Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-07 / 158. szám, csütörtök

Indokolt a magas óraszám A matematikaoktatás új koncepciója és tartalma a szakmunkásképző intézetekben Janiga József: Nyárfák Eredményes oktató-nevelő munka LÁTOGATÁS EGY KISISKOLÁBAN A szakmunkásképző intézetek 1973-ban megkezdett tartalmi és szervezeti átépítésének részeként sor került a matematikatanítás tar­talmának korszerűsítésére is. En­nek utolsó és egyben igen fontos állomása a tantervek és tanköny­vek készítése; ezeket az 1984/85- ös iskolai évtől fokozatosan veze­tik be. Mint ismeretes, ekkor kerül­nek a szakmunkásképző intéze­tekbe és a többi középiskolába azok az alapiskolai tanulók, akik az új irányelveknek megfelelően tanulták az alapiskolában a mate­matikát. A szakmunkásképző intézetek új matematikatanítási koncepciója figyelembe veszi: a szakmunkás­fiatalok matematikai képzettségé­vel szemben támasztott maga­sabb igényeket, amelyek a napja­inkban végbemenő tudományos­technikai forradalom idején vég­zendő munka tartalmából és jelle­géből adódnak; a matematika új koncepció szerinti tanítását az alapiskolában; a középiskolai ma­tematikatanítás jelenlegi fejlődési irányát; a matematikai műveltség nyitottságának és demokratikus voltának szükségességét, ami el­sősorban abban nyilvánul meg, hogy e középiskolák tanulói előtt nyitva az út az érettségi megszer­zéséhez a dolgozók középiskolá­ján keresztül és az érettségi révén a főiskolákra. A matematika a szakmunkás­képző intézetekben általános mű­veltséget nyújtó tantárgy. E funkció­ján kívül a szaktárgyak elsajátítá­sának az előkészítését is hivatott szolgálni. Azokban a szakmun­kásképző intézetekben, amelyek­ben a képzési idő két, illetve há­rom évig tart, a heti matematikai óraszám megegyezik, éspedig az 1. osztályban heti 4 óra, a máso­dikban pedig heti 2 óra. A 3. osz­tály heti óraszáma ugyancsak 2 óra. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a hároméves tanulmányi ide­jű szakmunkásképző intézetekben választható tantárgyként szerepel a matematika (matematikai gya­korlat néven) heti 2 órában, nyil­vánvalóvá válik, hogy a tanulók olyan középfokú matematikai mű­veltségre tesznek szert, amelynek segítségével szakmunkásbeosz­tásuk feladatait meg tudják oldani. Itt kell megemlítenem, a szülők és részben a pedagógusok között is sajnos ma még elég elterjedt az a szemlélet, hogy a szakmunkás­képző intézetben matematikából bukdácsoló tanulónak is végeznie kell. Az új oktatási törvény szerint valóban végeznie kell, de hovato­vább, az igényesebb szakmákba (hároméves tanulmányi idejű) ezeket a tanulókat nem veszik fel, vagy ha igen, nem biztos, hogy végeznek is. A szülőknek is tuda­tosítaniuk kell, hogy nagy hibát követnek el, ha gyermekük tanul­mányi eredménye iránt megszűn­nek érdeklődni, ugyanis ha példá­ul a 7. osztályban kiderül, hogy a gyermek előmenetele miatt érettségivel végződő középiskolá­ba nem mehet, szorgalmas mun­kával, közepes eredménnyel még van esélye, hogy esti tagozaton a két- vagy hároméves szakmun­kásképző intézet sikeres elvégzé­se után érettségi vizsgát tegyen a dolgozók középiskolájában. Nem késő tehát, ha gyermekünk akár a 7. vagy 8. osztályban, ne­tán a szakmunkásképző intézet­ben fog hozzá biztatásunkra a ma­tematika komolyabb tanulmányo­zásához. A kétéves és hároméves tanul­mányi idejű szakmunkásképző in­tézetek első két évében a tana­nyag megközelítőleg megegyezik. Valamennyi témakör tulajdonkép­pen már az alapiskolában is sze­repelt. Ezért ebben az iskolatípus­ban az alapiskolai tananyag elmé­lyítésére, begyakorlására és főleg gyakorlati alkalmazására helyez­ték a hangsúlyt. Ezenkívül egyes osztályokban a tananyagnak 8-10 százalékát nem határozták meg, az órákon a pedagógus olyan tan­anyaggal foglalkozhat, amely az adott szakma elsajátításához szükséges. Az egyes tematikus egységek óraszámának a megha­tározása is csak megközelítő. Ha a pedagógus