt a fegyverek fel­halmozása közvetlen nyugati szomszédságában. Ezért ha­zánk biztonságának megőrzése és az egész szocialista közös­ség védelme, valamint az erő­egyensúly fenntartása érdeké­ben a csehszlovák kormány a Szovjetunió kormányával kö­zösen úgy döntött, hogy Cseh­szlovákia területén megkezdőd­nek a harcászati-hadműveleti rakétarendszerek kifejlesztésé­nek előkészületei. A CSKP Központi Bizottsága teljes egyetértését fejezi ki a csehszlovák kormány nyilat­kozatával és a CSKP KB Elnök­ségének 1983. október 24-én kelt, a csehszlovák és a szovjet kormány e kérdésekkel foglal­kozó megállapodásáról szóló állásfoglalásával. A CSKP Központi Bizottsága kifejezi azt a meggyőződését, hogy a jelenlegi helyzet bonyo­lultsága ellenére még adottak a lehetőségek a nemzetközi kapcsolatok veszélyes szaka­szának áthidalására, ahogyan erre a Szovjetunió, Csehszlová­kia és a szocialista közösség többi országa törekszik. Ezt bi­zonyítják a madridi találkozó eredményei s az európai biza­lom elmélyítését és a leszere­lést célzó intézkedésekről tar­tandó konferencia összehívása. Abból indulunk ki, hogy a béke és a józan ész erői, amelyek szívükön viselik az emberiség további sorsát és puszta létezé­sét, ma erősebbek, mint azon imperialista erők önző érdekei, amelyek az eltéró társadalmi rendszerek történelmi vitáját nukleáris fegyverek segítségé­vel akarnák megoldani. A leg­fontosabb az, hogy a szocialista közösség országai teljes politi­kai, gazdasági és katonai poten­ciáljukat egyértelműen a béke szolgálatába állítják. A Varsói Szerződés tagorszá­gainak közös erőfeszítéseit ki­fejezte a Politikai Tanácskozó Testület januári üléséről kiadott prágai nyilatkozat s a szocialis­ta országok párt- és állami ve­zetőinek júniusi találkozóján Moszkvában elfogadott közös nyilatkozat. A szocialista országok mind­ezen kezdeményezései és ja­vaslatai, főként az a javaslat, hogy a Varsói Szerződés tagor­szágai és a NATO szerződésben mondjanak le a katonai erő al­kalmazásáról, és rögzítsék bé­kés kapcsolataik megőrzését, az Észak-atlanti Szövetség tagor­szágainak kormányainál to­vábbra is süket fülekre találnak. Ilyen körülmények között né­pünk s más országok népei kénytelenek növelni éberségü­ket az emberiséget fenyegető veszéllyel szemben. A közöm­bösséget és a tétlenséget a tör­ténelem nem bocsátaná meg. Szilárd szövetségben és szoros együttműködésben a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal, a kommunista, a munkás- és a nemzeti felsza­badító mozgalommal, az el nem kötelezettek mozgalmával, a vi­lág más demokratikus és forra­dalmi erőivel az atomkatasztró­fa elhárítható és a béke meg­védhető. A kommunista párt és szocialista államunk ehhez min­den eszközzel hozzá fog járulni. Ez a politika teljes összhangban áll Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának irányvonalával. Minden tervünk és a jövővel kapcsolatos távlatunk továbbra is a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal való barátságon, szövetségen és sokoldalú együttműködésen fog alapulni. Védelmi képessé­günk közös erősítésével, a szo­cialista gazdasági integráció el­mélyítésével, a külpolitikai tevé­kenység egybehangolásával, a minden területen kifejtett szo­ros együttműködéssel, közös­ségünk testvéri szálainak, inter­nacionalista egységének és összeforrottságának erősítésé­vel előmozdítjuk közös erőnk és tekintélyünk növelését. Az atomveszély elleni harc­ban ismét kifejezzük szolidaritá­sunkat és együttműködési készségünket a nyugati orszá­gok mindazon józanul gondol­kodó erőivel, amelyek hozzánk hasonlóan tudatosítják a hely­zet súlyosságát, és készek min­dent megtenni azért, hogy a né­pek békés egymás mellett élése és együttműködése a világ to­vábbi fejlődésének alapját ké­pezze. A széles békefront erősítése érdekében fejleszteni fogjuk az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeivel s ha­ladó és demokratikus erőivel, támogatni fogjuk a szabadsá­gért, a függetlenségért és a tár­sadalmi haladásért, az imperia­lizmus és az imperializmus által a bel ügyeikbe való beavatkozás ellen folytatott küzdelmüket. Igazságos ügyért harcolunk. Mindenkit érint az a küzdelem, amelyet a békéért, az atomhá­ború veszélyének elhárításáért és az emberi civilizáció meg­mentéséért folytatunk. Ma nem­csak a jelenlegi, hanem a jövő nemzedékek sorsa, boldog, bé­kés jövőjük is eldől. II. Békeharcunk fontos alkotó­eleme népgazdaságunk további dinamikus fejlesztése és a XVI. pártkongresszus szociális és gazdasági programjának meg­valósítása. A központi bizottság megál­lapítja: a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzet és a tőkés országok diszkrimináló intézke­dései ellenére a szocialista or­szágokkal, főként a Szovjetunió­val szoros együttműködésben sikerült biztosítani a népgazda­ság fejlődésének és folyamatos működésének dinamikáját s megtartani a nép elért élet- színvonalát és szociális bizton­ságát. A központi bizottság nagyra értékeli, hogy ehhez jelentősen hozzájárult a munkásság, a szö­vetkezeti parasztság, a techni­kusok és a többi dolgozók kez­deményezése, a párt, a vezető dolgozók, a társadalmi szerve­zetek fokozott aktivitása és a népgazdaság tervszerű irányí­tási rendszerét tökéletesítő in­tézkedések végrehajtása. Sikerül gondoskodni arról, hogy a gazdaság áttérjen az in­tenzív fejlődés útjára, növeljük a termelés hatékonyságát, javít­juk a munka minőségét, fokoz­zuk a gazdaságosságát, és gyorsítjuk a fejlődés dinamiká­ját annak ellenére, hogy csök­kent a nyersanyag-, energia- és alapanyagfogyasztás és az élö- munka-ráfordítás. Teljesítjük és túlteljesítjük az alapvető tervfel­adatokat, bár az év végén erő­feszítéseket kell tenni arra, hogy fennmaradjon a jelenlegi előny, amelyre a termelés és a tiszta teljesítmény tervezett alakulásához képest szert tet­tünk. Javult a helyzet a barna­széntermelés és a földmozga­tás, a mezőgazdasági termelés, valamint a belpiaci élelmiszer- és iparcikkellátás területén. Nö­vekszik az építőipar dinamiká­ja, tökéletesedik a közlekedési rendszer működése, s javul a gazdaságosság és a rentabili­tás. Biztosítottuk a szocialista országokkal fenntartott külgaz­dasági kapcsolatok egyensú­lyát, elértük a külkereskedelmi mérleg tervezett aktívumát a nem szocialista országokkal, és csökkentek az adósságok konvertibilis valutában. A többnyire pozitív irányza­tok ellenére a népgazdaságban továbbra is vannak bizonyos fo­gyatékosságok, amelyek szá­mos esetben szubjektív okokra vezethetők vissza. Ezek leküz­dése érdekében még nagyobb nyomatékkai kell törekedni az újratermelési folyamat Intenzifi- kálására, gyorsabban kell fel­használni a tudományos és mű­szaki ismereteket, növelni kell a gazdaság kiviteli képességét, csökkenteni kell a befejezetlen beruházások aránytalanul nagy számát, korlátozni kell a készle­tek aránytalan növekedését, ha­tározottan fel kell számolni a szállítói-megrendelői kapcso­latok fogyatékosságait, s követ­kezetesen összhangban kell tartani a munkatermelékenység és a keresetek növekedését. E problémák hatékony megol­dására kell orientálni az állami és gazdasági szervek tevékeny­ségét, valamint a dolgozók kez­deményezését. A 7. ötéves tervidőszak ne­gyedik évének állami terve gon­doskodik a CSKP XVI. kong­resszusa stratégiai irányvonalá­nak megvalósításáról, a nép­gazdaság intenzifikálásáról. Célja a hatékonyság növelése a tudományos-műszaki fejlesz­tés eredményeinek gyorsabb felhasználása útján. Jobban orientálja a termelést maximális megtakarítások elérésére, a fű­tőanyagok, az energiahordozók, a nyers- és az alapanyagok ma­ximális hasznosítására. Ez szerkezeti változtatások bevezetését teszi szükségessé, főként a kiemelt progresszív gépipari termelési ágak - az elektronika, a mikroelektronika - a progresszív kémia és a fafel­dolgozó ipar gyorsabb fejlesz­tését. Ezeknek az ágaknak kell a népgazdasági fejlődés dina­mikájának fő hordozóivá válni­uk. Az energiaipar területén kö­vetkezetesebben kell törekedni az atomerőművek építésére. A mezőgazdaságban gondos­kodni kell a termőföld gyarapí­tásáról és megfelelő felhaszná­lásáról, a növénytermesztés gyorsabb fejlesztéséről az állat- tenyésztéssel szemben, s így fokozni kell az önellátást az élel­miszer-termelésben. Az erdő- gazdaság területén javítani kell az erdők gondozását, és az egész népgazdaságban jobban kell hasznosítani a faanyagot. Következetesen teljesítem kell azokat a feladatokat, ame­lyek a csehszlovák gazdaság­nak a KGST-n belüli nemzetközi munkamegosztásban való rész­vételének elmélyítésére és bőví­tésére irányulnak. A központi bizottság fontos feladatnak tekinti a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal fenntartott külgazdasá­gi kapcsolatok fejlesztését és kiegyensúlyozottságának fenn­tartását, a nem szocialista or­szágokba irányuló kivitel növe­lését és áruink jobb értékesíté­sét, valamint az adósságok to­vábbi csökkentését konvertibi­lis valutában. Ez megköveteli a külkereskedelem hatékonysá­gának növelését, intézkedések elfogadását a kiviteli alapok bő­vítésére, főként a feldolgozó- iparban. Rugalmasabban kell re­agálni a külföldi piac követel­ményeire, lényegesen javítani kell az exporttermékek minősé­gét, emelni kell műszaki színvo­nalukat, javítani kell a pótalkat­részek szállítását és a szerviz­szolgáltatásokat. E feladatok megvalósítása érdekében az eddiginél sokkal nagyobb mér­tékben el kell mélyíteni a terme­lők együttműködését a külke­reskedelmi szervezetekkel, emelni kell a kereskedelmi mun­ka színvonalát, s jobb arányt kell elérni a kiviteli és a behoza­tali árak között. A beruházások területén a fi­gyelmet a tervezett kapacitások megfelelő minőségben történő átadására, a befejezetlen beru­házások szánnának csökkenté­sére, a korszerűsítési akció és a rekonstrukció kivitelezésére s az állami célprogramokkal kapcsolatos feladatok megvaló­sítására kell összpontosítani. Ez a központi és a gazdasági szervektől megköveteli, hogy javítsák a beruházások tervezé­sét és irányítását, az építkezé­sek tervelökészítését és kivite­lezésük megszervezését, össz­hangban azzal az állásfoglalás­sal, amelyet a CSKP KB Elnök­sége az építőipar helyzetéről és a hetedik ötéves terv teljesíté­sével összefüggő haladéktalan feladatokról elfogadott. Az 1984. évi terv alapvető cél­ja az elért életszínvonal megtar­tása és javítása oly módon, aho­gyan ezt a XVI. pártkongresszus kitűzte. A Központi Bizottság el­várja, hogy az ipar és a mező­gazdaság a kereskedelemmel együtt gondoskodjon a jobb belpiaci ellátásról, szilárdítsa az ellátás egyensúlyát, és válasz­tékbeli hiányosságok határo­zottabb kiküszöbölésével job­ban és rugalmasabban elégítse ki a lakosság keresletét. A la­kossági szolgáltatásokban kö­vetkezetesen végre kell hajtani a CSKP KB 6. ülésének határo­zatait. Sokoldalú figyelmet kell fordítani a környezet javítására. Az állami terv feladatainak si­keres teljesítése nagy igényeket támaszt az irányító és a szerve­ző munkával szemben, megkö­veteli a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesí­tő intézkedések átfogó végre­hajtásának és az irányítás rend­szerének további elmélyítését. Ezzel párhuzamosan határozot­tabban kell végrehajtani a tudo­mányos-műszaki fejlesztés tá­mogatására, a beruházások és a külgazdasági kapcsolatok ha­tékonyabbá tételére tett intézke­déseket. Sokoldalúan el kell mélyíteni a gazdaságosságot, korlátozni kell a termelési veszteségeket, csökkenteni kell a népgazdaság energia-, nyersanyag-, beruhá­zási és szállítási igényességét. A társadalmi ellenőrzésre tá­maszkodva továbbra is erőfe­szítéseket kell tenni az ésszerű­sítésre, hogy a kívánt mérték­ben tudjunk takarékoskodni a tüzelőanyagokkal, az energiá­val, az üzemanyaggal, a fémek­kel, a nyersanyagokkal és más anyagokkal. Ebből a szempont­ból kiindulva elő kell mozdítani a másodlagos nyersanyagok jobb felhasználását. Mindenütt következetesen alkalmazni kell az önálló elszámolás formáit, erőfeszítéseket kell tenni a költ­ségek csökkentésére és a mun­katermelékenység növelésére. Céltudatos politikai szervező és nevelő munkával minden dolgo­zóban erősíteni kell a munka­hely jó gazdájának érzését..El kell mélyíteni a tartalékok to­vábbi feltárására és az egész társadalom javára történő fel- használásukra tett erőfeszítése­ket. Nagy figyelmet kell fordítani a termékek műszaki színvonalá­nak emelésére és minőségük javítására, lényegesen növelni kell az első osztályú termékek részarányát. Elsőrendű politikai feladat a munkáskollektívák súlyának növelése és a dolgozók terme­lésirányításban való részvételé­nek kiterjesztése. Ennek érde­kében meg kell teremteni a szükséges feltételeket, gon­doskodni kell a folyamatos, jól (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom