Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-27 / 175. szám, szerda
ÚJ szú 5 1903. VII. 27. Meggyőzni - cselekedni A termelést segítő pártmunka konkrét példái Brnóban az idei nyári építőtáborok első turnusában a gimnáziumok és a szakközépiskolák több mint 500 diákja vett részt. A képen a Lerch utcai gimnázium diáklányai a brnói műszaki és kertészeti vállalat dolgozóinak a parkok tisztán tartásában segítenek. (Igor Zehl felvétele-ČTK) AZ ÉVZÁRÓ PÁRTTAGGYÜ- LÉSEKEN, a kerületi és járási pártkonferenciákon a beszámolókban és a vitában sok szó esett a gazdaságpolitikai pártmunkáról. A felszólalók többsége azt elemezte, hogy az alapszervezetek miként vehetik ki részüket a termelési feladatok teljesítéséből. így az említett páitfórumokon elfogadott határozatok törvényszerűen kiemelt helyen foglalkoznak a pártalapszervezetek gazdaságirányító, szervező és ellenőrző tevékenységével. Az is természetes, hogy a határozatok túlnyomó többsége a termelés segítését célozzák. Ilyen munkatervet fogadott el a pártévzáró és a konferencia után a Sigma érsekújvári (Nové Zámky) üzemének 103 kommunistája is. A tervet nyilvános pártgyülésen és termelési értekezleten a párton kívüli dolgozókkal is megvitatták.- A feladatokat szigorúan üzemünk adott helyzetéhez igazítottuk, hogy messzemenően segíthessük a termelést - hangsúlyozta Miroslav Šimunek, a pártalapszervezet elnöke. - Üzemünkre és a gyártástechnológiára legjellemzőbb a dinamikus fejlődés. Az elmúlt három év alatt háromszázhúsz dolgozót vettünk fel, és a jelenlegi közel hétszázas létszám is tovább bővül a termelés fejlesztésével párhuzamosan. Ez utóbbiból egyetlen adat is sokat elárul. Például, amíg az egyik, egyenként közel százötvenezer korona értékű új típusú szivattyúból tavaly száz darabot gyártottunk, 1985- ben már kilencszáz darabot fogunk készíteni. A nagyarányú létszámbővülés a pártmunkában két, jellegzetes feladatot is ad. Ügyelni kell arra, hogy az új dolgozók beilleszkedjenek a kollektívába, a kommunisták ezenkívül az alapszervezet életébe és tevékenységébe is. Havonta három-négy új taggal bővül alapszervezetünk létszáma. Tehát állandóan javítjuk a párttagság összetételét. Az idén nyolc tagjelöltet veszünk fel. Az új dolgozók nevelése mellett nem hanyagolhatjuk el a régi káderek nevelését sem. A FELADATOKAT részletesebben is kifejtette a pártelnök. Az új dolgozók különféle munkahelyekről jönnek, más-más berögzö- dött szokásokkal. Időbe telik, amíg megbarátkoznak a helyi feltételekkel és követelményekkel. Ezért ügyelnek arra, hogy a kapcsolat állandó legyen velük, az eszmecserék és a beszélgetések során minden kérdésükre konkrét feleletet kapjanak. Elsősorban a műhelyek és részlegek szerint alakult a hat pártcsoport. Az új tagoknak olyan pártfeladatot adnak, amely segíti őket bekapcsolódni a közösségi életbe. Segítik a beilleszkedést a rendszeresen megtartott termelési értekezletek és nyilvános pártgyűlések is, ahol mindenki elmondhatja problémáit és javaslatait. Ha lemaradást kell pótolni, mint például legutóbb azon a részlegen, ahol a pártelnök a vezető, a rendkívüli műszakokba is mindenkit bevonnak, tehát az új dolgozókat is. A pártévzáró és a konferenciák határozatainak szellemében elkészült munkaterv pontjainak másik része a termelést ösztönző szocialista munkaverseny és brigádmozgalom szélesítését, valamint a szaratovi munkamódszerek alkalmazásának fontosságát hangsúlyozza. Ez utóbbiról is részletesebben szólt a pártelnök.- Ismét a saját részlegemből indulok ki, de csak azért, hogy konkrétabb lehessek. A szaratovi munkamódszer ugyanis már az üzem valamennyi részlegén meghonosodott, s egyre több dolgozó kapja meg az ezzel járó önellenőrzési jogot. Az én részlegemen először a hegesztők kezdtek a szaratovi munkamódszer szerint dolgozni. Az illető a kész munkadarabot saját jelével látja el, s felel annak minőségéért. A műszaki minőségi ellenőrzés szúrópróba módjára történik, s elsősorban azt hivatott megállapítani, hogy a szaratovi munkamódszer szerint dolgozó egyén méltó-e továbbra is az önellenőrzésre. Ugyanis abban az esetben, ha hibás lenne az általa készített alkatrész, azonnal megvonnák ezt a jogot, s ezzel együtt az önellenőrzési joggal járó külön prémiumot is leállítanánk. Mindezt azért mondtam feltételes módban, mivel azokra a gyártmányokra, amelyek a részlegen készülnek már két éve egyetlen reklamációt sem kaptunk, tehát jog-, illetve prémiummegvonásra sem volt szükség. MÉG SZÁMOS, egyéb feltétel kell ahhoz, hogy a pártalapszervezet termelésirányító és segítő munkája hatékony lehessen. Ezt a pártévzáró és a konferenciák után elkészült munkaterv többi pontja is bizonyítja. Egy-egy gondolat erejéig ezeket is összegezte a pártalapszervezet elnöke.- Nagy gondot fordítunk a kádermunkára. Ugyanis hiába tudnánk, hogy mit s hogyan kell csinálni, ha az egyes munkahelyeken nem lennének olyan öntudatos párttagok és pártonkívüliek, akik elképzeléseinket valóra tudják váltani. Ezért is vesszük olyan fontos feladatnak a párttagjelöltek kiválasztását. A javaslatot a pártcsoportok adják, és már a felvétel előtt egy évvel kijelölünk egy ajánlót, aki kellően felkészíti a fiatalt a párttagjelöltségre. Az ajánló együtt dolgozik a jelölttel, tehát naponta találkoznak és így megbeszélhetik problémáikat. Hasonlóan kiemelt része munkánknak a dolgozók eszmei-politikai nevelése. Ebben a pártoktatási évben például három csoport dolgozott, hogy mindenki a számára legszükségesebb témakörben bővíthesse ismereteit. Az oktatásba a pártonkívülieket is bevontuk, például két csoportban fele-fele arányban voltak a párttagok és a pártonkívüliek. S végezetül talán még annyit munkatervünkről, hogy az a társadalmi- és tömegszervezetek számára is meghatározza a feladatokat. Mégpedig konkrétan. Ez a rész például az ifjúsági szervezetre vonatkozik- mutatta a megfelelő pontokat.- Itt van például, hogy mit várunk a Zenit-mozgalomtól, az ifjúsági ügyességi versenyektől, vagy az ipari tanulók politikai oktatásától, így, megosztva a munkát, a sok feladat is teljesíthető, és megvalósíthatók a pártévzáró és a konferenciák határozatai. EGRI FERENC Hazánkban a szocializmus építésének megkezdése előtt a szegény fiatalok nagyon nehezen jutottak el szakmát tanulni, főiskolára meg igazán kevesen. Kevés olyan iskola és lehetőség adódott, amelyekből a fiatalok érdeklődésüknek megfelelően választhattak volna. Ilyen körülmények között nevelkedett a Bardejov melletti Dlhá Lukán Jozef Moravec is, aki miután nem került be a gimnáziumba, elszegődött építőnek. Barde- jovban három évig járt inasiskolába, ahol megfelelő elméleti felkészültséget szerzett. Gyakorlati ismereteit Ján Kotuliak mestertől kapta. Építői tapasztalatait pedig a későbbiek során a Prešovi Mezőgazdasági Épitövállalatnál és a különböző néven ismert elődeiben évről évre gazdagította. így fokozatosan az elismert építők közé került. Gazdag ismeretei megmutatkoztak munkaeredményeiben a gabonaraktárak, a tehénistállók és más mezőgazdasági létesítmények építése során. Részt vett több vizmeder regulációs munkálataiban és a magas mezőgazdasági építmények szerelésén is. Prešov, Bardejov, Svidník, Strážske és további városok és falvak építkezésein telt el életének jelentős hányada. Eljutott azonban Komárom (Komárno) környékére, és a bardejovi járás Cigel'ka, Kl'u- šov, Stebník, Kurima, Malcov és más falvaiba, ahol az árvízvédelmi munkákon dolgozott. Vállalati felhívásra vett rész Csehországban - Lichosevecen és Polná u Jih- lavy-ban - az építkezések kivitelezésén. Sok éves építői és politikai ismereteit később a vállalatnál mesterként, építésvezetőként és adminisztratív beosztásban is kamatoztatta. Kiemelésre méltón jó a viszonya munkatársaihoz, kiváltképpen a fiatalabbakhoz. Ha kellett, tanácsot adott, segített gondjaik felszámolásában, nehézségeik megoldásában. Megdicsérte és példaként emlegette a többiek előtt azokat, akik azt megérdemelték. Másfelől a lemaradókat, többszöri mulasztókat külön figyelmeztette, megpróbálta „rábeszélni“ őket a feladatok becsületes elvégzésére. Nyílt fellépése és szerény emberi, elvtársi magatartása miatt kortársai között, de a fiatalok körében is közkedvelt volt. Ismerik kezdeményezőkészségét, igyekezetének eredményeit a vállalatvezetés is elismeréssel jutalmazta: kétszer ,,A vállalat legjobb dolgozója“ lett. Szerteágazó szocialista építőiparunk munkatársai, mesterei és építésvezetői közül azok közé tartozik, akik megszakítás nélkül hosszú évek óta dolgoznak e területen. Negyvenhárom ledolgozott éve közül harmincat a mezőgazdasági épitövállalatnál töltött el, legtöbbször a bardejovi járás mezőgazdasági beruházásain. Jozef Moravec nyugdíjasként is hű maradt az építőiparhoz, vállalatához szabad idejében pedig kertjében foglalatoskodik. Minél több ilyen munkaszerető és becsületes emberre lenne szükségünk népgazdaságunk valamennyi ágazatában. MIKULÁŠ MATEŠEJE SZÓT KÉREK Julius Fučík válogatott publicisztikai írásai A közelmúltban jelent meg a Pravda Könyvkiadó magyar szerkesztősége gondozásában magyar nyelven is Július Fučík - ebben az összeállításban posztumusznak számító - publicisztikai írásainak válogatott gyűjteménye. A több mint 200 oldalas könyv anyagát a cseh nemzeti hős, az egykori félelmetes tollú kommunista újságíró, feledhetetlen emlékű antifasiszta harcos és vértanú özvegye, Gusta Fučíková bocsátotta rendelkezésre. A kötet bevezetőjeként a közíró-kritikus, antifasiszta koronatanú és küzdőtárs Fábry Zoltán - egy Fučík személyiségét, politikai-erkölcsi habitusát méltató - korábban írt rövid esszéje áll. Az összeállítás Dusek Imre vezető szerkesztő munkája, a fordítást neves írónkkal, költőnkkel és műfordítónkkal, Rácz Olivérrel megosztva végezték. Július Fučík újságcikkeinek tudósításainak, riportjainak és tárcacikkeinek szóban forgó gyűjteménye a München előtti Csehszlovák Köztársaság válságos s egyben kommunista és munkásmozgalmunk rendkívül kiéleződött osztályharcos időszakát revelálja. Történelmünk egy jelentős részének tanulságokban gazdag, irodalmi értékű publicisztikai adaléka. Kötetbe gyűjtve jubileumi tisztelgés is egyszersmind: idén február 23-án volt Július Fučík születésének 80. évfordulója, szeptember 8-án pedig mártírhalálának 40. évfordulójára emlékezünk. A szerkesztés kitűnő koncepcióját igazolja többek közt már a cím megválasztása is: Szót kérek. A címadó tárcában az Ústi nad Labem-i szociáldemokraták egyik nyilvános gyűlésén - ahol szokás szerint dagályosan a hitlerizmusról szónokoltak - egy kommunista munkás szót kért - s nem kapta meg. Sőt, a rendezők kitaszigálták a teremből, s közben agyba- főbe verték. Olyannyira, hogy súlyos sérülései miatt hordágyon kórházba kellett öt szállítani. F učík írásai a maguk idején retteget fegyvert jelentettek a Csehszlovák Köztársaság akkori tőkés urai, vezető politikai körei, polgári pártjai, kormányhű reakciós sajtója, de még a szocdemek s a különböző színű „szocialisták“ számára is. Egyben pedig az élet perifériájára szorított s megtiport nép, a kiszipolyozott proletariátus, a meghurcolt, börtönbe vetett s meggyötört kommunisták reménykeltő és harcra bátorító útmutatásait. Ma viszont cikkei s más műfajú lírai írásai éppen ezért cáfolhatatlan publicisztikai tanúságtételek a kommunista eszmék igazsága, a kommunista párt politikájának tisztasága, becsülete, a munkástömegek áldozatos osztályharcának jogosultsága és törvényszerűsége mellett. Fučík minduntalan ezek tudatában kért szót. Kéretlenül és hajthatatla- nul. A tollát pedig mélységes kommunista meggyőződése, páratlan műveltsége, közírói szenvedélye s közismert ember- szeretete és optimizmusa vezette. A kibékíthetetlen ellentétek pólusai között áramló nagyfeszültség kisülései minden írása. Mindenütt ott van, ahol akár nagy horderejű, akár kevésbé szenzációs események zajlanak. Tárgyilagosan és mélyrehatóan tudósít a duchcovi csendőrsortűzről és az áldozatok temetéséről, ahol tízezres tömeg esküdött meg- bosszulásukra. De ugyanolyan osztályharcos indulattal kommentálja a radotíni és kosúti karhatalmi vérengzések okait s a hatósági erőszak különböző megnyilvánulásait. Ugyancsak jelen volt Fučík az 1932 tavaszán kitört mosti sztrájknál, amelynek indítékait, úgyszólván minden lényeges mozzanatát, valamint győzelmének okait hitelesen rögzítette lapja, a Tvorba számaiban folytatásokban közölte terjedelmes riportjaiban. Nagyon hatásosan fejtette ki, hogy a 25 ezer bányász sztrájkja, amelyet a Központi Sztrájkbizottság az igazi munkásegység jegyében vezetett a kommunista párt és a Vörös Szakszervezetek hatásos támogatásával, tulajdonképpen miért tört ki. Az ok itt is, mint másutt, kézenfekvő. A mosti Szénkitermelő Társaságnak például 1930-ban a tiszta nyeresége elérte a 8 millió koronát, az észak-csehországi bányamüvelő társaságok pedig együttvéve 235 millió korona tiszta nyereségre tettek szert. Ugyanakkor egyetlen évben hatezer bányászt bocsátottak el, a munkaviszonyban állók bérét pedig 40 millió koronával csökkentették. Á legjobb minősítésű bányászok szombatonként 100 koronát sem vittek haza, a többség csak 30-40-50 koronát, s naponta háromszor szálltak le a bányába. R endkívüli tanulságos adatok bukkantak elő a könyvből. Hogy például 1925-től 1933-ig 48 ezer 384-röl 800 ezerre nőtt a munkanélküliek száma. Vagy hogy a prágai építőipari munkások 1936-os augusztusi sztrájkja 10 százalékos béremelésért robbant ki, amikor a munkás napi átlagos keresete 16 korona 94 fillér volt, heti hat munkanapot véve alapul ez 101 korona 64 fillért tett ki. Viszont egy négygyermekes munkáscsaládnak a legszükségesebb élelmiszer beszerzéséhez heti 124 korona 15 fillérre volt szüksége - nem számítva a lakás, a ruházkodás stb. költségeit. Vagyis a munkás 23 koronával keresett kevesebbet, mint amennyit a családja legszükségesebb élelmezésére kellett fordítania. Ráadásul a válság idején százmilliókkal károsították meg őket a tőkések- évente átlagosan ötmilliárd koronával. S csak kontrasztként: a 22 legjelentősebb szénipari, vasipari és vegyipari üzem tiszta nyeresége az időtájt egyetlen év leforgása alatt 81 százalékkal növekedett, s csupán 9 vállalat acélbárójának részvényvagyona csaknem ötszörösére emelkedett. Vett azonban szívszorító példákat Fučík más társadalmi területekről is, a kultúra, a közoktatás, a sajtóélet területeiről. S itt válik időszerűvé hivatkozni Fábry Zoltánnak az előszóban írott megállapításaira: Fučík politikai és erkölcsi realizmusára, egyedülálló humanizmusára- s izzó kommunista meggyőződéséből fakadó internacionalizmusára. Más kapcsolatait nem említve, küldöttként részt vett a Sarló, a szlovákiai magyar baloldali értelmiségi ifjúság szervezete 1931-ben rendezett kongresszusán is. Itt is szót kért, s örökké emlékezetes marad beszéde, amelynek csak kiragadott néhány mondatát idézzük befejezésül: ,,A magyarok nemzeti felszabadulásáért nemcsak Önök harcolnak, magyar intellektu- álok a magyar proletariátus soraiban, a magyarok nemzeti felszabadulásáért küzdünk mi is: munkások, prágai, brünni, hragyeci, osztravai intelektuálok s a többi elnyomott nemzetek milliói. Üdvözletünk egyben ünnepélyes jelentkezés abba a nemzetközi egységfrontba, amely lépésről lépésre, ha veszteségekkel is, de győzelmesen halad a szabadság felé.“ A mi nem kerülhetett szóba egy rövid méltató cikkben, mindaz megtalálható a könyvben. Azért érdemes elolvasni, mert a mában a múltra emlékeztetve a jövő felé mutat. MIKUS SÁNDOR Évtizedek az építőiparban
