Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-28 / 229. szám, szerda
Csehszlovák-szovjet közlemény Párizs, Washington Béketüntetések lesznek késő ősszel (Folytatás az 1. oldalról) ríthetik akaratukat, és uralhatják a világot. Olyan katonai programokat valósítanak meg, amelyek példa nélkül állnak, válsággócokat hoznak létre, és egyre durvábban avatkoznak be számos ország és nemzet belügyeibe. Rendszeresen megsértik a különböző társadalmi rendszerű országok közötti normális kapcsolatokat a militarista pszichózis fokozásával, ideológiai diverzióval, a valóság elferdítésével, a szocialista országok rágalmazásával és a nemzetközi jog alapvető normáit sértő széles körű provokációkkal. Különösen nagy veszélyt jelentenek az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének tervei, amelyek célja, hogy a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök terén Európában megbontsák az egyensúlyt az USA és a NATO javára. E tervek megvalósítása szükségszeren olyan katonai és politikai következményekkel járna, amelyek lényegesen bonyolítanák a helyzetet Európában és a kontinens határain túl is. Amennyiben ezeket a rakétákat valóban rendszerbe állítják, a Szovjetunió, Csehszlovákia és a Varsói Szerződés többi tagállama kénytelen lesz ellenintézkedéseket hozni saját biztonságának szavatolására, valamint az európai és a globális katonai erőegyensúly megőrzésére. Erre vonatkozó nyilatkozataik ismertek, és továbbra is érvényben maradnak. Mindkét fél reményét fejezte ki, hogy az USA és szövetségesei komolyan és a realitások alapján fogják mérlegelni az egész helyzetet, és 'hogy az amerikai kormány kifejezésre juttatja valódi megegyezési szándékát, és válaszol az európai nukleáris fegyverek korlátozására vonatkozó konstruktív szovjet javaslatokra, amelyek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvéből indulnak ki. A csehszlovák fél teljes mértékben támogatja ezeket a javaslatokat, valamint a Szovjetunió álláspontját a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló szovjetamerikai tárgyalásokon. A két fél véleménye szerint az egész emberiség legidőszerúbb feladatára - a nukleáris háború elhárítására - irányuló egyik leghatékonyabb és legsürgetőbb intézkedés az lenne, hogy valamennyi atomfegyverrel renRamiro Guerreiro külügyminiszter leszögezte, az ENSZ nem tarthatja magát távol a leszerelési erőfeszítésektől. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy csak az elmúlt évben kb. 800 milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre, ami sokkal több, mint amennyi a fejlődó országok adóssága a többi állammal szemben. Carlos Romulo, a Fülöp-szige- tek külügyminisztere felszólalásában azonnali moratóriumot követelt az újabb stratégiai nukleáris fegyverrendszerek fejlesztésére és gyártására. Jósé Zambrano venezuelai külügyminiszter úgyszintén a fejlődő országok súlyos gazdasági problémáiról beszélt. A hétfő esti ülésen szólalt fel Samuel Doe libériái államfő, s elsősorban a dél-afrikai helyzettel foglalkozott, rámutatva arra, hogy a pretoriai rezsim állandóan gátolja a Namíbia függetlenségére irányuló törekvéseket. Juan Ramon Aquirre Lanari argentin külügyminiszter felhívta a közgyűlés figyelmét arra a tényre, hogy Nagy- Britannia tavaly óta a Malvin-szigetek térségében nukleáris fegyvereket helyez el, és ezzel rendkívül veszélyes helyzetet hoz létre. Felszólította a brit kormányt, hogy a Biztonsági Tanács és a közgyü- ' delkezö állam mennyiségileg és minőségileg egyaránt befagyasztaná nukleáris fegyvereit. Különösen fontos lenne az is, ha a Szovjetunió példáját követve az összes többi nukleáris nagyhatalom, amely még nem tette, kötelezné magát arra, hogy elsőként nem alkalmaz atomfegyvert. A Szovjetunió és Csehszlovákia abból indul ki, hogy a nukleáris fegyverkezés korlátozásához vezető lépéseket azzal kell megerősíteni, hogy valamennyi állam határozottan és fenntartások nélkül az emberiség elleni legszégyenteljesebb bűncselekményként ítéli el az atomháborút. Mindkét fél rendkívül időszerű és fontos kérdésnek tartja a világűr mílitarízálásának megakadályozását. Épp erre épül az a szovjet kezdeményezés, amely olyan szerződés megkötését javasolja, amely megtiltaná a katonai erő alkalmazását a világűrben, valamint a kozmoszból földi célpont ellen. Ezt a javaslatot az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakának napirendjére is felvették. Az európai és a világpolitika homlokterébe kerülnek a Varsói Szerződés tagállamainak azt szorgalmazó javaslatai, hogy ezek az országok és a NATO államai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A Szovjetunió és Csehszlovákia úgy véli, hogy erről a javaslatról meg kell kezdeni a konkrét tárgyalásokat. Mindkét fél nagyra értékelte a madridi találkozó eredményeit, amelyek bebizonyították az enyhülési politika életképességét. Megállapították: ahhoz, hogy az európai bizalomerősítő intézkedésekről és a leszerelésről szóló, küszöbön álló konferencia sikeres legyen, az összeurópai konferencia valamennyi résztvevő államának hozzá kell járulnia. Bohuslav Chňoupek és Andrej Gromiko eszmecserét folytatott a közel-keleti helyzetről is. Megállapították, hogy a térségben a korábbinál jóval nagyobb mértékben megmutatkozik az amerikai-izraeli stratégiai szövetség arabellenes jellege. A miniszterek határozottan elítélték az Egyesült Államok agresszív akcióit, s azt, hogy az USA közvetlenül bevetette katonai erejét Libanonban, hogy a Illés határozataival összhangban újítsa fel a tárgyalásokat a Malvin- szigetek szuverenitásának kérdéséről és változtasson eddigi elutasító álláspontján. Svenn Stray norvég külügyminiszter rámutatott arra, hogy az ENSZ közel 40 éves fennállása alatt mindeddig nem lett a világ békéje és biztonsága megőrzésének hatékony eszköze. A tagállamoknak komolyan kell venniük kötelezettségeiket a világszervezettel szemben és kitartóan törekedniük kell tevékenysége javítására. Míg a norvég külügyminiszter támogatta a Reagan-kormány és a NATO nyugat-európai rakétatelepítési tervét, Lennart Bodström svéd külügyminiszter ellenkezőleg az európai nukleáris arzenál bővítésére irányuló törekvésekkel szemben foglalt állást. Azt is követelte, hogy jelentősen csökkentsék a már meglevő nukleáris fegyverek számát is. A fejlődő országoknak az ENSZ-közgyülésen jelen levő diplomatái többsége csalódását fejezte ki Reagan hétfői beszédével kapcsolatban. Rámutattak arra, hogy az USA elnöke beszédét a Szovjetunió elleni kirohanásokra összpontosította ahelyett, hogy kibanoni népre kényszerítse azt a megalázó megállapodást, amelyet ez a nép elutasít, mert korlátozza államának szuverenitását. Az amerikai katonai erő bevetésének célja továbbá, hogy az USA nyomást gyakoroljon az arab világ azon erőire, - Szíriára és a palesztinokra -, amelyek nem akarják magukat alárendelni Washington és Tel Aviv diktátumának. Mindkét fél rámutatott annak a tüzszüneti megállapodásnak a jelentőségére, amelyet a libanoni belső konfliktusban részt vevő felek kötöttek, meggyőződésüket fejezték ki, hogy a tartós békét Libanonban kizárólag az izraeli csapatok teljes és azonnali kivonásával lehet elérni. Ki kell vonni továbbá az Egyesült Államok és a vele együttműködő NATO-országok intervenciós csapatait is. Csehszlovákia és a Szovjetunió elítéli Washington beavatkozását Közép-Amerika és a karibi térség államainak belügyeibe, és síkraszáll a térség problémáinak politikai rendezése, s az ott élő nemzetek megbonthatatlan jogainak szogorú tiszteletben tartása mellett. A két fél megerősítette elvi álláspontját a Dél-afrikai Köztársaság Angola és más afrikai országok elleni hosszan tartó agressziójával, valamint a namíbiai kérdés körüli imperialista machinációkkal kapcsolatban. A tárgyalások résztvevői egyhangúlag amellett foglaltak állást, hogy vessenek véget az ENSZ normális tevékenységének megzavarására irányuló kísérleteknek, s hogy biztosítva legyenek a világszervezet tagállamai képviselőinek tevékenységéhez szükséges feltételek. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete prágai ülésének, valamint a testvéri országok legfelsőbb párt- és állami vezetői júniusi moszkvai találkozójának határozataival összhangban Csehszlovákia és a Szovjetunió a szocialista közösség többi államával együtt a jövőben is szorosan egyezteti külpolitikai lépéseit, hogy így szálljon szembe az USA kalandor politikájával és a NATO militarista irányvonalával. Minden erejükkel az európai biztonság megőrzésére, a kontinens államai együttműködésének fejlesztésére, a világbéke megszilárdítására és a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítására fognak törekedni. tért volna számos jelentős nemzetközi kérdésre. Ezeket csak érintette vagy teljesen figyelmen kívül hagyta. Az IPS, a fejlődő országok hír- ügynöksége szerint Reagan beszéde megkerülte a jelenlegi bonyolult gazdasági viszonyokat éppúgy, mint a közel-keleti, a délafrikai és a közép-amerikai konfliktusok lényegét. Clovis Mak- szud, az Arab Liga képviselője kijelentette; Reagan azért nem beszélt a Közel-Keletről, hogy a legnagyobb világfórum előtt ne kelljen ismét nyilvánosan figyelmen kívül hagynia a palesztin nép általánosan elismert önrendelkezési jogát. Az ENSZ székhelyén találkoztak a közgyűlésen részt vevő el nem kötelezett országok küldöttségeinek vezetői, a nemzetközi szervezetek és a nemzeti felszabadító mozgalmak képviselői. Indira Gandhi, az el nem kötelezettek mozgalmának jelenlegi elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az egész világ népét nyugtalanítja a nemzetközi helyzet rosszabbodása és megállapította, hogy a fegyverkezési verseny folytatása a világ létét fenyegeti. Ezért az ENSZ-közgyülés XXXVIII. ülésszakának jelentős mértékben hozzá kell járulnia a béke megőrzésére és a leszerelésre irányuló erőfeszítésekhez. (ČSTK) - PÁRIZS - A francia országos béketanács az október végére tervezett leszerelési akcióhét keretében megrendezésre kerülő tömegtüntetések jelentőségére hívta fel a figyelmet. A tanács valamennyi békeharcos egységes fellépését és a béketüntetéseken való aktív fellépését szorgalmazza. A béketanács tagjai párizsi sajtókonferenciájukon hívták fel a figyelmet arra a veszélyre, amellyel a lázas fegyverkezés és a NATO rakétatelepítési terve fenyegeti az egész emberiséget. WASHINGTON - Több mint száz amerikai szakszervezeti, ifjúsági, nő-, vallási és más társadal(ČSTK) - ,,lgaz, hogy jelenleg az USA foglalja el az első helyet a lázas fegyverkezésben - jelentette ki George McGovern volt amerikai szenátor. A politikus, aki a Demokrata Párt színeiben jelöltetni szeretné magát a jövő évi elnökválasztásokon, megállapította: eljött az ideje annak, hogy az Eovesült Államok felhagyjon (ČSTK) - Margaret Thatcher brit kormányfő beszédet mondott az ottawai parlamentben. Az alkalmat arra használta ki, hogy „ideológiai hadviselésre“ szólítson fel a Szovjetunió ellen, és teljes mértékben támogatta az USA és a NATO fegyverkezési terveit. Kénytelen volt beismerni, hogy (ČSTK) - A chilei politikai ellenzék felhívására október 13-án megtartják az újabb, immár 6. nemzeti tiltakozási napot. Az öt, különböző politikai orientációjú chilei pártot tömörítő Demokratikus Szövetség felszólította a lakosságot, hogy aktívan vegyen (ČSTK) - Ellenforradalmárok mintegy 200 fős csopörtja hondurasi területről támadást intézett a nicaraguai határ mentén fekvő Espino település ellen, s megsemmisítette a helyi vámirodát és más objektumokat. Ezt a managuai külügyminisztérium közölte nyilatkozatában. Az a tény - mutat rá a dokumentum hogy a banditák behatolását hondurasi területről mi szervezet a Reagan-kormány- zat militarista politikája elleni országos tiltakozó menetben való részvételre szólított föl. Az akcióra november 12-én kerül sor. A rendezők felhívják a figyelmet többek között a közép-amerikai válság veszélyeire. ATHÉN - Pireusz kikötőjében „Az ifjúság a békéért“, „Nemet a Pershing rakétáknak és a robotrepülőgépeknek“, „Az első számú ellenség az imperializmus“ és más jelszavakkal ifjúsági találkozót rendeztek. A fiatalok külföldről a „békehajóval“ érkeztek, így nevezték el a szovjet Lev Tolsztoj gőzöst. a nukleáris fegyverkezés fokozásával. Nézete szerint az USA 20-25 százalékkal-csökkenthet- né katonai kiadásait anélkül, hogy az negatívan befolyásolná az ország biztonságát. A fö feladat áz amerikai nukleáris fegyverek elhelyezésének elhalasztása - mondotta McGovern. a szovjet békejavaslatok a nyugati választópolgárok körében kedvező visszhangra találtak, s azt követelte, hogy ez ellen lépjenek fel. A brit miniszterelnök ma érkezik Washingtonba, ahol Reagan elnökkel folytat tárgyalásokat, majd részt vesz az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. részt a demokratikus változások jegyében megrendezésre kerülő tüntetéseken. A szervezet követeli a szélsőséges fegyveres csoportok feloszlatását, amelyek a rendőrséggel és a hadsereg egységeivel együtt vesznek részt a tüntetések elnyomásában. aknavetőkkel támogatták, arról tanúskodik, Honduras továbbra sem hajlandó békés úton rendezni a közép-amerikai konfliktust. A támadás a nicaraguai ellenforradalmárok újabb offenzívájá- nak része. Az offenzívában mintegy 2000 bandita vesz részt és célja a határ menti területek elfoglalása Ocotal város térségében. Brit kormánykörökben szinte pánikhangulatot okozott a 38 republikánus fogoly szökése az észak-írországi Maze börtönből. A katonai egységek és a rendőrség mozgósítása ellenére 21 szökött foglyot még mindig nem sikerült elfogni. A katonák Észak-irország valamennyi útvonalán szigorúan ellenőrzik az összes járművet, s délen, az ír határ közelében fegyveresek igyekeztek elzárni minden ismert átjárót. James Prior, a londoni kormány északír ügyekkel megbízott minisztere kijelentette: a szökött rabokat addig fogják üldözni, amíg el nem fogják őket. Képünkön brit katonák egy gépkocsit ellenőriznek. (Telefoto - ČSTK) FOLYTATÓDIK AZ ÁLTALÁNOS POLITIKAI VITA Az ENSZ a leszerelési törekvések fóruma kell hogy legyen Élesen bírálják Reagan hétfői beszédét (ČSTK) - Az ENSZ-közgyülés XXXVIII. ülésszakán tegnap a második napon folytatódott az általános politikai vita. Az általános vita valójában Reagan elnök hétfői beszéde után kezdődött meg, s már hagyományosan Brazília képviselője volt az első felszólaló. Az USA kockázat nélkül egynegyedével csökkenthetné katonai kiadásait A brit kormányfő szovjetellenes „lélektani hadviselésre“ szólított fel Chile OKTÓBERBEN ÚJABB TILTAKOZÓ NAPOT TARTANAK Honduras továbbra is támogatja a somozistákat