Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-26 / 174. szám, kedd

ÚJ szú 3 1983. VII. 26. Törvényhozók bírálják Reagant a nicaraguai beavatkozás miatt A Pentagon növelni akarja tanácsadóinak számát Salvadorban (ČSTK) - Az amerikai kormány közép-amerikai titkos felforgató hadműveleteinek kibővítését ter­vezi. Washington célja az amerikai katonai jelenlét növelése a térség­ben. Amint arról a New York Times tegnap beszámolt, a Fehér Ház lényegében már jóváhagyta a tervezett akciókat, amelyek ke­retében egyebek között tovább növelik a nicaraguai ellenforradal­mi bandáknak nyújtott támogatást, s szabotázsakciókat hajtanak vég­re a managuai kormány ellen . A terv számol a térségben levő amerikai katonai objektumok kihasználásá­val és katonai szakértők közvetlen segítségével. A Reagan-kormányzat lépései bírálatok egész sorát váltják ki magában a törvényhozásban is. Az amnesztiarendelet megvalósítása (ČSTK) - A PAP lengyel hír­ügynökség vasárnap közölte, hogy a július 22-én érvénybe lé­pett amnesztiarendelet értelmé­ben szombaton szabadon enged­ték azoknak a személyeknek az első csoportjait, - mindenekelőtt nőkről van szó - akikre a törvény vonatkozik. A törvény értelmében egy hó­napon belül bocsátják szabadon az érintett személyeket. Ülésezik az indiai parlament (ČSTK) — Delhiben hétfőn megkez­dődött az indiai központi parlament ülésszaka. A hozzávetőleg egy hóna­pig tartó tanácskozáson a képviselők elsősorban a Pandzsab nyugat-indiai szövetségi államban kialakult feszült helyzetről, illetve arról a veszélyről fog­nak tárgyalni, amely India területi egy­ségét fenyegeti Az ülésszak napirend­jén emellett gazdasági kérdésekről is szó lesz. Craxi szakszervezeti vezetőkkel tanácskozott (CSTK) - Bettino Craxi, az Olasz Szocialista Párt kormányalakítással megbízott főtitkára tegnap a szakszer­vezetek, a pénzügyi és vállalkozói szö­vetségek képviselőivel folytatott tár­gyalásaival megkezdte konzultációinak újabb fordulóját Az elmúlt napokban Craxi a politikai pártok képviselőivel tárgyalt, s közölte, hogy a kereszténydemokraták, a szoci­áldemokraták és a liberálisok bele­egyeztek a korábbi kormánykoalíció felújításába Helyi megfigyelők a tegnap megkez­dett konzultációkat a jövendő kormány gazdasági programjának kialakítása szempontjából tartják jelentősnek. Az Olasz Kommunista Párt vezető­sége a Craxival folytatott megbeszélé­sek után az ország gazdasági helyzete feletti aggodalmának adott hangot. Hangsúlyozta, hogy az eddigi kor­mánypolitika folytatása a válság továb­bi elmélyítéséhez vezet. Szuperfegyver a tüntetők ellen (ČSTK) - A tüntetők elleni bevetésre szolgáló új szuper- fegyver gyártását kezdik meg rövidesen Nagy-Britanniában, írja tegnapi számában a londo­ni Times az AMAC cégtől ka­pott információkra hivatkozva. A szuperfegyvert ugyanis ez a társaság fogja forgalmazni. Újonnan kifejlesztett, speciális páncélozott járműről van szó, melyet számos támadófegy­verrel szerelnek fel. Nyolc ló­réssel, tizenhat gránátvetövel, erős reflektorokkal és olyan vízágyúval is ellátják, amelyből festékoldatot is fecskendez­hetnek a tüntetőkre, s később így majd könnyebben tudják őket azonosítani. A beavatat- lant pedig, aki kívülről meg­érinti a jármüvet, erős áram­ütés éri. E barbár fegyver első darabjait az idei év végén dob­ják piacra. Christopher Dodd, demokrata párti szenátor, a külügyekkel fog­lalkozó szenátusi bizottság tagja pl kijelentette: a kormány Nicara­guával kapcsolatban ugyan béké­ről beszél, ugyanakkor konfliktust provokál azzal, hogy hadiflóttáját a kritikus térség közvetlen közelé­be vezényelte. Mint ismeretes, Washingtonban röviddel azután küldték Nicaragua partjaihoz a Ranger repülőgép- anyahajó által vezetett flottát, hogy Daniel Ortega, a managuai kormányzó tanács koordinátora a sandinista forradalom évforduló­jának ünnepségein bejelentette Nicaraguának a térségben kiala­kult válság békés rendezésére irá­nyuló tervét. Az NBC tévétársaság az ameri­kai erődemonstrációt így kom­mentálta: ha valahová öt vagy hat hónapra küldenek katonákat, nem lehet szó semmiféle hadgyakorlat­ról. A Washington Post ezzel összefüggésben emlékeztetett az 1964-es tonkini incidensre, ame­lyet az akkori Johnson-kormány­zat az indokínai háború kiterjesz­tésére használt ki ürügyként. Az amerikai hadügyminisztéri­um javasolta Reagan elnöknek, hogy a Salvadorban működő ame­rikai katonai tanácsadók számát a jelenlegi 55-ről 125-re növelje. A kormány a Kongresszus sürge­tésére 1981-ben hozott határoza­tot arról, hogy maximum 55 kato­nai tanácsadót lehet kiküldeni a közép-amerikai országba. Ezt azonban nem iktatták törvénybe. A jelenleg szolgálatot teljesítő 55 tanácsadó kiképzőként műkö­dik, azonban hozzávetőleg ezer salvadori katona Hondurasban kap kiképzést, ahol legkevesebb 300 amerikai katona tartózkodik. Emellett a salvadori fegyveres erők számos tagja közvetlenül az USA-ban részesül katonai kikép­zésben. A DPA hírügynökség fel­hívja rá a figyelmet, hogy az Egye­sült Államok ugyancsak katonai tanácsadók kisebb csoportjának kiküldésével kezdte el a vietnami háborút. Latin-Amerika gondjait a latin-amerikaiaknak kell megoldaniuk (ČSTK) - A venezuelai főváros­ban hat latin-amerikai ország kép­viselőinek közös nyilatkozatával értek véget a Simon Bolivar szü­letésének 200. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségek. Bo­lívia, Kolumbia, Venezuela, Ecua­dor és Peru elnöke, illetve Pana­ma alelnöke a nyilatkozatban töb­bek között leszögezi: semmivel sem menthető a gyarmatosító vagy újgyarmatosító hatalmak je­lenléte a térségben. A latin-ameri- kai vezetők teljes támogatásukról biztosították a Contadora-csoport közép-amerikai béketervét, s hangsúlyozták, hogy Latin-Ame­rika problémáit maguknak a latin­amerikaiaknak kell megoldaniuk. Nagyra értékelték és pozitív lé­pésként jellemezték Fidel Castro válaszát a Contadora-csoport fel­hívására. A kubai vezető ebben készségét fejezte ki arra, hogy minden tőle telhetőt megtesz a térségben kialakult válság ren­dezéséért. A Bolivar-ünnepségek kereté­ben első ízben osztották ki a Si­mon Bolivar-dijat, amelyet az UNESCO minden második évben adományoz azoknak a személyi­ségeknek, akik a latin-amerikai szabadsághős nyomdokain halad­va hozzájárulnak a demokráciáért és a társadalmi igazságosságért folytatott harchoz. Az idén első­ként Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) ve­zetője és János Károly spanyol király kapta a díjat. Kubában is nagyszabású ün­nepségeken emlékeztek meg a Bolivar-évfordulóról. A kelet-ku- bai Granma tartomány fővárosá­ban, Bayamoban tartott központi rendezvényen Carlos Rafael Rodriguez, az államtanács és a kormány elnökhelyettese Boli­várról mint a latin-amerikai egység gondolatának megtestesítőjéről beszélt. Megállapította, hogy a ve­nezuelai nép nagy fiának eszméi­ből sok minden nem valósult meg, s felszólította a latin-amerikai né­peket, hogy folytassák harcukat a teljes függetlenségért. A kezdeményező szerep továbbra is az indokínai országoké (ČSTK) - Azok a kezdeménye­ző javaslatok, amelyeket nemrég az indokínai országok külügymi­nisztereinek Phnom Penhben tar­tott hetedik konferenciáján terjész­Közöspiaci tárgyalások Brüsszelben (ČSTK) - Brüsszelben tegnap megkezdődött a közöspiaci orszá­gok gazdaságügyi minisztereinek tárgyalása a nyugat-európai acél­ipari válságról, valamint a Rea­gan-kormány új, protekcionista in­tézkedéseinek következményei­ről. Ezek az intézkedések az USA- ba irányuló speciális acél beho­zatalára vonatkoznak. Ugyanak­kor a Közös Piac országainak ha­lászati miniszterei kétnapos vitát kezdenek a „nyugat-európai tí­zek“ tagjai között a halászati öve­zetek és a kifogott halmennyiség kérdésében felmerült konfliktusos problematikáról. Helyi megfigyelők azt várják, hogy az Európai Gazdasági Közösség mindkét tanácsülésén - mint eddig is - a tárgyalások igen nehezek és kemények lesz­nek. A gazdasági válság és az USA acélbehozatali korlátozó in­tézkedései következtében a kö­vetkező hónapokban és években tovább kell csökkenteni az acél­gyártást az EGK országaiban. En­nek következtében további acél­ipari munkások elbocsátására is sor kerül, ami még tovább növeli ezekben az országokban a már amúgy is kritikus munkanélküli­séget. tettek elő, a békés és baráti kap­csolatok megteremtésére irányul­nak a délkelet-ázsiai államok kö­zött, valamint a stabilitás megszi­lárdítására a világnak ezen a ré­szén - jelentette ki Hun Sen, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, kambodzsai külügymi­niszter. Rámutatott, hogy e konferencia résztvevői megerősítették az indo­kínai államok azon politikájának változatlanságát, amely a délke­let-ázsiai problémák békés megol­dására irányul. E térségben a helyzet normalizálásának egye­düli útja a tárgyalás. Az ASEAN- országoknak pozitívan kellene vá­laszolniuk azokra a javaslatokra, amelyeket a konferencia résztve­vői előterjesztettek, mert e javas­latok megfelelnek e térség vala­mennyi népe érdekeinek. KUBA NEMZETI ÜNNEPEN A dolgos hétköznapok eredményei A nyugati félteke első és egyet­len szocialista országa ma emlé­kezik meg a Moncada laktanya elleni támadás 30. évfordulójáról, a forradalom hajnaláról A majd­nem hat évvel később kivívott győ­zelem óta eltelt évek alatt Kuba, a kubai nép élete a felismerhetet- lenségig megváltozott. Az élet­módbeli változások, a lakosság kulturális színvonalának növeke­dése mellett a legszembetűnőbbek a szigetország gazdasági sikerei. A még meglevő nehézségek, az amerikai gazdasági blokád, a cukor világpiaci árának számot­tevő csökkenése, a természeti csapások ellenére Kuba sikeres küzdelmet folytat a gazdasági el­maradottság következményei el­A felkelők Fidel Castróval az élen bevonulnak Havannába (Archív felv.) len. Ezt bizonyítja az is, hogy az első ötéves terv alatt (1976-1980) a nemzeti össztermék minden év­ben 4 százalékkal növekedett, s jól indult a második ötéves terv is. Még a tavalyi különösen súlyos évben is elérte Kuba a tervezett, 2,5 százalékos növekedést. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy a múlt évben 19 latin-amerikai országban a nemzeti össztermék értéke átla­gosan 0,9 százalékkal volt alacso­nyabb a korábbinál, több ország­ban pedig a termelés visszaesése 9,7 sőt 13 százalékot is kitett A kubai gazdaság alapja to­vábbra is a cukoripar. Tavaly 8,2 millió tonna volt a termelés, s a tervidőszak végére már 10 millió tonnára számítanak. 1965 és 1980 között a szocialista orszá­gok segítségével teljesen vagy részben rekonstruálták az ország valamennyi cukorgyárát; ma már a kubai és szovjet szakemberek által közösen létrehozott cukor­nádarató kombájnok segítségével takarítják be a termés több mint felét. Jelentős a mezőgazdaság más ágazatainak intenzifikálása is: a forradalom győzelme előtti idő­szakkal összehasonlítva 2,6-sze- resére nőtt a rizs, kétszeresére a burgonya termesztése, nagyobb lett a zöldségtermesztés, a citrus­félék a hazai piac maradéktalan ellátása mellett a kubai export je­lentős tételévé lettek. Számotte­vően fejlődött az állattenyésztés is. A forradalom előtt Kubának gyakorlatilag nem volt ipara. Csak egy kis kohója volt, amely évente mindössze 28 ezer tonna henge­reltárut termelt. A kohót szovjet segítséggel felújították és bővítet­ték, mai kapacitása 300 ezer ton­na, de a teljes rekonstrukció után még ennek is a duplája lesz. Az ország szükségleteit azonban még ez sem elégíti ki, éppen ezért Holguin tartományban ugyancsak szovjet közreműködéssel folyik egy évi 1,3 millió tonna kapacitású kohómü építése. Az országban nagy mennyisé­gű nikkelt bá­nyásznak, s Ku­ba a világ nikkel­exportálóinak listáján a ne­gyedik helyen áll. Kubának jelen­leg két nikkelko­hója van 45 ezer tonna együttes kapacitással, de már épül két to­vábbi kombinát is, amelyek telje­sítménye 60 ezer tonna lesz. Az ország leg­újabb és legdina­mikusabban fej­lődő ipari ágaza­ta a gépgyártás és a fémfeldol­gozás. Ezek ter­melésének érté­ke 1980-ban már elérte a 370 millió pesót. Ezek a figyelemre méltó sikerek lehetővé tették a lakosság élet­színvonalának jelentős emelését. A tavaly befejeződött bérreform eredményeként 1980-nal össze­hasonlítva 19 százalékkal növe­kedtek a bérek, átlagosan elérték a havi 176 pesót. Az életszínvonal emelkedését még jobban bizonyít­ják azok az ENSZ-adatok, melyek szerint Kuba Latin-Amerika 14 or­szágát előzi meg a gabonafélék és a hús egy főre jutó fogyasztásá­ban - többek között olyan orszá­gokat is, mint Argentína, Brazília, Venezuela, Mexiko, Peru -, s kon­tinenselső a tej- és haltermékek fogyasztásában. Az itt említett eredmények elé­résében jelentős szerepet játszott Kuba együttmüködése a szocialis­ta országokkal, tagsága a KGST- ben. Ez tette lehetővé számára, hogy sikeresen ki tudja védeni a világméretű gazdasági válság kedvezőtlen hatásait népgazdasá­gára. S arról sem szabad mefeled- keznünk, hogy ezeket a vitathatat­lan sikereket Kuba az imperialista fenyegetés és az amerikai gazda­sági blokád áldatlan körülményei között érte el. A még meglevő problémákat is ilyen feltételek kö­zött kell megoldania a kubai nép­nek. (gzs) Gazdasági gondok Kaliforniában (ČSTK) - Hosszas viták után Kalifornia kormánya végre jóvá­hagyta az 1984-es pénzügyi évre vonatkozó állami költségvetést. Ennek alapján a kiadások 1,6 mil­liárd dollárral meghaladják a bévé­Megérkeztek Csádba az első amerikai fegyverszállítmányok (ČSTK) - A csádi fővárosba megérkeztek azok az amerikai ka­tonai repülőgépek, amelyek a wa­shingtoni kormány fegyverszállít­mányainak első részét hozták meg Hisséne Habré jelenlegi el­nök csapatainak. A küldemény páncélozott jármüveket, lőfegyve­reket és lőszereket tartalmaz. A Reagan-kormányzat a múlt hé­ten hagyta jóvá 10 millió dolláros katonai segélyprogramját. Csádi diplomáciai források szerint a kö­vetkező napokban naponta két amerikai gép száll le ruhákkal, sátrakkal, élelmiszerrel és üzem­anyaggal a fedélzetén. A szállít­mányt a kormánycsapatok kapják, amelyek az ország északi részén harcolnak Goukouni Oueddei volt elnök, a nemzeti felszabadítá­si front vezetője egységei ellen. Az amerikai „segély“ egy részét az országban harcoló mintegy 2 ezer zaire-i katona között osztják szét. teleket. A háromhetes bürokrati­kus küzdelemben, amely a tör­vényhozás és a végrehajtó hata­lom képviselői között folyt, ez a leggazdagabb amerikai állam fizetésképtelenné vált. Leállították a munkanélkülieknek és a rokkan­taknak nyújtott támogatást, nem fizették ki az állami alkalmazottak béreit. A súlyos pénzügyi és gazdasá­gi válság, amelybe Kalifornia ke­rült, az amerikai sajtó szerint egyenes következménye a Rea­gan-kormány népellenes belpoliti­kájának, amely szüntelenül meg­nyirbálja a szociális programokat a katonai kiadások féktelen növe­lése miatt. A szövetségi kormány példája nyomán a helyhatósági szervek a gazdasági nehézségek fő terheit a lakosság legszegé­nyebb rétegeire hárítják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom