Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-17 / 272. szám, csütörtök
Pezsgő élet egy kisközségben A REGISZTRÁLT PÁRTTAGOK SEGÍTSÉGÉVEL Baranyi János, az Ipolyvarbói (Vrbovka) Efsz gépjavítója, illetve autóvillanyszerelője nem szokott unatkozni. Ennek egyszerű oka van: nincs rá ideje. Nem panaszként mondja, de azért megjegyzi, hogy havonta legalább tíz este valamilyen gyűlésen vagy egyéb rendezvényen vesz részt. Párt- gyűlésen, a hnb-tanácsának ülésén, a helyi tömegszervezetek gyűlésein. Például a SZISZ-tagok tanácskozásán. Fő tisztségei: munkahelyén tagja a pártbizottságnak, lakóhelyén, Ipolynagyké- ren (Kiarov) pedig a falusi szervezet elnöke. Az 540 lakosú Ipoly nagy kér három kilométernyire van munkahelyétől. A falusi szervezet 16 tagú. Ebből kettő már nyugdíjas. Az elnöki tisztséget Baranyi elvtárs a legutóbbi évzáró taggyűlés óta tölti be. Eddig ő volt a szervezet alelnöke. Regisztrált párttag 35 él a faluban. Általában számíthatnak rájuk, ha szükség van segítségükre a pártmunkában, a társadalmi tevékenységben. Taggyűlésre akkor hívják őket, ha a község fejlesztésével foglalkoznak. Természetesen az évzáró tanácskozásra is mindig kapnak meghívót a regisztrált tagok, s ami fontos: részt is vesznek a tanácskozáson. A legaktívabb nem helyben dolgozó kommunisták egyike Süveg Pál, a nagykürtösi (Veľký Krtíš) Dolina Bánya kovácsa. Sok órát dolgozott le a helyi ifjúsági klub építésénél. Ráadásul a hnb plénumának munkájából is kiveszi részét. A párttagok nagy része tagja a helyi nemzeti bizottság tanácsának. Sót, csupán egy tanácstag párton kívüli. A falusi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság együttmüködése igen jó. Nem elégedett viszont a pártbizottság és a község vezetősége a lakosság részvételi arányával a nyilvános gyűléseken. Ezért (hogy egyre többen legyenek jelen a közügyek tárgyalásánál) a SZISZ-tagok, illetve a helyi menyecskekórus műsort is adnak. A legutóbbi nyilvános gyűlésen a község fejlesztése és az ifjúsági klub átadásának kérdése volt a fő napirendi pont. A jól sikerült községi rendezvények közé tartoznak az író-olvasó találkozók. Sem iskola, sem óvoda nincs a faluban. A szlovák tanulók Zsélybe (Želov- ce), a magyarok Varbóra járnak iskolába. A pártoktatás viszont helyben folyik. Tavaly tizenheten jártak oktatásra, köztük egy pártonkívüli is, a SZISZ-szervezet egyik vezetőségi tagja. Ez idén az ifjúsági szervezet párton kívüli politikai felelősét is besorolták az oktatásra. A pártelőadók csoportjának Csőri Mihály a vezetője, aki elégedett volt a tavalyi oktatás eredményeit tükröző záróbeszélgetéssel, ami az előadások színvonalát is kifejezte. Az előadásokat általában tartalmas vita követi. A hiányzás a pártoktatáson mindössze 5-10 százalékos, vagyis igazolatlan távolmaradás nincs.- Nálunk a vitákat nemcsak a pártoktatáson jellemzi a nyíltság, hanem a taggyűléseken is - mondja Baranyi elvtárs. - Az emberektől elvárjuk, hogy bíráljanak, de azt is, hogy javasoljanak megoldást a fogyatékosságokra. Ez természetesen a szövetkezetben folyó tanácskozásokra is érvényes. A brnói Chepos konszern egyik legjobb exportra termelő vállalata a sninai (humennéi járás) Vihorlat. Ebben az évben 278 millió korona értékű árut szállít külföldre, ebből 168 millió korona értékben öntőpréseket és pótalkatrészeket a Szovjetunióba. A kommunisták és a szocialista munkabrigádok kezdeményezésére a vállalat dolgozói a prágai Strojim- port külkereskedelmi vállalattal közösen együttes szocialista kötelezettségvállalást