Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-10 / 187. szám, szerda

Megújult a mezőgazdasági termelés dinamikája Nagyobb súlyt helyezünk a brigádrendszerü munkaszervezés és javadalmazás bevezetésére KOMMENTÁLJUK A CSKP XVI. kongresszusának valamint a CSKP KB 4. ülésének a határozatait úgy bontottuk le a Vranov nad Topľou-i járás felté­teleire, hogy azok döntő mérték­ben elősegítsék a mezőgazdasági termelés sikeres fejlődését fékező okok mielőbbi felszámolását. El­sősorban arra törekedtünk, hogy széles mértékben hasznosítsuk a járás élenjáró egységes földmű­vesszövetkezeteinek tapasztala­tait, s hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés dolgozói, első­sorban a vezetők elsajátítsák és gyakorlatilag alkalmazzák a leg­újabb tudományos-műszaki isme­reteket. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésében ugyanis döntő fordu­latot kellett elérni. Járásunk mező­gazdasági vállalatainak a többsé­ge a lemaradozó, gyengén gaz­dálkodó vállalatok csoportjába tar­tozott, s az 1975-1979-es évek­ben több mint negyedmilliárd ko­ronát ért el a veszteség. A kerületi és a járási pártbizottság határoza­tai azonban világosan szóltak - feladatul adták a lemaradás fel­számolását, a növénytermesztés és az állattenyésztés színvonalá­nak, valamint a szövetkezetek gazdasági helyzetének a javítását, hogy már 1983-ban ne legyen egyetlen veszteségesen gazdál­kodó szövetkezet sem a járásban, s hogy 1985 végéig befejeződjék a mezőgazdasági termelés teljes konszolidálása. Az említett nehéz helyzetben elsősorban a Munka Érdemrend­del kitüntetett Soľi Efsz tapaszta­lataira támaszkodtunk a járásban. A szövetkezet haladó munkamód­szereit és tapasztalatait az itt mű­ködő szövetkezeti munkaiskola közvetítésével juttattuk el a gyen­gén gazdálkodó vállalatokba. Eb­ben a szövetkezetben egyhetes szakosított tanfolyamokat szer­veztek a járás állattenyésztési dol­gozói számára, akik jó tapasztala­tokat vittek magukkal. Ma már az a helyzet, hogy a soľi tejtermelők­nek erős vetélytársaik is vannak, a čakloviak például közvetlenül a nyomukban haladnak, főleg a Juraj Hurňák által vezetett 11 A rohožniki Záhorie Cementipa­ri Kombinát harmadik részének újonnan felépített termelőkapa­citásait októberig fokozatosan próbaüzembe helyezik. Ezzel a kombinát napi kapacitása eléri a 200 tonna künkért, ami lehető­vé teszi évi 770 ezer tonna ce­ment előállítását. A technológiai berendezések komplex próbáit tavaly kezdték meg, most a nyersanyagórló gépsor auto­mata vezérlőrendszerét és az anyagfeldolozó berendezést próbálják ki. A kombinát har­madik része a legkorszerűbb cementipari komplexum lesz hazánkban, s az automatizálás legmagasabb formáját képviseli majd. A nyersanyag őrlésére vertikális malmot használnak, amelynek óránkénti kapacitása 240 tonna. A képen: Stanislav Roman (baloldalt) és Vladimír Čermák a kionkergyártó rotáci­ós kemence segéd-meghajtó­berendezését próbálja ki. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) tagú szocialista munkabrigádnak köszönhetően. A soľi tapasztala­tok kihasználása alapján tartósan jó eredményeket érnek el a kva- kovcei Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Efsz tejtermelésében is, ahol Terézia Suchtová vezetésé­vel szintén szocialista munkabri­gád gondozza a teheneket. Ha­sonló fejlődést értek el a Závadkai Efsz-ben is, ahol Michal Miklós vezeti a tehenészek szocialista munkabrigádját. A növénytermesztés szakaszán az utóbbi években lényeges mér­tékben javultak a burgonyater­mesztésben elért eredmények. A Bystréi Efsz-ben például sok éven át alacsony színvonalú volt a burgonyatermesztés. Amikor azonban Anton Smetana szemé­lyében új elnök került a szövetke­zet élére, aki magával hozta a szepességi burgonyatermesztök tapasztalatait, a hektárhozamok rohamosan növekedni kezdtek. Tavaly például átlagosan 17,7 ton­nát takarítottak be egy hektárról, s az idén még jobb termésre szá­mítanak. Az újítók mozgalmában a kva- kovcei szövetkezet tagjai értek el figyelemreméltó eredményeket. Az általuk bevezetett, s a hízómar­háknál alkalmazott istállózási és bekötési rendszert az egész járás­ban kezdik hasznosítani. Stefan Struňák mérnök, a műszaki újítá­sok szerzője most a Nižné Hra- bovce-i hasonló farm felújításához nyújt segítséget. A kvakovcei szö­vetkezetben azonban a brigád- szerú munkaszervezés és java­dalmazás is figyelmet érdemel, amit a növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán egy­aránt bevezettek. Fokozott figyelmet fordítunk a járásban a szerves trágyák ke­zelésére és felhasználására is. Amikor a járási pártbizottság el­nöksége 1981-ben a talaj termő­képességének a növelésével fog­lalkozott, hangsúlyoztuk, hogy eb­ben a szerves trágyázással való talajjavítás a döntő tényező. A 7. ötéves tervidőszakra ezért olyan programot dolgoztunk ki. melynek keretében a járás minden szövet­kezetében megépítik a szilárdított alapú mezei trágyatelepeket. A szerves trágyázásról való rend­szeres és fokozott gondoskodás­nak már 1982-ben megvoltak az eredményei - ebben az évben a szántóterület 25 százalékán vé­gezték el az istállótrágyázást, ami az egyik alapvető konszolidációs feladat teljesítését jelentette. Ezt a feladatot ellenvetések nélkül minden évben teljesíteni kell. A járás növénytermesztésében fájó pontot jelentett a gabonaprog­ram hiányos teljesítése. Az agro- nómusok saját kárukra győződtek meg arról, hogy a jó agrotechnika sem hozza meg a várt eredmé­nyeket, ha nem vetnek a Kelet- szlovákiai-alföld feltételeinek megfelelő, nagy termóképességű fajtákat. Ezért a fajtaösszetétel ki­választásánál felhasználtuk a Központi Mezőgazdasági Ellen­őrző és Minőségvizsgáló Intézet vranovi állomásának fajtakísérleti eredményeit. Több fajtakísérletet az egységes földművesszövetke­zetekben is végeztek. Ezek elő­nyösségéről meggyőzően számol­hatnak be a Nižný Hrušov-i, a soľi, a bystréi, a Vranov-Hencovské-i és a Vranov-Čemerné-i szövetke­zeti tagok. A vranovi járás mezőgazdasá­gában a párthatározatok teljesíté­sének eddigi folyamatában az em­berek játszották a döntő szerepet. Ahogy növekedett munkájuk cél- tudatossága és szakmai színvo­nala, ugyanolyan mértékben sike­rült megbirkózni a Kelet-szlová- kiai-alföld sajátos talaj- és éghajlati feltételeivel. Főleg a gabonater­mesztés idei eredményei bizonyít­ják a céltudatos és komplex mun­ka fontosságát. A vranovi járás mezőgazdasági dolgozói nem­csak elsőkként fejezték be az ara­tást a kelet-szlovákiai kerületben, hanem az idei terven felül 2200 tonna gabonát is eladtak az állami alapokba. A tej és a hús felvásárlási tervé­nek rendszeres teljesítése az őszi mezei munkákra való komplex fel­készüléssel együtt garanciát nyújt arra, hogy az idén a mezőgazda­sági termelés állami tervének min­den feladatát teljesíteni fogjuk a járásban. Erre építhetjük további céljainkat, amelyek keretében az ősz folyamán kiértékeljük a Kárpá­tokon túli területen gazdálkodó szovjet kukoricatermesztók ta­pasztalatainak hazai hasznosítá­sát, hogy a jövő évben még széle­sebb mértékben alkalmazzuk ezt a rendszert járásunkban. További igényes feladat lesz a kvakovcei szövetkezet tapasztalatainak kiér­tékelése és általánosítása a bri­gádrendszerü munkaszervezés­ben és javadalmazásban, hogy szélesebb mértékben érvényesít­hessük ezeket a haladó tapaszta­latokat. MICHAL BALÁŽ, az SZLKP vranovi járási bizottságának titkára BIZTOSÍTÁSI CSALÁS A Szlovák Állami Biztosítónak az a feladata, hogy kártalanítsa az állampolgárokat és a szervezeteket. A megkötött biztosítási szerző­dés értelmében a biztosítási díj rendszeres fizetése esetében a biztosító kártalanítást fizet. Ezzel fokozódik az állampolgárok biztonságra, segítséget kapnak, ha életük folyamán bonyolult hely­zetbe kerülnek. Nagyon jelentős a balesetbiztosítás. Sajnos, egye­sek még ezzel is visszaélnek. Ezt tanúsítja a 37 éves Libuša Hlôšková, a Szlovák Állami Biztosító trenéíni járási kirendeltsége alkalmazottjának esete. A Bratislavai Kerületi Bíróság ítéletéből idézünk: „Azzal a céllal, hogy saját maga és mások szá­mára pénzt szerezzen, az egyes ügyeket a szabályokat