Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám, kedd

Levelezőink írják Cél, a minőség javítása A Kassa (Košice)-vidéki járás­ban a mezőgazdasági termelés évről évre növekszik. Több muta­tóban az első helyért vetekszik nemcsak a kelet-szlovákiai kerü­letben, hanem országos viszony­latban is. örvendetes, hogy növe­kedik a szarvasmarha-állomány és ezeknek a haszonhozama is. Az első félévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest a tejtermelés tehenenként átlagban 131 literrel növekedett, s így elérte az 1626 literes hozamot. A járási átlagon feletti növekedést különösen a Csécsi (Čečejovce), Kecerovcei, Hernádzsadányi (Ždaňa), Druž- stevnái és Rozgonyi (Rozhanovce) Efsz-ek értek el. A Csécsi Efsz- ben az első hat hónap alatt tehe­nenként átlagban 2096, a Hernád- csányi (Čaňa) Efsz-ben pedig 2119 liter tejet termeltek. Az állami felvásárlási tervet 2 százalékka! túlteljesítették, azonban az eladott mennyiségű tejnek csupán 66,1 százaléka érte el az első osztá­lyú minősítést, ami a tavalyihoz viszonyítva kevesebb, és a te) zsírtartalma csupán 3,76 százalék volt, ami szintén kevesebb a tava­lyinál. A járásban több tejet ter­melnek, de ennek minősége és zsírtartalma sajnos elmarad a ta­valyi átlagtól. Tény, hogy kell a na­gyobb mennyiség, de nem a mi­nőség rovására. Ezért a szövetke­zetek célja, hogy továbbra is nö­vekedjen a termelés és javuljon a minőség. Iván Sándor Kocsis László a Vágsellyei (Ša­ľa) Duslo vállalat beruházási rész­legének mestere tíz éve még a bratislavai Termostav vállalatnál dolgozott mint samottozó. Aztán, amikor a Vágsellyéhez közeli Pe­reden (Tešedíkovo) épített családi házat, elhatározta, hogy a környé­ken vállal munkát. A Duslo válla­latnál éppen akkor alakult egy kó- múvescsoport, ennek lett a meste­re. Ebben a minőségben dolgozik ma is. Kocsis László és csoportja építette Vágsellye három óvodá­ját, egyik szaktanintézetét, őket bízták meg többek között a vállalat piešťanyi és štiavnické Bane-i üdülőjének rekonstrukciójával. A kis kollektíva mindig példásan végzi munkáját, pedig Kocsis László nem az a típus, aki hajszol­ná munkatársait. Egyszerűen csak azt követeli meg tőlük, amit saját maga számára is kötelezőnek tart: a lelkiismeretes, pontos munkát. Kocsis Lászlót kimagasló munka­eredményei elismeréseként A vál­lalat legjobb dolgozója címmel tüntették ki. Milan Aľakša Egy járás életéből Változatos üdülések A gyermekek üdülésének válto­zatosságáról az idén sem feled­keztek meg a lévai (Levice) járás­ban. A Szlovákiai Földművesek Szövetsége járási bizottsága ille­tékeseinek sikerült megvalósítani, hogy a mezőgazdasági dolgozók gyermekei a lehető legtöbb időt tölthették a természetben. A két- és háromhetes hazai és külföldi Két kiállítás Nyitrán a múzeum és a Studený Képtár kiállításain kívül további két kiállítást is megtekinthettek az Ag­rokomplex országos mezőgazda- sági kiállításra érkezők. Az egyik kiállítás a jókai (Jelka) születésű Daniel Požár alkotásait mutatta be a Fiatalok Galériájá­ban. A Cseklészen (Bernolákovo) élő és működő képzőművész al­kotásai gyakran láthatók a Szlo­vák Képzőművészeti Alap Dielo üzleteinek kirakataiban. A vasból és más fémekből készített lámpák, sótartók, sakktáblák figurákkal, diótörők és egyéb használati tár­gyak nagy sikert arattak. A mű­vész profilját dr. Marta Pernická ismertette, aki rámutatott arra, hogy ezek a tárgyak nemcsak az alkotó rutinját, hanem esztétikai érzékét is visszatükrözik. A másik kiállítást - amely a Szlovákiai Mezőgazdasági Mú­zeumban volt megtekinthető - a bratislavai Népművészeti Köz­pont rendezte. Itt három képzőmű­vész és közel ötven népművész fából, vasból, bőrből és kerámiá­ból készült alkotásait láthatták az érdeklődők. Mártonvölgyi László Tevékeny polgári bizottságok Terbegecen (Trebušovce) Gyürky László elnök vezetésével jó munkát végez az öttagú polgári bizottság. Szoros kapcsolatban ál­lunk a lakossággal és a Kőkeszi (Kamenné Kosihy) Hnb-vel. Kez­deményezésükre idén a faluban megalakult a kertbarátok szerve­zete. Z-akcióban készült a községi Új öntözőberendezés A galántai járásban ebben az évben már nemcsak a ha­gyományos öntözőberendezé­sekkel öntözték és öntözik a növényzetet - a kukoricát, cukorrépát, évelő takarmány- növényeket, tarlókeverékeket és a zöldségféléket. A Galántai Járási Mezőgazdasági Építő­ipari Vállalatban Jozef Poled- ňák mérnök újítási javaslata alapján olyan öntözőberende­zést fejlesztettek ki, amely le­hetővé teszi a magas növésű kultúrnövényzet öntözését. Fő­leg a kukoricát öntözték ezzel az új berendezéssel, s javult a terméshozama. Az öntöző- berendezés élénk érdeklődést váltott ki a járáson kívül is, ezért szímítani lehet arra, hogy a jövőben egyre jobban terjed majd felhasználása. Gál József park és befejezték az ifjúsági klub építését. Tavasszal a lakosság, főleg a tömegszervezetek tagjai a gépekkel hozzáférhetetlen he­lyekről füvet kaszáltak és tíz tonna szénát szállítottak a szövetke­zetnek. Sirakon, (Širákov) a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásnak ebben a 359 lakosú falujában dolgos em­berek laknak. A Sztranyovszky Vince irányításával dolgozó polgá­ri bizottság rendszeresen szervez faluszépítési akciót, melyekbe a lakosság aktívan bekapcsolódik. Idén kitisztították a vízmedreket, árkokat, gátakat és szépen elren­dezték a köztereket. Pavol Záchenský vezetésével Szelényben (Selany) hasznos munkát végez a hattagú polgári bizottság. Aktivitásuk főleg a falu­szépítési akciókra irányul. Társa­dalmi munkára szervezik a lakos­ságot. A zselényiek legutóbb hat­hatós társadalmi munkával segí­tették a művelődési ház felújítá­Bodzsár Gyula üdüléseken közel 600 gyerek vett részt. A legtöbben a beckovi vár melletti üdülőközpontban pihentek és szórakoztak. További 210 fiatal Makovban töltött felejthetetlen na­pokat. Jól érezték magukat azok is, akik Lubietován nyaraltak. Mintegy 150 gyerek Jugoszláviá­ban, NDK-ban és a Balaton mel­lett üdült. A járási nemzeti bizott­ság a lakosságról való szociális gondoskodás keretében figyelem­reméltó kezdeményezést valósí­tott meg: a nem dolgozók gyerme­kei részére kéthetes ingyenes üdülést biztosított Zázriván. Új pi­onírtáborban üdülhettek a puka- neci gyerekek is. A minden igényt kielégítő korszerű létesítmény, melyben 200 gyermek töltheti egy­szerre szabad idejét, több mint nyolcmillió korona beruházással épült. Fiatalok találkozója Az idén Csejkőben (Čajkov) rendezték meg a falusi ifjúsági klubok lévai járási találkozóját. A seregszemlén 32 klub vett részt, mely fölött a SZISZ járási bizottsá­ga vállalt védnökséget. Sikeres színfoltja volt a rendezvénynek a Hegyi tábortüzek nevű honvé­delmi és sportverseny. Sok'nézőt vonzottak a szabadtéri színpadon sorrakerülő színes szórakoztató összeállítások. A kisszínpadok versenyében a kozárovceiek bizo­nyultak a legjobbaknak. A leg­szebb, leghitelesebb folklórössze­állítással a csejköiek léptek szín­padra. A népdalversenyt ugyan­csak három csejkói kislány nyerte, míg a táncdalénekesek versenyé­ből a Podlužany-i Vladimír Jaku- bík került ki győztesen. Ábel Gábor Köszönetét érdemelnek Már hagyománnyá vált Dobor- gazon (Dobrohošť), hogy évente megrendezik a nyugdíjasok és rokkantak találkozóját. Az idén a Vöröskereszt helyi szervezete a hnb-vel közösen rendezte meg a találkozót. A vendégeknek ked­ves kulturális műsort készítettek a fiatalok. A bacsfai (Báč) Vénusz zenekar szórakoztatta a meghí­vottakat, s kellemes meglepetés volt számukra a szebbnél szebb ismert régi nóta. A jól sikerült talál­kozóért Cafik Rozália, a Vöröske­reszt elnöke, Majtényi Ibolya, Maj- tényi Teréz, valamint a Kék Duna Efsz érdemel köszönetét. Széllé Vince Több mint százan Egy évvel az ejtőernyős-világ- bajnokság után ismét jelentős eseményre került sor a bolyki (Bol'kovce) repülőtéren. A hazai ejtőernyős-sport legjobbjai - több mint száz versenyző találkozott és a XVIII. országos bajnokság kere­tében összemérték tudásukat. A losonci (Lučenec) járásban elő­ször sorra kerülő rendezvényen három versenyszám szerepelt: egyéni célbaugrás 900, stílusug­rás 2000 és csoportos célbaugrás 1000 méteres magasságból. A legbátrabbak csoportjának kép­viselőit és a nagyszámú érdeklő­dőket az időjárás is kegyeibe fo­gadta. Kanizsa István Jóhiszeműen S. N.: Mint sok fiatal, mi is felvettük az ifjú házasok kölcsö­nét. Fokozatosan vásároltunk, de a számlák egy része elveszett. Ezéd a bank hivatalnoknőjétól kérdeztem meg , milyen összeggel rendelkezhetünk még. A tájékoz­tatásában említett 3500 koronát elköltöttük. Fél évvel később a hi- vatalnoknó tudtunkra adta, hogy 3200 koronával túlléptük az enge­délyezett keretet, s ezt az össze­get rövid időn belül vissza kell fizetnünk. Engem az érdekelne, hogy kötelezhetnek-e az összeg visszafizetésére, hiszen elsősor­ban a bank kötelessége pontos nyilvántadást vezetni. En megbíz­tam a bank ügyvitelében. Leveléből kitűnik, hogy nem vi­tatják a bank alkalmazottjának állí­tását. Nem vitatják azt sem, hogy a kérdéses összeget a hivatalnok- nő tévedés alapján utalta át. Igaz, hogy ezt akkor nem tudták, ez azonban nem zárja ki annak lehe­tőségét, hogy önök a bank rovásá­ra jogtalanul vagy jogalap nélkül jutottak hozzá 3200 korona értékű áruhoz - ezt a bank fizette meg önök helyett. Ha tiltakoznak az összeg visszafizetése ellen, a bank a Polgári Törvénykönyv 451. és következő paragrafusai alapján bíróság útján követelheti a jogtalan anyagi előny kiadását. A bank nem a saját pénzével gaz­dálkodik, hanem azokéval, akik a pénzüket megőrzés és takaré­koskodás végett átadják neki. Már csak ezért is köteles ügyelni arra, hogy veszteség ne érje. Őszintén szólva nem nagyon értjük levelük megírásának indíté­kait. Elismerik, hogy tévedés foly­tán jutottak 3200 koronához, még­is az érdekli önöket, kötelesek-e visszaadni ezt a pénzt. Jóhisze­műségükre, a bank ügyvitelének pontosságába vetett bizal­mukra hivatkoznak. A jóhiszemű­ségre és a bizalomra való hivatko­zásuk a jelenlegi helyzetben visz- szatetszést keltő - ilyen erkölcsi értékekre ajánljuk majd akkor hi­vatkozzanak, ha nem akarnak más rovására jogtalanul anyagi javakhoz jutni, ha nem keresgél­nek kifogásokat és kiskapukat arra, hogy a jogalap nélkül birtokukba jutott értékeket megtarthassák. Csak a pénz R. L.: A nővéremmel 1938-ban közösen örököltünk egy telket. 1947-ben, mielőtt a férjemmel építkeztünk volna, a nővérem más földéd cserébe átadta nekünk a részét. Nem fordultunk hivatal­hoz ebben az ügyben, csak egy­más közt egyeztünk meg. A nővé­rem a csereföldet használta is, míg be nem lépett a szövetkezet­be. A telket a továbbiakban mi használtuk. Édesanyám 1970-ben bekövetkezett halála után meg­kérdeztem a nővéremet, hogy mi­vel ók föld nélkül maradtak, nem akarják-e használni a telek felét, mi visszaadjuk, ha el is volt cserél­ve. Nem akada, a telket használ­tuk tovább. A nővérem két és fél éve meghalt. A telket bérbe adtuk, med betegek vagyunk. Tavaly ta­vasszal az unokahugom (nővérem fiatalabbik lánya) bérleti díjat kö­vetelt a telekód, amely őt vélemé­nye szerint megilleti. Nem a földet akada, hanem csak a pénzt. Oda­adtuk neki tavaly is, most is. En­nek ellenére ismét megjelent és még több pénzt követelt. Vita köz­ben megfogtam a szvetterét, mire ó ordítani kezdett, s úgy meglö­kött, hogy hanyatt vágódtam. Ô a nagy lendülettől beletenyerelt egy rózsabokorba. Beidéztetett a nemzeti bizottságra mondván, hogy megvedük. írják meg, mit csináljak! Már két éve, hogy üldöz. Mondtam neki, vigye a telek ne­gyedét, csináljon vele, amit akar, de őt csak a pénz érdekli. A szabálysértési ügyben, amellyel a nemzeti bizottság fog­lalkozik, nem adhatunk tanácsot. Véleményünk szerint azonban a nemzeti bizottság aligha hinné el, hogy unokahúgát úgy megverte (még ha a férje segítségével is), hogy a fiatalasszony keze a verés következtében olyan, mintha tövi­sekbe tenyereit volna. Ami a telek használata, vagy használati díja körüli vitát illeti, azt tanácsoljuk, a jövőben ne támo­gasson vélt jogaikért jelentkező rokonokat. A tettlegességig fajuló vita oka ugyanis kétségtelenül eb­ben és a rendezetlen tulajdonjogi viszonyokban ismerhető fel. A levélben említett tények alap­ján az a nézetünk, hogy ön a telek egyedüli jogos tulajdonosa. A cse­reszerződést ugyan még a régi íratlan jogrend hatálya alatt kötöt­ték meg, amely az ilyen szóbeli szerződéseknek nem tulajdonít túlságosan nagy jelentőséget. A tulajdonjogot nem a csereszer­ződéssel szerezték meg, mert ab­ban az időben az ingatlan tulaj­donjogának megszerzéséhez még egy további jogi tényre is szükség volt - a telekkönyvi bejegyzésre. A szóban megkötött csereszerző­désnek mégis nagy jelentősége van a telekhez fűződő jogi viszo­nyok szempontjából. Azt bizonyít­ja, hogy önök a telket jogosan használták, birtokolták, és jogosan vélhették azt, hogy az egész telek tulajdonjogát megszerezték. Ez a jóhiszeműség a tulajdonjog el­birtoklással való megszerzésének egyik feltétele volt. Az elbirtoklás további feltételeit is teljesítette va­lószínűleg; zavartalanul birtokolta és használta az ingatlant legalább tíz évig. A telek tulajdonjogát tehát megszerezte, s tulajdonos maradt volna akkor is, ha a nővére elfo­gadja annak idején a telek egy részét. Ajánljuk, a további viták elkerü­lése végett rendezzék minél előbb ezeket a tulajdonjogi viszonyokat, ügyvéd, esetleg az illetékes járás- bíróság segítségével. A járásbíró­ságon egyébként kérheti, ítéletük­ben állapítsák meg, hogy ön elbir­toklással megszerezte az ingatlan tulajdonjogát. „Nem dolgozok, csak...“ F. M.: Részleges rokkant va­gyok. Nem dolgozok, csak a ked- ben, szőlőben, és főzök, mosok, takarítok (még a férjem 20 éves lányára is). A férjem naponta azt kiabálja, ő nem köteles engem eltadani. Pénzt követel tőlem, de ugyanakkor őésa lánya is cseléd­ként kezelnek. A családjogi törvény és az általá­nosan elfogadott erkölcsi szabá­lyok szerint a házastársak, illetve a családtagok kötelesek egymást támogatni, lehetőségeikhez és ké­pességeikhez mérten hozzájárulni a család életszínvonalának emelé­séhez. Ezzel összhangban vannak a Ptk 143-151. paragrafusainak rendelkezései, amelyek a házas­társak vagyonjogi kapcsolatait sza­bályozzák. Alapelvként érvénye­sül, hogy mindaz, amit a házastár­sak a házasság fennállása alatt szereznek, közös tulajdonukba ke­rül. Ugyanakkor a törvény számol­va az olyan - ma már kivételesnek, szélsőségesnek számító - esettel is, mint az öné, tartási kötelezettsé­get állapít meg a házastársak kö­zött. (Tartásdíjfizetésre kötelezhe­tő az elvált házastárs is.) Amennyi­ben a házastársak valamelyike nem teljesíti ezt a kötelezettségét, a bíróság ítéletében kötelezheti erre, s elrendelheti az ítélet végre­hajtását is - a tartásdíj levonását a tartásra kötelezett jövedelméből. A tartásdíj összegének ki kell egyenlítenie a két házastárs anyagi és kulturális életkörülményei közöt­ti színvonalat, tehát - egyszerűb­ben mondva - egyforma jólétben kell élniük. Szabadság P. L: Annak ellenére, hogy 80 éves vagyok, még mindig dolgo­zok. Azt szeretném tudni, igényem van-e fizetett szabadságra és hogy milyen rendelet alapján. Az üdülési szabadságra joga van minden dolgozónak öt hóna­pig tartó munkaviszony és 75 munkanap ledolgozása után. Ezt a 75 munkanapot egy naptári év­ben kell ledolgozni, de számos, valójában le nem dolgozott nap is ledolgozott munkanapnak számít (lásd a Munka Törvénykönyve 100-108 § és az 54/1975 sz. kormányrendelet 15-18. és 64. §). (m-n) ÚJ SZÓ 6 , 1983. IX. 13. A vállalat legjobb dolgozója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom