Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-09 / 160. szám, szombat

ÚJ szú 5 1983. VII. 9. a céi; a vásárlók elégedettsége Szép, de nehéz pálya a kereskedelmi dolgozóké Közérzetünket jelentősen befolyásolja, ha elégedetten távozhatunk az üzletekből. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy ebben milyen nagy részük van a kereskedelmi dolgozóknak, akik szaktudásukat kamatoz­tatva állnak a vásárlók rendelkezésére. Az élelmiszerüzletekben mindezt fokozottabban érzékeljük, hiszen vitathatatlanul azokban fordulunk meg a leggyakrabban. Mit tesz a Zdroj tröszt, melynek több mint 30 ezer dolgozója van, azért, hogy élelmiszerboltjainkban szüntelenül javuljon a kiszolgálás, hogy a vevők mindinkább érezzék: nem mindegy a keres­kedelmi dolgozóknak, milyen elégedetten távoznak az üzletből. Erről beszélgettünk a tröszt vezérigazgatóságán. Elmélet és gyakorlat ZÁRÓBESZÉLGETÉS UTÁN MEGSZERETTETNI A SZAKMÁT- Trösztünkben nagy gondot fordítunk az utánpótlás színvona­las nevelésére. Ebben látjuk ke­reskedelmünk fejlesztésének alapvető feltételét - mondotta Ru­dolf Tomka, a Zdroj-vezérigazga- tóság szakemberképzést irányító önálló osztályának vezetője. - A 4700 szakmunkásunk nevelé­se évente átlagosan 22 millió ko­ronába, az oktatási intézmények fenntartása pedig további 5 millió koronába kerül. Indokolt a nagy ráfordítás, hi­szen a kereskedelmi dolgozóink­kal szemben támasztott igényeink is egyre nőnek. Joggal várja el például nemcsak a tröszt, hanem mi, vásárlók is, hogy az önkiszol­gáló élelmiszerüzletekben ne csak felügyeljenek, hanem kínálják is. az árut, segítsenek a választás­ban, hívják fel a vevők figyelmét az új termékekre, akár szóban, akár úgy, hogy ötletes reklámsar­kot, kirakatrészt készítenek e cél­lal. Azt is tudniuk kell, mivel lehet az esetleg hiányzó árufajtát he­lyettesíteni, pótolni. Természete­sen mindehhez alapos áruismeret s jó kereskedő érzék is szük­séges. Ez utóbbi megállapítást dr. Má­ria Rendošová, vezérigazgató-he­lyettes az alábbiakkal bővítette ki:- Szaktanintézeteinkben az el­ső évfolyamban végzett felméré­seink nem sok jóval kecsegtetnek. Ezt a szakmát tanulóink nagy ré­sze kényszerből, jobb híján, mert máshová nem jutottak be, válasz­totta. Szerencsére a három év alatt sikerül többségükkel meg­szerettetni a szakmát. TÚLSÚLYBAN A NŐK Élelmiszerüzleteinkben nem mondható könnyűnek a munka. A korai nyitás, a késői zárás, a sok helyen megoldatlan árumozgatás, az emelgetés, a viszonylag nagy anyagi felelősség nem kimondot­tan nőknek való, akik a családban A több ezer hektárnyi szántóval, jelentős kiterjedésű zöldségkerté­szettel és gyümölcsössel, nagy­számú állatállománnyal rendelke­ző mezőgazdasági üzemben sok száz dolgozó gondos és igyekvő munkája nyomán születnek a si­kerek. A közös igyekezetnek azonban csak akkor van eredmé­nye, ha mindenki egyénileg is tu­datosítja felelősségét, s ezt tartva szem előtt a lehető legjobban igyekszik elvégezni a rábízott munkát. Úgy, ahogy azt teszi Ta­kács Ottó, a Szőgyéni (Svodín) Egységes Földművesszövetkezet huszonkilenc éves traktorosa. Ez év elejétől párttagjelölt, s beszél­getésünkre is a jelöltek ötnapos tanfolyamán, két előadás közötti szünet adott lehetőséget.- Takarmánybekészítő vagyok - kezdte -, s bár munkám csak mákszemnyi abból, ami a földmű- vesszövetkezet egészében folyik, mégis úgy gondolom, hogy jelen­tősége van annak, ha feladataimat jól, pontosan végzem el. Valahol hiányozna, ha a pótkocsin nem lennének magasított oldalak és a szecska egy része a földre hulla­na. Ha ülök a kormánykerék mel­lett, megyek a határba, vagy jövök onnan, erre is gondolok. Ugyanígy odafigyelek arra, hogy az egyes istállókba annyi takarmányt vi­gyek, amennyire ott valóban szük­ség van. Ha kevesebb lenne a mennyiség, az állatok sínylenék meg, de feleslegesen sokat sem szabad lerakni, hiszen az már pa­zarlás lenne és a zsebünk látná kárát. Hasonlóan tudatosítja egyéni felelősségét, ha a traktorról van is a gondok megoldásának nagy részét magukra vállalják. S mégis. Kereskedelmünk elnőiesedett. Évente a szakmunkásoknak körül­belül 11 százalékát teszik ki a fiúk, ami kevesebb, mint amennyi férfi eladó évente nyugdíjba megy.- Üzleteinkben érezzük a férfi munkaerő hiányát - folytatta az igazgatóhelyettes. - A szakmun­kásbizonyítvány megszerzése után hat-hét évig a nők nem igen vállalják el nagyobb kollektívák vezetését, s ez érthető is. Ebben az időszakban gyermekeik neve­lése az elsőrendű feladatuk. A trösztön belül nem okoz prob­lémát a terhes nők áthelyezése könnyebb munkára s a kisgyerme­kes anyák munkaidejét is igyekez­nek úgy módosítani, hogy az meg­feleljen a dolgozóknak és az üzemnek egyaránt. Ha már a nők kerültek szóba, Rudolf Tomka megjegyezte:- Évente 4000 nő van trösz­tünkben szülési, illetve gyermek­gondozási szabadságon. Okét ter­mészetesen pótolnunk kell, akár áthelyezésekkel is, de a nagyobb kollektívákban a szocialista mun­kabrigádok tagjai mindig vállalják a többletmunkát. Ha például egy 12 tagú kollektívából egy nő sza­badságra megy, a tervteljesítés, a kiszolgálás nem változhat meg. Ezért a helytállásért nagy megbe­csülést érdemelnek lányaink, asz- szonyaink. SEGÍTSÉGNYÚJTÁS = STABILIZÁCIÓ A szociális program alapján igyekeznek a nők munkakörülmé­nyeit javítani. Ma már alig akad üzlet, ahol nincs meg legalább a legalapvetőbb higiéniai beren­dezés. Az étkeztetést, ahol azt a körülmények lehetővé teszik, megszervezték. S hogy az üzemi étkezdékben kosztolók arányszá­ma még mindig nem érte el a kí­vánt szintet, ezt az is befolyásolja, hogy a műszakokra dolgozók nem igénylik a meleg ételt, az élelmi­szer-, a hentes- és a csemege szó. Már tizenhat éves, kifutott masina, de azért még szolgál, sőt az üzemanyagnormába is belefér vele. Tény, hogy fokozott karban­tartást igényel, hiszen néhány el­használódott alkatrészét maguk­nak kellett elkészíteni, illetve meg­felelő átalakítás után más gépbe valót szereltek bele. Mindez több­letmunka, de vállalja, mert úgy kívánja a közös érdeke. Akkor is ez ösztönzi, amikor csúcsmunkák idején megkérik, hogy rendes munkája mellett segítsen a ba­rack-, vagy szőlószüretben, eset­leg nyergeljen át egy erősebb ma­sinára, mert kollégája megbetege­dett és a szántás nem várhat. Érdekelt miként, hogyan alakul­tak ki e gondolatok, felismerések, s nem meglepő, hogy jelentős szerepet játszottak benne a mun­katársak, de az ismerősök és a ro­konok is.- Körülöttem sok igyekvő em­bert láttam. Elsősorban őket kö­vettem, elutasítva azokat, akik mindig a munka könnyebbik végét igyekeztek megfogni. Sokat tanul­tam volt osztálytársamtól és bará­tomtól. Három évig dolgoztunk együtt, ő már akkor párttag volt. Ugyanígy apósom, - aki régi párt­tag - is hatott rám, s természete­sen sokat beszéltünk s beszélge­tünk a pártfeladatokról, munkáról feleségemmel, aki a földmüvesz- szövetkezet csibekeltetőjében dolgozik és ugyancsak tagja a pártnak.- Munkafeladatok, amint emlí­tette kis háztáji, kert és szőlő, család, s mindkettőjüknek pártfe­ladatok, gyűlések. Most például itt, a járási székhelyen ötnapos tanfo­üzletekben pedig van lehetőség az étkezésre. Nem kis büszkeséggel és meg­elégedéssel mondta Mária Ren­došová:- Tavaly a tervezett 87 lakás helyett 111 lakást kaptak dolgozó­ink. Lehet, hogy elvétve akad egy- egy elintézetlen bölcsődei, vagy óvodai kérvény, de trösztünkön belül az idén már megoldottnak tekintjük ezt a kérdést. Több mint nyolcszáz gyermeket tudunk elhe­lyezni a saját és a társított eszkö­zökkel létesített gyermekintézmé­nyekben, az idén a helyek száma további százzal növekszik. Na­gyon jó az együttműködésünk a nemzeti bizottságokkal, s ennek is köszönhető, hogy szinte vala­mennyi anyuka munkába léphet a gyermekgondozási szabadság letelte után. A VÁSÁRLÓK ÉRDEKÉBEN- Visszatérve még dolgozóink szakképzettségének kérdéséhez- vette át a szót az osztályvezető- megjegyezhetjük, hogy Szlová­kiában 300 oktató foglalkozik szaktanintézeteinkben és a gya­korló központokban növendéke­inkkel. Az idén 1256-an kapnak szakmunkásbizonyítványt s rajtuk kívül 435 felnőtt, akiket szakkép­zettség nélkül vettünk fel. Három­éves munkaviszony után lehető­vé tettük számukra, hogy szak­munkásbizonyítványt szerez­zenek.- Nem elégedhetünk meg csu­pán a szakmunkásképzés színvo­nalának emelésével - folytatta Mária Rendošová. - Ősztől har­minckét másodikosunk és har­minchárom elsősünk lesz az érett­ségivel végződő osztályokban. Azt szeretnénk elérni, hogy az üzlet­vezetőknek érettségijük legyen. A főiskolán továbbtanulókat is támogatják: húszán kapnak a Zdrojtól vállalati ösztöndíjat. Évente közel ötven végzőst he­lyeznek el - és szigorúan betart­ják azt az elvet, hogy a nyugdíjba vonulók helyére csak szakképzett munkaerőt vesznek fel.- Célunk az, hogy a vevők vé­delme, az árusítás etikája, kultu­ráltsága javuljon, a vásárlók- és az eladók között egyre jobb legyen a kapcsolat. Ezért fordítunk foko­zott figyelmet dolgozóink nevelé­sére - modnotta búcsúzóul Mária Rendošová. DEÁK TERÉZ lyam. Hogyan fér bele mindez a napi programjába? - kérdeztem.- Hát sokszor bonyolultan - kezdte mély lélegzetvétellel -, de azért összehangolható a sok feladat. A munkát el kell végezni, a családdal kapcsolatos dolgokat sem szabad elhanyagolni, a gyű­lésekről tanfolyamokról pedig nem érdemes elmaradni, hiszen eze­ken sok olyan dolgot tud meg az ember, amelyek hasznára válnak. Tény például, hogy öt napot töltök el az iskolapadban, de mindaz, amit itt hallok akár a világtörténe­lem jelentős eseményeiről, a mar­xizmusról vagy a nemzetközi munkásmozgalomról, fegyverke­zésről és béketörekvésekről, so­kat segít nekem. Tájékozottabb vagyok a világ dolgaiban, s ezáltal jobban tudatosítom egyéni- s munkafeladataimat. Sót még az előadások közötti szünetek is hasznosak. Lehetőséget adnak, hogy megismerjük egymást, el­mondjuk gondolatainkat, nézete­inket, s ezekből is sok tapasztala­tot meríthet az ember. Meggyőződése, hogy minderre a korábbiaknál is nagyobb szük­sége van. Most, hogy párttagjelölt, kollégái, ismerősei minden bi­zonnyal még kritikusabb szemmel nézik munkáját, figyelik életét, tet­teit. És ő bizonyítani akar. Fegyel­mezetten és jól dolgozni, kifogás­talan minőségű munkát végezve. A tagjelöltségi időszak ugyanis az ember jellemének igényes meg­méretése, s kellemetlen, ha vala­kiről csak egyetlenegyszer is el­mondhatják, hogy a létszámsza­porításon túl semmi értéke sincs a munkájának. EGRI FERENC VÉGET ÉRT az 1982-1983. évi pártoktatás. A pártbizottságoknak most az a feladatuk, hogy értékel­jék az oktatás lefolyását, az elő­adókat és a hallgatókat egyaránt; s a tapasztalatokat leszűrve kezd­jenek hozzá az új oktatási év elő­készítéséhez. Jány Jánossal, a Vágmenti Gépgyár gútai (Kolá­rovo) üzeme pártalapszervezeté- nek elnökével és Vajlik Imrével, az alapszervezet alelnökével nem sokkal a pártoktatási év végén rendezett záróbeszélgetés után találkoztam. így saját észrevétele­iken kívül arról is tájékoztatni tud­tak, amit a beszélgetésen az okta­tás résztvevőitől hallottak. Minde­nekelőtt azt kérdeztem, milyen té­mával foglalkoztak, s kik vettek részt az oktatáson. Elmondták, hogy ,,A fejlett szo­cialista társadalom időszerű fel­adatai - a népgazdaság magas effektivitásának stratégiai vonala“ című témakört vették át, azaz a következő esztendőkben is ez­zel a kérdéssel fognak foglalkozni, hiszen az oktatás programja négy évre szól. Az előadásokat beszél­getés, vita követte. Szlovák és magyar nyelvű kört egyaránt létre­hoztak. Az előbbinek 27, az utób­binak 30 résztvevője volt. Besorol­tak a pártbizottságba 12 pártonkí- vülit is - például mestereket, a mi­nőségellenőrzési osztály vezető­jét, tömegszervezetek elnökeit és vezetőségi tagjait. A 93 tagú párt­ái apszervezetból 15 tagjelölt a já­rási pártbizottság által szervezett oktatásra, 12 új tag pedig a városi pártbizottság szervezte előadá­sokra járt. További 11 tagjuk a já­rási pártbizottság politikai nevelés háza által szervezett különböző egyéves gazdasági-politikai sze­mináriumon vett részt. Az esti egyetemet az alapszervezetnek két tagja látogatta. Egyikük - For­ró Szerén - el is végezte. Még­hozzá kitüntetéssel. A záróünnep­ségen a pártbizottság képviselői is megjelentek, hogy gratuláljanak neki. Itt jegyezzük meg, hogy az alapszervezetnek már 13 tagja el­végezte az esti egyetemet, s szeptember elsejétől négyen fogják végezni. SZÁMOS PÁRTSZERVEZET­BEN, különösen a termelésben tevékenykedő szervezetekben, azaz ahol több műszakos a terme­lés, nagy gondot okoz a hiányzás. A gútai üzemben az előadásokon a megjelentek aránya 85-88 szá­zalékos volt. Ezzel kapcsolatban Jány elvtárs megjegyezte:- Aki nem tudott eljönni a szlo­vák előadásra, három nappal ké­sőbb behozta a mulasztást: részt vehetett a magyar előadáson. A magyar körben ugyanis rend­szerint 2-3 nappal később tartot­ták az előadásokat. Ezek mindig délután fél háromkor kezdődtek, vagyis múszakváltáskor. Ezt tart­juk a legmegfelelőbb kezdési idő­pontnak, mivel az első műszakban többen dolgoznak.- Az időpontok helyes megvá­lasztása egymagában még nyil­ván nem elég ahhoz, hogy a lehe­tő legkevesebben hiányozzanak - mondom. Vajlik elvtárs is így vélekedik:- Ha valaki kétszer hiányzott, meghívtuk a pártbizottságra, s el­beszélgettünk vele. Mindenkivel tudattuk, hogy három igazolatlan hiányzásért pártfegyelmi jár. Erre azonban nem került sor, hiszen önkritikát gyakoroltak a megbírál­tak, s többször nem hiányoztak. Hozzájárul a megjelenési arány javításához az is, hogy legalább két nappal a pártoktatás megtartá­sa előtt minden hallgató a körve­zetőtől személyesen kapja meg az írásbeli meghívót. Ezenkívül a pártoktatás tervét is mindenki írásban átveszi. Minden termé­szetesen mit sem érne, ha a kör­vezetők - Varga Ernő és Szőcs János - nem végeznének jó mun­kát, s ha az előadók nem készül­nének föl alaposan, illetve az elő­adások és a viták nem volnának eléggé érdekesek. Ám az előadá­sok, például, amelyeket Štefan Manóik mérnök tartott, igen színe­sek és tanulságosak voltak. Eb­ben nyilván szerepe volt a témá­nak is: A tudományos-műszaki haladás döntő szerepe a népgaz­daság intenzifikálásában.- Ez a téma éppen november­ben volt programon - magyarázza a pártelnök -, amikor az innováció előtt álltunk. Teljesen új terméket kezdtünk gyártani: az M-210-es motorkerékpárt. A régi típusból (augusztusig) már csak 8000-et gyártunk le, hogy eleget tegyünk magyarországi megrendelőink­nek. Az új típust Belgium, Görög­ország, Franciaország és Auszt­ria részére fogjuk gyártani. Az M-210-es gyártmányunk nemrég Brnóban aranyérmet nyert. A mi­nőséget azonban ennek ellenére tovább akarjuk javítani. JÁNY ÉS VAJUK ELVTÁRS maga is előadó. Meg is kérem őket, beszéljenek előadói tapasz­talataikról, módszereikről.- Iparkodom előre megtudni, kik lesznek jelen az előadásomon - mondja Jány János. - A jó felkészülést természetes követel­ménynek tartom. Az írásbeli felké­szülést is. Továbbá azt, hogy helyi példákat is tudjak említeni. Amikor tehát a párt megalakulásáról tar­tok előadást, azt is elmondom, az itteni pártszervezet mikor és ho­gyan jött létre. Konkrét neveket is említek. Ezt a témát, a párt törté­netét, keletkezésétől a bolsevizá- lódásig, a fiatal kommunistáknak adták elő a városi pártbizottság szervezésében. A mi üzemi párt- alapszervezetünk előadói ugyanis (heten) a városi pártbizottságnak is rendelkezésére álltak. Itt az üzemben a járási és a kerületi pártkonferencia határozatairól számoltam be. Vajlik elvtárs arról beszél, hogy a pártoktatáson milyen fontos rá­mutatni arra, hogyan érvényesít­hetők helyi viszonylatban, az üzemben a Központi Bizottság ha­tározatai. Az oktatás résztvevői a vitában például rámutatnak arra, hogy a mennyiségi tervteljesítés nem mehet a minőségi követelmé­nyek teljesítésének rovására. Helytelen például, ha valamit föl­szerelnek csak azért, hogy a ter­vet teljesítsék, utána pedig a már kész terméket meg kell javítani. Ez növeli a költségeket. Az új termék gyártásával kapcsolatban nehéz­ségek merülnek fel a kooperáci­ós kapcsolatokban, bár a szállítók részéről mindig megvan az igye­kezet. Sok hasznos észrevétel hang­zott el a pártoktatás végén rende­zett záróbeszélgetésen is. Például az, hogy a kollektív bérezéshez meg kell teremteni a megfelelő feltételeket. A szaratovi mozgalom bevezetéséhez az emberek öntu­datossága elengedhetetlen. Tóth László minőségi ellenőr szerint az emberek öntudata nem minden kollektívában érett meg a módszer alkalmazására. Itt főleg egyesek­ről van szó. Michal Kočiský java­solta a brigádrendszerű munka- szervezésének és javadalmazá­sának bevezetését a lakkozók és a szerelőszalagon dolgozók kol­lektívájában. Németh Lajos üzemgazdász is a kollektív jutal­mazásról fejtette ki véleményét a záróbeszélgetésen. A beszélge­tés, melyen az oktatás résztvevői mind jelen voltak, úgy ment végbe, hogy a kör vezetője fölidézte, mi­lyen előadások hangzottak el, mi­lyen témákat vettek át. Ezután a jelenlevők hozzászóltak az át­vett témakörhöz. A záróbeszélge­tés azt is megmutatta, hogy a párt­oktatás résztvevői rendszeresen olvassák a napi sajtót és tájéko­zottak az időszerű bel- és külpoliti­kai kérdésekben. A hírközlő esz­közökről elmondták, hogy olykor nem elég rugalmasan reagálnak az eseményekre. A járási pártbi­zottság politikai háza által szerve­zett oktatásra járó párttagjelöltek természetesen ott adnak számot tudásukról, írásbeli feladatokat is kapnak. A PÁRTOKTATÁS MENETÉ­RŐL Vajlik elvtárs minden hónap­ban tájékoztatta a pártbizottságot, amely az oktatás végső értékelé­sét júliusra tűzte napirendre. Utá­na, természetesen, a tagságot is tájékoztatják az értékelésről, amely kiterjed az oktatás résztve­vőinek megjelenésére, bekapcso­lódására a vitákba; az előadók és a körvezetők munkájára egyaránt. A következő pártoktatási évben a most szerzett tapasztalatokat hasznosítani fogják. FÜLÖP IMRE FELELŐSSÉGTUDAT A KORMÁNYKERÉK MELLETT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom