Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám, péntek

A józan észnek győzedelmeskednie kell A KGST-tagállamok kormányfőinek nyilatkozata Fontos dokumentumokat hagytak jóvá A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége és a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányfői, akik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakán vettek részt a gazdasági együtt­működés időszerű feladatainak megvitatására, a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben szüksé­gesnek tartják, hogy kifejezésre juttassák államaik aggodalmát a fegyverkezési hajsza, különösen a nukleáris fegyverkezés további fokozódásának veszélye miatt. A fegyverkezési hajsza már most is példátlan méreteket ölt. Az Amerikai Egyesült Államok és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törek­szenek, lépéseket tesznek a politi­kai konfrontáció élezésére. Erősö­dik a katonai-ipari komplexum és a legreakciósabb militarista erők befolyása, militarista szellemet szítanak. Különösen veszélyes az a szándék, hogy a közeljövőben több nyugat-európai országban megkezdik az új közepes hatótá­volságú amerikai rakéták telepí­tését. A kormányfők ezért Európa és a világ valamennyi államának kor­mányához fordulnak, hogy felhív­ják figyelmüket ezen irányvonal folytatásának súlyos következmé­nyeire. Az európai és a világbéke meggyengítése, a nukleáris ka­tasztrófa veszélyének növelése komoly kihatással lenne a népek gazdasági és szociális helyzetére, súlyos teherként nehezedne a nemzetközi gazdasági kapcso­latokra. Először: a fegyverkezési haj­sza maga után vonja az államok katonai kiadásainak további jelen­tős növelését, és még nagyobb anyagi és szellemi erőforrásokat von el improduktív célokra, a né­pek életszínvonalának rovására. Még jobban elmélyíti azokat a gazdasági nehézségeket, ame­lyeket a világ sok országa él át, újabb akadályokat gördít azok megoldásának útjába. Másodszor: Sok országban növekedne az infláció és a mun­kanélküliség, ami negatívan hat a dolgozó tömegek helyzetére. Harmadszor: A fegyverkezési hajsza ütemének növelése korlá­tozza és csökkenti annak lehető­ségét, hogy hatékony segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak, amelyekben az emberiség három­negyede él. Társadalmi-gazdasá­gi fejlődésük során ezek az‘orszá­gok sokkal nagyobb akadályokba ütköznének, mint napjainkban. Ez a rideg valóság. Negyedszer: A nemzetközi fe­szültség további éleződése, a nukleáris háború veszélyének fokozódása elkerülhetetlenül igen negatív hatással lenne az új nem­4Folytatás az 1. oldalról) alkalmazása s a pártalapszabály­zat és a CSKP KB irányelvei sze­rinti következetes eljárás példa­mutatásra serkenti a párttagokat és a tagjelölteket a párt- és az állami fegyelem, valamint a szo­cialista erkölcs megtartásában. A pártalapszervezeteknek még gyakrabban kell taggyűlések napi­rendjére tűzniük a fegyelem meg­szilárdításának kérdéseit, és az alapszabályzattal összhangban kell eljárniuk azokkal a tagokkal és tagjelöltekkel szemben, akik a párt- és az állami fegyelemmel össze nem egyeztetően visel­kednek. A negatív jelenségek megszün­tetése s a munkahelyi rend és fegyelem megteremtése céljából meg kell követelni az egész tag­ság aktív hozzájárulását, és fel kell használni minden szervezési, káder- nevelési és fegyelmi esz­közt. A bizottság a továbbiakban megtárgyalta a CSKP költségve­tési tervezetét, a nyugat-szlováki­zetközi gazdasági rend kialakítá­sának perspektívájára, s az embe­riség kárára erősödnének a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok torzulásai és bizonytalanságai. A kormányfők kijelentik, hogy országaik készek együttműködni Európa és a világ valamennyi álla­mával, az összes békeszerető erővel, a fegyverkezési hajsza to­vábbi eszkalációjának elhárítása céljából. Ez napjaink legfontosabb feladata. Ezért van az, hogy a bé­kemozgalom széles rétegei bát­ran, határozottan és következete­sen állnak ki a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a leszere­lés mellett. Minden erőfeszítést e cél szolgálatába kell állítani, csak ez az út vezet valamennyi nép, az egész emberiség igazi boldogulásához. A kormányfők hangsúlyozzák a Varsói Szerződés tagállamai 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatában és a hét szocialis­ta ország párt- és állami vezetői­nek 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozatában megfogal­mazott átfogó javaslatok időszerű­ségét. Ezek a javaslatok a nukleá­ris háború veszélyének elkerülé­sére, a fegyverkezési - elsősor­ban a nukleáris fegyverkezési - hajsza megszüntetésére, a le­szerelésre és az enyhülésre irá­nyulnak. Kijelentik, hogy a szocia­lista országok politikája e célok elérését szolgálta és fogja szolgál­ni a jövőben is. Ugyanakkor ké­szek megvizsgálni más országok olyan javaslatait, amelyek megfe­lelnek a béke és a népek biztonsá­ga érdekeinek. A kormányfők azzal a nyomaté­kos felhívással fordulnak az Egye­sült Államokhoz és más NATO- tagállamokhoz, hogy a legkomo­lyabban mérlegeljék azokat a ve­szélyes következményeket, ame­lyeket az új közepes hatótávolsá­gú nukleáris rakéták Európába te­lepítése idézne elő, s hogy töre­kedjenek az európai és a világbé­ke érdekeinek megfelelő megálla­podás elérésére. Az ilyen megál­lapodásnak elő kell irányoznia az új közepes hatótávolságú nukleá­ris rakéták európai telepítéséről való lemondást és a meglevő kö­zepes hatótávolságú nukleáris eszközök megfelelő csökkentését, miközben a csökkentésre kerülő rakétákat megsemmisítik, aho­gyan azt a Szovjetunió javasolta. Ennek a megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő bizton­ság elvén kell alapulnia, hozzá kell járulnia a katonai-stratégiai hely­zet stabilizálásához és az erők egyensúlyához. A kormányfők kifejezik remé­nyüket, hogy más európai államok is hozzájárulnak a genfi - a nukle­áris fegyverek Európában való korlátozásáról folytatott - tárgya­lások sikeréhez. Meggyőződésük, hogy még van lehetőség megállapodás elérésé­re a genfi tárgyalásokon. Ha azon­ban ez év végéig nem jutnak meg­egyezésre, akkor folytatni kell a tárgyalásokat a megállapodás elérése céljából, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok és ai pártszervezetek gazdálkodásá­val kapcsolatban lefolyt ellenőrzés eredményeit, a CSKP Ostravai Városi Ellenőrző és Revíziós Bi­zottsága, s a Klement Gottwald Újkohó Vállalat vállalati és üzemi pártbizottságai munkájának az elemzését. Jóváhagyólag tudomásul vette a CSKP első félévi gazdálkodá­sáról és az azzal kapcsolatos ellenőrzés eredményeiről szóló je­lentést, hogyan hajtják végre a dolgozók írásban és szóban be­jelentett panaszai nyomán tett in­tézkedések javítására hozott hatá­rozatokat a Közlekedésügyi Mi­nisztériumban és néhány hozzá­tartozó szervezetnél. Felmentette tisztsége alól Mi­loslav Bod’át, a CSKP KERB alelnökét, a bizottság vezetőségi tagját, akit szövetségi munkaügyi és szociális miniszterré neveztek ki, a CSKP KERB tagjai közé fel­vette Eugen Turzót, az SZLKP KERB elnökét, s megválasztotta őt a CSKP KERB alelnökévé és vezetőségi tagjává. a NATO szövetségesei lemonda­nak az új nukleáris rakéták telepí­tésére saját maguk által kitűzött határidőről. Ezzel összefüggés­ben a kormányfők hangsúlyozták, hogy a tárgyalások sikeres befeje­zése előfeltételeinek megteremté­séhez jelentős hozzájárulás a Szovjetunió készsége, hogy ilyen feltételek mellett továbbra is fenntartja a területe európai ré­szén telepített közepes hatótávol­ságú rakéta-eszközei egyoldalú befagyasztását és folytatja azok egyoldalú csökkentését, amelyet a befagyasztás bevezetésével együtt kezdett meg. A józan észnek győzedelmes­kednie kell. A világbékét, a népek biztonságát és együttműködését kell választani. (Folytatás az 1. oldalról) alatt a KGST-tagállamokban megfeszített munkát végeztek a folyó ötéves időszak feladatai­nak teljesítése és a felmerült problémák megoldása terüle­tén. Új lépést tettek előre társa­dalmi-gazdasági fejlődésük út­ján. A rosszabbodó külső felté­telek, a nyersanyag- és energia- termelés megdrágulása ellenére elérték a nemzeti jövedelem to­vábbi növekedését, nőtt a ter­melés az iparban, különösen a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását biztosító ágaza­tokban és a mezőgazdaságban, emelkedett a dolgozók jóléte. A KGST-tagállamok együtt­működésében erősödött a leg­nagyobb horderejű, a népgaz­daság fejlesztése, anyagi erő­forrásokkal való ellátása szem­pontjából elsőrendű jelentősé­gű problémák megoldására tör­ténő orientáció. Az egymás kö­zötti kereskedelem gyorsabban nőtt, mint a KGST-tagállamok teljes árucsereforgalma. Alapjá­ban véve befejeződött a hosz- szútávú együttműködési cél­programokban előirányzott kér­désekkel kapcsolatos egyezmé­nyek aláírása. Folyik a műszaki haladás meggyorsítására irá­nyuló azon nagy horderejű egyezmények megvalósítását célzó munka, amelyek elsősor­ban az eröforrástakarékos tech­nikai eszközöket, rádióelektro­nikai termékeket, ipari roboto­kat, vegyi termékeket érintik. Ezzel együtt jelentős tartalé­kok állnak rendelkezésre a KGST-tagállamok közötti gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködés további elmé­lyítéséhez. Az ülésszak jóváhagyólag el­fogadta a végrehajtó bizottság és az egyéb KGST-szervek te­vékenységét az együttmüködés szervezése területén. Intézke­déseket irányozott elő az orszá­gok erőfeszítéseinek a kiemelt tudományos-műszaki problé­mák megoldására való össz­pontosítása érdekében. Kiemelte az anyagi erőforrá­sok megtakarítására és az e té­ren való együttműködésre vo­natkozóan az országokban tett intézkedések különös jelentő­ségét. Az elmúlt időszak alatt közös munkákat végeztek számos ha­tékony gép és berendezés, kor­szerű technológiai eljárások lét­rehozása, a nem hagyományos energiaforrások kiaknázása te­rületén. E terület tartalékainak teljesebb kihasználása céljából az ülésszak megtárgyalta és jó­váhagyta a KGST-tagállamok fűtőanyag-energetikai és nyers­anyagforrások - a másodlagos erőforrásokat is beleértve - megtakarítására és ésszerű felhasználására irányuló együttműködése bővítésének fő irányait. Az ülésszak előirányozza a kooperáció fejlesztését az energia- és anyagtakarékos be­rendezések gyártásában, a fél­vezetőtechnika, az energiafo­gyasztás ellenőrzésére és auto­matikus szabályozására szolgá­ló műszerek és készülékek gyártása bővítését, az impro­duktív veszteségek csökkenté­sét, az élenjáró tapasztalatokról (Folytatás az 1. oldalról) a KGST végrehajtó bizottsága is. Áttekintette a XXXVII ülésszakon jóváhagyott határozatok megvaló­sításával összefüggő kérdéseket. A végrehajtó bizottság elnöki tisz­tét a következő időszakra Carlos Rafael Rodriguez, Kuba állandó KGST-képviselóje vette át. Ugyancsak tegnap ülést tartott a KGST-nek a tervező tevékeny­ség területén folytatott együttmű­ködéssel foglalkozó bizottsága. A KGST XXXVII. ülésszaka, amely megvitatta a tagállamok együttműködésének eredményeit és távlatait, a köcsönös megértés jegyében raj lőtt le. Berlinből tegnap hazautazott a KGST ülésszakon részt vevő szóló kölcsönös tájékoztatás bővítését, a népgazdaságba va­ló gyorsabb bevezetésük cél­jából. Szükségesnek tartották, hogy az elkövetkező években és a kö­vetkező ötéves tervben megva­lósítandó intézkedéseken túl­menően a KGST-szervekben dolgozzák ki az e téren való együttműködés 2000-ig szóló programját. A KGST-tagállamok lakossá­ga élelmiszerellátásának javítá­sa szempontjából az agráripari komplexum ágazatai fejleszté­sének elsődleges jelentőségét figyelembe véve az ülésszak komplex együttműködési intéz­kedéseket hagyott jóvá e téren. Ezek a korábban elfogadott me­zőgazdasági és élelmiszeripari hosszú távú együttműködési célprogramot egészítik ki. Elői­rányozzák az együttmüködés további elmélyítését a zöldség- és gyümölcs termelésének és kölcsönös szállításainak növe­lésében, a nagyüzemi halte­nyésztés fejlesztésében, a gén­alapok felhasználásában. In­tézkedéseket határoztak meg a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar élenjáró technikával való ellátására, a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok tejesebb és ésszerűbb felhasználására, az élenjáró technológiák létre­hozására és ezen ágazatokba való bevezetésére vonatkozó együttműködésről. Szükséges­nek tartották a mezőgazdasági termelés közgazdasági ösztön­zésére vonatkozó intézkedések­nek az érdekelt KGST-tagálla­mok közötti egyeztetését is a kölcsönös élelmiszer-szállítá­sok növelése érdekében. Az ülésszak megbízta a ta­nács szerveit, hogy a KGST- tagállamok 1986-1990. évi nép- gazdasági terveinek koordinálá­sa során biztosítsák az erőfor­rás-takarékosság terén való együttműködésre és a lakosság élelmiszerellátásának javítására irányuló, jóváhagyott intézke­dések megvalósítását. Hangsúlyozták a KGST-tagál­lamok és a JSZSZK közötti együttműködés eredményes fejlődését, Finnországgal való gazdasági kapcsolataik tartós­ságát. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai­nak prágai politikai nyilatkoza­tában és a szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai közös nyilatkozatá­ban 1983-ban tett külpolitikai kezdeményezések fontos jelen­tőségét. Megerősítették a KGST-tagállamok azon el­szántságát, hogy ne csökkent­sék a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok rende­zésére irányuló erőfeszítéseket. Az ülésszak pozitívan értékel­te a madridi találkozón létrejött megállapodásokat, amelyek új lehetőséget teremtenek az álla­mok kölcsönösen előnyös, töb­bi között gazdasági együttmű­ködésének fejlesztéséhez, a vi­lágbéke és az európai kontinens békéje megszilárdítása érde­kében. A KGST-tagállamok küldött­ségvezetői határozottan eluta­sítják az imperialista köröknek a nemzetközi feszültség további csehszlovák küldöttség, amelyet Ľubomír Štrougal szövetségi mi­niszterelnök vezetett. A repülőté­ren a delegációt Willi Stoph és más személyiségek búcsúztatták. A Ruzyné-i repülőtéren a küldött­ség fogadására megjelent: Josef Korčák, a szövetségi kormány alelnöke, a cseh kormány elnöke, František Pitra, a CSKP KB titká­ra, Ladislav Gerle, Karol Laco és Matej Lúčan, a szövetségi kor­mány alelnökei, Václav Janou- šek, a CSKP KB osztályvezetője, Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter, Vratislav Vajnar szövet­ségi belügyminiszter és más sze­mélyiségek. Jelen volt Helmut Ziebart, az NDK prágai nagykö­vete. élezését, a normális politikai és gazdasági kapcsolatok aláásá- sát célzó irányvonalát. A KGST-tagállamok küldött­ségvezetői megerősítették, or­szágaiknak változatlan az az irányvonala, hogy fejlesszék a kereskedelmi-gazdasági kap­csolatokat minden olyan állam­mal, amely kész egyenjogú, kölcsönösen előnyös alapon együttműködést folytatni a gaz­dasági fejlettség szintjétől és a társadalmi-gazdasági rend­szertől függetlenül. Ezzel együtt hangsúlyozták a KGST kereté­ben folyó, kölcsönösen előnyös gazdasági együttmüködés el­mélyítésének fontosságát azon termékek gyártásának és köl­csönös szállításának gyorsított ütemü fejlesztése érdekében, amelyek importját nehezíti az egyes tőkés országok által a KGST-tagállamokkal való ke­reskedelmi-gazdasági kapcso­latokban alkalmazott diszkrimi­nációs politika. Kiemelték a KGST fejlődő or­szágokkal való egyenlő és köl­csönösen előnyös együttműkö­désének további bővítését és elmélyítését. A KGST-tagállamok hangsú­lyozták a leszerelés és a fejlő­dés összefüggésének fontos je­lentőségét és megelégedésüket fejezték ki annak kapcsán, hogy e kérdésre vonatkozó álláspont­juk egybeesik az el nem kötele­zett országok mozgalmának po­zíciójával. Kifejezték azon eltö­kéltségüket, hogy velük együtt fognak harcolni a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésre való áttérésért, annak érdekében, hogy a felsza­baduló eszközöket számos olyan gazdasági probléma meg­oldására használják fel, amelyek a világ országaiban, a fejlődőket is beleértve, felmerülnek. Az el nem kötelezett országokkal együtt határozottan elítélik a gazdasági agresszió vala­mennyi formáját, a gazdasági kapcsolatoknak a politikai nyo­más eszközeként és az államok belügyeibe történő beavatko­zásként való felhasználására irá­nyuló kísérleteket. Támogatják a fejlődő országok haladó köve­teléseit a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenjogú és de­mokratikus alapon történő át­építése és az igazságos nemzet­közi gazdasági rend kialakítása területén, beleértve a legidősze­rűbb világgazdasági problé­mákkal foglalkozó globális tár­gyalásoknak az ENSZ keretében történő mielőbbi megkezdését. A KGST-tagállamok kifejez­ték azon készségüket, hogy együtt cselekednek a fejlődő és el nem kötelezett országokkal, minden állammal e célok eléré­se érdekében. A Tanács ülésszaka kinevez­te Vjacseszlav Szicsovot a KGST titkárává. Az ülésszak felmentette Nyikolaj Faggyeje- vet a Tanács titkári tisztsége alól, nyugdíjba vonulására vo­natkozó kérése alapján, és kö­szönetét mondott neki a KGST- ben hosszú ideig végzett és gyümölcsöző munkájáért. Az ülésszak az egyetértés, a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés légköré­ben zajlott le. Ülést tartott a CSKP KERB Közlemény a KGST XXXVII. ülésszakáról ÚJ SZÚ 2 1983. X. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom