Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)
1983-08-01 / 179. szám, hétfő
Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HETFO 1983. augusztus 1. XXXVI. évfolyam 179. szám Ara 50 fillér HELSINKITŐL MADRIDIG Ma van nyolc éve annak, hogy Helsinkiben, a Finnlandia- palotában az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányát ellátták kézjegyükkel a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői. Történelmi jelentőségű ez a dokumentum, számos akkori értékelésben jellemezték úgy, hogy Európa történelmében egy korszakot zárt le és egy újat nyitott. Lezárta a második világháborút követő hidegháborús időszakot, és lefektette a különböző társadalmi rendszerű országok békés egüttműködésének alapelveit. A Záróokmányban Kelet és Nyugat országai azon elhatározásukat rögzítették, hogy békében, bizalmatlanság és háborús konfliktusok nélkül kívánnak élni. Helsinki szellemét jól érzékeltetik a dokumentumban megfogalmazott alapelvek is, melyek közül érdemes néhányat felsorolni. Ilyen a tartózkodás az erőszaktól, az erőszakkal való fenyegetéstől. Nem kell ahhoz külpolitikai szakértőnek lenni, hogy az embernek azonnal eszébe ne jusson a „korlátozott“ és a „tartós“ atomháború elmélete, az erőegyensúly megbontását célzó NATO-tervek, az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítése, az MX-program, az űrhadviseléssel kapcsolatos reagani koncepció. További alapelvek: a viták békés rendezése; a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; a belügyekbe való be nem avatkozás. E három kapcsán sok mindenre gondolhat az, aki figyelemmel kíséri a napi politikát. Az elsőről például a Közel- Kelet vagy Közép-Amerika, ahol az egyik aláíró imperialista nagyhatalom szítja a tüzet, s mindent megtesz azért, hogy a békés rendezésre ne kerülhessen sor. A másik alapelv megvalósításáról ugyan mi lehet a véleménye a palesztin, a salvadori vagy éppen a nicaraguai népnek. Igaz, ezek nem európai példák, de Európa békéje és biztonsága a világbéke szerves összetevője, más földrészek feszültségei az európai viszonyokra is hatással vannak, hiszen az érdekszférák, célok napjainkban sokkal bonyolultabbak, sokkal inkább fedik egymást, mintsem leszükíthetök lennének egy-egy területre. De éppen európai példát is említhetünk, elég, ha a lengyelellenes imperialista propagandakampányra, a lengyel nép belügyeibe való beavatkozásra gondolunk. Az olyan alapelvekről, mint amilyen a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése, vagy az államok közötti együttműködés, eszünkbe juthatnak a szovjetellenes amerikai gazdasági szankciók. E példákkal csupán azt akartuk érzékeltetni, hogy az eltelt nyolc év alatt számtalan támadás érte Helsinkit, szellemét megpróbálták sárba taposni, elveit kiforgatni, felnagyítani az egyiket, lekicsinyelni a másikat. Helsinki szelleme azonban él, kiállta az idő próbáját, mert szüksége van rá Európának, a világnak. S ezt nemcsak Keleten valljuk, hanem a Nyugaton is ez a véleménye a józanabb többségnek. S ez nem üres propagandaszólam, ez kölcsönös érdekünk. Bizonyítja ezt például az is, hogy a Szovjetunió a múlt évben tovább növelte árucsere-forgalmát a nyugat-európai országokkal. Korunk legégetőbb feladatát, a háborús veszély elhárítását, a nukleáris leszerelést szintén nem lehet csak az egyik fél érdeke, feladataként kezelni. Az emberiség jövőjéről van szó, amit mind többen és többen ismernek fel a világ minden országában. Ez bizonyítást nyert a helsinki Záróokmányt aláírt országok madridi találkozóján is, ahol eddig 34 állam - Málta kivételével - hajlandó aláírni a záródokumentumot. Mindezt több mint két és fél éves huzavona után érték el. Nem titok az sem, hogy Madridban, a siker érdekében a szocialista országok engedményeket tettek azzal a szándékkal, hogy így is hozzájáruljanak az enyhülés - sokan megpróbálták eltemetni - megőrzéséhez, a nemzetközi légkör javításához. A madridi megállapodások értelmében jövőre Stockholmban leszerelési konferenciát tartanak. Mi ezt csak üdvözölhetjük, mint minden olyan fórumot, amely előmozdítja a béke, a leszerelés ügyét. A nyugatiak közül sokan Stockholmtól várnak megoldást abban az esetben, ha a genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon ez év végéig nem születik eredmény és az USA megkezdi az új rakéták telepítését kontinensünkön. Európa számára azonban az lenne a létkérdés megoldása, ha Washington Genfben tanúsítana józanabb magatartást. Helsinkitől Madridig göröngyös volt tehát az út, s a nyugat Madridban is töbsször megpróbálta szocialistaellenes támadásaival felszámolni a finn főváros nevéhez fűződő eredményeket. A lényeg mégis az, ami bíztató: mégis sikerült valamilyen közös nevezőre jutni. Ezért nekünk Helsinkire nem úgy kell tekintenünk, mint egy lezárt ügyre, hanem mint egy folyamat kezdetére. Helsinkitől Madridig, és ennél is tovább kell lépni - előre. MALINÁK ISTVÁN A kereskedelmi dolgozók kezdeményezese (ČSTK) - Szlovákiában a kereskedelmi dolgozók az idén több mint 300 millió korona értékű felajánlásokat tettek. Többek között vállalták, hogy 119 millió koronával túlteljesítik a tervezett kiskereskedelmi forgalmat, és jelentősen csökkentik költségeiket. A felajánlások egy része az általuk nyújtott szolgáltatások javítására irányul. így például fokozni kívánják a vásárlók védelmét, hozzájárulnak saját munkahelyi körülményeik javításához. A bútorkereskedelem dolgozói például javítják szolgáltatásaikat, így az áru szállítását, a bútor szerelését és az üzletekben nyújtott tanácsadást. Az élelmiszer-kereskedelem dolgozói csökkentik az átmenetileg bezárt boltok számát, javítják ellenőrző tevékenységüket. A kelet-szlovákiai kerületben 6 százalékkal növelik az előre csomagolt hús mennyiségét, a nyugat-szlo- vákiai és a kelet-szlovákiai kerületben 10 új cukrászkészítményt és 10 új hidegkonyhai terméket készítenek. Az alistáli (Hroboňovo) szövetkezet az idén 570 hektáron termelt gabonát. A veszteségek csökkentése érdekében igyekeztek minél előbb befejezni az aratást. Képünkön: Johancsik Sándor és Füssy Gyula traktorosok, akik naponta 10-12 hektáron végzik el a szántást. (Blažej Palkovič felvétele - ČSTK) Gustáv Husák hazaérkezett a Szovjetunióból (ČSTK) - Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a CSSZSZK elnöke, tegnap a Szovjetunióból hazaérkezett. A Szovjetunióban az SZKP KB meghívására szabadságát töltötte. Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök üdvözlő táviratot küldött Pierre Aubertnek, a Svájci Államszövetség elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Használjuk ki jobban az öntözőberendezéseket (ČSTK) - A nyugat-szlovákiai kerületben már befejeződött a gabona aratása, de a többi kerületben még folyik a kalászosok betakarítása. Előreláthatóan néhány napon belül Szlovákia egész területén befejezik a legfontosabb nyári mezőgazdasági munkákat. A csapadékhiány meggyorsította az aratást, viszont csökkentette a hozamokat. A szárazság és a kánikula következtében gyakorlatilag Szlovákia egész területén egyszerre ért be a gabona, a hozamok főleg Nyugat-Szlovákia járásaiban voltak alacsonyabbak a vártnál. A betakarítás utáni munkák az idén gyorsabb ütemben folynak, mint tavaly. A napokban továbbra is szorgalmasan öntözik főleg a kukoricát, a cukorrépát, az évelő takarmányokat és a zöldséget is. Ezen a téren a legjobb eredményeket a nyugat-szlovákiai mező- gazdasági dolgozók érik el. A másik két kerületben az öntözés heti tervét 50 százalékra sem teljesítették, a kelet-szlovákiaiban még kedvezőtlenebb a helyzet. Becsületes helytállással Nehéz körülmények között dolgoznak a nagykürtösi (Veľký Krtiš) bányászok (Tudósítónktól) - Népgazdaságunk termelőágazataiban az egyre igényesebb feladatok teljesítése elképzelhetetlen az energiafogyasztás arányos növelése nélkül. Mivel jelenleg még a hőerőművek szolgáltatják a gyárak és az üzemek gépi berendezéseit hajtó villanyáram legnagyobb részét, évről évre nagyobbak az elvárások a bányászteljesítményekkel szemben is. A nagykürtösi Dolina Bánya tárnáiban az idén 990 000 tonna barnaszén kitermelését irányozza elő a terv. Az utóbbi időben fokozatosan rosszabbodó geológiai feltételek között dolgozó bányászok már ezzel a mennyiséggel is csúcsfeladatot teljesítenének, de a szocialista munkaverseny keretében még 10 000 tonna többletfejtésre tettek felajánlást. így a bánya történetében először várható, hogy egy év alatt egymillió tonna szén kerül ki a föld mélyéből. Ebből eddig már csaknem 595 000 tonnát hoztak fel a csillék.- Az első félév feladatai után becsülettel teljesítettük és valamivel túlszárnyaltuk a júliusi tervet is - tájékoztatott tegnap délután Stanislav Ružička mérnök, a Dolina Bánya termelési diszpécsere. Az elmúlt hónapban 78 000 tonna szenet vártak tőlünk a megrendelők. Mivel nálunk szintén a nyári hetekre esik a szabadságolások ideje, kisebb létszámmal, de a szokásosnál nagyobb igyekezettel kellett dolgoznunk. A hétvégi pihenőnapokon sem maradt üres a bánya. A legutóbbi szombaton 222-en szálltak le a föld alá és a kitűzött 1130 helyett 1345 tonnás teljesítményt írhattunk be a fejtési naplóba. 365 tonnára növekedett júliusban a többletként termelt szénmennyiség. Vasárnap 40 dolgozónk ereszkedett le a tárnákba, hogy elvégezzék a gépi berendezéseken a szükséges rendszeres karbantartási és javítási teendőket, valamint előkészítsék a jövő heti fejtést. A felszínen a kibányászott szén vagonokba rakása volt a legfontosabb. Sajnos, a vasutasok ezúttal kevés jármüvet bocsátottak a rendelke(Folytatás a 2. oldalon) Válaszolnunk kell a fokozott nukleáris fenyegetésre USZTYINOV MARSALL INTERJÚJA A TASZSZ-NAK (ČSTK) - A TASZSZ szovjet hírügynökség szombaton hozta nyilvánosságra Dmitrij Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter válaszait a hírügynökség tudósítójának kérdéseire. KÉRDÉS: A NATO-országok, mindenekelőtt az USA állami vezetői az terjesztik, hogy a Szovjetunió tovább fokozza katonai erejét, amely messze meghaladja védelmi szükségleteit. Igaz ez? VÁLASZ: A Szovjetunió és szövetségesei a Varsói Szerződés tagállamainak védelme elengedhetetlen szintjén tartják védelmi potenciáljukat. Katonapolitikánk lényege a hatékony védelem és nem több. A Szovjetunió sosem volt a lázas fegyverkezés kezdeményezője és a jövőben sem kíván az lenni. Ha összehasonlítjuk az USA katonai potenciálját a Szovjetunió védelmi potenciáljával, hozzávetőleg egyensúlyban vannak. A mi katonai erőnk nem nagyobb, mint az amerikai. A Nyugat és a Kelet katonai erői között is fennáll a hozzávetőleges egyensúly. Ez reális valóság, amit elismert három korábbi amerikai elnök, Nixon, Ford és Carter is. Reagan elnök azonban - s az utóbbi időben vele együtt más nyugati vezetők is - sokat és terjedelmesen beszél a Szovjetunió „túlfegyverkezéséról“. Valójában azonban az Egyesült Államok egészen a hetvenes évek elejéig fölényben volt a stratégiai nukleáris fegyverek tekintetében. Vannak olyan területek, ahol még ma is fölényben van. A szovjet katonai fölényről és a Szovjetunió túlzott fegyverkezéséről szóló mese rosszhiszemű hazugság. Ha már túlzott fegyverkezésről beszélünk, épp az az ország törekszik erre, amely más államok területén több mint 1500 katonai támaszpontot és létesítményt épített fel. Az az ország, amely a szüntelenül készültségben levő fegyveres erők nagy egységeit hozta létre, a nukleáris fegyverek korlátozása és csökkentése helyett rendkívüli mértékben és szükségleteit meghaladóan növeli stratégiai támadó erejét, közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába, ami által az első nukleáris csapás mérésére alkalmas potenciált hoz létre. Behatol a világűrbe, hogy lézer- és sugárfegyvereivel célba vegye a világot, jelenleg billió dollárokat költ a katonai előkészületekre, s elutasít minden javaslatot a nemzetközi helyzet normalizálására. Ez az ország az Egyesült Államok. KÉRDÉS: Az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalásokkal összefüggésben a Nyugat továbbra is azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy álláspontja nem konstruktív, s nem mutat kompromisszumkészséget és állítólag egyoldalú előnyökre törekszik. Sőt, azt is állítják, hogy a Szovjetuniónak „monopóliuma“ van a közepes hatótávolságú rakétákra. Megalapozottak ezek az állítások? VÁLASZ: Ezek az állítások nélkülöznek minden alapot. Általában a tárgyalásokon mindegyik fél a maga számára akar kedvezőbb feltételeket. Amennyiben azonban a tárgyalások témáját az államok (Folytatás a 2. oldalon)
