Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-20 / 222. szám, kedd

r ÚJSZÚ 5 1983. IX. 20. Köszönet a segítségért A sajtó, a rádió és a televízió napját ünne­peljük. Párt és kormányszerveink ezen a na­pon méltatják az újságírók felelősségteljes munkáját, elismerésben részesítik azokat, akik a legtöbbet tették a széles olvasóközön­ség mindennapi, rugalmas tájékoztatásáért. Már hagyomány, hogy ilyenkor azokról is megemlékezünk, akik nélkül munkánk gyü­mölcse - lapunk példányai - nem jutnának el naponta az olvasókhoz. Postások, lapterjesz­tők, vasutasok százai munkálkodnak azon, hogy a sajtótermékek a nyomdákból mielőbb az olvasók kezébe kerüljenek. Közülük muta­tunk be hármat. Minden érdekel, ami körülöttünk történik A Vétfnii Dél-csehországi Papíripari Vállalatnál tavaly július óta teljes kapacitással üzemel a szulfitfőző részleg. Számítógépes vezérlése az optimális eljárások kiválasztásával 20 százalék elektromos és hőener­giát takarít meg, s a cellulóztermelést évente 2000 tonnával növeli, ami 8,5 millió korona gazdasági hasznot jelent. A képen: Jaroslav Vačkáŕ (előtérben) és Pavel Stropek a szivattyúberendezés hajtóművén dol­9°zik- (Jaroslav Sýbek felvétele - ČSTK) Növelhető a takarmányalap Mosolyogva, derűsen fogadja már több mint tizenhat éve mind­azokat, akik belépnek a Postai Hír- lapszolgálat kis üzlethelyiségébe. Az ismerősöknek már előre nyújtja a kívánt újságot, hiszen tudja, ki mit olvas. De nem elégszik meg ennyivel, megvételre kínál más la­pokat is.- Nagyon szeretek újságot ol­vasni, naponta elolvasom a napi­lapokat, a heti és havilapok érde­kesnek tűnő cikkeit. így az ismerő­söknek, akikről tudom, hogy mi érdekli őket, bátrabban ajánlha­tom megvételre akármelyiket -vallott munkájáról Cséfalvay Má­ria, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Postai Hírlapszolgálat boltjának üzletvezetője.- Ha valaki itt kezdte el vásárol­ni az újságokat, az már máshova nem mégy. A Kopečný vagy a Ma- gyarics családból nemcsak a szü­lők, a gyerekek és az unokák, hanem egész rokonsága is ebben az üzletben vásárolja a különböző lapokat. Sokuknak, az állandó ve­vőknek, ha nem jönnek a megszo­kott időben, félre is teszem az újságot, nehogy nélkülözniük kell­Meglepődött, amikor telefonon közöltem vele, hogy szeretném meglátogatni, elbeszélgetni vele. Azzal mentegetőzött, hogy még soha nem beszélt újságíróval. Megnyugtattam: semmi különöset nem akarok tőle. így beleegyezett, hogy felkeressem. Az autóbusz megállójánál be­széltük meg a találkát. Rövidesen kerékpárjával meg is érkezett az egyik mellékutcából. Egyenruhá­ban, vállán a nehéz postástáska, a kormányon pedig még egy tás­ka, tele újságokkal.- Pénteken különösen nehezek a csomagjaim - mondotta Kra- tochvílné Tóth Margit. - Ilyenkor legalább kétszer annyi az újság, mint más napokon. De megszok­tam már. Tizenöt éve naponta végig járja Oroszvár (Rusovce) utcáit. Itt szü­letett, mindenkit jól ismer, s őt is minden falubeli mosolyogva kö­szönti. Ki magyarul, ki szlovákul, de van aki németül szól hozzá, s ő is tudja, kivel milyen nyelven kell beszélni.- Másutt, például egy nagyvá­rosban nem vállalnám ezt a mun­Falvaink legismertebb embere a postás, aki házról házra járva nagy táskájában cipel örömet, bá­natot. Jánokon (Janik) és környé­kén Molnár Erzsébet a postás né­ni. A járás postaigazgatósága a legjobb dolgozói között tartja számon. Büszkeséggel mutatja a kerületi pártbizottság meghívóját a sajtónapi ünnepségre.- Nem is tudom mivel érdemel­tem ki - mondja. Azok, akik meghívták azonban nagyon jól ismerik Molnár Erzsé­betet, megbecsülik harminckét éves szorgalmas munkáját. Jáno­kon, barátságos kis házában ke­restük fel Erzsi nénit. Életéről, munkájáról kérdezgetjük.- Nem volt könnyű az életem, de szép volt - mondja mosolyog­va, míg köténye ráncait igazgatja. - A háború előtt mentem férjhez, s szülőfalumból a férjem falujába, Debrődre kerültem. Ott született a kisfiam is. A férjemet elvitték katonának, soha többé nem lát­tam. Egyedül maradtam a nagy világégés kellős közepén egy há­roméves kisgyerekkel. Nagyon egyedül voltam, nem tudtam mit kezdeni az életemmel. Visszajöt­jen kedvenc lapjaikat. Megfigyel­tük, hogy ha valaki rendszeresen vásárolja a napilapokat, az idővel ,,rászokik“ a hetilapok valamelyi­kére is és fordítva. Igaz, hogy egy kis rábeszéléssel segítjük vásárlá­si szándékát - mondta, miközben a belépőnek odaadta a kívánt na­pilapot. Cséfalvay Máriától megtudtuk, hogy az üzlethelyiség renoválása után javultak a munkakörülmé­nyek, a szebb üzlet jobban vonzza a vásárlókat. Havi forgalmuk 170-180 ezer korona körül mozog.- Persze, nálunk különféle do­hányáru is kapható, de az említett összeg jelentős részét az újságok eladásából származó bevétel ké­pezi - fűzte hozzá az üzletvezető, majd így folytatta. - Naponta 300 darab Új Szó-t, a vasárnapi kia­dásból 400-at adunk el, de éppúgy keresettek a szlovák napilapok is. A hazai magyar hetilapok ugyan­csak kelendők. Mivel a főúton va­gyunk, és sok a városon átutazó látogató, ők is nálunk vásárolnak. Ezért, amit csak lehet, kiteszünk a pultra, hadd válogasson kedvére a kedves vásárló - mutatott az ízlésesen elrendezett újságokra. Cséfalvay Mária a napokban példás, odaadó munkájáért a saj-’ tóterjesztésben elért eredményei­ért elismerésben részesült.- Nagyon jólesik az elismerés, amely még jobb munkára kötelez. Hogy mit szólt ehhez a család? Amikor elmondtam, hogy a sajtó­nap alkalmából engem is kitüntet­nek, negyedikes egyetemista fiam megcsókolt és csak annyit mon­dott: Hűha, anyu! A reggeli fél hat órai nyitást követően élettel telik meg a kis üzlet. Mária asszony csak később lapozhat bele az újságokba, de javarészt otthon olvassa őket, há­ziasszonyi teendői elvégzése után.- Minden érdekel, ami körülöt­tünk történik, s hogy valaki tájéko­zott legyen, ahhoz sokat kell ol­vasnia - mondta búcsúzás köz­ben. - Nemcsak könyveket, ha­nem újságokat is - majd nevetve hozzátette: - Sőt, amióta a szer­dahelyi futballisták jól játszanak, naponta a sportoldalt is elolva­som. PÉTERFI SZONYA- Az újságok olvasására nap­közben nemigen van idő. Munka után a ház körüli tennivalók vár­nak. A folyóiratokat, a könyveket nagyon szeretem. Úgy is mondha­tom, az olvasás az egyedüli kedv­telésem. És persze a kert, a vi­rágok. Otthon is gyorsan, ügyesen vé­gez minden munkát, tétlenül nem tud ülni. Munkahelyén hozzászo­kott, hogy neki mindig menni, siet­ni kell.- Véletlenül kerültem a postára. A gyerekek kicsik voltak még ak­kor. Azért vállaltam ezt a munkát, mert helyben volt, nem kellett utaznom. Azóta ugyan már felnőt­tek, a lányom 21, a fiam 20 éves, de nem akarok munkát változtatni. Nagyon megszerettem, örömmel megyek naponta a postahivatalba a küldeményekért és viszem az embereknek az olvasnivalót, a jó és a rossz híreket - mondotta búcsúzóul, majd felült kerékpárjá­ra, hogy a táskában lévő újságok mielőbb a megrendelők kezébe, a levelek pedig a címzetthez ke­rüljenek. DEÁKTERÉZ társadalmunk nagyra értékeli. Molnár Erzsébet azonban nem csak kézbesít, nagyon értékes munkát végez a sajtótermékek terjesztésében is.- Az ötvenes években kerültem a postához - mondja - akkor még újdonság volt magyar nyelvű napi­lapunk, az Új Szó. Magam is na­gyon szeretek olvasni s igyekez­tem másokat is rábeszélni ennek szükségességére. Péderbe ma is majdnem minden házba jár vala­milyen sajtótermék. Csak az Új Szó-bőI nyolcvanhat darabot kéz­besítek. A postakocsi megérkezé­se után igyekszem minél előbb elindulni, hiszen az emberek várnak. Erzsi néni már tizenegy éve elérte a nyugdíjkorhatárt. Meddig bírja még?- Amíg élek - mondja elgondol­kodva. - Eszembe sem jutott, hogy ezt a munkát abba lehet hagyni. Most, hogy betegállo­mányban vagyok, nem tudok ma­gammal mit kezdeni. Hiányzanak az emberek. Engem a munka éltet, az adja meg életem értelmét. FECSÓ PÁL A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar vezető dolgozóinak rész­vételével megtartott nyitrai politi- kai-gazdasági értekezlet résztve­vői elemezték a hosszan tartó szárazság következményeit az ágazat eredményeire. Amíg sűrű vetésű gabonából Szlovákia me­zőgazdasága a harmadik jó ter­mést érte el, a szemes kukorica és a tömegtakarmányok hozama jó­val alacsonyabb lesz a tervezett­nél. Számos mezőgazdasági üzemben ezért nem lesz elég a ta­karmány a meglévő állatállomány számára. Az értekezlet felszólalói közül sokan feltették a kérdést, miután így alakult a helyzet, mi a teendő. A párt- és kormányküldöttség tagjai határozottan kijelentették, nincs más megoldás, minden me­zőgazdasági üzemnek önerőből, az állatállományhoz mérten kell biztosítani a takarmányalapot. Nem kis feladatról van szó, ezért elhangzott néhány javaslat a ta­karmányhiány részleges vagy tel­jes pótlására. A megtermett takarmány kerüljön a tárolóhelyekre Becslések szerint - mivel a szá­razság tovább tart - mintegy 300 ezer tonna kukoricával terem ke­vesebb a tervezettnél. Az abrakta- karmány-hiány 340 ezer" tonna lesz. Tömegtakarmányból 25-30 százalékkal kevesebbet takarít­hatnak be a mezőgazdasági üze­mek a tervezettnél. A senicai, mi­chalovcei és más járások gazda­sági vezetői arról számoltak be, hogy megfelelő intézkedésekkel, a lehetőségek felhasználásával növelhető a takarmányalap. Min­den járásban betakarítják az összes kukoricaszárat, amit répa­szelettel, melasszal, savóval, szeszgyári moslékkal ízesítenek. A silózásban a tarlókeverékek és általában a másodnövények, a szemes kukorica termésének betakarításában mindent meg­tesznek a veszteségek minimali­zálásáért. A galántai, a dunaszer­dahelyi (Dunajská Streda), a ko­máromi (Komárno) járásban már bevált gyakorlat, hogy a kombáj­nok után a szövetkezeti tagok sze­dik össze a kukoricacsöveket, amelyből a megegyezés szerint állataik számára is megtartanak néhány mázsát, a többivel pedig a gazdaság takarmányalapját bő­vítik. Ezekben a mezőgazdasági üzemekben a veszteség jelenték­telen. Gazdaságos takarmányellátással Az értekezleten Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere élesen bírálta, hogy a mezőgazdasági üzemek jelentős részében még mindig pazarolják a takarmányt és indokolatlanul növelik az állatok napi takarmányadagját. A mező­gazdasági üzemek nem a fo­gyasztók szükségleteinek megfe­lelően határozták meg a termelés összetételét. Jóval több sertés­húst termeltek, mint amennyire szükség lenne. A szarvasmarha­állomány rovására 25 ezer tonná­val több abrakot etettek fel a serté­sekkel. Nem kielégítő a hízóserté­sek gyarapodása a Bratislava-vi- déki, a komáromi, a lévai (Levice) a trnavai, a trenčíni, a Banská Bystrica-i, a rimaszombati (Ri­mavská Sobota), a nagykürtösi (Veľký Krtíš), a žilinai, a trebišovi, a kassai (Košice), a humennéi, a michalovcei, a vranovi, a svidní- ki, a rozsnyói (Rožňava) és a pre­šovi járásban. Ezért a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgató­ságok feladatul kapták, hogy szá­molják fel azokat a hízóállomá­nyokat, amelyek lassan gyarapod­nak és túl sok abrakot fogyasz­tanak. A takarmány gazdaságos fel­etetését nagyban elősegítik a Me­zőgazdasági Anyagellátó és Fel­vásárló Vállalat üzemei, amelyek a határozat szerint hizlalásra köt­nek szerződéseket a mezőgazda- sági üzemekkel. Felelnek azért, hogy a fogyasztási normákat ne lépjék túl a mezőgazdasági üzemek. Rugalmasabb felvásárlást A felszólalók arra is rámutattak, hogy száz meg száz tonna takar­mányt pazarolnak el a mezőgaz­dasági üzemek, mert nem tudják minden időszakban az állatokat idejében értékesíteni. Az érsekúj­vári (Nové Zámky) és más- járá­sokban egyes mezőgazdasági üzemek a hízósertéseket 120-160 kilogrammos súlyban adják el. Ha­sonló a helyzet a hízómarhák érté­kesítésénél is. Többek között a Nádszegi (Trstice) Efsz-ben 70 hízóbikát nem tudnak eladni. A hí­zósertéseket is csak sok utánjá­rással értékesíthették. A terv sze­rint 50 kiselejtezett tehenet is eladnának, de a húsipari vállalat nem veszi át. A húsipar feladatul kapta, hogy tevékenységét jobban hangolja össze a termelőüzemek­kel, hogy az év utolsó negyedében minél kevesebb hasonló eset for­duljon elő. Az ősz tehát nagyon sok gon­dot, nehézséget hozott a földmű­veseknek és az élelmiszeripari fel­dolgozó vállalatoknak is. Nincs idő a tétovázásra, most már arról van szó, hogy a politikai-gazdasági ér­tekezleten hozott határozatokat minden szakaszon valóra váltsák. A helyzethez igazodva alakuljon az állatállomány és minden mező­gazdasági üzemben használják fel a tartalékokat a takarmányalap ki­egészítésére. BALLA JÓZSEF Mindig várnak kát. Itt azért szeretem csinálni, mert érzem, hogy megbecsülnek. Tudja, milyen jóleső érzés, hogy mindig várnak, s ha valamilyen okból kések, megkérdezik, hol jár­tam, nem esett-e bajom. Bizonyára találkozásunk napján is többen kérdezősködtek, mert egy rövid időre otthonukba invitált, ott folytattuk a beszélgetést. A porta a háziasszony gondossá­gáról tanúskodik, akit még az is bánt, hogy az idén a szárazság miatt nem oly szépek, nem olyan nagyok az őszirózsák, mint más években. A falubeliek megszokták, hogy Margitka pontosan hozza a meg­rendelt újságot és az egyéb külde­ményeket. Reggel, jóval a munka­idő előtt már a postán van, hogy idejében indulhasson kőrútjára. A gyorsaságot természetesnek tartja, nemigen szeret várakozni, sem várakoztatni. Kerékpárja nél­kül el sem tudná képzelni minden­napjait, munkája elvégzése után is ezzel közlekedik. Meg szombat- -vasárnap, ha a hétközben távol­levőkhöz megy a gáz- és a villany- számlát kiegyenlíteni. Postás néni tem szülőfalumba, s mivel a posta kézbesítőt keresett, elvállaltam ezt a nekem is tetsző munkát. Ma már úgy érzem élni sem tudnék nélkü­le. Nem mondhatom, hogy könnyű munka, de nagyon szeretem. A nehézség nem abban van, hogy sokat kell járni, nehéz táskát cipel­ni, dacolni az időjárás szeszélyei­vel, hanem a felelősség, az állan­dó koncentrálás a kimerítő. Évti­zedeken keresztül két falu - Jánok és Péder tartozott hozzám. Most, vagy három éve csak Péderbe kézbesítek. Azért vállaltam ezt a községet, mert nagyobb gyakor­lat szükséges hozzá. Több, mint tíz kilométert kerékpározok na­ponta. Minden nap hozom és vi- .szem a postát, az üzlet és a ven­déglő bevételét, a lakosság pénz­küldeményeit, expressz és ajánlott leveleket, Športka és Sazka szel­vényeket. Nagyon szeretem ezt a munkát, s arra büszke vagyok, hogy a harminckét év alatt tíz fillér hiányom sem volt. Ezt a pontosságot, szakértel­met, lelkiismeretes munkát a felet­tes szervek is értékelik. Kitünteté­sek, oklevelek bizonyítják, hogy a becsületes munkát szocialista

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom