Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-23 / 225. szám, péntek

ÚJ szú 3 1983. IX. 23. Új javaslat - új elemek nélkül Reagan elnök genfi utasításaiban továbbra is mellőzi a brit és francia atomütőerőt (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök bejelentette: a gen­fi tárgyalásokon részt vevő kül­döttségnek „új utasításokat adott“ a közepes hatótávolságú rakéták kérdésére vonatkozóan. A Fehér Ház jelentése Reagan újabb akcióját nem részletezi, csu­pán azt hangsúlyozza, hogy Wa­shington állítólag „ki akarja mozdí­tani a tárgyalásokat a holtpontról“. A Fehér Házban azonban azt is közölték, hogy amennyiben a Szovjetunió nem fogadja el az „új javaslatokat“, a terv szerint megkezdődik Nyugat-Európában az amerikai közepes hatótávolsá­gú rakéták elhelyezése. Washingtonban nem hivatalo­san annyit közöltek Reagan „kez­deményezéséről“, hogy az USA továbbra is elutasítja „más orszá­gok rakétarendszereinek“ beszá­mítását. Ez annyit jelent, hogy Reagan ismét csupán propagan­da-fogáshoz folyamodott, mivel nem kívánja továbbra sem fi­gyelembe venni a Szovjetunióra irányuló brit és francia nukleá­ris eszközöket. A washingtoni lé­pés elsősorban az amerikai fegy­verkezés ellen mind határozottab­ban tiltakozó nyugat-európai közvélemény megnyugtatását célozza. Kádár János hazautazott Helsinkiből (ČSTK) - Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap háromnapos hivatalos finnországi látogatásának befejeztével Hel­sinkiből visszatért Budapestre. Kádár János finnországi tartóz­kodása idején tárgyalt Mauno Ko- ivisto államfővel, valamint Kalevi Sorsa kormányfővel. Eszmecse­réinek középpontjában a kétoldalú kapcsolatok mellett időszerű nem­zetközi kérdések szerepeltek. Mindkét fél megerősítette, hogy az emberi civilizáció fenntartása ér­dekében szükséges a béke meg­szilárdítása, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezése. A brit kormányfő washingtoni tárgyalásai előtt Bonnban konzultált (ČSTK) - Margaret Thatcher brit kormányfő befejezte NSZK- beli látogatását és hazautazott. Helmut Kohl kancellárral elsősor­ban a genfi szovjet-amerikai tár­gyalások helyzetéről folytatott megbeszélést. A tárgyalások na­pirendjén szerepeltek a kelet-nyu­gati kapcsolatok, a közöspiaci problémák és egyéb nemzetközi kérdések is. A brit miniszterelnök előzőleg látogatást tett az NSZK-ban állo­másozó brit csapatoknál. A nyu­gatnémet televíziónak adott nyilat­kozatában ismét leszögezte, hogy az új amerikai rakétákat a terv szerint helyezik el Nyugat-Euró- pában. Kategorikusan elutasította azt a szovjet követelést, hogy a ra­kétatárgyalásokon vegyék figye­lembe a francia és a brit nukleáris arzenált. Margaret Thatcher a jövő héten Washingtonba látogat. Argentína súlyos gazdasági problémák közepette készül az október 31- re tervezett általános választásokra. Az ország bruttó nemzeti terméke tartósan csökken, a munkanélküliség 11,5 százalékos, az inflációt 325 százalékosra becsülik. A szakszervezetek általános sztrájkkal fenyege­tőznek arra az esetre, ha a kormány nem változtat azonnal gazdasági és szociális politikáján. A napokban tanítók, jogászok, orvosok és más állami alkalmazottak léptek sztrájkba. Felvételünk a tanítók sztrájkján készült a Buenos Aires-i elnöki palota előtt. (Telefoto - ČSTK) Chilei ellenzéki erők nyilatkozata Lemondásra szólították fel Pinochetet NÉHÁNY Egyetértés a rakétakérdésben Francia-brit-nyugatnémet hadügyminiszteri eszmecserék (ČSTK) - Charles