szükségét látja és a tanulók elsajátítandó szakmája megköveteli, változtathat a temati­kus egységek óraszámán, sőt, a tematikus egységek sorrendjét is felcserélheti, ügyelnie kell azon­ban arra, hogy a tananyag logikai felépítését ne bontsa meg. A pe­dagógusnak adott ilyen fokú sza­badság elsősorban azt célozza, hogy elmélyüljön a matematika és Ma kezdődik és július 21 -ig tart a XIII. moszkvai nemzetközi film- fesztivál, melyet a korábbi évekhez hasonlóan az idén is A filmművé­szet humanizmusáért, a békéért, a népek barátságáért jelszó jegyé­ben rendeznek meg. Ez azt jelenti, hogy a seregszemle azoknak a filmművészeti szakembereknek, alkotó művészeknek a találkozója lesz, akik hiszik: a művészet hoz­zájárulhat a békés és boldog éle­tért folyó harchoz. A résztvevők célja tehát most is az, hogy a fesz­tivál sajátos eszközeivel mozdít­sák elő a népek barátságát, a bé­ke ügyét. A kéthetes eseménysorozaton több mint száz ország képviselteti magát. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államok ezúttal hivatalos delegációt küld a szovjet főváros­ba, holott évek óta már csak ver­senyen kívül vett részt e nagysza­bású seregszemlén. S hosszú évek után ismét érkeznek vendé­gek a Kínai Népköztársaságból is. A program súlyponti része a ver­senyfilmek vetítése. Ebben az év­ben is három kategóriában lesz verseny: játék-, rövid-, és gyer­mekfilmek versengenek, s a hiva­talos vetélkedőn kívül tájékoztató vetítéseket és szakmai bemutató­kat is tartanak. Versenyen kívül láthatják az érdeklődők a többszö­a szaktárgyak közti kapcsolat, s a matematika az általános mű­veltséget betöltő szerepe mellett egyre jobban segítse a szakmai képzést is. Az 1. osztály első témakörének (a halmazokról és számkörökrói szerzett ismeretek elmélyítése) kettős célja van. Egyrészt, hogy elmélyítse a tanulók számhalma zokkal és számtani műveletekkel kapcsolatos ismereteit, másrészt a pedagógusnak a különböző fel­készültségű tanulók tudását itt kell felmérnie, és egy szintre hoznia, hogy a következő fejezetek elsajá­títására alkalmassá tegye őket. Az első évfolyamban még a követke­ző témakörök szerepelnek Hatvá­nyok és gyökök (19 óra), planimet- ria (32 óra), kifejezések (20 óra), egyenletek és egyenlőtlenségek (20 óra), specifikus tananyag (vá­lasztható - 9 óra). A 2. osztályban a függvények, egyenletek és egyenlőtlenségek, sztereometria és specifikus tananyag az, ame­lyet a tanulóknak el kell sajátítani­uk. A kétéves tanulmányi szakon a tanév végén átfogó ismétlés is szerepel. A 3. évfolyamban az exponenciális és logaritmus függ­vények, goniometrikus függvé­nyek, valamint háromszög-geo- metria szerepel. Specifikus anyag ebben az osztályban is helyet kap, mint átfogó, a három évet záró ismétlés. Amint az egyes osztályok óra­számából kitűnik, a tananyag túl­nyomó többsége az 1. és 2. osz­tályban oszlik meg. Ez nem vélet­len, hiszen a tízéves tankötele­zettség idején (azaz a középiskola első két évében) az összes típusú középiskolában olyan tudásszintet kell elérni, amelyet a társadalom tízévi tanulás után joggal elvár a diáktól. Napjainkban még sok vita folyik arról, hogy az általános műveltsé­gű tantárgyak aránya indokolatla­nul magas a szaktárgyakhoz ké­pest. Természetes, hogy a szak­munkásképző iskola tanulójának elsősorban a szakmai teendőket kell elsajátítania és magas szinten végeznie, de ne felejtsük el, hogy a szakmák jellege igen gyorsan változik, új technika, technológia cseréli fel egymást, néha évtize­denként kétszer is. Ezekhez a vál­tozásokhoz csak művelt szakmun­kás lesz képes rugalmasan alkal­mazkodni. Ezzel is magyarázható a közművelődési tárgyaik, köztük a matematika tanításának indo­koltsága, a látszólag magas óra­számban. Dr. BÁLINT LAJOS, kandidátus rös Oscar-díjas Gandhit. A retros­pektív vetítéseken számos világ­hírű rendező, így például Fellini, Radzs Kapur alkotásait mutatják be. A világ minden részéből érke­ző több száz filmszakember előtt kétszáz filmet vetítenek. Hazánk filmműveszetét a játék­filmek versenyében a Betonon le­geltetett lovak című szlovák film képviseli, melyet Milka Ztmkova elbeszélései alapján Štefan Uher rendezett. Csehszlovákia egyéb­ként mindhárom kategóriában be­nevezett. A gyermek- és ifjúsági filmek vetélkedőjén a Kis nagy hokijátékos című alkotással (Josef Pinkává munkája) veszünk részt, a rövidfilmek kategóriájában öt mű­vel képviseltetjük magunkat. Ver­senyen kívül a nézők megtekinthe­tik az Utolsó vonat, az Esze­veszett kánkán, a Só és arany című csehszlovák filmeket. A fesztiválra az idén is több ismert személyiséget hívtak meg. A szovjet fővárosba várják Melina Mercourit, persze nemcsak szí­nésznőként, hanem Görögország kulturális minisztereként. A sereg­szemle vezetői arra számítanak, hogy a világhírű művészek közül Moszkva vendége lesz Stanley Kramer, Robert de Niro, Monica Vitti, Claudia Cardinale, Senta Berger. -ym­Vámosfalu (Horné Mýto), a du­naszerdahelyi (Dunajská Streda) járás egyik Ids községe, s mint­hogy lakossága alig lépi túl az ezer főt, közigazgatásilag egyesí­tették Vásárúttal (Tihové Mýto). Van azonban saját 1-4. osztályos iskolája, óvodája s viszonylag nagy létszámú CSEMADOK helyi szervezete, mely élénk tevékeny­séget fejt ki. A 281 tagot számláló CSEMATXX-szervezet kebelében kilenc szakkör, női és férfi éneklő­csoport, színjátszó együttes mű­ködik. A szervezet elnöki tisztjét évek óta Oláh Ödön az alapiskola igazgatója látja el, aki azonfelül, hogy a színjátszócsoportot vezeti (1978-ban egyébként ó kapta a legjobb férfialakítas díját a Jó- kai-napokon), mert volt igény rá- nói futballcsapatot is szervezett a faluban. De most az iskola munkájáról beszélgettünk el vele és kolléga­nőivel.- Amint említette, huszonkét évvel ezelőtt került a faluba, s ti­zennégy éve igazgatója az iskolá­nak. Jól ismeri tehát mind a falu, mind az iskola életét, örömeit, gondjait.- Ezúttal maradjunk talán csak az iskolánál. Nagy örömömre szolgál - mondja Oláh Ödön —, hogy sikerült megoldani iskolánk személyi ellátottságának kérdé­sét. Sok éven át csupán ketten tanítottunk itt összevont osztá­lyokban idős kolléganőmmel, aki időközben nyugdíjba ment. Az idei tanévben a járási oktatási szervek jóvoltából javult a helyzet: két fiatal kolléganő, Schuppe Ilona és Cser kó Valéria személyében, úgy lá­tom, megbízható „erősítést“ kap­tam. Mátis Klára, aki ezelőtt óvó­nőként dolgozott, szintén első éve vezeti, örömünkre igazán eredmé­nyesen. a napközi otthonunkat. Sokáig nagy gondot jelentett szá­munkra a napközi elhelyezése, de végre sikerült ezt a kérdést is megoldanunk megfelelő helyisé­get biztosítottunk a harminc nap­közis gyerek számára.- Mennyiben léptek előre az oktató-nevelő munkában?- A legfontosabb változás az, hogy a második-harmadik osztály kivételével megszüntethettük az összevont osztályokat. Noha az új oktatási rendszer elvben megen­gedi az összevont osztályokat, hu­szonkét évi pedagógusi gyakorla­tom alapján elmondhatom, hogy a pedagógusra is, de elsősorban a gyerekekre nézve nagyon előny­telen ez az oktatási forma. Magam kényszerhelyzetnek tekintem, amit kellő taneröiétszám esetén ajánlatos mielőbb megszüntetni- a jobb tanulmányi eredmények és más egyebek érdekében. Schuppe Ilona nem kezdő a pá­lyám. Tíz évig az alistáli (Hroboňo­vo) alapiskolában, hét évig pedig az NDK-ban működött.- Nálunk most az első és a ne­gyedik a „szólóosztály“, a máso­dik-harmadik összevont. Ebben tanítok én huszonnégy gyereket. Tapasztalataim alapján csak meg­erősíthetem, amit az igazgató elv- társ mondott. Talán még azt ten­ném hozzá, hogy az összevont osztályban - a helyzetből adódó­an - jóval nehezebb a tanító mun­kája, azonkívül a gyerekek fegyel­mezés ellenére is zavarják egy­mást, főleg a gyengébbek nehe­zebben sajátítják el az új koncep­ció szerint amúgy is túl bő tan­anyagot, és szemmel láthatólag idegesebbek, mint a másik két osztályban, ami a magaviseletük­re, kezefoetóségükre is kihat Cserkó Valéria első éve van a pályán. A negyedik qsztaűyt ta- nítja.- ügy érzem, nekem ebben az évben a tananyag megtanítása mellett az volt a legfontosabb, hogy jól megismerjek kükxv-külön minden gyereket. Úgy látom, min­den osztályban van öt-hat gyen­gébb képességű tanuló, akit na­gyon igénylik a plusz foglalkozást. Az új koncepció véleményem sze­rint inkább a legjobb képességű gyerekeknek kedvez.- Egyetértek - toldja meg az igazgató -, és ez sokszor ideges légkört teremt az osztályban. Ha már erről van szó, azt is hadd mondjuk el, hogy az új koncepció nem enged elég időt az ismétlésre és a nevelésre sem igen. Nincs mikor kiépíteni a nagyon fontos érzelmi-baráti kapcsolatokat pe­dagógus és gyerek között. Általá­ban szeretnek bennünket a gyere­keink, de a napközis kolléganőn­kön egyenesen csüngnek. Tehát a nevelés valahogy áttolódik a napközibe. Jó lenne viszont, ha az illetékesek elgondolkodnának azon, hogyan lehetne a nevelés­nek nagyobb teret adni az iskolá­ban is.- Milyen a kapcsolatuk a szü­lőkkel?- Nem volt túl jó. A szülők nem ellenőrizték kellőképpen csemeté­ik otthoni tevékenykedését. De az utóbbi évben a szülőkkel való kap­csolatot is sikerült jelentősen javí­tanunk. Itt a szünidő- A szülők nevelői felelőssége éppen a nyári hónapokban nő meg. Jó lenne, ha a szülők nem felejtenék el, hogy ók a nevelésben az első számú szövetségeseink. A Vámosfalusi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola egyébként jól együttműködik a helyi óvodával, ami a leendő elsősök szempontjá­ból igen fontos. Az iskola baráti kapcsolatokat tart fenn a Hostícei Szlovák Tanítá­si Nyelvű Alapiskolával. Ennek ke­retében cserelátogatásokat és cserekiállitásokat szerveznek, hogy jobban megismerjék egy­mást. Elsősorban a külön osztályok­ban való oktatómunkának köszön­hető, hogy az iskolában javult a ta­nulók előmenetele. Háromnegyed évkor az első osztály tanulmányi átlaga 1,9 volt. Reméljük, hogy az év végi bizonyítványnak a többi osztály tanulói is jobban örülnek majd, mint tavaly vagy azelőtt. KÖVESD! JÁNOS A tévé világából • A szovjet televízió 1967 őszén kezdett színesben sugároz­ni műsort, vagyis nagyjából akkor, amikor a franciák és az angolok. A többi európai országban ekkor még csak az előkészületek foly­tak. Ma a moszkvai központi stú­dió csaknem valamennyi műsorát színesben közvetíti, a 121 regio­nális stúdió közül pedig mintegy 80. A 77 millió bejegyzett készülék­nek egyelőre csupán 13 százaléka színes, de ez a szám, illetve ezek­nek a készülékeknek a gyártása állandóan növekszik. 1981-ben 2 millió darabot gyártottak, ötször többet, mint 1975-ben. Az 1985-re szóló terv: több mint 5 millió szí­nes készülék. • Brigitte Bardot-ról háromré­szes riportfilm készült a francia televízióban, amely már be is mu­tatta a műsort. A filmcsillag elme­séli benne többek között karrierje történetét, a hírek szerint megle­hetősen hideg tárgyilagossággal és kritikusan szemlélve egykori önmagát. • A ház. amelyet Swift épített címmel kétrészes zenés filmet ké­szítettek szovjet televíziós alkotók Jonathan Swiftról, a Gulliver írójá­ról, az emberről és gondolkodóról és természetesen az életművéről. Grigorij Gorin, a forgatókönyv szerzője egyebek között a követ­kezőket mondotta: - Nem akartam illusztrálni csúfján az életművet, hanem a lényegének kiemelésére törekedtem. A mi tévéfilmünk: meghívó Swifthez és könyveihez. • A svájci televízió jelentős teret szentel sportközvetítéseknek, mi­vel ezek gyakran olcsóbbak, mint például a híranyagok közlése; ott egy perc 201 frankba kerül, itt 633-ba. 1981-ben a svájci televí­zió német részlege 28 ezer perc­ben sugárzott sportműsort, ami az egésznek 15 százaléka, ugyanak­kor a kiadások mindössze 9 szá­zalékot tesznek ki. Tizenharmadszor Moszkvában ÚJ szó 6 1983. VIL 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom