Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-02 / 207. szám, péntek
MINDEN ERŐNKKEL A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÜTEMÉNEK MEGTARTÁSÁÉRT ÚJ SZÚ 5 1963. IX. 2. (Folytatás a 4. oldalról) tásokkal, de főleg a lakásgazdálkodással kapcsolatban. Bizonyos eredmények születtek a szolgáltatások kiegészítő formáinak jobb kihasználásában, ilyen például a nemzeti bizottságok kis üzemegységeinek létrehozása és az állampolgárok szolgáltató tevékenységének engedélyezése. A CSSZK-ban 1982-höz viszonyítva 43-mal nőtt az olyan községek száma, amelyekben kisebb üzemek működnek, miközben bevételük 17 százalékkal növekedett. Az SZSZK-ban ugyanebben az időszakban 36-tal nőtt a községek száma, és így összesen már 935 községben működnek a nemzeti bizottságok kis üzemei. Fontos szerepe van az állampolgárok szolgáltató tevékenységének is. Az első félév végén a CSSZSZK-ban 1712 személy végzett szolgáltató tevékenységet és 945 szolgáltató egységet béreltek magánszemélyek. Bizonyos feltételeket teremtettünk a szolgáltatások jobb anyagi-műszaki ellátásához, elsősorban a Belügyminisztérium, az ipari szövetkezetek, az ipari minisztériumok megállapodásai alapján. Eddig azonban nem teljesíti következetesen az összes vállalat a CSKP KB 6. ülésének határozatait. A szolgáltató szervezetek még mindig nem kapják meg a kellő mennyiségű alapanyagot és pót- alkatrészt. Ezt a helyzetet mielőbb meg kell oldani! Nem használják ki azt a lehetőséget, hogy az egyes szervezetek bizonyos szolgáltatásokat nyújthatnának saját alkalmazottaiknak. Elsősorban munkaeszközök és szerszámok kölcsönzéséről, karbantartó munkák elvégzéséről van szó. A lehetőségek keretében a szolgáltatásoknak ezt a formáját is ki kell használni. Egyes szolgáltatások bevezetésének akadálya az alacsony jövedelmezőség volt. Ezért a szolgáltatások egyes árait módosítottuk. Az újonnan meghatározott árak lehetővé teszik, hogy a nemzeti bizottságok és a szövetkezetek megteremtsék a feltételeket a szolgáltatások bővítésére és javítására. Ismételten hangsúlyozni akarjuk, hogy a termelés, a kereskedelem és a szolgáltatások dolgozói követeljék meg határozottabban az áruk jobb minőségét és a szolgáltatások minőségének javítását. Még mindig aránytalanul sok a jogos panasz. Ismételten találkozhatunk az árdrágítással, a protekcióval, a becsületesség hiányával. Következetesebben kell alkalmaznunk a büntetéseket és felelősségre kell vonnunk az illetékes vezetőket is. Kevesebb új beruházást, több korszerűsítést A XVI. pártkongresszus határozataival összhangban a 7. ötéves tervidőszakban megváltoztattuk a beruházások koncepcióját, mivel a nemzeti jövedelem fel- használásának lehetősége nem engedi meg a beruházások további növelését. Ezzel arra a követelményre reagáltunk, hogy határozottan kell megoldanunk az ezen a területen felmerülő problémákat. Csehszlovákiának egyes KGST országokhoz viszonyítva aránylag magas a beruházások részaránya a nemzeti jövedelemben, a termelésünk struktúrája beruházásigényes, kevés a korszerűsítés, aránytalanul nagy a megkezdett építkezések száma és hosszúak az építési határidők. Mindez befolyásolta az állóeszközök hatékonyságát is, amely az utóbbi években csökkent. A 7. ötéves tervidőszak első felét értékelve, meg kell állapítanunk, hogy a pozitívumok mellett továbbra is találkozunk az elmúlt évek negatív jelenségeivel. Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy most túlsúlyban vannak a pozitív irányzatok. A 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 1981-1982-ben 2,9 ponttal csökkentettük a beruházásokat, ami lényegében megfelel a terv előirányzatának. Az idei helyzet azonban azt mutatja, hogy fennáll a beruházások tervezett volumene túllépésének veszélye. Ez azt jelentené, .hogy hatálytalanítanánk az első két évben elért javulást, és nem kívánatosán megváltozna az ipari és építőipari termelés felhasználásának struktúrája. Az új beruházások számának radikális csökkentésével sikerült leküzdeni a beruházásokban az extenzív irányzatot. Míg a 6. ötéves tervidőszakban az új építkezések beruházási költsége évente átlag 70 milliárd korona volt, sőt 1979-ben több mint 80 milliárd korona, ennek az ötéves tervidőszaknak az első éveiben az évi átlag nem egész 40 milliárd korona. Ezt a politikát következetesen folytatni fogjuk. Ezzel a pozitív irányzattal ellentétben áll az egyes építkezések költségvetési ráfordítások növekedése, amit esetenként ugyan a tudományos-műszaki fejlődés új ismereteinek alkalmazása okoz, de sokszor szubjektív okok állnak mögötte. Tavaly 207 építkezésen a költségvetési költségek 3,1 milliárd koronával növekedtek, ami 1981-hez viszonyítva csökkenést jelent. Ezt a pozitív irányzatot gyengíti azonban az a tény, hogy az atomerőművek, a dunai vízi erőmű építésével, valamint a színes televízió képernyőinek gyártásával kapcsolatos költségek növekedtek. Annak érdekében, hogy javítsuk a helyzetet a beruházások terén, a megkezdett építkezések számának csökkentését irányoztuk elő. Az ötéves tervidőszak első két évében számuk csaknem 18 százalékkal csökkent, s az idén további csökkenés várható. Nem csökkent azonban a 2 millió koronánál kisebb beruházással épülő építkezések száma. Általában azonban megállapíthatjuk, hogy beruházáspolitikánk helyes, javult a helyzet, ami abban is megnyilvánul, hogy 1980-hoz viszonyítva 14,5 százalékkal csökkent a megkezdett építkezések száma. Az építés átlagos ideje 6,1 évről 5,7 évre csökkent, ami az idén a terv szerint 5,2 évre csökken. Más országokhoz és az előirányzott feladatokhoz viszonyítva azonban ez még mindig hosszú idő. Annak ellenére, hogy ezen a területen fokozatosan javul a helyzet, még mindig nem sikerült teljes mértékben betartani az építkezések befejezésének kitűzött határidőit. Az ötéves tervidőszak első éveiben kedvezően alakult azoknak a kiemelt építkezéseknek az aránya, amelyeket üzembe kellett helyezni. Míg 1981-ben ez az arány 67 százalék volt, tavaly csaknem 78 és az idén előreláthatóan 90 százalék lesz. Ezzel sem lehetünk azonban elégedettek, mert többek között olyan építkezéseket sem fejeztek be, amelyek a népgazdaság szempontjából rendkívül fontosak. A tervező és kivitelező kapacitásokat kevesebb építkezésre összpontosítottuk, azzal a céllal, hogy előnyben részesítsük a kiemelt építkezések és a 2 millió koronánál kisebb beruházások kivitelezését. Ezen a téren fokozatosan javul a helyzet. Az idén a 2 millió koronánál nagyobb beruházásokon az elvégzett munkák és a szállítmányok volumene növekedésének üteme a tervezettnél (2,9 százalék) kétszer nagyobb (6,3 százalék). A tervtől való legnagyobb eltérés a 2 milliónál kisebb beruházásokon tapasztalható az idén is. A beruházások tervezett volumenét elsősorban a mezőgazdaságban, valamint a nemzeti bizottságok által irányított gazdálkodásban lépik túl. Hasonló irányzattal találkozhatunk a közlekedésben, a hírközlésben és a gépiparban. A beruházások tervezett volumenének túllépése azért jelent komoly problémát, mert megváltozik a beruházások ágazati struktúrája, s a tüzelőanyag-energetikai és vaskohászati komplexum nagy beru- házás-szükséglete miatt kevesebb lehetősége van beruházásokra a többi ágazatnak, főleg a feldolgozó ágazatoknak, beleszámítva az élelmiszeripart is. Az e kategóriába tartozó beruházások túllépését okozza az is, hogy a szállítók ma otthon akarják értékesíteni azokat a termékeiket is, amelyeket nem tudtak a külföldi piacokon eladni. A tavalyi eredmények azt mutatják, hogy a három gépipari minisztérium a tervezettnél többet szállított a beruházásokra. Csupán a ne- héz- és általános gépipar többletszállításainak értéke 3-4 milliárd korona volt. A komplex lakásépítés súlyos problémája, hogy az év folyamán nem fejezik be folyamatosan a lakásokat, főleg a lakásépítés összpontosított területein. Például Prágában az első félévben csak 356 lakást fejeztek be (az évi terv 5,1 százaléka), az észak-csehországi kerületben pedig 2683-at (33,2 százalék). Ebből nyilvánvaló, hogy az idén is az év végére marad a legtöbb lakás befejezése, ami befolyásolja a minőséget és a lakók elégedettségét. Kedvezőtlen a helyzet a lakások átadásában is. A több mint 30 000 befejezett lakásból csak 18 ezret vettek át, ami azt tanúsítja, hogy a minőség terén továbbra is fogyatékosságok merülnek fel, az építés folyamán nem megfelelő az irányítás és az ellenőrzés. Az összes illetékes szervnek határozott intézkedéseket kell foganatosítania a kedvezőtlen helyzet megszüntetésére, beleértve a lakások folyamatos befejezését, az építkezések idejében való területi és tervezési előkészítését is. A beruházások területén elért jobb eredményekhez építőiparunk is hozzájárult. Rá szeretnénk mutatni, hogy az építőipar 1982 óta növeli teljesítményét. Már megnyilvánul annak az eredménye, hogy következetesebben teljesítik a CSKP KB Elnökségének az építőiparral kapcsolatos állásfoglalásából eredő feladatokat. Míg több éven keresztül nem teljesítették az állami tervet, tavaly eleget tettek termelési feladataiknak, a kapacitásokat jobban koncentrálták a kiemelt építkezésekre és megvalósították az alapanyag- és energia-megtakarítások programját. Ennek ellenére határozottabban kell megkövetelnünk az előforduló fogyatékosságok következetesebb, gyors kiküszöbölését, mivel ezek akadályozzák, hogy jobb eredményeket érjenek el a tervteljesítésben, a munkák minőségében. A hibák kiküszöbölése, az utólagos javítások és a fokozott karbantartás szükségessége^ jelentős kapacitásokat von el az új beru-* házásokról. Külön hangsúlyt kell helyeznünk a munkaidő jobb kihasználására az építkezéseken, mivel a munkaidő kihasználása a külföldi vállalatokkal szinte összehasonlíthatatlan. Ez azt mutatja, hogy az eddigi intézkedések nem vezettek eredményhez. Az ipar feladatai A külgazdasági kapcsolatok, a költségvetési politika, a hazai piac, a, beruházások alapvető problémáinak elemzése tükrözi a népgazdaság egyes ágazatainak tevékenységét is, mivel a közeli napokban valósulnak meg az egyes ágazatok aktívái, nem foglalkozunk velük részletesebben. Ami azonban az ipart illeti, a következőkre szeretném felhívni a figyelmet: Az ipari termelés növekedése az első félévben nagyobb volt az előző két évhez, valamint a tervezett évi növekedéshez viszonyítva. A növekedés több mint 10 milliárd korona. A saját termelési érték teljesítésére vonatkozó adatok is hasonlóak. A saját termelési érték 2,7 ponttal lépi túl a tervezett szintet, 3,4 százalékos növekedéssel számoltunk, a valóság az első félévben 6,1 százalék. Mindenesetre haladást kell elérnünk a népgazdaság struktúrájának további javításában. Erre utal a népgazdaság idei fejlődésének értékelése is. Ez az egyik döntő feltétele gazdaságunk hatékonysága növelésének. A pozitívumok közé tartozik, hogy az utóbbi időben lassabban nő a nyersanyag-behozatalra szoruló ágazatok száma és bizonyos mértékben csökkent a termelés a nyersanyag- és energiaigényes ágazatokban. így például 1980-hoz viszonyítva 1983-ban csökkent a kohóipari és vegyipari termelés részaránya. Gyorsabban nő a termelés a hazai nyersanyagokat feldolgozó ágazatokban, például a fafeldolgozó, az üveg, a kerémia és porcelániparban. Az előirányzat szerint az ipari termelés az idén kb. 3. százalékkal nő, míg a gépipar termelése 5 százalékkal és az elektrotechnikai iparé 8 százalékkal. Ezeket a pozitív eredményeket azonban nem szabad túlbecsülnünk. Termelésünk nyersanyag, alapanyag és energiaigényessége csökkentése folyamatának még csupán a kezdetén vagyunk. Teljesen érthető, hogy a legnagyobb követelményeket a gép- és az elektrotechnikai iparral szemben kell támasztanunk, és így is teszünk. Elsősorban ezektől az iparágaktól függ az innovációs folyamatok üteme az egész népgazdaságban és ezzel összefüggésben az exportképesség növekedése is. Tőlük függ az oly szükséges szerkezeti átalakítások terjedelme és dinamikája. A gép- és az elektrotechnikai iparon múlik, milyen gyorsan és hatékonyan gondoskodunk nemcsak ezen ágak saját termelőalapjának, hanem más szektorok és ágazatok anyagi-műszaki alapjának technikai és technológiai felvértezéséről. Ebben az értelemben a gép- és az elektrotechnikai ipar dönt arról, milyen gyorsan és milyen minőségi szinten valósulnak meg a CSKP KB legutóbbi ülésének tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos határozatai. Megelégedéssel állapítottuk meg, hogy a széntermelés idei tervét egészében véve állandóan túlteljesítjük. Progresszív évközi fejlődésről tanúskodik az a tény, hogy a barnaszéntermelés az idén 2,9 millió tonnával (4,8 százalékkal) több, mint a múlt év első felében. Ehhez minden szénipari konszern hozzájárul, de főként a Cseh Érchegység alatti szénmedencék terven felüli termelése. Főként ezektől függ, sikerül-e kívánatos módon túlszárnyalni a szénfejtés évi tervét, ami kedvező feltételeket teremtene a jövő évi szénellátáshoz. Nemcsak a széntermelés tervfeladatainak túlteljesítése fontos, hanem az is, hogy az ebben lemaradó szénbányákban jobban felkészüljenek a következő időszakra. Az elmúlt időszakhoz képest javult a földletakarító munkák tervének teljesítése. Az első félévben az egész évi tervet 51,6 százalékra sikerült teljesíteni, a mosti barnaszén-medence körzetében a múlt évhez képest a földletakarítás volumene csaknem 23 százalékkal növekedett. Azonban mindeddig kedvezőtlen a szénfejtés alakulása az ostrava-karvi- nái kőszénmedencében, ahol a Csehszlovák Hadsereg Bányavállalat körzetében történt több bányarengés hatására a fejtési tervet csaknem 600 000 tonnával csökkenteni kellett. Ezt a csökkentett tervet a medence kissé túlteljesíti, ennek ellenére kevés kokszolható szenet állítanak elő, tehát nehéz a belső szükségletet és különösen a kivitel szükségleteit fedezni. A széntermelés kedvező helyzete és a hőtermelésre fordított kisebb mennyiség biztosította a folyamatos energiaellátást. Ezen kívül a fútőgáz mindkét fajtájából rendszeres volt az ellátás. De helytelen lenne, ha a széntermelés pozitív irányzatát kizárólag a kedvező időjárási viszonyok számlájára írnánk. Látni kell, hogy e téren fontos szerepe volt és van a párt-, a szakszervezeti és a SZISZ-szervek és -szervezetek szervező erőfeszítésének és gondoskodásának, a szocialista munkabrigádok és a versenyző kollektívák aktivitásának, valamint a múlt évi szociálpolitikai intézkedéseknek. Ezek a széniparban csaknem 114 000 személyt érintettek. A mélyművelésű bányákban dolgozók bére 12-16, a külszíni bányákban dolgozóké 9-13 százalékkal emelkedett. Ugyancsak pozitív hatásuk volt a gépipari konszernek és trösztök jobb szállításainak, a befejezett rekonstrukcióknak és a bányagépek operatív megjavításának. Ennek az irányzatnak folytatódnia kell. A mezőgazdaság eredményei és teendői Ami a mezőgazdasági termelés eredményeit illeti, egymástól jelentősen eltérő két évet éltünk át. 1981-ben számos objektív és szubjektív oknál fogva a mezőgazdasági termelés eredeti tervét csak 95,1, sőt ezen belül a növénytermelés tervét csak 88 százalékra sikerült teljesíteni.. Bár a viszonylag kedvező 1982-es évben a bruttó mezőgazdasági termelés tervét 102,1 százalékra teljesítették, nem érték el a növénytermelés tervezett színvonalát. A gabonatermelés hiánya a hetedik ötéves tervidőszak első két évében a tervhez képest csaknem 2,4 millió tonna, ezt részben 900 ezer tonna gabona előre nem tervezett behozatalával pótoltuk, ami megközelítőleg 2 millió koronát emésztett fel konvertibilis valutában. Ezzel együtt szigorúbban kellett szabályoznunk a vágósertés és a vágóbaromfi termelését. A hetedik ötéves tervidőszak első felében az állattenyésztés árutermelése keretében az egész ötéves terv feladatát a vágóállatok felvásárlásában 50,9, a vágóbaromfi felvásárlásában 49,5, a tejfelvásárlásban 49,7, a tojásfelvásárlásban pedig 49,8 százalékra teljesítettük. Az idén helyreáll a mezőgazdasági termelés növekedésének dinamikája, de a jelek arra utalnak, hogy az állattenyésztés ismét megelőzi a növénytermelést. Mivel kedvezőek voltak az időjárási feltételek a gabona átteleléséhez és a te- nyészidő kezdetén, s idejében megkezdték a tavaszi mezőgazdasági munkákat, eddig viszonylag jó eredményeket értünk el. Ez főként az évelő takarmányok és a tartós fűfélék első kaszálása során mutatkozott meg. Ugyancsak visszatükröződött a repce betakarításánál, mert a tervet 17,1 százalékkal túlteljesítették, s tavalyhoz képest több mint 135 000 tonnával, vagyis 76 százalékkal növelték a termelést. Nagyon fontosnak tekintjük azt is, hogy tavalyhoz képest 15,5 százalékkal nőtt az évelő takarmányok vetésterülete, az első termés pedig 53 százalékkal volt nagyobb. (A beszámoló befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.)
