Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-27 / 175. szám, szerda
Gyorsul gazdasági fejlődésünk IJSZÚ 3 J3. VII. 27. (Folytatás az 1. oldalról) dését lehetővé tevő több más ágazat volt. Beruházások Az első félévben - a Z-akció nélkül - 59,9 milliárd korona értékű beruházást valósítottunk meg, ebből az építőipari munkáé 34,5, a gépeké és berendezéseké 25,4 milliárd korona. A múlt év azonos időszakához képest a beruházások 5,5 százalékkal nőttek, pedig az idei terv 2,1 százalékos csökkenést irányoz elő. Az építőipari munkák 6,5 százalékkal nőttek, (a terv 4,6 százalékos csökkenést irányzott elő), a gépek és a berendezések szállítása pedig 4,1 százalékkal növekedett az 1,1 százalékos előirányzattal szemben. Ez a gyors növekedés annak is betudható, hogy a múlt év első felében a beruházások volumene az időjárás hatásainak következtében alacsony volt. Ami a beruházások szerkezetét illeti, fokoztuk a fűtőanyag- és az energiaipar fejlesztését, a gépipar korszerűsítését, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar céljait szolgáló beruházásokat. Az első félévben a kötelező feladatként kitűzött 32 nagyberuházás közül 19-et adtak át. Annak ellenére, hogy az illetékes szervek fokozott figyelmet fordítanak ezekre a beruházásokra, több létesítmény építése a tervelökészítés fogyatékosságai s az építőipari és a szerelökapacitások elégtelen összpontosítása következtében nem haladt előre az ütemtervvel összhangban. Egyes új létesítmények kezdettől fogva nem érik el a tervezett tervmutatókat. Jobban sikerült megvalósítani az éves állami tervet a kétmillió koronánál kisebb költségvetési keretű beruházásokon, mint azok esetében, amelyek költségvetési kerete meghaladja a 2 millió koronát. A befejezett beruházások költségvetése nagyobb volt, mint a megkezdetteké, ami megnyilvánult a befejezetlen beruházások számának csökkenésében, bár e beruházások száma még mindig túlságosan nagy. Ipar A központilag irányított ipar bruttó termelése az első félévben a múlt év azonos időszakához képest 3,2 százalékkal nőtt, az éves állami terv 1,8 százalékot irányzott elő. Az iparvállalatok 16,3 százaléka nem teljesítette tervét. Az ipar az idei tervet az első félévben 50,6 százalékra teljesítette. A termelés iparáganként a tervezett szerkezeti átalakításoknak megfelelően alakul. Gyorsabban növekedett a feldolgozó iparágak, elsősorban az elektrotechnikai ipar termelése. Gyorsabb ütemet sikerült elérni a hazai nyersanyagokat felhasználó ágakban, főként a fa- feldolgozó iparban. A szerkezeti átalakításhoz hozzájárul az állami célprogramok fokozatos végrehajtása. Az ipar saját termelési értéke, az előirányzatot 4,2 milliárd koronával, vagyis 3,2 százalékkal haladta meg. A központilag irányított iparvállalatok áruértékesítésének összértéke az elsó félévben 2,6 százalékkal nőtt. A kivitelre irányuló számítások 4,4 százalékkal, ezen belül a szocialista országokba irányuló szállításoké 4,7, a nem szocialista országokba irányuló szállításoké 4, a belkereskedelembe irányuló szállításoké 2,7 százalékkal emelkedett. A szállítói-megrendelői kapcsolatokra kedvezőtlenül hatott az, hogy egyes iparvállalatok kiegyensúlyozatlanul teljesítették termelési tervfeladataikat, s termelésük szerkezetét csak lassan alkalmazták a belkereskedelemben és a külföldi piac követelményeihez. Az ésszerűsítési és a takarékossági intézkedések végrehajtása egészében kedvezően hatott az iparvállalatok pénzgazdálkodási eredményeire. Hozzájárult ehhez a vállalatok fokozott érdekeltsége a minőségi mutatók teljesítésében. A múlt év azonos időszakához képest a teljesítmények önköltségei 0,9 százalékkal csökkentek, a legnagyobb relatív csökkenést - 1,2 százalékot - az anyagköltségek területén sikerült elérni.* Hozzájárult ehhez a fűtőanyag- és a fémtakarékossági állami célprogramok megvalósítása. A rentabilitás is nagyobb volt a tervezettnél. A ráfordított eszközök hatékonyságára kedvezően hatott a nyereség növekedése és részben a készletek forgási idejének meggyorsulása. Az állóeszközök kihasználásában nem sikerült kedvező fordulatot elérni. A foglalkoztatottság az első félévben a központilag irányított iparban 0,8 százalékkal nőtt, és elérte a 2 660 000 főt. A bruttó termelésből kiszámított munkatermelékenység 2,4 százalékkal, a saját termelési értékből megállapított produktivitás 5,2 százalékkal nőtt. A központilag irányított ipar dolgozóinak havi átlagbére elérte a 2919 koronát, s a múlt év azonos időszakához képest 2,8 százalékkal növekedett. A betegségek megnövekedett száma következtében az ipari munkások kihasználható munkaidőalapjának aránya 91,3-ról 90,5 százalékra csökkent, a munkások túlóráinak részaránya pedig 5,3 százalékról 5,1 százalékra. Az ipari munkások múszakszá- ma az elsó félévben lassan tovább emelkedett és elérte az 1,332-ót, míg a múlt év elsó felében 1,329 volt. A különböző iparágakban az első félévben a következő eredmények születtek: A fűtőanyagipar dolgozói 64 249 000 tonna szenet és lignitet fejtettek, s az állami tervet 1 239 000 tonnával, vagyis 2 százalékkal túlteljesítették. A lebontott tervet minden szénmedence túlszárnyalta. A külszíni bányák földletakarítási tervét 105,2 százalékra sikerült teljesíteni. Az elsó félévben 38 1 77 millió kilowattóra energiát állítottak elő, s a tervet 1,4 százalékkal túlteljesítették. A népgazdaság és a lakosság áramellátása az első félévben folyamatos volt. A kohóipar és az ásványkitermelés terjedelme 1,7 százalékkal nőtt, bár az idei állami terv 0,9 százalékos csökkenést irányoz elő. A tervet minden fő kohóipari termék gyártásában túlteljesítették. A gépipar 4,8 százalékkal, az állami tervben előirányzottnál 0,5 ponttal gyorsabban növelte termelését. A leggyorsabb növekedési ütemet az elektrotechnikai iparban sikerült elérni. Az általános gépipar termelése 5 százalékkal nőtt. 0,7 ponttal nagyobb mértékben az éves állami terv előirányzatánál. A személygépkocsik gyártása 4,3, a mezőgazdasági gépeké 3, a traktoroké 2,7, a személygépkocsik pótalkatrészeié 8,2 százalékkal növekedett. A nehézgépipar termelése 2,5 százalékkal növekedett, az előirányzottnál 1,5 ponttal lassabban. Főként a vagongyártásban mutatkoztak problémák. Túlteljesítették viszont az építódaruk, a villanymozdonyok, a formázógépek, a dízelmotorok és a vegyipari berendezések gyártásának tervét. A vegyipar termelése 3,1 százalékkal nőtt, bár az éves állami terv csak 0,3 százalékos növekedést irányzott elő. Ezen belül a kő- olaj-feldolgozás 3,6, a gumi- és az azbesztipar termelése 0,9 százalékkal növekedett. A fafeldolgozó ipar 3,5, ezen belül a cellulóz- és a papíripar 1,6 százalékkal növelte termelését. Egyes vállalatok termelése nem érte el a tervezett szintet az átadási határidők és a tervezett kapacitások meg nem tartása következtében. A könnyűipar termelése egészében véve egy százalékkal vagyis az éves tervvel összhangban növekedett. Ezen belül a nyomdaipar 2,8 a ruházati ipar 2,1 a textilipar 1,7 százalékos növekedést ért el. Az üveg-, a porcelán- és a kerámiaipar termelése 0,7 százalékkal nőtt, a bőr és a cipőipar termelése 1,8 százalékkal visszaesett. Az építóanyaggyártás az első félévben egy százalékkal növekedett, az éves tervben előirányzott 0,3 ponttal gyorsabban. Építőipar Az építőipari vállalatok 40,5 milliárd korona értékű munkát végeztek, 4 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az állami tervet, amely az idei évre az építőipari munkák 0,2 százalékos csökkenését irányozza elő, az első félévben túlszárnyalták. A nagyobb dinamika részben az év első hónapjai kedvező időjárásának köszönhető. Az építőipari vállalatok egyelőre nem eléggé rugalmasan alkalmazkodnak a beruházási szükségletekhez, főként a beruházások gyors befejezésének, a lakások korszerűsítésének és az állóalapok javításának követelményeihez. A koncentrált beruházási helyeken - Prágában, az észak-cseh- országi kerületben és Bratislavában - a beruházási feladatokat általában jobban teljesítették, mint másutt. Jelentős eltérések mutatkoznak az egyes építőipari vállalatok tervfeladatainak teljesítése között. A Cseh Építőipari Minisztérium vállalatai 2,5, a Szlovák Építőipari Minisztérium vállalatai 1 százalékkal túlteljesítették az építőipari munkák tervét. Kevésbé kedvező eredményekkel zárták az elsó félévet a csehországi járási építőipari vállalatok és a Közlekedésügyi Minisztérium építőipari szervezetei. Egészében véve az építőipari vállalatok a saját termelési érték tervét 476 millió koronával, azaz 2,9 százalékkal túlteljesítették. Összesen 548 000 dolgozót foglalkoztattak, 0,1 százalékkal többet, mint a múlt év első felében. Mezőgazdaság és élelmiszeripar A növénytermelésben az időjárási feltételek lehetővé tették a tavaszi munkák idejében való elvégzését. Az őszi gabonát csak elenyésző területen kellett beszántani. A gabonanemúek vetésterülete az összes vetésterület 53,1 százalékát teszi ki, a tervben előirányzott 55,1 százalékkal szemben. A búza vetésterülete 1982-höz képest 119 000, az őszi repcéé 21 000, az évelő takarmányoké 109 000 hektárral nőtt, a hüvelyeseké 2000 hektárral csökkent. Ami az állattenyésztést illeti, a múlt évi jobb takarmányellátásnak köszönhetően sikerült elérni a termelőképesség növelésének céljait és megőrizni a nagyobb szarvasmarha-állományt. A tehenek átlagos napi tejhozama a tavalyi 8,32-ról 9,25 literre nőtt. Az egy tyúkra jutó átlagos tojáshozam elérte a 116,5 darabot. A hosszabban tartó stagnálást, illetve visszaesést követően az elsó félévben a hízóállatok átlagos napi súlygyarapodása is növekedett. A szocialista szektor szarvasmarha-állománya a múlt év azonos időszakához képest az idei első félévben 78 000-rel, a sertésállomány 92 000-el nőtt, a baromfiállomány 776 000-rel csökkent. Az állattenyésztési termékek felvásárlásának feladatait egészében véve sikeresen teljesítették. Az élelmiszertermelés a múlt év azonos időszakához képest 4,9 százalékkal nőtt az előirányzott 1 százalékkal szemben. Ez annak köszönhető, hogy a múlt évben a tervezettnél több növénytermelési, az idei első félévben több állattenyésztési terméket vásároltak fel. Gyorsabban növekedett a cukor-, a keményítő- és a bőripar termelése, a hústermelés a tervnek megfelelően 0,7 százalékkal csökkent. Erdőgazdaság Az első félévben 10 millió köbméter fát termeltünk ki, s az egész évi tervet 54,4 százalékra sikerült teljesíteni. Mintegy 44 000 hektár területet erdősítettek, kb. 3000 hektárral többet mint a múlt év azonos időszakában. Vízgazdálkodás Az ivóvíztermelés elérte a 842 millió köbmétert, s 25 millió köbméterrel haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét. A közüzemi vízzel ellátott lakosság részaránya az elsó félév végén elérte a 72,9 százalékot. Közlekedés és távközlés A közlekedés teljes mértékben kielégítette a népgazdaság szállítási szükségleteit. Folytatódott az áttérés a közlekedés kevésbé energiaigényes válfajaira s ez üzemanyag megtakarításokat eredményezett. A nyilvános teherforgalomban 1983 elsó felében 328,1 millió tonna árut szállítottak, 2,3 százalékkal többet mint a múlt év azonos időszakában. Az üzemi szállítások 0,6 százalékkal nőttek. A szállítási teljesítmények 91 százalékát a nyilvános szállítás adta, ezen belül a vasúti áruszállítás 75,2, a közúti szállítás 11,3, a vízi szállítás 4,5 százalékos lett. A vasúti forgalomban 145,8 millió tonna árut szállítottak, 3,8 százalékkal többet mint a tavalyi elsó félévben. A vasúti átrakások terjedelme elérte a 124 millió tonnát. Kedvező eredmények születtek a vasúti szállítások minőségi mutatói terén. A közúti forgalomban 176,3 millió tonna árut szállítottak, 0,8 százalékkal többet mint tavaly. Az üzemanyagfogyasztás 0,9 százalékkal nőtt. A folyami teherszállításban 6 millió tonna árut szállítottak, 11,3 százalékkal többet mint a múlt év első felében. A nyilvános közlekedés által szállított utasok száma 1334,3 millió volt, s a múlt év első feléhez képest 7,5 millióval nőtt. A közúti forgalomban 1128 millió, a vasúti forgalomban 205,8 millió személyt szállítottak. A prágai metró az idei első félévben 137,2 millió utast szállított, 4,2 százalékkal többet mint a múlt éy azonos időszakában. A telefonállomások száma 1982 végéhez képest 47 000-rel emelkedett, és elérte a 3 353 000- et. Június végén 100 lakosra 21,8 telefonállomás jutott. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom a tervezettnél nagyobb volt. A szocialista országokkal lebonyolított kivitel és behozatal feladatait túlteljesítették. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelem mérlege is aktív volt. Ehhez azonban a behozatal korlátozása nagyobb mértékben hozzájárult, mint a kivitelnek és hatékonyságának növekedése. A nem szocialista országokba irányuló kivitel tervét nem sikerült teljesíteni, főként ami a gépipari termékek kivitelét illeti. A szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelem részaránya külkereskedelmi forgalmunkban elérte a 77,6 százalékot. A múlt év azonos időszakához képest a KGST-tagországokkal lebonyolított árucsereforgalom terjedelme 11,3, ezen belül a Szovjetunió viszonylatában 13,4 százalékkal nőtt. A szocialista gazdasági integráció komplex programja alapján elmélyült együttműködésünk a szocialista országokkal. Életszínvonal A gazdaságfejlesztés eredményei megteremtették a feltételeket az elért életszínvonal további szilárdításához. A népgazdaság szocialista szektoraiban dolgozók száma (az efsz-tagok nélkül) az első félévben elérte a 6 720 000 főt, s a múlt év azonos időszakához képest 55 000 fővel növekedett. A foglalkoztatottság növekedése a leggyorsabb az oktatásban, az egészségügyben és a központilag irányított iparban volt. A tervezettnél gyorsabb ütemben növekedtek a lakosság pénzbevételei és kiadásai. A pénzbevételek a tavalyi első félévhez képest 7,1 milliárd koronával növekedtek és elérték a 190,3 milliárd koronát. A bérbevételek 2,9 százalékkal nőttek. A szocialista szektorban dolgozók átlagbére 2,2 százalékkal, 2730 koronára nőtt. A lakosság pénztartalékai 234,3 milliárd koronát tettek ki, ebből a takarékbetétek összege 186 milliárd korona volt. A kiskereskedelmi forgalom növekedésének tervét egészében véve sikerült teljesíteni. Hozzájárult ehhez az élelmiszerellátás javulása és az egyes iparcikkek iránti kereslet növekedése. A kiskereskedelmi forgalom terjedelme 128,3 milliárd korona volt, ebből az élelmiszereladás forgalma 62 milliárd korona. A múlt év első feléhez képest a kiskereskedelmi forgalom 3,8 százalékkal nőtt, ezen belül az élelmiszerek kategóriájában 2,3, az iparcikkek csoportjában 5,1 százalékkal. Az élelmiszerellátás folyamatos volt. Kedvező szintet ért el a húsellátás. A termelés növekedésével és a felvásárlási feladatok teljesítésével párhuzamosan javult a kínálat tejtermékekből és tojásból. Nőtt a személygépkocsik eladása, az idei elsó félévben 9 ezerrel több személyautót adtak el, mint a múlt év azonos időszakában. Tovább növekedett a lábbeli, a bútor, a háztartási és a sportkellékek eladása is. A helyiipari és a szolgáltató vállalatok, valamint az ipari szövetkezetek a múlt év azonos időszakához képest 1,1 százalékkal növelték a lakossági szolgáltatásokból származó bevételüket, termelésük értéke 4,2 százalékkal nőtt, belkereskedelmi szállításaik meghaladták a 9 milliárd koronát. Az idei első félévben 3200 új lakás építését fejezték be, ami az egész évi terv 31,6 százalékos teljesítését jelenti. Kommunális formában 5800, szövetkezeti lakásként 14 000, vállalati lakásként 900 lakás épült, az egyéni építkezők 9500 lakást építettek, összesen 36 000 új lakás építését kezdték meg. Fokozatosan hozzálátnak a lakások korszerűsítése terén kitűzött feladatok megvalósításához. A lakosság társadalmi fogyasztása az életszínvonal tartósan növekedő alkotóeleme marad. A szociális ellátás kiadásai a múlt év első feléhez képest 5,6 százalékkal növekedtek, s elérték a 39,3 milliárd koronát. Nyugdíjként és járadékként 24,5 milliárd koronát, családi pótlékként 7,8 milliárd koronát, táppénzként 7 milliárd koronát folyósítottak. A bölcsődei férőhelyek száma 119 200-ra emelkedett, e férőhelyek több mint 27 százaléka az üzemek és a földmüvesszövetke- zetek bölcsődéire jut. Az 1982-1983-as tanévben 715 000 óvodai férőhely volt, vagyis az óvodás korú gyermekek 87,8 százaléka járt óvodába. A szakmunkástanulók száma 410 900 volt, közülük 52 200-an tanultak érettségivel végződő szakon. A középiskoláknak 461 500 diákja, a felsőoktatási intézményeknek 191 900 hallgatója volt. A múlt év első feléhez képest az egészségügyi létesítmények kapacitása tovább nőtt, és elérte a 192 300-at, ebből a kórházi férőhelyek száma 121 300 ágy volt. Egy orvosra 290 személy jutott. A lakosság száma az idei első félévben 19 000-rel nőtt. Mintegy 54 000 házasságot kötöttek, 18 000-et felbontottak. 117 000 gyermek született. 1983 június 30- án Csehszlovákiának 15 415 000 lakosa volt.
