Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-01 / 179. szám, hétfő

ÍJ szú 3 83. VIII. 1. Nyári latogatas a papirgyarban Javult a párttagság összetétele, növekedett a kommunisták aktivitása • Nemes célok elérésére törekszenek • Párttagok és párton kívüliek az aranyjelvényes brigádban Gomolygó füst áradt a párkányi (Štúrovo) Cellulóz- és Papírgyár kéményéből jelezve, hogy a tágas üzemcsarnokban a nyári szabad­ságok idején is folyamatos a ter­melés.- Májusban két hétre javítások miatt mi is leálltunk. Két nappal korábban sikerült felújítani a gépe­ket, berendezéseket. Ez idő alatt terven felül 1586 tonna menyiségü árut állítottunk elő - újságolta Ján Schmidt, az üzemi pártbizottság elnöke, majd még hozzátette:- A pártbizottság összetétele is lényegesen megváltozott, s ez kedvezően hatott mind az alap­szervezetek munkájára, mind a párttagok aktivitására. Ennek köszönhetően bontakozott ki a Mindennap teljesítjük a feladato­kat a kollektívákban, valamint az ninista elmélet témakörét 64-en, a pártmunkások aktívája osztályát 58-an látogatták, a párton kívüli vezető beosztású dolgozók részé­re szervezett tanfolyamon 32-en gyarapították politikai tudásukat. Nagy előrelépésnek számít a poli­tikai munkában, hogy a párttagok közül jó százegynéhányan sikere­sen elvégezték a Marxizmus-Le- ninizmus Esti Egyetemét. A tájékoztatás után gyárlátoga­tásra indultam. Kísérőm Ondrej Tutko, a vállalat és a kartondobo­zokat készítő gyárrészleg legré­gibb, de most már nyugdíjas kom­munista dolgozója, aki elmondta munkahelyük történetét is.- Részlegünkön - hangsúlyoz­ta - a párttagok és a párton kívüli munkások közös erőfeszítéssel dolgoznak, egyenlő a teljesítmé­egynapi termeléshez elegendő nyersanyag és energia megtakarí­tását célzó versenymozgalom, melyhez eddig a gyár 82 munkás­kollektívája csatlakozott, alkotó hozzáállásra serkentve a vállalat valamennyi dolgozóját.- Ha eddig erény volt így dol­gozni - vette át a szót Tóth Tibor, az ideológiai bizottság titkára - ak­kor most ez kötelesség. Az alkotó légkör azonban nem alakult ki ön­magától, gazdasági célkitűzéseink azt igényelték, hogy növeljük a tagság eszmei-politikai nevelé­sének hatékonyságát. Ezután adatokkal bizonyította, mennyi mindent tettek a pártokta­tás színvonalának javításáért. Je­lenleg a gyár előadótestületének 67 tagja van, akik rendelkeznek a jó propagandamunkához szük­séges politikai és szakmai felké­szültséggel. Az oktató munka eredményes­ségét jelentős mértékben elősegí­tette, hogy a hallgatókat érdeklő­désüknek és felkészültségüknek megfelelő csoportokba osztották. A múlt évben a gazdaságpolitikai kérdéseket tanulmányozó körnek 129 hallgatója volt, a marxista-le­(A szerző felvétele) nyük. S ez mindenképpen az alap­szervezet érdeme, mely az utóbbi években főleg az emberi kapcso­latok kiépítését tartotta legfonto­sabb feladatának. Az eredmény?-Munkahelyünkön 12 kollektí­va 146 tagja vállalta, hogy példá­san teljesítik a napi feladatokat. Ezzel kapcsolatban érdemes len­ne meghallgatni a munkások véle­ményét is. Javaslatát megszívlelve Belo- kosztolanszky Lászlóval, a hatta­gú ezüstérmes szocialista mun­kabrigád vezetőjével beszélget­tem. Előrebocsátotta azonban, hogy nem párttag és a kommunis­tákat a nagyobb felelősségvállalá­sukért, a példamutatásukért tisz­teli.- De mi is egy sorban haladunk velük — állította határozottan. - Munkabrigádunk napi terve 35 tonna kartondoboz gyártása, de ezt a teljesítményt egy-egy mű­szak alatt 2-3 tonnával túlszár­nyaljuk.- Többre is képesek lennének?- Igen, ha különböző megren­delések folytán nem kellene a gépsort mindig újból beállítani. Ez az egyik dolog, a másik, hogy a kartonlapok között sok a selej­tes, hibás gyártmány. Nekünk ezeket gondosan ki kell választa­nunk, mert másképpen lerontanák a dobozok minőségét.- Kell-e ehhez a munkához szakértelem?- Azon a poszton, ahol dolgo­zom a betanított munkás is meg­állja a helyét. Én például ezelőtt Muzslán laktam, az asztalos-, a kerékgyártó- és az ácsmester­séggel kerestem a kenyerem. En­nek már lassan öt éve, azóta a pa­pírgyárban dolgozom. Persze azért nagyon oda kell figyelni, amit az ember csinál.- A munkabrigádja mivel érde­melte ki az ezüstjelvényt?- Csakis derekas munkával. Évente legalább hat műszakot té­rítésmentesen teljesítünk, ezenkí­vül az év végéig közel 150 ezer korona értékű áru terven felüli le­gyártására vállaltunk kötelezettsé­get. Biztos, hogy most se csalat­koznak bennünk! Ezekben a napokban kapta meg az arany jelvényt - első ízben a gyár történetében - a Ján Rišet- ník vezette 12 tagú gépkarbantar­tó szocialista munkabrigádja. A kollektíva tagjai géplakatosok, villanyszerelők, immár tíz eszten­deje együtt dolgoznak a 04 számú gyárrészlegen. A brigádvezető egyben a munkahelyi pártalap­szervezet elnöke is. A brigád tag­jainak javára írható, hogy a gond­jaikra bízott gépek évek hosszú során a legkisebb üzemzavar nél­kül működnek. Sót, a vállalat rövi­desen megszüntetheti a pótalkat­részek külföldi vásárlását is, hi­szen a szükséges elemek jelentős részét a kollektíva tagjai már ide­haza maguk készítik. S ennek Ba- ranovics József a mestere, aki 15 éve dolgozik a gyárban. Poós László villanyszerelő a vállalatban szerezte meg a szakmai képesí­tést, ehhez méltó felelősséggel teljesíti feladatát. Sámson Imre géplakatos is hasonlóképpen dol­gozik, akit kiváló teljesítményéért jutalmaztak a vállalat élenjáró munkása kitüntetéssel. Nothart Róbert a pártcsoport vezetője, a járási nemzeti bizottság képvise­lője. Ö géplakatosként végzi pél­dásan a munkáját. Rišetník elvtárs még elmondta: - A termelés megindulása óta a gyárban dolgozom, 12 éve va­gyok párttag. Néhány éve a társa­im javaslatára a karbantartó cso­port vezetőjének tisztségével bíz­tak meg, majd a pártalapszervezet elnökévé választottak. Nehéz így együtt a két funkció, de hogy min­den téren megfeleljek a követel­ményeknek, beiratkoztam az esti egyetemre. Úgy érzem a tisztsé­gemhez szükségem van az alapos politikai tudásra is. SZOMBATH AMBRUS A Detvai Néhézgépgyár nagy gondot fordít az anyagmegtakari- tásra. A több testvérvállalat közreműködésével kidolgozott új tech­nológiai eljárások jelentős anyagmegtakarítást tesznek lehetővé, és évente 2,1 millió korona nyereséget jelentenek a vállalatnak. A fel­vételen: Jozef Sliacký az ONC 200 típusú rakodógép hidraulikus irányítószerkezetét szereli. (V.adimír Gabčo felvétele - ČSTK) Magtárban a jövő évi kenyérnekvaló A TERVEZETTNÉL NAGYOBB HEKTÁRHOZAM Befejezték az aratást a Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaságban. Az 1390 hektáron a sűrűn vetett gabona nagyon jó termést adott. A 790 hektár őszi búza, 385 hektár tavaszi árpa, 75 hektár őszi árpa, 140 hektár rozs, valamint a 110 hektár őszi repce aratását július 6-án kezdték el 11 saját kombájn­nal, 8 vendégkombájn pedig a hat­vani (Magyarország) Lenin Ter­melőszövetkezetből és 6 a Dolný Kubín-i járásból érkezett. A 25 kombájn naponta 110 hektárt ara­tott le. Szabó Gyula mérnök, a gazdaság főagronómusa el­mondta, hogy jól megszervezték a munkát, az aratási bizottság föl­térképezte az összes parcellát. Mivel a gabona 50 százaléka meg volt dőlve, úgy határoztak, hogy a dőlt gabonát helyezik előtérbe az állóval szemben. Ezeken a par­cellákon csak saját kombájnosaik arattak, mert nagyobb óvatoság­gal kellett haladni. Itt a teljesít­mény kisebb volt, ennek megfele­lően változtatták meg a normát is. A kombájnok csoportokban dol­goztak, egy csoportban 4-5-en voltak, s egy technikus ellenőrizte a szemveszteséget és irányította az aratás menetét. A tervezett ho­zamokat hektáronként 3—4 má­zsával túlteljesítették. Nagyon jó eredményt értek el az őszi repcé­nél, a tervezett 2,25 tonna helyett 2,7 tonnát takarítottak be hektá­ronként. Nagy gondot fordítottak a szal­mabetakarításra. Negyven idény­munkás, tizenhét szalmafelszedó és öt szalmaprés az értékelt idő­szakig a szalma 70 százalékát gyűjtötte be. Előtérbe helyezték az árpaszalma összehordását, mivel itt lucerna-alávetés van. Jó ütem­ben folyik a tarlóhántás is, 380 hektáron már elvetették a nyári keverékeket. Világszerte alapvető gazdasági törekvés: a hatékony nyersanyag­gazdálkodás, a rendelkezésre ál­ló, illetve feltárható ásványi kin­csek céltudatos felhasználása. Hazánk magnezitkészletét illetően Európában a harmadik, világvi­szonylatban az ötödik helyen áll. A magnezitlelőhelyek a Szlovák Vasérchegységben, Kassa (Koši­ce) város térségétől egészen a Losonc (Lučenec) melletti Pod- rečanyig húzódva találhatók. Még­hozzá bőségesen. Geológiai fel­mérések eredményei bizonyítják, hogy a megnövekedett jövesztési feladatok esetében is például a kassai magnezitüzemnek száz esztendőre elegendő magnezit áll rendelkezésére a föld mélyében, és a szakemberek véleménye szerint ezek a lelőhelyek Európá­ban a legjobb minőségűek Tehát magnezitből, ebből az igen fontos nyersanyagból, ásvá­nyi kincsből bőven van hazánk­ban. Feldolgozása a Kassán szé­kelő Szlovák Magnezitművek irá­nyításával működő hét üzemben folyik. Utánajártunk - különös tekintet­tel a magnezitből készült termékek jelentős exportlehetőségeire is -, hogyan gazdálkodunk ezzel az ér­MAGNEZITIPARUNK JELENE ÉS JÖVŐJE tékes nyersanyaggal. A magnezit­ipar fejlődésének érzékeltetése érdekében néhány régebbi adatot is említünk. Jelenleg a kelet- és közép-szlo- vákiai kerület területén működő hét üzemben a magnezitjövesztés évente meghaladja a 3 millió ton­nát és a termékek értéke csaknem 2 milliárd koronát tesz ki. Ezek az üzemek több mint 8500 embert foglalkoztatnak. Köztudott, milyen jelentőségű a tűzálló anyagok készítése, ezek felhasználása a kohászatban, gépiparban, építő- és üvegipar­ban. A magnezitből gyártott ter­mékeknek csaknem a fele kivitelre kerül, az exportált mennyiség két­harmada a KGST-tagállamokba irányul. A teljesség kedvéért azt is szükséges elmondani, hogy a KGST-tagországok közül a Szovjetunió és hazánk foglalko­zik a magnezit jövesztésével, fel­dolgozásával. Néhány évvel eze­lőtt olyan megállapodás történt, hogy a Szovjetunió saját maga biztosítja belső szükségleteit ezekből a termékekből, és a cseh­szlovák magnezitipar elégíti ki ter­mékeivel az NDK, Magyarország, Lengyelország és Románia szük­ségleteit. A 6. ötéves tervidőszak­ban több mint 4 milliárd korona értékű magnezitterméket exportál­tunk, ebből csaknem 2,9 milliárd korona értékben a szocialista álla­mokba. A magnezittermékek kivi­tele számunkra előnyös, tehát arra kell törekednünk, hogy termékeink versenyképesek legyenek az éles konkurrenciaharccal teli világpia­con. Jelenleg évente mintegy 1 milliárd korona értékű terméket készítünk magnezitből, bár min­den feltétel megvan a termelés értékének 3,2 milliárd koronára való növelésére. A világpiacon megnövekedtek a követelmények a minél jobb minőségű és tartó- sabb tüzállóanyagok iránt. Ez azt jelenti, hogy a jövőben esetleg csökkenhet az igényelt tűzálló fa­lazóanyagok mennyisége, viszont- tekintettel ezek élettartamának növelésére - az ára növekszik. A Szlovák Magnezitművek előtt két lehetőség van: vagy megma­rad a magnezit feldolgozásának jelenlegi színvonalán és megelég­szik a félkész termékek értékesí­tésével, vagy pedig hozzálát az ágazat szükségszerű korszerűsí­téséhez, olyan jó minőségű kész­termékek készítéséhez, amelye­ket a mi kohóiparunk is előnyö­sebben használhat fel, s a tűzálló anyagok keresettebbé válnak a vi­lágpiacon is. Kétségtelen, a máso­dik út a kedvezőbb. így látták ezt központi szerveink is, melyek 2000-ig bezárólag jóvá­hagyták A csehszlovák magneziti­par fejlesztésének távlati tervét. Ennek alapján feltételezik a mag­nezitjövesztés növelését, újabb és jobb minőségű termékek készíté­sét is. A tervezett intézkedések, többek között beruházási jellegű korszerűsítések gazdasági előnye megnyilvánul magnezitiparunk ex­portképességének növekedésé­ben. A termékek innoválásával, a minőség javításával a jelenlegi évenkénti 3 millió tonna magnezit­jövesztés esetén is jelentősen nö­velhető a Szlovák Magnezitmüvek exportja. KULIK GELLERT A gabonát saját magtárukba szállították, melynek befogadóké­pessége 300 vagon. Itt utókezel­ték, tisztították, ha szükséges volt szárították a gabonát, amit regge­lente teherautók vittek a Losonci (Lučenec) Mezőgazdasági Felvá­sárló és Anyagellátó Vállalatba. Deák Pál mérnök, a gazdaság gépesítője elmondta, hogy a kom­bájnosok munkáját hetente érté­kelték. Az Aratási Híradó hetente háromszor jelent meg, hírt adott az összes aratási tennivalókról, dicsért s egyben az észlelt fogya­tékosságok miatt fenyített is. Kü­lön dicséretet Szendrei László és Ján Obročnik, az E-516-os kom- bájnosai valamint Jozef Komora és Pócos Emil, az E-512-es kom- bájnosai kaptak. A szalmaprése- lök közül Tóth Ferenc és Varga Béla, a K 453-as bálázón végzett jó munkát, a gabonaelhordók kö­zül pedig Tóth József, Dósa Lász­ló, id. és ifj. Gábris József volt példamutató. A gazdaság vala­mennyi dolgozójának derekas helytállása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az aratást nagyon rövid idő alatt befejezték és a jövő évi kenyérnekvaló fedél alá került. Ütemterv szerint halad a munka Befejzték az aratást a járás leg­délibb részén, a Sőregi (Šurice) Egységes Földművesszövetke­zetben is. Papp Zoltán agronómus elmondta, hogy 330 hektárról gyűjtötték be a termést. Az első héten csak három saját kombájn­nal arattak, majd utána négy ven­dégkombájn érkezett Szolnok megyéből (Magyarország) a Ken­gyeli MG Termelőszövetkezetből. Jól megszervezték a betakarí­tási munkálatokat. Százhatvanöt hektárról a búza 5 tonnás hektár­hozamot adott, száz hektárról az árpa pedig 4,4 tonnás hozamot. A kicsépelt jó minőségű gabonát kezelés és tisztítás után a magtá­rakba négy tehergépkocsi szállí­totta, a búzát az élelmiszer- iparnak, az árpát pedig a sör- és malátagyárnak. A gépek állapota kielégítő volt. Az értékelt időszakig 900 tonna szalmát takarított be hét szalma­felszedó és két szalmaprés. A szalmabehordásnál már hagyo­mányosan nagy segítséget nyújta­nak a környékbeli falvakból az idénymunkások. Jó ütemben ha­lad a tarlóhántás és a másodve­tés, tarlókeverékből eddig 75 hek­tárt vetettek el. Körültekintően gondoskodtak az aratók ellátásáról. A szövetke­zet konyháján naponta 250 sze­mélyre főztek, biztosították a napi négyszeres étkezést. A vendég- kombájnosokat és a nyári aktivitás keretében Lounyból érkezett 46 fiatalt, akik a szőlészetben dolgoz­tak, a szövetkezet nyaralójában szállásolták el. A szövetkezetben ütemterv szerint haladnak a takarmánybe­gyűjtéssel is. Megkezdték a rétek második és a lucerna harmadik kaszálását, végzik a teendőket a gyümölcsösben és a szőlészet­ben' TÓTH ÁGNES ?íj

Next

/
Oldalképek
Tartalom