fogadtak el. Az idei felajánlásban 174 prés Szovjetunióba való szállítását ígérték meg. Ez néggyel több, mint a szerződésben lekötött mennyiség. És még ezt az igényes kötelezettségvállalást is több mint 106 százalékra teljesítették. Nemcsak az öntópréseket, a pótalkatrészeket is késlekedés nélkül szállítják. A felső képen: Milan Fanfara, a Csehszlovák-Szovjet Barátság munkabrigád vezetője (baloldalt) és Ján Zaremba szerelómunkát végez. Az alsó képen: Jan Zaremba az ,,utolsó simításokat“ végzi egy szovjet megrendelésre készült présen. (Svätopluk Písecký felvételei - ČSTK) Ezután azt kérdem tőle, ő milyen hiba eltávolítására adott javaslatot az utóbbi időben. Ezt válaszolja:- Mivel gyakori volt a műtrágya- szórók törése, azt javasoltam, hogy a műtrágyát ne otthon rakják bele a szóróba, hanem a helyszínen, azaz a földeken. Oda vigyék ki pótkocsival, mivel az úton nagy a rázódás. Ezzel a megoldással üzemanyag is megspórolható, s a műtrágyaszórók élettartama meghosszabbítható. A szövetkezet elnöke és a traktorosok is jelen voltak, amikor javaslatomat elmondtam, s elfogadták. Szerintem azt kellene elérni, hogy az emberek mindig töprengjenek azon, hogyan lehetne munkájukat jobban, ésszerűbben végezni. Tagjainkat a falusi pártszervezetben is arra ösztönözzük, hogy' mindig mondják el véleményüket. Hogy a fiatal párttagokat rászoktassuk a nyilvános fellépésre, olykor megbízzuk őket azzal, hogy a taggyűlésen számoljanak be az időszerű bel- és külpolitikai eseményekről. Egy-egy község lakosságának aktivizálása nem kis mértékben attól függ, milyen a helyi tömegszervezetek munkája.- Tömegszervezeteink általában jól dolgoznak - vélekedik a pártelnök. - Húsztagú SZISZ- szervezetünk az új vezetőség megválasztása óta hallat magáról. Ez a titkár Balla Ildikó aktivitásának is köszönhető. Az ifjúsági szervezet felújított egy régebbi hagyományt, május 9-én tábortüzet raknak a fiatalok, s műsort rendeznek. A diszkók is rendszeressé váltak. Ifjúsági klub eddig is volt a faluban, de most új épült. A nöszövetség és a CSEMADOK énekesei az országos verseny döntőjében is szerepeltek. A szólisták (Lakatos János. és felesége) is helytálltak. A menyecskekórust Suchánsky Mária vezeti. A sikeres működésben része van a nöszövetség és a CSEMADOK helyi szervezete elnökének. Zatyko Sándornak is. Mindenképpen említést érdemel a Vöröskereszt és a tűzoltók helyi szervezetének munkája. Az utóbbi tagjai évente járnak versenyekre. Legutóbb a harmadik helyen végeztek. Dióhéjban így összegezhető az a tevékenység, mely a községben a pártszervezet vezetésével folyik. FÜLÖP IMRE BRATISLAVA - TUDÓSSZEMMEL Tudósok, az alapkutatás elismert szakemberei ülnek társaságunkban. Tapasztalataikról, munkájuk eredményeiről tájékoztatnak, sok-sok észrevételt címezve az alkalmazott kutatás és a gyakorlati szakemberek felé Szlovákia fővárosáról. Ezekből teszünk közzé néhányat annak reményében, hogy hozzájárulunk a kívánatos döntések, intézkedések mielőbbi megszületéséhez. A város és élővilága. Bratislava a második világháború idején közepes nagyságú város volt, fekvése és kiterjedése megfelelt az itteni terepviszonyoknak. Csakhogy a felszabadulás után rohamos fejlődésnek indult, s napjainkban lakosainak száma már 400 ezer körül mozog, nem beszélve az ezres nagyságrendben kifejezhető beutazókról. Szlovákia fővárosának további terjeszkedése ma, de főként a jövőben nyilvánvaló akadályokba ütközik, Ilyen a Kis-Kárpátok hegyvonulata, a Duna jobb partján elterülő városrész, Petržalka, amelynek beépítésre alkalmas területe is véges. Ugyanúgy a mezőgazdasági földterületek lefoglalásának is megvan a határa, s az sem mellékes, hogy mire elegendő a föld alatti vízkészlete. A felsoroltak a város- fejlesztés igencsak érezhető korlátjai, jelenlétük szemléletváltásra és új megközelítések kidolgozására készteti a beavatottakat. Nem utolsósorban azért, mert a város élővilága - benne az emberrel - akaratlanul is megérzi a jelenlegi viszonyok káros hatásait. Ezek orvoslására viszont megoldást kell találnunk, mert jelenleg ilyen és hasonló tényekkel találjuk magunkat szemben: a csapadékból megállapították, hogy Bratislava levegője a legnagyobb mértékben szennyezett az ország valamennyi települése közül, ennek ellenére a városban és környékén él Szlovákia madárvilágának egyharmada, mintegy 120 madárfajta; a gyermekek nagyobb arányú megbetegedése összefüggésbe hozható a légszennyeződés mértékével, amelyet nehezebben viselnek el a lánygyermekek. Sorol- nivaló persze akadna bőven is... Milyen a víz? Az egyik fő vízforrás a Duna, amely percenként körülbelül 2 ezer köbméter vízzel látja el Bratislavát, s a számítások szerint 2000 után is képes lesz a város igényeinek kielégítésére. Erre utalt a Duna menti országok közös kutatási eredménye is, aláhúzva a folyó vízvédelmének fontosságát. Merthogy ma eléggé szennyezett a Duna, az közismert mindenkinek. Többek között azért, mert kőolajtermékek és különböző oldódó anyagok kerülnek bele. Nem is olyan régen még büszkék voltunk arra, hogy a Duna vize tisztábban hagyja el országunk területét, mint amilyen összetételben hozzánk érkezik. De miután a folyó felső szakaszán üzembe helyeztek egy tisztítóállomást, és városaink vízszennyezése sem csökken, a megváltozott helyzet kevésbé ad okot a büszkélkedés- re. Víztisztítóállomások nálunk is épülnek, s meglehet a jövőben a bioorganizmusok ,,bevetése“ is besegít a vízszennyeződés mérséklésébe. Bratislava szempontjából sem meliékes, hogy mennyire sikerül megvédeni a Csallóköz alatti medence vizének minőségét. Jelenleg a Slovnaft alatti szennyeződések mélyebb rétegekbe kerülésének megakadályozásán munkálkodnak. Eredményességüktől sok függ, de leginkább a közép-európai méretekben is jelentős ivóvízkészlet jövőbeli minősége. Ésszerűbb épített környezetet! Bratislavában jelenleg már teljesen más szempontok érvényesülnek az épített környezet kialakításában, mint a korábbi évtizedekben. Nem mindegy, hogy milyen a terület beépítettségi sűrűsége, s hányféleképpen funkcionálnak az építmények. Szlovákia fővárosában a városrendezés fokozatosan az ésszerűbb épített környezet kialakítására áll át. Ennek felismeréséhez az eddigi gyakorlat tapasztalatai vezettek. Például Bratislavában nagyon is sok a beépítetlen terület. Beigazolódott az a várható tény is, hogy a monofunkciós területkihasználás a városfejlesztésben nem elegendő. Emiatt a város belterületének 9 százaléka nincs kellőképpen kihasználva. Városrendezési szempontból nem mindegy, hogy mennyire sikerül a természeti adottságok összehangolása az urbanizációs elképzelésekkel. A megvalósítás közvetlen élvezője ugyanis az ember, aki ebben a környezetben kénytelen élni. Sok-sok visszajelzés közül tán egy is elég kifejező: a történelmi városrész terei közkedveltebbek, vonzóbbak, mint az új, betonrengetegbe ágyazott nagy útkereszteződések. Vagy ez csak a fejlődés ára? Amiről szó esett, vagyis az alapkutatás által feltárt ismeretek, eredmények legfeljebb csak ajánlások lehetnek a társadalmi gyakorlat számára. Befogadásukra néha érthetetlen közreadásuk, néha a fennálló körülmények fékező hatása miatt nem kerülhet sor. A legjobb azonban mégiscsak az, ha a tudományos ismeretek a lehető legrövidebb úton jutnak a gyakorlatba, és elkerülik a fiókba süllyesztés kitérőjét. Bratislava fejlesztési kérdései ebben nem képezhetnek kivételt! J. MÉSZÁROS KÁROLY Egy fiatalember a prágai nemzetiből Ha Prágában száz embert megkérdeznénk, mit tart az évszázad építkezésének, kilencvenkilenc biztosan a Nemzeti Színházra szavazna. A hat évig tartó munkát a fővárosiak szigorú szemmel követték; aggodalmuk az annyira féltett nemzeti kincsnek szólt; ha élesen bíráltak - és majd mindenki talált kifogásolnivalót! -, azért tették, mert kételkedtek benne, hogy a színház határidőre elkészül, s hogy éppoly szép lesz, mint új korában volt. Amikor már nyilvánvaló lett, hogy a kételkedés és a bizalmatlanság felesleges, akkorra büszkeséggel álldogáltak a szépülő nemzeti előtt órák hosz- szat, mintha ők építették volna újjá. Kevés szó esik azokról, akik a kevésbé látványos munkát végzik, de akik hozzáértése és áldozatkészsége nélkül nem volna metró és nem volna új színház sem, akik tegnap még az ország keleti részében dolgoztak, de holnap már esetleg félezer kilométerrel odább emelnek falat, szerelnek villanyt. Az átépített nemzeti színpadára - a hivatalos átadás előtt több héttel - először nem a színészek léptek fel, hanem munkájuk elismerése jeléül az építők legjobbjai. Az ő kiváló teljesítményüknek tapsolt a nézőtér közönsége - közéleti személyiségek, barátok, kollégák, művészek. František Balla tíz éve a Tesla bratislavai elektroakusztikai vállalatának dolgozója, azóta, hogy a vállalat szaktanintézetében végzett. S a sors úgy hozta, hogy a vágsellyei (Šaľa) fiatalember ötödik éve járja az országot: a munkája hói Bardejovhoz, hol Prágához köti. Haza csak a hétvégeken jut. A múlt év nyarán kezdett dolgozni a prágai Nemzeti Színházban. Egész pontosan: első színházi munkahelye az ún. történelmi épületben volt, ahol a hangosító berendezéseket, keverőasztalokat, ügyelő- és rendezőpultokat s mindazt, ami a hangberendezéssel összefügg - szerelte, majd másik színházba került: az Új Színpadra. Feladata ugyanaz volt: az elektroakusztikai berendezések szerelése. A nehezebb feladat az Új Színpadon várta. Erre jutott a kevesebb idő. Az utolsó hónapok megfeszítettek voltak: csak a munkakezdés ideje volt biztos - reggel hót óra. Hogy a napi munka mikor ér véget, sosem lehetett tudni. Este hétkor, nyolckor, kilenckor, de nagyon sokszor tízkor. A körülmények sem voltak mindig ideálisak, hiszen a „hangosoknak“ csak teljesen kész színházban lehetett dolgozniuk - az állványokat, keverőpultokat, kapcsolótáblákat csak a berendezett színházteremben próbálhatták ki. Hajtani kellett.- Fárasztó reggel héttől este tízig dolgozni. Egy nap, két nap elmegy. De amikor már két hete, három hete tartott a hajrá, elfáradtunk. František Balla számára a hajrá két hónapig tartott, s hogy a nemzeti színpadon neki is tapsoltak, amikor átvette az Elektrotechnikai ipar legjobb dolgozója kitüntetést, nem volt véletlen. Szívesen ott ülne a nézőtéren az első előadások valamelyikén, mondja, hiszen a színházat oly meghitten ismeri... A színház - a nagy mű - elkészült. A huszonnyolc éves fiatalember pedig úgy határozott: abbahagyja a vándoréletet. Hazamegy, Vágsellyén akar dolgozni, ahol a felesége várja, és nemsokára az első fia, vagy az első lánya... KOPASZ CSILLA DJ SZÓ 6 1983. XI. 17.