Hernu fran­cia hadügyminiszter Párizsban ta­nácskozott Manfred Wörner nyu­gatnémet és Michael Heseltine brit hadügyminiszterrel. Hernu a megbeszélésen határozottan tá­mogatta a NATO ún. kettős raké­tadöntését, amely feltételezi az új amerikai nukleáris rakéták Nyu- gat-Európába való telepítését. Ez­zel egyidőben határozottan eluta­sította, hogy a genfi tárgyalásokon figyelembe vegyék a francia és a brit nukleáris ütóerót. Több órán át folytatott tanács­kozás után a francia hadügymi­niszter vacsorát adott kollégái tisz­teletére, s pohárköszöntőjében védelmébe vette továbbá a francia és a brit nukleáris fegyverek „kor­szerűsítését“, amely szavai sze­rint „feltétlenül szükséges a két ország elrettentő ereje szempont­jából“. (ČSTK) - Azonnali lemondásra szólította fel Augusto Pinochet tábornokot a chilei Népi Demokra­tikus Mozgalom (MDP). Ennek tagjai a Chilei Kommunista Párt és az egykori külügyminiszter Clo- domiro Almeida vezette ugyan­csak betiltott, Chilei Szocialista Párt soraiból kerültek ki. Az új ellenzéki tömb Santiagó- ban nyilvánosságra hozott nyilat­kozatában szorgalmazza a „nem­zeti megegyezést“ a másik ellen­zéki tömörüléssel, a Demokratikus Szövetséggel. Az MDP ideigle­nes kormány megalakítását ja­vasolja. A dokumentum hangsúlyozza, Tizenegy halálos áldozata van a manilai tüntetésnek Marcos elnök a rendkívüli állapot visszaállításával fenyegetőzik (ČSTK) - A Fülöp-szigetek fő­városában, szerdán tartott nagy­szabású kormányellenes tünteté­sen 11 ember vesztette életét és mintegy 250-en megsebesültek. Mint közöltük, az ellenzék a rend­kívüli állapot bevezetésének 11. évfordulója alkalmából valamint a neves ellenzéki vezető, Benig- no Aquino meggyilkolása elleni tiltakozásul rendezte meg az akci­ót. A Marcos elnök politikáját he­vesen bíráló tüntetőkre a rendőrök azt követően nyitottak tüzet, hogy a tömeg igyekezett megközelíteni az elnöki palotát. A zavargások Manilában a késő éjszakáig tar­tottak. Ferdinand Marcos államfő az elmúlt 18 év, vagyis hatalomra jutása óta a legnagyobb meg­mozdulásnak nevezte a szerdai tüntetést. Tévé-beszédében az erőszak szításával vádolta az el­lenzéket, s azzal fenyegetőzött, amennyiben nem érnek véget a hasonló akciók, ismét elrendeli a formálisan 1981-ben megszün­tetett rendkívüli állapotot. A kor­mány tavalyelőtt ugyan hivatalo­san felfüggesztette a rendkívüli ál­lapotot, de a valóságban rendel­kezései továbbra is érvényben vannak. hogy az MDP nem a keresztény- demokraták, szociáldemokraták, radikálisok, republikánusok és a szocialisták egyik szárnya által létrehozott Demokratikus Szövet­ség ellensúlyozására törekszik, el­lenkezőleg: valamennyi ellenzéki erő összefogása mellett száll síkra. Az MDP kategorikusan el­utasítja a párbeszédet a kormány­nyal. Pakisztán Sztrájkfelhívás (ČSTK) - A nyolc ellenzéki pa­kisztáni pártot tömörítő Mozgalom a demokrácia helyreállításáért szeptember 28-ra és 29-re általá­nos sztrájkot hirdetett meg. Ikbal Haider, a mozgalom főtitkára arra szólította fel a legnépesebb tarto­mányok Pandzsab és Szjnd la­kosságát, hogy bojkottálja az ugyancsak ezekre a napokra ter­vezett helyhatósági választásokat. Az elmúlt napokban a hatósá­gok a két tartományban a válasz­tások zavartalan lefolyása érdeké­ben több intézkedést hoztak. Ka-' racsiban például gyülekezési tilal­mat rendeltek el, másutt betiltották a nyilvános fegyverviselést. WOJCIECH JARUZELSKI, a LEMP KB első titkára tegnap fogadta a Portugál KP KB küldött­ségét, amely Domingos Abrantes, a PKP KB titkára vezetésével tar­tózkodik Lengyelországban. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár KP KB főtitkára találkozott Khaled Bagdassal, a Szíriai KP KB főtitká­rával. A tárgyalások után Todor Zsivkov a Georgi Dimitrov Érdem­rendet adta át Khaled Bagdasnak 70. születésnapja alkalmából. NYIKOLAJ PATOUCSEVET, a Szovjetunió külkereskedelmi mi­niszterét 75. születésnapja alkal­mából az Októberi Forradalom Ér­demrenddel tüntették ki. CASPAR WEINBERGER ame­rikai hadügyminiszter tegnap 12- napos körútra a Távol-Keletre uta­zott, melynek során Japánba, Kí­nába, Hongkongba, Pakisztánba és végül hazatérőben Olaszor­szágba látogat. SZÓFIÁBAN tegnap befejező­dött az Antifasiszta Harcosok Nemzetközi Szövetésge (FIR) el­nökségének kétnapos ülésszaka. A tanácskozáson 27 európai or­szág küldöttsége vett részt, a csehszlovák küldöttséget Franti­šek Šádek altábornagy, az Antifa­siszta Harcosok Csehszlovák Szövetsége KB ügyvezető alelnö­ke vezette. CARACASBAN befejeződött a Latin-amerikai Gazdasági Rend­szer tanácsának 9. ülésszaka. A résztvevők felszólították az Egyesült Államokat, hagyjon fel eddigi gazdaságpolitikájával, amely a latin-amerikai országok pénzügyi helyzetének rosszabbo­dásához vezet. Gandhi Ciprus után Athénban tárgyal (ČSTK) - Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök beszédet mondott a nico- siai parlament rendkívüli ülésén. Elítél­te a fejlett tőkés államok gyarmatosító politikáját, s hangsúlyozta, hogy a sze­génység és az elmaradottság a gyarmati múlt öröksége. Az új tech­nológia importja azonban egyre drá­gább, miközben az exportárak egyre csökkennek. Számos gazdag állam emellett a gazdasági segítség fejében magas árat és politikai engedményeket követel a fejlődő országoktól - mon­dotta Gandhi asszony. Indira Gandhi Nicosiából Athénba utazott. Kötelességünk kellő választ adni a nukleáris fenyegetésre Ogarkov marsall cikke KISLEXIKON Saint Christopher és Nevis A világ legfiatalabb állama Saint Christopher és Nevis: 158. tagállamként tegnap vették fel az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe. Az új állam Saint Christopher és Nevis Államszövetség néven vasárnap éjfélkor nyerte el füg­getlenségét — több mint 300 éves brit uralom után. A Kis-Antillák északi, Szél­ATLANTI - ÓCEÁN PUERTO RICO mZ Saint Chrirtopher. . .Basetafre * KARIB- TENGER •v * csendes-szigeteknek nevezett ívének végén fekvő két sziget 1967 óta Nagy-Britannia társult állama volt. St. Christopher (rövidített nevén St. Kitts) szige­tén hozták létre az első nyugat­indiai brit kolóniát 1623-ban. A hegyekkel borított szigetet még Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1493-ban. A szigetország gazdasági életének alapja a me­zőgazdaság, elsősorban a cu­kornád-termesztés. Fontos be­vételi forrása az idegenforga­lom, amely a St. Christopher és az amerikai Miami és New York közötti rendszeres légi járat megindítása nyomán jelentős mértékben fellendült. Az új állam miniszterelnöke Kennedy Simmonds. A 261 négyzetkilométer területű, 45 ezer lakosú ország a brit nem­zetközösség tagja marad. Hiva­talos nyelve az angol. (ČSTK) - Az alábbiakban ki­vonatosan ismertetjük Nyikolaj Ogarkov marsallnak, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnö­kének, a honvédelmi miniszter első helyettesének a cikkét, amelyet tegnap tett közzé a TASZSZ szovjet hírügy­nökség. Az Egyesült Államok és szövet­ségesei durva rágalmazásokkal és hazugságokkal felvértezve minden területen globális táma­dást indítottak a szocializmus el­len. Az USA fokozza stratégiai atomütőerejét, hogy képes legyen „lefegyverző“ nukleáris csapást mérni a Szovjetunióra. Ez felelőt­len eljárás. A nukleáris fegyverek korszakában a védekezésre kény­szerülő birtokában is annyi atom­eszköz van, amennyi válaszcsa­pás esetén tetemes károkat okoz­hat az agresszornak. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek katonai előké­születei arra vallanak, hogy azok távolról sem védelmi jellegűek, hanem kifejezetten agresszívak, és rendkívül veszélyesek a béke szempontjából. Nem véletlen, hogy a jelenleg folyamatban levő fegyverzetkorlátozási és csökken­tési tárgyalásokon irányvonaluk, előterjesztett „nulla", illetve „köz­bülső“ megoldásaik nem a köl­csönösen elfogadható megállapo­dás elérését célozzák, hanem egyoldalú előnyszerzésre és kato­nai programjaik végrehajtására tö­rekszenek. Magas beosztású amerikai személyiségek nyíltan hangoztatják, hogy a NATO-tömb bizonyos körülmények között a Varsói Szerződés tagállamai el­len elsőként alkalmaz atomfegy­vert. Ez a tengerentúli „békepárti­ak“ válasza arra az egyoldalú szovjet kötelezettségvállalásra, hogy elsőként a Szovjetunió nem vet be nukleáris fegyvert, valamint a számos további szovjet béke­kezdeményezésre is. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a szovjet békeindítványokra adott ilyenfajta választ. Ogarkov marsall a továbbiak­ban az esedékes nyugat-európai rakétatelepítésröl szólt és megál­lapította: Azt sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy a NATO kö­zepes hatótávolságú nukleáris fegyvereinek egynegyedét alkotó francia és brit rakéták a Varsói Szerződés tagállamai ellen irá­nyulnak. Azt is szem előtt kell tartani, hogy Franciaország egyre inkább eltér a korábbi, De Gaulle- féle irányvonaltól, és egyre szoro­sabban fűzi katonai együttműkö­dését a NATO-val. Arról sem sza­bad ugyanakkor megfeledkezni, hogy az NSZK területe az ameri­kai rakéták egyik legfontosabb te­lepítési helyévé válik ez év végé­től. Olyan helyzet alakul ki, hogy az esetleges európai háború ismét német területről indulhatna el. Jól tájékozottak vagyunk az im­perialista körök politikájáról, és ezért kötelességünk a részükről fokozódó nukleáris veszélyre kellő választ adni. Olyan válaszintézke­déseket foganatosítunk, amelyek katonai szempontból ugyanúgy veszélyeztetik az Egyesült Álla­mokat és az amerikai rakétákat befogadó országokat, mint ami­lyen mértékben az Egyesült Álla­mok próbálja veszélyeztetni a Szovjetuniónak és szövetsége­seinek biztonságát. Ilyen lehető­ségek természetesen vannak, és kénytelenek leszünk velük élni. Ogarkov marsall végezetül megállapítja, hogy napjainkban a békeharcnak különös jelentősé­ge van elsősorban az imperializ­mus, a cionizmus és a reakció erőinek fokozódó agresszivitása miatt. Az utóbbi években az emlí­tett erők cselekedetei sok tekintet­ben a harmincas évek fasiszta tetteire emlékeztetnek. A szovjet állam tudatosítva ezt a veszélyt, a többi szocialista országgal közö­sen aktív és céltudatos harcot folytat a lázas fegyverkezés leállí­tása érdekében és arra törekszik, hogy nemcsak a nukleáris hábo­rút, hanem egy esetleges, hagyo­mányos fegyverekkel megvívott háborút is megakadályozzon. Kül­politikánk célja békés, nyugodt jö­vő biztosítása a következő nem­zedékeknek, és mi ezen a célon nem változtatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom