Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám, kedd

A m mm m m rw m m ww // w kolto idoszerusege Györy Dezső: Kiáltó szó Figyelmeztetés (bolgár-szovjet-NDK) A felszabadulás után napjaink­ban látott napvilágot először olyan Győry-versgyűjtemény, melyet hazánkban adtak ki, s melynek anyagát először válogatta cseh­szlovákiai magyar irodalomtörté­nész. Az eddigi válogatások mind Magyarországon jelentek meg (az 1957-ben kiadott Zengő Dunatáj című gyűjteményhez Fábry Zoltán csak az előszót írta, de nem ő vá­logatta), annak ellenére, hogy Györy Dezső költészete a cseh­szlovákiai magyar ifjúság generá­ciós öntudatának kifejezője volt a két világháború között, s egész lírája, de publicisztikai tevékeny­sége is olyan szervesen kötődik a csehszlovákiai magyar nemzeti­ség társadalmi, politikai és kultu­rális valóságához, hogy számba­vétele nélkül fel sem mérhető iga­zán nemzetiségi magyar irodal­munk és kultúránk. Győry volt az a csehszlovákiai magyar költő, aki reálisan, őszintén és együttérzőn tárta fel a magyar kisebbség életét és küzdelmeit; írói-költői munkás­ságának csaknem egésze e ki­sebbségi körben fogant. A két há­ború közötti haladó szellemű iro­dalmunkban Fábry Zoltán és For- báth Imre életműve mellett: egyik leggazdagabb fejezet az övé. Szeberényi Zoltán nem kimon­dottan széles körű válogatást tesz közzé. Szándéka és célja szerint, amit a Győry Dezső hagyatéka (1900-1974) című, a versanyag­hoz kapcsolt tanulmányában is ki­fejt, elsősorban a Fábry által jel­lemzett „pár exellence szlovákiai magyar költőt mutatja be, s a ver­sek által a csehszlovákiai magyar­ság életében betöltött szerepét és jelentőségét is hangsúlyozza. Ezek a versek a költő életútjának földrajzi állomásait is jelzik (Rima­szombat, Losonc, Kassa, Prá­„Van egy pompás hangú fiatal énekesnőnk, aki külföldön már bi­zonyított. Itthon alig ismerik a ne­vét. Pedig az emberi hang tüné­keny matéria, az énekesek karri­erje nem tart hosszú ideig. És mi élteti az előadóművészt, ha nem a siker? De lehetséges a siker szereplés nélkül?“ 1981 nyarán írtam ezeket a so­rokat Ida Kirilováről, a bratislavai Nemzeti Színház szólóénekesé­ről. Hogy mi volt az a külföldi bizonyítás? A művésznő 1977- ben a tou!ous-i nemzetközi ének­versenyen második helyen vég­zett; 1980-ban az olaszországi Vercelliben ugyan nem díjazták, de hangjára felfigyelt Helena Oli­veira, a Rio de Janeiro-i nemzet­közi énekverseny fö szervezője és személyesen hívta meg a brazil fővárosba, a versenyre. Oliveira nem csalódott, Ida Kirilová a rend­kívül erős mezőnyben a negyedik lett. Azóta két év telt el. A riói siker után hogyan alakult a pályája?- 1981 -ben Dvorák Az ördög és Kata, valamint Mozart Cosí fan tutte című operájában énekeltem.- Mindössze ebben a két ope­rában?- Igen. Aztán az a bécsi ügy­nökség, amely annak idején Peter Dvorskýt is szerződtette, közölte, hogy a bonni színház egy mezzo­szopránt keres. Gondoltam, megpróbálom. Előénekeltem, majd azonnal aláírtam a három­éves szerződést.- Mire számított, amikor a bonni próbaéneklésre indult?-Tulajdonképpen semmi külö­nösre. Vagy sikerül, vagy nem. Tudtam, hogy az NSZK-ban óriási a konkurrencia, van miből válogat­ni, sok az állás nélküli énekes. A nyugati operaházakat eláraszt­ják a külföldi énekesek. A bonni színház szereplőgárdája is ilyen vegyes: egyetlen német tagja van, a többi amerikai, japán, görög, magyar, román és lengyel, de leg­több az amerikai. Az európai ope­rákban gazdag a repertoár, sokat lehet énekelni, az Egyesült Álla­mokban, ahol kevés az állandó ga ), és egyben aránylag összefüggő képet adnak majdnem fél évszázad közép-európai törté­nelméről, társadalmi és politikai jellegzetességekről. Győry egész emberi és költői magatartása a „közép-európai ember" példá­zata, és jelenti azt az attitűdöt, amely az emberi és alkotói öntu­dat erejével vetíti elénk a sorsot, melyet a felszabadulás után szü­letett nemzedék már csak köny­vekből ismerhet. A négy ciklusra (Varjak postája, Kiáltó szó, Hegyek árnyékában, A történelem sodrában) tagolt gyűjtemény hosszmetszetben ál­lítja az olvasó elé Györy lírai fejlő­désének fokozatait - a jellegzetes stíluseszményt hordozó kezdeti, szinte adys hangvételtől, a sza­badvers, később egy népies hang keveredésén át a végső letisztulá­sig. A költő már fiatalon a megúj­hodás szükségét hirdeti: ,,A mun­kás-szemben megcsalódott ár­nyak / A munkás-szemben új vá­gyak cikáznak(Új hit elé, 1923). Meggyőződése szerint egy tisztul- tabb, emberibb magyarságnak kell a kisebbségi sorsban kialakulnia. A kisebbségi magyarság problé­makörét kell elsősorban saját ma­gában tisztáznia, hogy aztán a köz számára is megfogalmazhassa mondanivalóját. 1934-ben már a Duna-völgy népei összefogásá­nak szükségességét hirdeti, mert meg van győződve róla, hogy ez a leghathatósabb ellenszere a ter­jedő fasizálódásnak. A népek test­vériségének, egymásra utaltságá­nak hirdetésével síkraszall a jog­fosztottak és elnyomottak igaza, a népek együttműködése mellett (Lidérc a Kárpátokon, A nép sza­va, Kardos humanizmus, A jel, Az én két testamentumom, Emberi hang...). társulat, nincs sok lehetőségük a kezdőknek. Az NSZK-ban állan­dó szerződést kaphatnak, ott gya­korolják, futják be magukat. A színházaknak ez előnyös, mivel aránylag olcsó pénzért szerződ­tethetik a jó hangú, de még isme­retlen művészeket. így aztán nem csoda, hogy a nyugatnémet kö­zönség hallatlanul igényes. Lelke­sen brávózik, de ha nem tetszik valami, „pfujt“ kiált és fütyül is. Milyen a bonni társulat?- Kis együttes, de a színháznak elég pénze van arra, hogy világ­sztárokat hívjon meg egy-egy elő­adásra, ezek szinte egymásnak adják a kilincset. Nagyon gazdag a repertoár, a klasszikusok mellett rendszeresen színre kerülnek kor­társ szerzők művei is. Tavaly pél­dául Johnson amerikai kortárs ze­neszerző Opera négy hangra cí­mű egyfelvonásosát adták elő. Hallatlanul érdekes darab, minden dallama mindössze négy hangra, a cé, é, gé, és há hangokra épül. Tulajdonképpen operaparódia, a műfaj bevett zenei formáit karikí- rozza. Nincs is konkrét cselekmé­nye, azt maga a rendező gondolta ki. öten énekelnek, a szereplők mindegyike egy-egy énekestípus jellegzetes modorosságainak tart görbetükröt. Ebben az altszólamot énekeltem.- Ez már főszerep...- így is mondhatnánk, bár mind az öt szólam egyenrangú. Bonn­ban a Traviata Anninájával kezd­tem, majd Mozart Figaro házassá­gának Marcellináját énekeltem, így jutottam el az Opera négy hangra altszólamához.- Művészi fejlődése szempont­jából mit jelent a bonni szerződés?- A repertoáromat nem nagyon gazdagítja, a „szívügyeimet“, Carment, Amnerist stb. nem ének­lem, de rengeteget tanultam. Ha kis szerepeket is énekeltem, meg­tiszteltetésnek éreztem, hogy olyan nagyságokkal léphetek színpadra, mint Jósé Carreras, Mara Zampieri, Edda Moser, Juan Pons, Fiorenza Cossotto, Katia Ricciarelli, Hermann Prey... Ezek kétségkívül korunk legnagyobb Győry a harmincas évek máso­dik felében talán a legértékesebb és legemberibb dokumentumokkal gazdagította a magyar antifasiszta költészetet. A háborúba sodródó Európa sovinizmussal, fajgyűlölet­tel és szocializmusellenességgel telített légkörében bátran szembe­helyezkedik a nemzeti uszítás és népellenesség minden megnyilvá­nulásával, hitet téve az emberség mellett. Az Én minden népet féltek attól című versében négy sorba sűríti mondanivalója lényegét - in­ternacionalista hitvallását: ,.mind­nek kívánom, amit egynek, / hi­szen közös a nyeremény, / én minden népet féltek attól, / amitől féltem az enyém“. E hitvalláshoz szervesen kapcsolódik az önval­lomásféle aforizmaként értelmez­hető befejezése: „a sors értelme: nép lenni a népek / s ember lenni az emberek között“. Ez a néhány verssor is kellően bizonyítja, hogy a költő szavainak érvénye nem­csak szükebb hazája, hanem a Dunatáj és Európa népeire is vonatkozott. A Csehszlovákiai Magyar írók sorozatban megjelent Kiáltó szó című válogatás azt tükrözi, hogy Győry pályakezdésétől fogva a Fábry megfogalmazásával összecsendülö vox humana költő­je, lírájának vezérmotívuma kifeje­zetten politikai költészet és köz­életi líra. Emberiessége és a töme­gek érdekeivel való összefonódá­sa az idők folyamán egyre gazda­godó átalakuláson ment át, hábo­rú ellen protesztáló hangja és pon­tos felismerései, állásfoglalásai a jövő számára is értékesek. Ez ad aktualitást művének a mai időkben is és teszi elevenné hatá­sát. (Madách, 1983) ALABÁN FERENC énekesegyéniségei. Sokat beszél­gettem velük, láttam, hogy próbál­nak, hogyan élik át a trémát - hiá­ba, a legnagyobbak sem mente­sek a fellépés előtti gyötrő idegfe­szültségtől -, tanúja voltam cso­dás átváltozásaiknak. Hallottam ugyanazt a két világsztárt egyazon héten rettenetesen, majd csodála­tosan énekelni. Számomra mind­ez roppant tanulságos, szinte megfizethetetlen tapasztalatokkal gazdagít.- Hogyan készülnek ott egy- egy bemutatóra?- A bemutatót megelőzően szinte egész nap próbálunk, reg­gel kilenctől kettőig, majd egy kis szünet után folytatva akár este tízig. Feszült iramban folyik a munka, mivel a vendégrendezőknek, kar­mestereknek csak 2-3 hét áll ren­delkezésükre a betanításhoz. Igaz, hogy addigra a zenekar és az énekesek már tökéletesen kell, hogy ismerjék a szólamukat. A rendezők az utolsó mozdulatig mindent előre betervezve, kész elképzelésekkel látnak munkához. Nincs rögtönzés, kísérletezés, mindenki tudja a kötelességét. A próbák nehezek, kimerítőek, de enélkül nincs igazán jó előadás.- Úgy tudom, a budapesti Álla­mi Operaház művészeti vezetője kazettáról hallotta önt énekelni, s ezt követően, alig néhány hét múlva vendégszereplésre hívta. A Carmen címszerepében kellett volna bemutatkoznia. Miért nem fogadta el a meghívást?- A Carment ugyan betanultam, de sosem volt még alkalmam el­énekelni színpadon. Nem akartam felkészületlenül állni az igényes­ségéről ismert budapesti közön­ség elé. Ha Pestre megyek, nem száz, hanem kétszáz százaléko­san akarok biztos lenni ma­gamban.- És addig?- Várok. Ezt az évet még Bonn­ban töltöm, ahol több bemutatón működök közre és többször fellé­pek Bratislavában is.- Aztán?- Ki tudja? Majd meglátjuk. VOJTEK KATALIN Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulója tiszteletére ké­szült a Figyelmeztetés, amely az antifasiszta harcos emlékének adózik, élete jelentősebb mozza­natainak megidézésével. A ne- mes-nagyszerű gondolatokat jel­képező alkotás ősbemutatója ta­valy májusban, a kommunista és nemzetközi munkásmozgalom élenjáró képviselőjének centenári­uma alkalmából volt. Most a lip­csei per 50. évfordulóján a mi mozijaink is műsorra tűzték a nagyszabású alkotást. A bolgár, szovjet és NDK-filme- sek közreműködésével készült mű Georgi Dimitrov eseményekben gazdag életének azokat a mozza­natait mutatja be, amelyek a mun­kásmozgalom történetében meg­határozó fontosságúak. A film a Kommunista Internacionálé 1935-ös sorsdöntő kongresszusá­val kezdődik, majd felidézi az 1932-es és 1933-as éveket, lát­hatjuk a Reichstag felgyújtását, az ártatlan kommunisták meghurco- lását, az emlékezetes lipcsei pert, amelyen Dimitrov védőbeszéde vádbeszéd lett, s az elszánt kom­munista harcos a fasizmust és kiszolgálóit „ültette“ a vádlottak padjára. A Figyelmeztetés Juan Antonio Bardem munkája. Aki valamelyest is ismeri a világhírű spanyol ren­dező pályáját, egy csöppet sem csodálkozik azon, hogy éppen ő vállalkozott a film elkészítésére. Hiszen Bardem volt az, aki az ötvenes években A biciklista halá­lával és a Főutcával új hangot ütött meg a spanyol filmművészetben, s a Franco-rezsim, a kényszerű hallgatás évei után a hetvenes évek végén megrendezte a Hosz- szú hétvégét, majd a Hét januári napot, amelyekben korunk égető kérdéseivel foglalkozott. Juan Antonio Bardem nem a szokványos életrajzi filmek stílu­sában forgatta a Figyelmeztetést, hiszen Dimitrov életének egy-egy mozzanatát, legbonyolultabb sza­kaszát úgy tárja a néző elé, hogy közben megidézi a kor szellemét, az egyre nagyobb veszélyt jelentő fasizmus éleződését, de az euró­pai proletariátus szerveződését, tiltakozó akcióit is. A film a Komin- ter VII. kongresszusával kezdődik, az alkotók azonban visszalapoz­nak a történelemkönyvben, Dimit­rov kongresszusi beszéde ugyanis addigi politikai tevékenységének, tapasztalatainak az összegezése volt, meg kellett tehát mutatniuk az előzményeket is, azt, hogy Dimit­rov miért sürgette a fasisztaelle­nes egységfront létrehozását. Eredeti híradó- és dokumen­tumfelvételek felhasználásával készült a film, a korabeli felvételek élő képet adnak az adott időszak­ról, s nem csupán hitelesebbé te­szik a művet, hanem a mondani­valót is kiegészítik, alátámasztják Érdekes megoldást alkalmazott a rendező: míg a Reichstag fel­gyújtását, a Komintern kopgresz- szusát, a lipcsei pert, a letartózta­tásokat, a kommunisták meghur- colását és a munkásság szerve­ződését korabeli képekkel illuszt­rálja, addig például Dimitrov és Göring emlékezetes szópárbaját eljátszatja, mégpedig a brechti színház stílusában. A rendező Dimitrov szerepét bolgár színészre, Petar Gjurovra, a szófiai Néphadsereg Színház művészére bízta, s választása he­lyesnek bizonyult, hiszen a spanyol rendező értelmezésének megfele­lően személyesíti meg az antifa­siszta harcos alakját. Juan Anto­nio Bardem szerint Georgi Dimit­rov a tisztességes életért, a béké­ért folyó harc szimbóluma. Mint tavaly a Karlovy Vary-i filmesztivá- lon nyilatkozta: ,,Dimitrovot egy­szerű emberként akartam meg­mutatni, hiszen én nem forgatok filmet emlékmüemberekről. Olyannak akartam bemutatni Di- mitrovot, amilyen akkor lehetett, amikor még nem tudta, hogy »jel­kép lesz« a huszadik század má­sodik felében ...A Figyelmeztetés arról az egyszerű emberről és kommunistáról szól, aki becsüle­tesen teljesítette kötelességét, vállalását, küldetését. Dimitrov már a harmincas évek elején fi­gyelmeztetett a fasizmus, az im­perialista háború veszélyére. A film készítésekor ez a gondolat vezetett bennünket. Ebben látjuk az alkotás időszerűségét is, hi­szen napjainkban, a lázas fegy­verkezés időszakában, amikor a reakció erői nyugtalanságot szí­tanak, Dimitrov figyelmeztetése felettébb aktuális. Arra szólít fel, hogy a világ haladó és imperialis­taellenes erői egyesüljenek, s kö­zösen fékezzék meg a fegyverke­zési hajszát. “-ym­A bratislavai Slovan moziban hetek óta telt ház előtt vetítik a Betonon legeltette a lovait című szlovák filmet, mely Milka Zimková (a képen jobbra) főszereplésével készült „Rengeteget tanultam“ Találkozás Ida Kirilová operaénekesnővel Peter Gjurov bolgár színész Georgi Dimitrov szerepében új szil« 4 1983. X. 4. ÚJ FILMEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom