Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám, szombat

ÚJ szú 3 1983. X. 22. A békeakciók hete ma éri el tetőpontját az NSZK-ban HAVANNA Bonni kormányhivatalok békés blokádja • Bologna: 90 százalék „nem“ • Megmozdulások USA-szerte Pillanatkép a brémai diáktüntetésről (Telefoto-ČSTK) (ČSTK) - Bonnban tegnap a kora reggeli órákban megkezdő­dött a hadügyminisztérium és a gazdasági minisztérium épületé­nek egynapos békés blokádja. Ez­zel párhuzamosan a kancellári hi­vatal előtt 24 órán át figyelmeztető járőröket állítottak fel és megkez­dődött a Bundeswehr hamburgi katonai akadémiájának blokádja. A nyugatnémet békevédők ezek­kel az akciókkal fejezik ki tiltako­zásukat a NATO nyugat-európai rakétatelepítési tervei ellen. A hadügyminisztérium épülete előtt állig felfegyverzett különleges rendőri alakulatok és katonák szá­zai próbálták eltávolítani a tünte­tők ezreit, akik közül már a reggeli órákban többet letartóztattak. Az amerikai közepes hatótávol­ságú nukleáris rakéták NSZK-beli tervezett telepítése kapcsán meg­tartott egyhetes rakétaellenes ak­cióhét ma a Bonnban, Stuttgart­ban és Hamburgban megtartandó békenagygyűlésekkel éri el tető­pontját. A szervezők arra számíta­nak, hogy egymillióan vesznek részt a háborúellenes megmozdu­lásokban. Mintegy 600 ezer diák, tanuló és egyetemi hallgató vett részt csütörtökön az országos fegyver­kezés elleni kampány keretében lezajlott tiltakozó akciókon. A kü­lönböző megfélemlítő figyelmezte­tések és fegyelmi büntetések kilá­tásba helyezése ellenére az alap- és középiskolák több mint felében és az egyetemek kétharmadában sor került a diákok háborúellenes megmozdulásaira. A nyugatnémet békemozgalom koordinációs bizottsága rendkívül sikeresnek minősítette a rakétael­lenes akcióhét eddigi lefolyását és leszögezte, hogy az akciókban megközelítőleg egymillió ember vesz reszt és további százezrek biztosították támogatásukról a bé­keaktivisták törekvéseit. A bizott­ság tagjai méltatták, hogy a béke­védők elejét vették az erőszakos akciók kiprovokálásának és nyu­godt, békés tüntetésekkel juttatták kifejezésre az Egyesült Államok nyugat-európai rakétatelepítési tervének az elutasítását. A nyugatnémet békevédők és reálisan mérlegelő politikusok éle­sen elítélték a Bonnban e héten nyilvánosságra hozott ún. Fehér Könyvet. Rámutatnak arra, hogy a kiadvány szerzői nyíltan vállaltak szolidaritást a Reagan-kormány­zat militarista kalandor irányvona­lával. Erwin Horn, az SPD parla­menti frakciójának biztonságpoliti­kai kérdésekben illetékes szakér­tője kijelentette: az említett könyv csak azért használja az enyhülés kifejezést, hogy a közvélemény előtt leplezze az USA és a NATO tényleges szándékait. A kiadvány a „hidegháborúhoz való visszaté­rést sürgeti és szorgalmazza a re­akciós CDU-CSU koalíció ötve­nes és hatvanas években köve­tett, az erőpolitikát követő irányvo­nalát“. A „zöldek“ pártjának parlamen­ti képviselői a Fehér Könyv megje­lenése kapcsán hangsúlyozták, hogy az amerikai vegyi fegyverek NSZK területén való tárolása el­lentétes a nemzetközi jogi nor­mákkal. Rómában a Szent János téren ma találkoznak az ország legkü­lönbözőbb részeiből mintegy 2 ezer autóbusszal, 11 külön vo­nattal és 1 hajóval érkező békevé­dők, hogy tiltakozzanak az Egye­sült Államok szicíliai rakétatelepí­tési tervei ellen. Az ország 10 tartományából jelezték részvételü­ket már a békeharcosok. A mai Amerikai katonai költségvetés (ČSTK) - Az amerikai képvise­lőház megajánlási bizottsága csü­törtökön jóváhagyta az 1984. évre szóló katonai költségvetést, éspe­dig 246,3 milliárd dollár értékben, ami lehetővé teszi Reagan elnök csaknem valamennyi fegyverke­zési tervének megvalósítását. A költségvetés egyebek között 400 millió dollárt irányoz elő az egyenként 20,5 millió dollárba ke­rülő korszerű B-1 mintájú bombá­zó repülőgépek beszerzésére. To­vábbá 407 milliót lehet fordítani további 95 Pershing-2 rakéta gyártására, amelyekből az ameri­kai hadsereg már 110-zel rendel­kezik. 108 ilyen rakétának az NSZK területén való telepítését tervezik az év végéig. Ugyancsak jóváhagyta a bizottság az elsó 21 MX rakéta gyártásának költsé­geit, amelyeket 1986-ban vagy leg­alábbis 1987-ben szándékoznak elhelyezni Nebraska és Wyoming állam területén. Szovjet hivatalos személyiségek elleni provokációkról tudósít az Izvesztyija (ČSTK) - Az Egyesült Államok­ban dolgozó szovjet hivatalos sze­mélyiségek ellen egyre gyakorib­bá váló provokációkról ír szerdán az Izvesztyija, és megállapítja: a Fehér Ház jóváhagyásával vég­rehajtott sorozatos akciók nem szolgálják a bizalom és a kölcsö­nös megértés erősítésének ügyét. A lap beszámolója szerint az Izvesztyija washingtoni tudósítójá­nak kocsijában nemrég - javítás közben - szakszerűen elhelyezett, modern elektronikus lehallgatóké­szüléket találtak. Hasonló eset tör­tént a San Franciscó-i szovjet fő­konzulátus hatemeletes épületé­ben is: a lehallgatókészülékek er­dejében egyetlen helyiség sem maradt fehér folt az épületben. A washingtoni szovjet nagykö­vetség új lakóépületének átvétele­kor kiderült, hogy ott is lehallgató­készülékeket helyeztek el az ame­rikai titkosszolgálatok emberei. A cikk felhívja a figyelmet arra is, hogy ezeket az akciókat nem saját szakállukra végzik a titkosszolgá­latok, hanem a kormány jóváha­gyásával. római békemanifesztáción az eu­rópai nukleáris fegyverek meg­semmisítését, az új eszközök tele­pítésének a leállítását követelik és arra szóllítják fel a római parla­mentet, hogy módosítsa a Comiso melletti támaszpontra telepítendő amerikai nukleáris rakéták telepí­tését helyeslő álláspontját. Bolognában a békevédők helyi bizottsága részleges népszava­zást tartott az olasz területre elhe­lyezendő 112 rakéta ügyében. A város megkérdezett 70 ezer la­kosának 90 százaléka ellenezte a rakétatelepítést. Az Egyesült Államok egész te­rületén a következő napokban nagyszabású tiltakozó akciókra kerül sor az esedékes nyugat­európai rakétatelepítés ellen. Az akciót szervező országos bizott­ság 40 békeszervezet, haladó tö­mörülés és néhány száz helyi cso­port békeaktivistáit tömöríti ma­gában. A tervezett akciók egyike az ENSZ New York-i székhelyének közelében kialakítandó „élő em­berlánc“ lesz. Hasonló akcióra ke­rül sor az amerikai katonai légierő egyik Új Mexikó szövetségi állam­beli támaszpontján, továbbá Chi­cagóban, Los Angelesben, Bos­tonban és Washingtonban. A Kubai KB és a kormány nyilatkozata a grenadai eseményekkel kapcsolatban Az államtanács háromnapos országos gyászt rendelt el Bishop emlékére (ČSTK) - A Kubai Kommunista Párt és a havannai kormány nyi­latkozatot tett közzé, melyben mélységes aggodalmának ad hangot a legutóbbi grenadai fejle­mények kapcsán. A kubai párt- és állami vezetés úgy véli, hogy első­sorban a kormányzó Új Mozgalom Párton (JEWEL) és az állami ve­zetésen belül mély ellentétek vál­tották ki az események ilyen irá­nyú alakulását. A nyi latkozat a legutóbbi, e héten lezajlott grenadai eseményekre reagál, amikor is többek között egyelőre nem teljesen tisztázott körülmények között meggyilkolták Maurice Bishop eddigi kormány­főt és katonai tanács került hata­lomra. A miniszterelnökkel együtt életét vesztette öt közeli munka­társa, köztük a külügyminiszter is. A kubai államtanács Bishop kormányfő halála kapcsán három napos országos gyászt rendelt el. Ez alatt az idő alatt félárbocra eresztik a kubai zászlókat. A nyilatkozat leszögezi, hogy a Kubai Kommunista Pártot és a kormányt ugyan felháborították az e heti grenadai események, azonban a továbbiakban is szem előtt tartja a grenadai nép érdekeit és a lehetőségekhez mérten foly­tatja a gazdasági és műszaki együttműködést a karib-tengeri szigetországgal. „Ha a grenadai forradalmi átalakulások folyamatát veszély fenyegeti, mindent megte­szünk annak érdekében, hogy ezt a folyamatot segítsük - szögezi le a nyilatkozat. A dokumentum végezetül arra hívja fel a figyelmet, hogy az impe­rializmus a grenadai eseményeket és az ország forradalmárai által elkövetett súlyos hibákat arra használja ki, hogy aláássa a szi­getországban megindult folyama­tot és ismét újgyarmatosító politi­kát gyakoroljon Granadával szemben. NICARAGUAI EGYEZMENYTERVEZET A VÁLSÁG RENDEZÉSÉRE Amerikai képviselőházi szavazás az ellenforradalmároknak nyújtott támogatás megvonásáról (ČSTK) - Miguel ďEscoto ni­caraguai külügyminiszter Lang- horn Motleynek, az amerikai kül­ügyminiszter Amerika-közi ügyekkel megbízott titkárának átadta a közép-amerikai válság rendezését célzó egyezményter­vezetet. A nicaraguai javaslat három szerződés megkötését feltételezi (az USA és Nicaragua között, Ni­caragua és Honduras között és Nicaragua, Honduras-Guatema- la-Salvador és Costa Rica között), amelyek tiltanák a fegyverek szál­lítását az egyes közép-amerikai államok között, továbbá más or­szág kormányellenes erőinek bár­minemű támogatást vagy kikép­zését. A megállapodás kötelezett­séget is tartalmazna, hogy semmi­Nincs haladás a bécsi tárgyalásokon (ČSTK) - A NATO-országok to­vábbra is részletkérdések felveté­sével hátráltatják a haladást a bé­csi haderőcsökkentési tárgyalá­sokon. A Varsói Szerződés országai­nak szóvivője rámutatott, hogy a NATO változatlanul nem ad ér­demi választ a szocialista államok javaslataira, nevezetesen, hogy a bizalom megteremtése érdeké­ben fagyasszák be még az egyez­mény megkötése előtt a két tömb katonai erőit. A lényegi kérdések­ről, nem pedig a kísérő intézkedé­sekről kell elsőnek tárgyalni - han­goztatta. NATO-testület ülése (ČSTK) - Az eurohadászati tárgya­lások állását folyamatosan értékelő NATO-testület, a különleges tanácsko­zó csoport üléséről közleményt adtak ki csütörtökön Brüsszelben. A közle­mény megerősíti a NATO-nak azt a szándékát, hogy még az év végéig megkezdi a Pershing-2 rakéták és a robotrepülógépek telepítését, ha nem születik Genfben megállapodás az amerikai elképzelések szerint. A közlemény ismét elutasította a Szov­jetuniónak azt a jogos igényét, hogy a NATO európai nukleáris arzenáljába számítsák be Nagy-Britannia és Fran­ciaország ilyen fegyverrendszereit is. A NATO brüsszeli székhelye előtt csütörtökön több közöspiaci országból több tucat szocialista párti képviselő tüntetett a NATO fegyverkezési tervei ellen. lyen nyílt vagy titkos akciókat sem tesznek más kormány megdönté­sére. A nicaraguai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a megállapo­dási javaslat a Contadora csoport (Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Panama) 21 pontos javaslatából indul ki, amely az első konkrét próbálkozás a közép-amerikai tér­ség válságának regionális rende­zésére. Az egyezmény megtartó sát a Contadora csoport vállalná, amelynek lehetősége lenne a helyszíni ellenőrzésre. A javaslat tartalmazza a Nicaraguai Köztár­saságnak azt a kötelezettségvál­lalását is, hogy területét semmilyen esetben sem fogják felhasználni „az USA biztonsági érdekei fe­nyegetésére“. r~ Reagan elnök ugyanis ezzel az állítólagos fenye­getéssel próbálja megokolni be­avatkozását a nicaraguai bel; ügyekbe. Miguel d’Escoto külügyminisz­ter kijelentette, hogy az amerikai kormány válasza a nicaraguai ja­vaslatra bizonyítani fogja majd, hogy az USA valóban a közép­amerikai válság békés rendezé­sére törekszik-e. Nicaragua több városában tün­tetésekre került sor, amelyeken a lakosság a somozista bandák újabb kegyetlen támadása ellen tiltakozott. A Jinotega tartomány­ban, Pantasma község ellen vég­rehajtott támadás során a falu 46 lakosát meggyilkolták. Ezen kívül 40 embert Hondurasba hurcoltak. Az eddigi legkegyetlenebb ellen- forradalmi akció során megsem­misítették az összes fontos objek­tumot, köztük a tanácsházát, az iskolát, két mezőgazdasági szö­vetkezetei. A károkat kétmillió dol­lárra becsülik. Az amerikai képviselóház 224 szavazattal 194 ellenében úgy döntött, hogy be kell szüntetni . a nicaraguai ellenforradalmárok támogatását. A kormány 48 millió dollárt követelt a törvényes nicara­guai kormány ellenségei harcának támogatására. A döntést a képvi­selőház az 1984-es költségvetési évben a hírszerző tevékenységre szánt összegek megvitatásával kapcsolatban hozta meg. A kér­désben állást foglal még a szená­tus is. A szavazás eredménye tük­rözi az amerikai közvélemény nö­vekvő nyugtalanságát amiatt, hogy a Reagan kormány a fegyve­res beavatkozást használja politi­kája eszközéül a közép-amerikai államokkal szemben. Titkos megállapodás (ČSTK) - Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Chile titkos megállapodást kötött a NATO stratégiai ellenőrző rendszerének létrehozásáról az Atlanti-óceán déli részén. Ez a rendszer az USA és Nagy-Britannia számára lehe­tővé teszi valamennyi katonai táv­közlési eszköz működésének ellenőrzését Argentína, Brazília és részben Peru és Venezuela terü­letén. A hírt argentin katonai forrá­sokra hivatkozva a Diarios y Noti­cias argentin hírügynökség kö­zölte. A megállapodás feltételezi, hogy a Malvin-szigeteken az év végéig üzembe helyeznek egy műhold-rendszert, amely kizáró­lag katonai célokat fog szolgálni. Továbbá azzal is számolnak, hogy az AWACS felderítő rendszerrel ellátott amerikai és brit repülőgé­pek rendszeres felderítést folytat­nak Latin-Amerika déli részén. Harcok az iraki-iráni fronton (ČSTK) - Az iraki-iráni frontról továbbra is ellentmondó jelenté­sek érkeznek. Az iráni katonai közlemény szerint az iráni csapa­tok csütörtökön újabb offenzívába kezdtek a front északi szakaszán, és az ellenség legkevesebb 2800 katonáját tették harcképtelenné, továbbá 40 harckocsit és páncélo­zott csapatszállítót. Az iráni egy­ségek az ÍRNA hírügynökség sze­rint 15 kilométeres mélységben behatoltak Irak területére, és el­foglaltak több stratégiai jelentősé­gű magaslatot. Irak viszont azt közölte, hogy egységeik megöltek kb. 1000 iránit és a támadást visz- szaverték. A hadművelet során 10 iráni tankot, 16 páncélozott jármű­vet és nagy mennyiségű fegyvert és lőszert semmisítettek meg. Megfigyelők úgy vélik* hogy az iráni offenzíva célpontja az észak­iraki Kirkuk város, mindenekelőtt a közelében levő létfontosságú kőolajvezeték, melynek segítsé­gével Irak naponta 700 000 barrel olajat szállít Törökországba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom