Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)
1983-08-05 / 183. szám, péntek
ÚJ szú 3 983. VIII. 5. Közép-Amerika A Reagan-kormány lépései egyre nagyobb aggodalmat keltenek A PENTAGON ÚJABB ERŐKET VEZÉNYEL A TÉRSÉGBE A japán közvélemény körében egyre nő a tiltakozás amiatt. hogy augusztus második felében az ország több kikötőjébe is behajózik a New Jersey amerikai atomtengeralatt- járó. Felvételünkön Jokohama kikötővárosban készült, melynek lakosai tiltakozó menetet szerveztek az amerikai hadihajó tervezett látogatása miatt. (Telefoto: CSTK) Elnapolták a BT-ülést Líbia cáfolja a csádi kormány vádjait AWACS-GÉPEK ÉRKEZTEK EGYIPTOMBA (ČSTK) - Az amerikai hadügyminisztérium tegnap hivatalosan is közölte, hogy a közép-amerikai partoknál, illetve Honduras területén lezajló hadgyakorlaton mintegy 5700 amerikai katona vesz részt. A Pentagonban azt is bejelentették, hogy a Ranger repülö- gép-anyahajó mellett, amely már Közép-Amerika partjainál tartózkodik, további 18 hadihajót vezényelnek a térségbe, fedélzetükön 16 ezer katonával. A számok azt mutatják, hogy az előkészületben levő akció az Egyesült Államok eddigi legnagyobb hadgyakorlata lesz Közép-Amerikában. Az amerikai erődemonstrációt tegnapra virradó éjszaka bírálta Claude Cheysson francia külügyminiszter, aki a kolumbiai fővárosban tárgyal. Mint mondotta, nem érti, hogyan járulhat hozzá ez a hadgyakorlat a térség problémáinak békés rendezéséhez. Egyébként az amerikaiak többsége sem ért egyet a Reagan- kormányzat agresszív középamerikai politikájával. A The Washington Post című lap és az ABC tévétársaság által végzett közvélemény-kutatás adatai Is ezt támasztják alá. A megkérdezettek 54 százaléka annak a véleményének adott hangot, hogy Reagan politikája az USA közvetlen beavatkozásához vezet. A CIA Nicaraguában végzett felforgató tevékenységével az amerikaiak nem értenek egyet. Amerikai politikai körökben is egyre nagyobb aggodalmakat keltenek az USA akciói Kózép-Ame(ČSTK) - A brazil kormány szerdán az ország pénznemének megerősítésére és a közkiadások ellenőrzésére irányuló újabb gazdasági intézkedéseket hagyott jóvá. Az elmúlt néhány hónap során már számos rendelkezést hoztak az infláció megfékezése, a közkiadások korlátozása végett. A Nemzetközi Valutaalap ehhez köti az újabb hiteleket. (ČSTK) - A perui hadsereg és a „Fényes ösvény“ nevű terrorszervezet tagjai között az eddigi legsúlyosabb összecsapások során tegnapra virradó éjszaka 40 terrorista és 3 kormánykatona halt meg. A tüzpárbaj az Andokban fekvő San Jósé de Secce falucskában robbant ki, amikor a banditák megtámadtak egy katonai járőrt. rikában. Edward Kennedy és Gary Hart szenátor, valamint Edward Marfcey, a képviselőház tagja a Kongresszus két házában törvénytervezetet terjesztett elő. amely betiltja, hogy az elnök a Kongresszus beleegyezése nélkül hadgyakorlat címén amerikai csapatokat küldjön Közép-Ameri- kába. A három neves politikus sajtókonferenciáján hangsúlyozta. hogy a tervezet tükrözi a törvény- hozás tagjai többségének a véleményét. Tiltakozó kampány Nicaraguában A sandinista forradalmi védelmi bizottságok kezdeményezésére egész Nicaraguára kiterjedő tiltakozó kampány kezdődött az amerikai kormány agresszív politikája ellen. Letícia Herrera, a bizottságok egyik vezetője ezzel összeA legutóbbi intézkedésekkel emelték a rövid lejáratú hitelek kamatlábait, és minisztériumi szinten különbizottságot hoztak létre, melynek feladata a közkiadások ellenőrzése. Brazíliában rendkívül súlyos a gazdasági helyzet, az ország külföldi tartozásai meghaladják a 90 milliárd dollárt, az inflációs ráta túllépi a 130 százalékot, a munkanélküliség 15 százalékos. A maoista beállítottságú szélső baloldali szervezet három évvel ezelőtt határozta el. hogy megdönti Fernando Belau ode Terry kormányát. Azóta terrorcselekményei következtében több mint 1500-an haltak meg. A kormány az egész ország területére már régebben rendkívüli állapotot rendelt el, s ezt legutóbb július végén két hónappal meghosszabbították. függésben kijelentette, hogy Washington erődemonstrációval válaszolt a managuai kormány békejavaslataira. A nicaraguai nép az imperialista agresszióval szembeszáll, s felkészült a sandinista forradalom vívmányainak védelmére - mondotta. A somozista ellenforradalmi bandák újabb véres bűncselekményt hajtottak végre a polgári lakosság ellen. Amint azt a Nueva Nicaragua hírügynökség jelentette. augusztus 3-án a hajnali órákban fegyveres ellenforradalmárok egy csoportja Honduras területéről behatolt Madrisz tartományba és Somoto várostól nem messze megtámadta a mezőgazdasági és földreformügyi minisztérium gépkocsiját- A banditák hidegvérrel meggyilkoltak két férfit, és további öt személyt, köztük egy nőt súlyosan megsebesítettek. A nicaraguai hirügynökség ehhez hozzáfűzi, hogy az elmúlt évben Honduras felől támadó ellenforradalmárok már 157 ártatlan embert gyilkoltak meg Salvadori harcok Salvador különböző térségeiben folytatódtak a heves harcok a hadsereg és a hazafiak között. A kormánycsapatok a Cacahuati- que hegyen folyó harcokban bevetették a légierőt is. A Farabundó Marti Nemzeti Felszabadítási Front egységei egy helikoptert lelőttek, 14 kormánykatonát ártalmatlanná tettek. A partizánok llsulutan keleti tartományban újabb támadást intéztek a nemzeti gárda állásai ellen. s az északon fekvő Chalate- nango tartományból is heves harcokról jöttek jelentések. A hatóságok beismerték, hogy túzpárbajra került sor San Vicente tartományban is, amelyről a kormány nemrég még azt állította: „teljesen megtisztította a felkelőktől“. (ČSTK) - A Béke-világtanács Helsinkiben nyilatkozatot adott ki azzal a hadgyakorlat-sorozattal kapcsolatban, amelyet az USA augusztusra tervez a Földközitenger keleti részétől a Perzsaöbölig terjedő hatalmas térségben, s amelyen részt vesznek az ún. intervenciós gyorshadtest egységei. A BVT aggodalommal figyeli, hogy a hadgyakorlat abban az időben zajlik, amikor az amerikai kormány Libia-ellenes háborús hisztériát szít, amikor Franciaország és az USA csádi intervencióra készül, s amikor Szíria és más (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap megvitatta az állítólagos líbiai agresszív akciók miatti csádi panaszt, illetve Líbiának e vádak elleni panaszát. Csád állandó ENSZ-képviselője felkérte a BT-t, hogy szólítsa fel Líbiát a csádi városok ellen állítólag elkövetett légitámadások megszüntetésére. A líbiai ENSZ-ügyvivó azonban kormánya nevében kategorikusan visszautasította a vádat, és kijelentette, hogy Libia nem avatkozik déli szomszédja belügyeibe. Javasolta, hogy hívjanak össze csádi nemzeti megbékélési konferenciát az Afrikai Egységszervezet égisze alatt valamennyi érdekelt fél részvételével. Leszögezte, hogy Líbia semleges a csádi hatalmi harcban szemben álló felekkel kapcsolatban. A két ország képviselőjének felszólalása után a Biztonsági Tanács bizonytalan időre elhalasztotta ülését. Washingtonban eközben a külügyminisztérium szóvivője megarab államok Izrael és Washington nyomásának és fenyegetésének vannak kitéve - szögezi le a nyilatkozat. A Béke-világtanács felszólítja a világ békeerőit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a készülő hadgyakorlat tervének visszavonására, az USA és szövetségesei újabb katonai intervencióinak elhárítására. A térség problémáit békés úton lehet és kell rendezni, az illetékes nemzetközi szervezetek, elősorban az Afrikai Egységszervezet és az ENSZ keretében - mutat rá a BVT nyilatkozata. erősítette, hogy Hisséne Habré csádi elnök csapatai az Egyesült Államoktól már megkapták a Redeye és a Stinger típusú légelhárító rakétákat és más fegyvereket. Ugyanacsak megérkezett Csádba az amerikai tanácsadók csoportja, melynek feladata megtanítani a kormánykatonákat a fegyverek kezelésére. A szóvivő ismételten megerősítette, hogy Washington a csádi helyzettel kapcsolatban szorosan együttműködik Francia- országgal. A csádi helyzetről folytatja tárgyalásait Washingtonban Mobutu zairei elnök. Ismeretes, hogy Zaire mintegy 2 ezer ejtőernyőst, illetve vadászbombázókat bocsátott Habré elnök csapatainak rendelkezésére, amiért a zairei elnök Washingtonban elismerésben részesült. A Reuter hírügynökség szerint Mobutu kormánya újabb ezer ejtőernyőst készül Csádba küldeni. Az Egyesült Államok az utóbbi 24 órában tovább fokozta Líbia- ellenes katonai provokációit. Líbia partjainak közelében tartózkodik a hatodik amerikai flotta hadihajóinak egy csoportja, élén az Eisenhower repülögép-anyahajóval. A Pentagon közlése szerint ehhez az egységhez csatlakozik a Coral Sea repülőgép-anyahajó is, amelynek a közép-amerikai hadgyakorlaton kellett volna részt vennie, ám útját elhalasztották. Egyiptomban AWACS felderítő rendszerrel ellátott amerikai repülőgépek is érkeztek. Az AP hirügynökség hadügyminisztériumi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az AWACS-gépeknek csak a jövő hétre tervezett Bright Star fedőnevű hadgyakorlatra kellett volna Egyiptomba érkezniük. Hogy mégis korábban érkeztek, az nyilvánvalóan a csádi helyzettel függ össze. Brazília Intézkedések a gazdasági helyzet javítására PERU A „Fényes ösvény“ újabb akciója BVT-nyilatkozat az USA tervezett hadgyakorlat-sorozatáról ČZ vdmsojiflwl A Kissi nger-bizottság Moszkva Elutazott a mexikói parlamenti küldöttség (ČSTK) - Moszkvából elutazott a mexikói parlament küldöttsége, amely Danton Rodrigueznek, a képviselőház külügyi bizottsága elnökének vezetésével a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására tett hivatalos látogatást a szovjet fővárosban. A repülőtéren a mexikói képviselőket Alekszej Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöke és más vezetők búcsúztatták. Új kormány Kolumbiában (ČSTK) - Belisario Betancur kolumbiai elnök tegnapra virradó éjszaka kinevezte az ország új kormányát, öt tárca - köztük a külügyi és a hadügyi - élén nem történt változás. Nyolc minisztérium vezetője új politikus. A kormánynak hat konzervatív párti és 7 liberális párti tagja van. A kolumbiai államfő azt követően nevezte ki az új kabinetet, hogy augusztus 2-án 13 miniszter közül 11 lemondott. ,.Még utóbb úgy járunk, hogy a rólunk alkotott sztereotípiák közé bekerül: az amerikaiak szeretik a baseballt. a hot dogot, az almás lepényt, a Chevroletet - és a két- párti bizottságokat“ - élcelődött a Newseek című amerikai hetilap publicistája. Az önirónia annak az elnöki döntésnek szólt, mellyel Reagan 12 tagú kétpárti bizottságot nevezett ki az Egyesült Államok közép-amerikai politikájának kidolgozására. A bizottságnak december elsejéig kell beterjesztenie a jelentését. A kétpárti bizottságok ötlete jó ómennek bizonyult a republikánus vezetés számára. Először az úgynevezett Greenspan-bizottság alakult meg Alan Greenspannak. a Ford-kormányzat egykori tanácsadójának vezetésével, s hozott tető alá egy kompromisszumos javaslatot a szociális juttatások pénzügyi alapjának biztosítására. Ezt követte egy másik ex Ford-hivatal- nok, Brent Scowcroft nevével fémjelzett csoport, melynek sikerült megszereznie a kongresszus hozzájárulását az MX rakétákhoz. A Reagan-kormányzatnak - úgy látszik - a siker meghozta a kedvét, már csak azért is, mert a „kompromisszumos megoldások“ gyakorlatilag mindannyiszor a Reagan-féle elképzelések érvényesülését jelentették. De a demokrata párt minden alkalommal úgy érezhette, hogy a döntéseknél az ó véleményét is figyelembe vették. A helyzet most is ugyanez, s ha volt is némi meglepetés a bizottság létrehozásakor, az csupán a vezető személyének. Henry Kis- síngernek szólt. Ford és Nixon egykori jobbkeze hat évvel és hat hónappal azután, hogy nemzetbiztonsági tanácsadó posztjától megvált, most egy újabb amerikai elnöknél kapott hivatali megbízatást. A reagani stáb jó érzékkel választotta ót a kényes posztra, hiszen az amerikai hivatalos és nem hivatalos közvélemény, sót maga Reagan elnök is az amerikai politika legendás alakjának tekinti. Az elnöknek a bizottság beiktatásakor elhangzott kijelentése azonban keltett egy kis zavart. hiszen Reagan 1976-ban a republikánus párt egyik elnökjelöltjeként tartott kortesbeszédében még azzal vádolta meg Kissingert, hogy az általa szorgalmazott „enyhülés“ időszaka egybeesett az amerikai katonai hegemónia elvesztésével. Sót tovább ment: „Ha elnök leszek, első dolgom lesz, hogy eltávolítsam a Fehér Házból.“ Változnak az idók. Kissinger a republikánus centrumtól megérkezett a „kemény vonal“ képviselői közé. Beiktatásakor így beszélt: „Ha képtelenek leszünk úrrá lenni a közép-amerikai válságon, akkor nem tudjuk meggyőzni barátainkat az öbölben és egyebütt, hogy képesek vagyunk fenntartani az erőegyensúlyt.“ A nagy kérdés most az: ilyen platformról hogyan lesz képes Kissinger saját módszereit alkalmazva érvényesíteni Reagan akaratát? A kétségeket két tény is erősíti Az egyik a bizottság személyi összetétele. A Kissinger kinevezését megelőző szűk körű hókuszpókusz után engesztelésként bekerült a csapatba több törvényhozó. Köztük van többek között Potter Stewart, a legfelsőbb bíróság nyugalmazott tagja, a San Antonio-i polgármester, Henry Cisneros, valamint William Clements, Texas állam republikánus kormányzója. Az utóbbi kettőről egyébként a londoni The Economist epésen jegyezte meg: „A két déli politikus valószínűleg azért kapott helyet a bizottságban, mert különös érzékük lehet a határokat fenyegető veszélyekhez.“ Az igazi konfliktusok azonban inkább Robert Straussnak, a veterán demokratának, Carter 1980- as elnökválasztási kampánya vezetőjének, valamint Lane Kirk- landnek, az AFL-CIO szakszervezeti szövetség elnökének jelenlétéből adódnak. Ök ugyanis heves ellenzői a Reagan-féle - a fegyveres beavatkozással is számoló - közép-amerikai politikának, s várhatóan összeütközésbe kerülnek majd a bizottság felett felügyeletet gyakorló Jeane Kirkpatrick ENSZ-nagykövettel, a „radikális megoldások“ hívével Sokan vannak ugyanakkor, akik Kissinger hozzáértését is kétségbe vonják, mondván: a térséggel kapcsolatos egyetlen „figyelemre méltó lépése“ a chilei demokratikus kormányzat megdöntésében játszott szerepe volt. Népszabadság
