Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám, kedd
(Folytatás a 3. oldalról) során, az 1984-85. évi tervek valamint a távlati tervek és programok előkészítése folyamán a további fejlesztésnek ezekre az irányvonalaira összpontosítsa: Mindenekelőtt csökkenteni kell a hagyományos elsődleges energiaforrásokkal szemben támasztott igényeket, optimálisan kihasználva ezeket. Saját és a nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tervezett megtakarítások elérése reális. A nemzeti jövedelem növelésének egy százalékára átszámítva a tüzelőanyag- és energiafogyasztást 0,5 százalékkal növeljük. Az a feladatunk, hogy ezt a fogyasztást tovább csökkentsük. Ennek érdekében emelnünk kell a termelés műszaki színvonalát, javítanunk kell a termékek használati értékét, csökkenteni az anyagigényességet, kevésbé energiaigényes technológiákat kell bevezetni, s jobban kell hasznosítani a másodlagos, nem hagyományos és felújítható energiaforrásokat. Lényegesen jobban kell gazdálkodnunk a hővel. Az elsődleges energiaforrások felhasználásának csaknem 40 százalékát ma fűtésre és vízmelegítésre használjuk fel, és reális lehetőség nyílik arra, hogy ezen a téren 20 százalékos megtakarítást érjünk el. Az irányítás minden szintjén részletes intézkedéseket kell hozni a tüzelőanyagok és az energia jobb hasznosítására, a progresszív, műszakilag megindokolt fogyasztási normák kibővítésére. A kormánynak és valamennyi gazdasági irányító szervnek rendszeresen ellenőriznie kell ezek teljesítését, és az állami energetikai felügyelőséggel együtt az eddiginél felelősségteljesebben s határozottabban kell figyelemmel kísérni a fogyasztási normák színvonalát és bevezetését. Azon államok közé tartozunk, amelyek az energiaforrások növelését elsősorban a nukleáris energetika fejlesztésével érik el. A felelős szerveknek maximális figyelmet kell fordítaniuk az olyan műszaki szempontból igényes építkezések határidőben való üzembe helyezésére, mint a Jaslovské Bohunice-i V-2 atomerőmű úgy, hogy Szlovákiában még ebben az ötéves tervidőszakban elérjük, hogy a villamos energia 44 százalékát atomerőmüvek állítsák elő. A Szovjetunióval együttműködve építjük a mochovcei atomerőművet. Idejében kell előkészítenünk az atomreaktorok 1000 megawatt teljesítményű új, tökéletesebb típusait, nagyobb mértékben kell alkalmazni a ra- dioizotópokat, meg kell oldani a radioaktív hulladék feldolgozását, raktározását, felszámolását, valamint az alacsonyabb hőértékü források kihasználását. A kutatási és fejlesztési szervezetek elsőrendű feladata, hogy tevékenységüket az atomerőművek műszaki-gazdasági mutatóinak javítására, a tüzelőanyag jobb hasznosítására, valamint annak megoldására összpontosítsák, hogy a nukleáris forrásokat hóellátásra is felhasználhassuk. A Szovjetunióval együttműködve hozzá kell járulniuk a gyorsreaktorok új nemzedékének fejlesztéséhez, amelyek sokkal nagyobb mértékben tudják hasznosítani a nukleáris fűtőanyagokat. Fel kell építeni a műszaki szempontból igényes nagyméretű, komplex dunai vízi erőmüvet, és idejében kell befejezni a král'ovái vízi erőmüvet úgy, hogy azokat idejében tüzelőanyag-energetikai forrásaink közé sorolhassuk. A szilárd tüzelőanyagok területén ki kell használni az antracit és az alacsony fütőértékű tüzelőanyagok készleteit. Intenzív kutatómunkát kell végezni a kőolaj- és földgázkitermeléshez szükséges feltételek megteremtése érdekében a Bécsi-medencében, a Nyugati Kárpátokban, valamint Zborov-Svidník és Vyšné Ružbachy-Prešov körzetében. A tüzelőanyagok ágazatában el kell végezni a szükséges próbafúrásokat. Ugyanakkor biztosítani kell a föld alatti gáztartályok üzemeltetésének rugalmasságát, a téli időszakban továbbra is ezeknek kell elősegíteniük a folyamatos fogyasztást, valamint a gázvezetékrendszer megbízható üzemeltetését. A népgazdaság energiaigényessége csökkentésének egyik döntő módja a tüzelőanyag- és energiafogyasztás ésszerűsítése. A racionalizációs törekvés céltudatos irányításának elsősorban azokban az ágazatokban kell megnyilvánulnia, ahol magas a fajlagos tüzelőanyag- és energiafogyasztás. Ilyen a kőolaj-feldolgozás, az építőanyagok gyártása, a kohóipar, a papír- és cellulózipar, az üveg- és a kerámiaipar. A jóváhagyott intézkedéseknek az energiaigényes technológiák rekonstrukciójára és korszerűsítésére, a kazángazdálkodás rekonstrukciójára és korszerűsítésére - az ipari, fa- és egyéb hulladékanyagok eléA tudományos-műszaki haladás hatékonyabb érvényesítéséért getését is beleszámítva - valamint a másodlagos energiaforrások következetesebb kihasználására kell irányulniuk. Elsőrendű figyelmet kell fordítanunk a tüzelőanyag- és energiafogyasztás racionalizációs programjára. A Szovjetunió és Franciaország tapasztalatai azt mutatják, hogy egy tonna egyezményes tüzelőanyag megtakarítása a fogyasztás racionalizációja útján 3-5-ször olcsóbb, mint az elsődleges források előállítása, vagy pedig az új energetikai kapacitások építése. E tapasztalatokból kiindulva kell megvalósítanunk beruházáspolitikánkat. Ugyancsak figyelmet kell szentelni á mérő- és szabályozó berendezések, az új hőszigetelő anyagok gyártásának, valamint a hőszivattyúk kihasználásában mutatkozó lehetőségeknek. A helyi szerveknek a gazdasági szervezetekkel és a tárcákkal együtt kezdeményezőbben kell megvalósítaniuk a geotermális energia helyi forrásainak komplex kihasználására vonatkozó programokat, beleszámítva a Nap és a szél energiájának, a bioenergiának, a vízi energiának és kisebb vízmüvek energiájának kihasználását. Az energiaigényesség csökkentésével párhuzamosan hasonlóan kell eljárni a nyers- és az alapanyagok felhasználásakor. Ennek megfelelően kell módosítani az ipar, elsősorban a kohászat, a gépipar, a vegyipar és az építőipar struktúráját. A kohászati anyagok használati értékeinek javításával hozzá kell járulni ahhoz, hogy a hazai fémfogyasztás a következő években ne legyen nagyobb az 1985. évi tervezett szintnél s főleg a gépiparban és az építőiparban optimális fém- megtakaritást érjünk el. Folytatni kell a kohóipari termelés intenzifikálását, elsősorban azáltal, hogy a jelenlegi 2 százalékról 1995-ig 25 százalékra növeljük a folyamatos öntés részarányát, esetleg még nagyobb növekedést érjünk el, főleg a Kelet-szlovákiai Vasműben. Az acél minőségének javítása végett nagyobb mértékben kell alkalmazni a kemencén kívüli finomítást és a hőkezelést. A Šver- ma Vasműben korszerűsíteni kell a csőhúzást szűkebb átmérőjű termékek gyártására azzal a céllal, hogy kilogrammonként magasabb árat érjünk el. Nagyobb mértékben kell kihasználni a fémhulladékot, meggyorsítva annak körforgását, amely nálunk tiz évvel lassabb, mint más iparilag fejlett országokban. Különösen a Kelet-szlovákiai Vasműben kell erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy egy tonna acélban 300 kilogrammról 400 kilogrammra nőjön a hulladékvas részaránya. Tökéletesíteni kell az acéltermelést az oxigén-konverterekben, valamint a villamos kemencékben, érvényesíteni kell az alakított és hengerelt alapanyagok gyártásának korszerű módszereit, a fémeket kerámia-alapanyagokkal kell helyettesíteni, és be kell vezetni a mínuszos határérték közelében végzett hengerezést. Lényegesen növelni kell a színesfémek termelésének részarányát a hazai forrásokból. Elő kell készíteni és idejében meg kell valósítani az alumíniumgyártás rekonstrukcióját Žiar nad Hronomban. Ezáltal mintegy 30 százalékkal csökken az alumíniumtermelés energia igényessége, miközben a munkatermelékenység több mint 100 százalékkal nő, és javulnak a környezeti feltételek az üzem környékén. A népgazdaság szükségletei szempontjából fontos szerepük van a geológiai kutatásoknak, így az új nyersanyagforrások, valamint a már létező kapacitások termelése növeléséhez szükséges új készletek feltárásában. Ezért intenzivebbé kell tennünk a kutatást a vasérclelőhelyek feltárásában, hogy csökkenthessük az ércbehozatalt, főleg a nem szocialista országokból. Figyelembe véve magnezitkészletünk nagyságát, nagyobb gondot kell fordítanunk a geológiai kutatásokra, valamint e hazai nyersanyag jobb hasznosítására. Tekintetbe kell venni a kohók számára, valamint a külföldi piacra gyártott hőálló és szigetelő anyagok használati értékével szemben támasztott új minőségi követelményeket is. Emlékeztetni akarunk arra, hogy az SZLKP Központi Bizottságán a magnezitkészletünk racionális és intenzív kihasználásáról rendezett szeminárium eredményei is megerősítették, hogy gyors ütemben üzemet kell építenünk a vasmentes nyersanyagkeverék gyártására, illetve végtermékekké való feldoigozására. Fokozott gondot kell fordítanunk a föld alatti ivóvíz- gyógyvíz- és hévízforrásokra, kihasználására és megvédésére a szennyezés veszélyével szemben. Az ipar gyors fejlődése következtében jelentős mennyiségű felhasználható hulladékanyaghoz jutunk. Ezek feldolgozásának nemcsak gazdasági jelentősége van, de egyúttal elősegíti a környezetvédelem problémáinak megoldását is. A jelentősebb másodlagos források közé tartozik a hulladékhő, valamint a műanyaghulladék, amelynek egyelőre nem egészen 3 százalékát használjuk ki. Az új vákuum-technológia alkalmazásával növelni tudjuk a fáradtolaj regenerálásának mértékét, elérve azok magas minőségét. Hasonlóan járhatunk el a technikai gumival, amelynek mennyisége tízévenként megkétszereződik. Vonatkozik ez az üvegcserép, a cellulózhulladék, a tü és lomblevelű fák kérgének, a bőrfeldolgozó ipar és a textilipar hulladékának felhasználására is. A társadalmi munkatermelékenység növelésében fontos szerepe van a komplex gépesítésnek és automatizálásnak, az elektrotechnika, az elektronika, a számítástechnika és a robottechnika vívmányai érvényesítésének. Az elektronika ama egyértelműen megerősíti annak a tételnek a helyességét, miszerint a tudomány közvetlen termelőerőként érvényesülhet. Az elektronikának ma döntő jelentősége van népgazdaságunkban. Alkalmazása lehetővé teszi temrékeink értékesítését a világpiacokon, konkurren- ciaképességük növelését, valamint lakosságunk szükségleteinek jobb kielégítését. Ezenkívül hozzájárul az energia, nyers- és az alapanyagok és a munkaerők megtakarításához. Mai fejlődésünknek egyik elsőrendű stratégiai tényezője, amely nemcsak kihasználja a tudomány és a kutatás legújabb ismereteit, hanem egyúttal ösztönzőleg is hat. Folytatni kell az elektronikai alkatrészbázis intenzív fejlesztését, az elektronikai kisszámitó- gépek rendszerének programját, a tiszta alapanyagok, főleg a gallium-arzenid fejlesztését és gyártását. Ennek alapján kell elérnünk az ipari és fogyasztási elektronikai termékek magas színvonalát. Megvannak a feltételeink ahhoz, hogy az elektronika valóban áthassa az összes ágazatot, és a további gazdasági fejlődés fő tényezője legyen. A népgazdasági feladatok hatékonyabb megoldása érdekében a gyakorlatban gyorsabban kell megvalósítani a robotok bevezetésének a programját. Mindenekelőtt a termelési alapot kell fejleszteni, ki kell építeni a műszaki tervezési tevékenységek hálózatát, és sokoldalúan fel kell készíteni a kádereket a fel- használásra. Minden erőfeszítésünket arra kell irányítani, hogy robotokat alkalmazhassunk az egyes gépsorokon, automatizált üzemegységekben, mivel egyes robotok elszigetelt bevezetése kevés kivételtől eltekintve nem eredményezheti a kívánt hatást. Ezzel kell megoldani a szociális program fontos kérdéseit is. Folytatni kell az irányítórendszerek kutatását, ezen a téren elsősorban a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki-kiber- netikai Intézetétől várunk hatékony segítséget. A termelés intenzifikálását jelentős mértékben befolyásoló források közé tartozik az új technológiák szélesebb körű alkalmazása. Ezek közé tartozik elsősorban a biotechnológiák és az új progresz- sziv technológiák fejlesztése, kihasználva a mikrobiológia, a genetika és a fiziológia eredményeit. Az SZLKP KB Elnöksége és az SZSZK kormánya megtárgyalta e progresszív irányzat fejlesztésének és érvényesítésének programjait az SZSZK gazdaságának valamennyi területén. Megköveteljük, hogy e programok megvalósítása álljon az illetékes központi szervek, termelési-gazdasági egységek, vállalatok, az SZTA kutatóintézeteinek és a főiskolák figyelmének középpontjában. A csehszlovák gazdaság fejlesztésének alapja továbbra is a gépipar, ahol fokozott mértékben kell alkalmazni az építőelemrendszereket, a tipizált és egységesített elemeket. Anyagtakarékos technológiákat kell bevezetni. Fontos feladat a forgácsoló megmunkálás arányának csökkentése, miközben párhuzamosan fokozott mértékben kell érvényesíteni az alakítás, a hegesztés, a precíziós öntés technológiáját és a műanyagok alkalmazását. Az eddiginél gyorsabban kell a gyakorlatban érvényesíteni a porkohászatot. A konstrukcióban új módszereket kell bevezetni a gépek építőelem- rendszere és a gyors kivitelezhetőség alapján. Hosszú ideje komoly probléma nálunk az, hogy nincs összhang az alkatrész- gyártó szakágazatok forrásai és szükségletei között. A CSSZSZK-ban ebben az ötéves tervidőszakban ezt a diszpro- porciót több milliárd koronára becsülik. Nagyon nehezen sikerül jelentősebben lerövidítenünk az új termékek kutatásának, fejlesztésének és konstrukciójának idejét, ha a konstruktőrök nem állíthatják össze az új termékeket a bevált, magas műszaki és gazdasági mutatókkal rendelkező tartozékokból. Az említett aránytalanságok kiküszöbölése lehetővé teszi a termelés tömegesítését, a nagy teljesítményű automatizált technológia bevezetését, a termelés hatékonyságának növelését, valamint annak elérését, hogy termékeinket jobban értékesíthessük a külföldi piacokon. Szükséges, hogy főleg a Martini Nehézgépipari Művek, a Považská Bystrica-i Gördülőcsapágy-gyár, a piešťanyi Tesla, a Prešovi Ipari Automatizációs Üzem, a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Művek és más üzemek, a Szlovák Tervbizottság s további tudományos-műszaki és fejlesztési szervek, valamint az illetékes szövetségi reszortok részvételével kidolgozzák az alkatrészgyártó szakágazatok fejlesztésének programját azzal a céllal, hogy lényegesen növeljék termelésüket. Elsősorban az alkalmazott elektronikáról, hidraulikáról, a kiváló minőségű speciális gördülőcsapágyakról, automatizációs és szabályozó elemekről, harmonikus hajtóművekről, számítástechnikai periférikus berendezésekről, az ipari robotok alkatrészeiről stb. van szó. Az anyagi termelés valamennyi ágazatának intenzifikálásában döntő szerepe van a vegyipar fejlesztésének. A vegyipar ma minőségi szempontból új helyzetbe került. A nehézvegyipari termelésről áttér a könnyüvegyipari termelésre. Mindenekelőtt jobban kell hasznosítani a gázokat, a kőolajat, az átmenőtermékeket, fejleszteni kelí az alkán-alkén vegyipart, bővíteni kell az aromatikus szénhidrogének választékát, és javítani a minőségüket. Intenzíven fejleszteni kell az újfajta mezőgazdasági vegyszerek, a gumiiparban, műanyagiparban és a gyógyszer- iparban felhasznált vegyszerek gyártását. Az alkán-alkén vegyipar féjlesztésével új nyersanyagbázishoz jutunk a könnyűvegyipari termelés számára, mindenekelőtt polimer- és olajadalékokhoz, háztartásvegyipari termékekhez és más olyan termékekhez, amelyek bővítik a választékot és javítják a minőséget. A kiválasztott ágazatokban a KGST-országok munka- megosztása keretében el kell érnünk a termelés nagyfokú szakosítását magas műszaki-gazdasági színvonalon, elérve az exportképességet. Pártunk politikai irányvonala megvalósításának fontos feladata az élelmiszerönellátás fokozatos elérése. Ezen a téren is kulcsfontosságú szerepe van a tudományos-műszaki fejlesztésnek. Mindenekelőtt meg kell változtatnunk a földhöz kapcsolódó viszonyukat, növelni kell a talaj termelékenységét, olyan agronó- miai eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a célszerű kemizálással és meliorációval együtt fokozzák a termelékenységet, és a kívánatos struktúrában javítják minőségét. Érvényesíteni kell a tudomány legújabb eredményeit a mikroorganizmusok kihasználásában a különböző tápanyagok megkötésére. Ezen az úton kiváló eredmények érhetők el az energetikai probléma megoldásában, a behozataltól való függőségünk csökkentésében és az egészség szempontjából kifogástalan növényi termékek előállításának növelésében. Az agronómia, a talajkutatás, a növények fiziológiája, a genetika, a fitopatoló- gia, a mikrobiológia területén és más tudományágakban dolgozó kommunistáktól elvárjuk, hogy hatékonyabban és rugalmasabban dolgozzanak, s érvényesítsék a gyakorlatban a kísérletek során bevált elméleteket. A gyakorlat azt mutatja, hogy az egyes technológiai és termesztési eljárások komplex megoldása vezet a legjobb és leggyorsabb eredményekhez. Igy van ez a kukorica, a gabonafélék, a hüvelyesek és egyes más növények termesztésében. A tudósok törekvésének arra kell irányulnia, hogy segítsék a gyakorlatot, a rendszerek javításával és bővítésével teremtsenek dinamikus alapot a növénytermesztés fokozásához. Külön figyelmet érdemel a neme- sítők munkája. Az állattenyésztésben jobban kell érvényesíteni a gazdasági állatállomány irányított újratermelésének módszereit. Új fajták nemesítésével a KGST-orszá- gokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott szoros együttműködéssel nagyobb jövedelmezőséget, a betegségekkel szemben nagyobb ellenállást és a nagyüzemi feltételekhez való jobb alkalmazkodóképességet kell elérni. Az állatok táplálásában nagyobb mértékben kell kihasználni a biofaktorokat, racionalizálni és optimalizálni kell a takarmányozási programokat. Az állattenyésztésben megfontoltabban kell megvalósítani a kísérleteket. El kell érni, hogy ezen az érzékeny szakaszon a termelés további hatékony intenzifiká- lására használjuk ki a tudományt. (A beszéd befejező részét lapunk holnapi számában közöljük) újsa 4 1983. I)
