Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)
1983-08-12 / 189. szám, péntek
ÚJ szú 3 <2. A Honduras területén folyó amerikai hadgyakorlat első részeként a katonai egységek gyors áthelyezését gyakorolják teljes hadifelszereléssel az USA-ból Közép-Amerikába. A hadművelet keretében az amerikai katonák most egy sor támaszpontot építenek ki már meglevő katonai bázisaik struktúrájának megerősítésére. Gyors ütemben folyik a Teguci- galpától északnyugatra fekvő San Pedro Sula légi támaszpont korszerűsítése, amely az USA-ból érkező hadianyag fő átrakodóhelye lesz. A közelben fekvő Comayiegua támaszpontot az egész hadgyakorlat parancsnokságává építik ki. Bővítik a Puerto Castillóban levő új kiképzőtábort és a Csendes-óceán partján fekvő San Lorenzo támaszpontot is. Ezenkívül két új repülőtér építését tervezik az USA-ból Hondurasba érkező fegyverszállítmányok fogadására. A felvételen egy C-141-es amerikai szállítórepülőgép San Pedro Sula repülőterén. (Telefoto - ČSTK) (ČSTK) - A nicaraguai belügyminisztérium közlése szerint az utóbbi időben ismét fokozódtak a somozista ellenforradalmárok támadásai. Hondurasi támaszpontokról egy 300-tagú banda hatolt be Nicaragua területére, Jino- tega tartományban megtámadott egy autóbuszt és 15 utasát kegyetlen módon meggyilkolta. A barbár támadás áldozatai polgári személyek, elsősorban nők és kisgyerekek. A hét folyamán a somozistákkal folytatott harcokban a nicaraguai hadsereg nyolc tagja vesztette életét. A százat közelíti meg azoknak az ellenforradalmároknak a száma, akiket megöltek a határátkelési kísérletek és a nicaraguai falvak ellen intézett támadásaik során. SALVADOR A rezsim valótlan állításai a harcok állásáról (ČSTK) - A salvadori kormány állításai szerint már két hónapja sikeresen folyik „pacifikációs“ programja, melynek célja a partizánok kiszorítása San Vicente és Usulutan tartományokból. Az állítás ellenére gyakorlatilag változatlan a partizánok harci aktivitása. Ezt bizonyítják a San Vicentéből érkező hírek is, melyek szerint a legutóbbi partizánellenes hadműveletek során az USA-ban kiképzett Atonal elit-zászlóalj 17 katonát és 3 tisztet veszített. Ezen kívül abban a térségben, amelyet a kormány állítólag már „megtisztított“, a hazafiak kisiklattak egy vasúti szállítmányt. Hasonló támadást hajtottak végre a vasút ellen kedden is. Az akció során összesen 13 kormánykatona vesztette életét, 15 megsebesült és hetet foglyul ejtettek. A brit kormány nem tárgyal Argentínával (ČSTK) - A brit külügyminisztérium közölte, hogy Nagy-Britan- niának nem áll szándékában tárgyalni Argentínával a Malvin- szigetek feletti szuverenitásról. Argentína viszont pozitív választ adott az ENSZ-főtitkár felhívására, hogy a két ország kezdjen tárgyalásokat az Atlanti-óceán déli részén fekvő brit gyarmat jövőjéről. Argentína ezzel együtt panasz- szal élt az ENSZ-nél az augusztus 1-i incidens miatt, amikor két brit helikopter és egy irányított lőveJó hír? (ČSTK) - Az amerikai munkaügyi minisztérium büszkén közölte, hogy sok hónap után először az Egyesült Államokban a munka- nélküliek száma júliusban nem haladta meg a 9,5 százalékot. Bár a Fehér Ház ezt nagyon jó hírként fogadta, a haladó amerikai sajtó rámutat: a tízmillió munkanélküli nem kiváló, hanem tragikus tény. A munkaügyi minisztérium adataiban nem szerepelnek a rövidített munkaidőben dolgozók. A Fehér Ház örömét főként a néger lakosság nem osztja. Közöttük ugyanis kétszer annyi a munkanélküli, mint országos viszonylatban, a munkanélküliek számaránya csaknem 20 százalék, sőt a néger fiatalok körében eléri a 48,1 százalékot. Szovjet tiltakozás (ČSTK) - A szovjet külügyminisztérium tegnap jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségénél amiatt, hogy az amerikai haditengerészet provokatív akciókat hajtott végre szovjet kereskedelmi hajók ellen a Csendes-óceánban a kö- zép-amerikai partoknál. gekkel felszerelt fregatt elűzött két argentin halászhajót az ún. védelmi zónából, amelyet Nagy-Britannia hozott létre a szigetcsoport körül. A konfliktus diplomáciai megoldása helyett London a Malvin-szigetek militarizálását részesíti előnyben. A szigeteken a lakosság számának a dupláját is meghaladja a katonai helyőrség száma. Bővítik a sziget katonai repülőtereit, radarrendszereket hoznak létre, a szigetek körüli vizeket állandóan hadihajók ellenőrzik. A londoni sajtó már nem egyszer emlékeztetett arra, hogy a kormány a „szigeteródöt“ az amerikai mintára létrehozandó brit intervenciós gyorshadtest számára akarja kiépíteni. Nukleáris századunk realitásaihoz kell igazítani a nemzetközi kapcsolatokat Vita a szovjet televízióban „Ahhoz, hogy sikert, átütő sikert érjünk el a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon, lehet, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok, sőt, talán a nemzetközi kapcsolatok egész struktúráját át kell alakítani. Nem lehet elkerülni egy nukleáris katasztrófát, ha kizárólag a technikai eszközöket vesszük számba, hanem nukleáris századunk realitásaihoz kell igazítani a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerét. Ez elengedhetetlen nem csupán a túléléshez, hanem gazdasági szempontból is - mondotta Georgij Arbatov akadémikus, a szovjet tudományos akadémia Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgatója azon a nemzetközi kerekasztal-beszélgetésen, amelyet szerdán este sugárzott a szovjet televízió. A műsort Amszterdamban júniusban, az „Orvosok az atomháború ellen“ elnevezésű nemzetközi szervezet harmadik kongresz- szusa idején rögzítették. A vitában részt vett Olof Palme svéd miniszterelnök, Egon Bahr, a Német Szociáldemokrata Párt biztonság- politikai szakértője, Noel Gayler amerikai tengernagy, az Egyesült Államoknak a Csendes-óceán térségében állomásozó fegyveres erői volt főparancsnoka. Arbatov akadémikus a továbbiakban egyebek között kifejtette, hogy egyre kevesebb idő áll rendelkezésre a fegyverkezési hajsza újabb szakaszának megakadályozására, és már ebben az évben rosszabbodhat a helyzet. Úgy vélem - mondotta hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányának egyeztetett tevékenysége jelentős mértékben megváltoztathatná a helyzetet. Jelenleg - folytatta Arbatov - sokféle illúziót táplálnak, főként az Egyesült Államokban. Ezeknek az illúzióknak egyike az, hogy sikert lehet elérni a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalásokon akkor is, ha az európai nukleáris fegyverzetről szóló tárgyalások teljes mértékben kudarcba fulladnak Ez teljesen elképzelhetetlen. Ha Nyugat-Európa országaiTitoktartási mánia Kivétel nélkül mindent el kell titkolni - az amerikai sajtó, szerint ez a gondolat hatja át Ronald Reagan elnök kormányzását. A New York Times napilap közlése szerint 1982- ben több mint 17,5 millió dokumentumot nyilvánítottak titkosnak. Ha ezeket a bizalmas dokumentumokat egymásra helyeznénk, 328 olyan magas papírtorony keletkezne, mint amilyen az amerikai főváros legmagasabb építménye, a 166,5 méter magas Wa- shington-emlékmű. A titoktartás rendszerének megszigorítása politikai megfigyelők szerint arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államokban a korábbi évekhez képest sokkal több militarizálási tervet, felforgató műveletet dolgoznak ki. Hogy ezeket a terveket eltitkolják, a Fehér Ház titkosnak nyilvánít mindent, amit csak lehet. (ČSTK) Bonn és Róma egyezteti a békeaktivisták elleni akciókat (ČSTK) - A rendőrség brutális fellépése az NSZK-beli Ramstein- ben és további városokban lezajlott béketüntetések résztvevői ellen azt erősítette meg, hogy a bonni kormány a NATO új fegyverkezési terveinek kérdésében védekező taktika folytatására kényszerült és szinte kifogyott a politikai érvekből. A rendkívül durva rendőrségi beavatkozások egyúttal a legalapvetőbb demokratikus és emberi jogok megsértését jelentették. Ezt hangsúlyozták bonni sajtóértekezletükön a nyugatnémet békemozgalom koordinációs bizottságának tagjai is. Leszögezték, hogy a békeaktivisták megfélemlítését célzó fellépések ellenére a közvélemény tömegesen kapcsolódott be a tömegpusztító fegyverek elleni harc hetének megmozdulásaiba és egyre erősödik a legszélesebb rétegek ellenállása az új típusú amerikai rakéták NSZK-beli tele- pítés#terveivel szemben. Az NSZK békemozgalmainak vezetői hangsúlyozták, hogy a ramsteini rendőrségi beavatkozással kétségtelenül el akarták tanácsolni a békeharcosokat attól, hogy további háborúellenes megmozdulásokban vegyenek részt. Elsősorban meg akarták félemlíteni őket, hogy ne vegyenek részt az októberre tervezett országos méretű békeakciókon. A nyugatnémet békevédők párhuzamot vontak a ramsteini és az olasz Comi- so melletti rendőrségi beavatkozás között és úgy vélték, hogy a két ország kormánya egyezteti a két NATO-országban egyre erősödő rakétaellenes mozgalommal szembeni akciókat. Végezetül leszögezték, hogy a békemozgalmat nem sikerült megfélemlíteni, sőt az még inkább erősödik. ba telepítik az új középes-hatótá- volságú amerikai nukleáris fegyvereket, akkor ezek a Szovjetunió számára stratégiai fegyvereket jelentenek. A Szovjetuniónak a nukleáris fölénnyel kapcsolatos álláspontja ismert: elképzelhetetlennek tartjuk annak elérését és értelmetlennek az arra való törekvést. A Szovjetunió elegendőnek ítéli meg fegyveres erejét, sőt beleegyezne abba is, hogy sokkal kevesebbel rendelkezzék, ha sikerülne megállapodást elérni a hagyományos és nukleáris fegyverek korlátozásáról. A Szovjetunió azonban azt nem engedi meg, hogy bárki katonai fölényt szerezzen vele szemben és mindig ki fogja fejleszteni azokat az eszközöket, amelyekkel ellensúlyozni tudja a szembenálló fél fegyverzetét - hangoztatta Arbatov. A vitát vezető Olof Palme rámutatott: a nukleáris korszak bekövetkeztéig a nyílt konfliktust általában a diplomácia folytatásának tekintették, és mindig volt mód arra, hogy a konfliktusoknak tárgyalások útján véget vessenek. A nukleáris fegyverek megjelenése új tartalmat adott az olyan fogalmaknak, mint az élet, a béke és a háború. A nukleáris háború kirobbanása után ugyanis, nics visszatérés. Noel Gayler tengernagy leszögezte, hogy a nukleáris fegyverek mindannyiunk közös ellenségei. Ezeket a tömegpusztító fegyvereket nem lehet ésszerűen alkalmazni. Visszafordíthatatlanul megmérgezik a földet, a vizet, a levegőt és az emberiséget körülvevő egész természetet, minden egyes esetben bumerángként visszaütnek arra, aki bevetette őket. Egon Bahr azoknak az országoknak a helyzetére utalt, amelyek maguk nem rendelkeznek nukleáris fegyverekkel. Csatlakozott Arbatov akadémikus véleményéhez, amely szerint az emberiség nem élhet vég nélkül együtt a nukleáris fegyverekkel. Ezeknek a fegyvereknek a megsemmisítésére - hangoztatta - az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak kell megtennie a lépéseket. A vita résztvevői a nukleáris elrettentés elméletéről szólva azt megállapították, hogy ez napjainkra válságba került, mivel a felhalmozott fegyvermennyiség mellett már igen nehéz lenne az elrettentés korábbi szintjét tartani. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Arbatov akadémikus leszögezte: semmiféle katonai eszköz sem képes a biztonságot garantálni, az egyetlen lehetséges út az, ha a nukleáris elrettentés doktrínáját az általános biztonság doktrínája váltja fel. Bérli nguer: A rakéták fenyegetik Olaszország biztonságát (ČSTK) - A Reagan-kormány- zat nem veszi komolyan az európai közepes hatótávolságú atomfegyverek számának csökkentéséről folytatott tárgyalásokat, és mindenáron telepíteni akarja az új atomrakétákat Nyugat-Európában - jelentette ki Enrico Berlin- guer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára az olasz szenátus képviselőházában. Hangsúlyozta: Jurij Andropov- nak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének javaslatai kedvező alapot képeznek a tárgyalások új szakaszához. Minél nagyobb méretű a fegyverkezés, annál inkább csökken Olaszország és Európa biztonsága, és annál nagyobb veszély fenyegeti a békét - mondotta. Chilében erősödik a diktatúraellenes harc (Folytatás az 1. oldalról) téjén tanácskozott a katonai junta tagjaival. Az eszmecseréken olyan intézkedésekről volt szó, amelyek országos méretben kisugárzó tiltakozásokat voltak hivatottak visszafogni. A hadsereget a diktátor parancsára készültségbe helyezték és a rendőrség az utóbbi napokban széles körű letartóztatásokat hajtott végre. Augusto Pinochet, hogy a közvélemény által egyre inkább sürgetett demokratizálás látszatát keltse, leváltotta Enrique Monte- ro tábornokot, belügyminisztert, akit Chile argentínai nagykövete, a közismerten jobboldali politikus hírében álló Sergio Jarpo váltott fel. Ezenkívül új miniszter került a gazdasági, közlekedési és távközlési, a lakásépítési, a munkaügyi, az egészségügyi tárca élére. A személycserék nyomán a húsztagú chilei kormánynak jelenleg 13 polgári minisztere van. Az új miniszterek beiktatásakor Pinochet kijelentette, hogy a „kormány átszervezése lényeges lépést jelent a belpolitikai élet demokratizálása felé, és hozzátette, hogy szeptember 11 -én, hatalomra jutásának 10. évfordulóján „ez a folyamat folytatódik.“ Pinochet további kijelentése már világosan arra utalt, hogy csak látszatdemokratizálásról van szó. „Ha az 1973-ashoz hasonló helyzet alakul ki, kénytelen leszek országunk becsületének védelmére kelni, méghozzá minden áron“ - mondotta Pinochet, aki csaknem tíz éve került hatalomra katonai puccsal, melynek során meggyilkolták Salvador Allende haladó politikát folytató chilei elnököt. Chilei családi idill: A papa börtönben, a bátyánkat letartóztatták, a mama sztrájkol... # (A Népszavából) Hondurasi területről ismét kiújultak a somozisták támadásai