megsértve intézte". Lehetővé tette, hogy is­merősei a balesetek áliitólagos. tartós következmenyeiért, vagy pedig ún. balesetekért a biztosító­tól több tízezer koronát kapjanak, így például ismerte Ján Hercze- get, a Dukla Trenčín jégkorong csapatának volt kapusát. Egy ka­pus sokszor megsérülhet. Igaz, hogy Herczeg nem szenvedett olyan sérülést, amelynek tartós következményei lettek volna, de Hlôšková beszerzett egy hamis igazolást a jobb csuklója sérülésé­nek tartós következményeiről. En­nek alapján a biztosítótól 26 000 koronát kapott. Evéssel jön meg az étvágy Ezzel még nem fejeződött be az ügy. Herczeg felkereste Hlôškovát és elmondta, hogy szüksége van 20 ezer koronára, mivel hétvégi házat épít. Ebben az esetben „térdsérülésért“ kétszer 21 000 koronát kapott. A volt jégkorongo- zó csalássorozata folytatódott. így állítólagos szemsérüléséért 4500 koronát kapott és még további összegeket is felvett. Hlôšková más ismerőseivel is folytatta csalásait. így például Ja­roslav Raucký, a Vágmenti Víz­gazdálkodási Vállalat piešťanyi üzemének gépkocsivezetője egy állítólagos sérülésért 2400 koronát majd a tartós következményekért további 8000 koronát kapott. Raucký kiskorú fiát is felhasználta arra, hogy jogtalanul pénzhez jus­son. Hlôškovával együttműködve állítólagos sérüléséért 9600 koro­nát, majd 22 000 koronát vett fel. Hlôšková tudomást szerzett ar­ról, hogy szomszédasszonya, Jo­lana Vančová férje megsérült. Megígérte, hogy utánanéz a do­lognak. Egy bizonyos idő elteltével a szomszédasszony 12 000 koro­nát kapott a biztosítótól, de ebből az összegből Hlôšková 8000 koro­nát magának követelt. Ezután Vančová címére még állítólagos sérülése címén 6200 korona, majd a tartós következményekért 9600 érkezett. ígéretes fejlődés az állattenyésztésben A jó gazda az év bizonyos időszaka eltelte után mindig is gondosan számot vetett. Megállapította, mennyit gyarapo­dott a jószág, milyen a hasznossága, mennyire telt meg a csűr, felmérte, hogy az év hátralevő időszakában milyen eredmények várhatók és melyik szakaszon kell jobb munkát végeznie, hogy számítását megtalálja. Latolgatva hova és mibe érdemes befektetni. így van ez ma is, amikor az egységes földmüvesszövetkezetekben, állami gazdaságokban és más mezőgazdasági üzemekben az aratási munkák után a terméseredményekkel egyidejűleg felmérik azt is, hogy az állattenyésztési ágazat dolgozói milyen eredménnyel dol­goztak az idei év első felében. A mezőgazdasági üzemek többségében örvendetes és ígéretes ez a számvetés, mert a mindennapos szorgalmas munka eredményeként - amint a központi hivatalok, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok értékelései is bizo­nyítják -, végre javult a jószágállomány termelékenysége és az állattenyésztésben dolgozók a termelési terveket egyenle­tesebben teljesítették, mint a múlt évben. A sikert még fokozza, hogy nemcsak több termék jutott eladásra, de ezzel egyidejű­leg növekedett az állatállomány száma is. Említésre méltó eredmény az is, hogy 100 tehénre szá­mítva 1,4 darabbal több borjút választottak el, mint a múlt év hasonló időszakában. A tenyésztők és az állategészségügyi dolgozók munkáját dicséri, hogy a tehenek száma 62 200 darabbal növekedett. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési programjának további teljesítésére tehát megvannak a felté­telek. A múlt évhez mérten az idei év első félévében a súlygyara­podás terén is kedvező változás történt. Számos mezőgazda­sági üzemben a hízómarhák napi súlygyarapodása eléri, vagy meghaladja az egy kilogrammot, ami csúcseredmény­nek számít. Ilyen vonatkozásban első helyen említhetjük a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás jószággondozóit, akik lelkiismeretes munkával elérték, hogy a hízómarhák átlagosan 94 dekagrammot gyarapodnak naponta. Hasonló eredményekről adhatnak számot a galántai (Galanta), komá­romi (Komárno) és még néhány járás állatgondozói is. Ezzel szemben más járásokban - főleg a közép-szlovákiai és kelet­szlovákiai kerületben - még mindig alacsony a hízómarhák és a borjak gyarapodása, illetve növekedése. E két kerület­ben az extenzív tartási hatások fokozták a lassú gyarapodást. Általában a rétek és legelők hozama kevés tápanyagot tartalmaz. Ezért gondoskodtak arról, hogy a legelőkön tartott állatok is kapjanak abraktakarmányt. Az istállókban tartott hízómarhák napi adagját pedig takarmánypogácsával és más takarmánnyal úgy egészítik ki, hogy megfeleljen a hizlalási követelményeknek. Az állattenyésztésben a termelési tervek teljesítését nagy­ban elősegítette a megfelelő takarmány-gazdálkodás. A korai takarmányrepcét és más takarmányokat már kora tavasszal kaszálhatták. A zöldtakarmányokat jó minőségű silótakar­mánnyal, takarmánypogácsával egészítették ki. Jórészt ennek köszönhető, hogy a tehenenként! átlagos tejhozam 109 literrel volt több mint a múlt év hasonló időszakában. Kedvezőek a termelési eredmények a baromfi-, a juh- és a sertéstenyésztésben is, bár az utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a mezőgazdasági üzemek jelentős részé­ben nem érték el a tervezett súlygyarapodást. Tizenhat járásban viszont a hízósertések gyarapodása meghaladta a tervezettet. Az állattenyésztés fejlődése tehát biztató, és remélhető, hogy a második félévben a tapasztalatok kamatoztatásával még jobb eredményeket érnek el az állattenyésztésben dol­gozók. BALLA JÓZSEF Amikor összegezték az ilyen ügyleteket, megállapították, hogy Hlôšková 256 000 korona kárt okozott a Szlovák Állami Biztosí­tónak. Hogyan derült fény az üzelmekre Természetesen nem folyhatott sokáig titokban az ilyen csalásso­rozat. Az egyik ellenőrzés során megállapították, hogy három, már elintézett biztosítási ügy iratai hiá­nyoznak. Mivel mind a három irat­nak Hlôšková volt az intézője, ala­posabb ellenőrzést végeztek. En­nek során felderítették a széles körű üzelmeket. Hlôšková beis­merte, hogy hamisította egy mun­katársa aláírását, sót több esetben až orvosok aláírását is ó utánozta le, több iratot pedig, félve a lelep­lezéstől egyszerűen eltüntetett. Végül azonban ót és társait is felelősségre vonták. A bíróság előtt beismerő vallomást tett, de azt állította, hogy nem magának akart pénzt szerezni, hanem isme­rősein akart segíteni. Ismerősei különböző módon magyarázkod­tak. Herczeg állítólag úgy tudta, hogy valamennyi kártérítés járt neki. Raucký is úgy gondolta, hogy minden szabályszerűen tör­tént ... A büntetések A bíróság számára az egész ügy világos és egyértelmű volt. Az okokra és körülményekre fényt derítettek a biztosító dolgozói, az orvosok és mások. A Bratislavai Kerületi Bíróság 8 és fél évi sza­badságvesztésre ítélte Libuša Hlôškovát. Büntetése letöltése után 5 évig nem láthat el anyagi felelősséggel járó munkakört. Ja­roslav Raucký 5 évi, Jolana Van­čová 3 évi börtönbüntetést kapott, Ján Herczeget pedig a katonai bí­róság 5 év szabadságvesztésre ítélte, megfosztotta katonai rang­jától és 10 000 korona pénzbír­ságra ítélte. Az összes vádlottnak meg kell térítenie az általa okozott kárt. A büntetések kiszabásával be­fejeződött az ügy. Fel kell azonban vetni a kérdést, hogy a Szlovák Állami Biztosítóban mit tesznek azért, hogy az ilyen eset ne ismét­lődhessen meg.- Hlôšková üzelmeire csak az elintézett ügyek ellenőrzése során derült fény. Vagyis ez az ellenőr­zés fényt derített az előző fogyaté­kosságaira - mondotta Anton Pô- biš, a Szlovák Állami Biztosító ve­zérigazgató-helyettese. - Az eset kapcsán a biztosító vezérigazga­tója utasította az illetékeseket, hogy ellenőrizzék az összes járási kirendeltségen a tavalyi ügyeket, így többek között ellenőrizni fog­juk, hogy az iratokhoz csatolt or­vosi jelentés megfelel-e az ügyfél egészségügyi nyilvántartólapján feltüntetett adatoknak. Ugyancsak ellenőrizni fogjuk az élsportolók biztosításait. A biztosító káderosz­tálya felmérést végzett az ellenőr­ző osztályokon és javaslatot tett a belső ellenőrző rendszerünk tö­kéletesítésére, hogy ezzel is meg­akadályozzuk a hasonló esetek előfordulását. JAROSLAV MEŠKO ÚJ SZÚ 4 1983. VIII. 10.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom