Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-19 / 168. szám, kedd

ÚJ szú 3 983. VII. 19. Közép-Ameri ka A Contadora-csoport a tárgyalásos rendezésért (ČSTK) - Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Panama, az ún. Con­tadora-csoport államfői vasárnapi tárgyalásaik után a mexikói Can- cúnban nyilatkozatot tettek közzé a közép-amerikai és a karibi tér­ség problémái békés rendezésé­nek alapelveiról. A négy államfő csúcstalálkozójára abban a kriti­kus időszakban került sor, amikor a térségben tovább élezheti a fe­szültséget a Washington által tá­mogatott ellenforradalmi bandák Nicaraguába tervezett újabb betö­rése. Miguel de la Madrid mexi­kói elnök szerint a dokumentum annak ellenére, hogy nem oldja meg azonnal és végérvényesen a térség gondjait, jelentősen hoz­zájárulhat a helyzet tárgyalásos rendezéséhez. A cancúni nyilatkozat javasolja Közép-Amerika és a karibi térség országainak, hogy kössenek meg­állapodásokat a fegyverkezés kor­látozásáról, az idegen katonai ta­nácsadók visszahívásáról, továb­bá, hogy nem engedik meg terüle­tükön idegen katonai támaszpon­tok építését, és hogy a térséget békeövezetté nyilvánítják. Az álla­moknak kötelezniük kellene ma­gukat arra, hogy megszüntetnek minden olyan katonai és politikai tevékenységet, amely veszélyez­teti más országok biztonságát. Megfigyelők szerint ez utóbbi az USA által hondurasi területen épí­tett katonai táborokra utal, ame­lyekben amerikai tanácsadók ké­szítik fel a somozista banditákat a Nicaragua elleni támadásra. A fejlett tőkés országokat a can­cúni nyilatkozat felszólítja, hogy szüntessék meg a diszkriminációs intézkedéseket, s járuljanak hozzá CSAD HABRE ELNÖK CSAPATAI ELLENTÁMADÁSRA KÉSZÜLNEK (ČSTK) - Oueddei egykori csá­di elnök, az ideiglenes nemzeti egység kormány vezetője, akinek egységei Hassén Habré jelenlegi elnök kormánya ellen harcolnak, a Csádban tartózkodó külföldi csapatok távozására szólított fel. Ugyancsak ezt sürgette az Afrikai Egységszervezet kilences bizott­sága. Goukoini Oueddei ugyanakkor visszautasítja a Csádban kialakult helyzetről a mostani elnök által terjesztett jelentéseket, és leszö­gezi, hogy csapatai ellenőrzésük alatt tartják az ország északi ré­szét és a keleti területek nagy részét is. Hírügynökségi jelentések sze­rint Habré katonái kiadós francia Maputóban a román államfő (ČSTK) - Nicolae Ceausescu román államfő zimbabvei látoga­tásának befejeztével kiadott közös közlemény leszögezi, hogy Zim- babve és Románia egyaránt elítéli a Dél-afrikai Köztársaság Zimbab- ve, Angola, Mozambik és a térség további országai ellen irányuló ag­resszióját. A felek továbbá aggo­dalommal szóltak a nemzetközi helyzetről, amely az újgyarmatosi- tó és imperialista körök akciói mi­att tovább romlik, ezért szükséges következetesen síkra szállni a bé­kéért, az általános és teljes lesze­relésért. Nicolae Ceausescu Harrareból tovább utazott Maputóba, Mozam­bik fővárosába. 6i väamújiébúí támogatással ellentámadásra ké­szülnek, hogy megtörjék a csádi ellenzéki erőket az ország keleti részén. Habré elnököt támogatják a zairei egységek is. Zaire nagy- követségén közölték, hogy további 600 katona útban van a csádi főváros felé, hogy ott csatlakozza­nak a már Csádban tartózkodó több mint ezer zairei katonához. Zaire ezenkívül hat bombázót is a Habré-kormány rendelkezésére bocsátott. Salvadori mérleg (ČSTK) - A salvadori rezsim csapatai és a félkatonai ún. ha­lálbrigádok az idei év első hat hónapjában több mint 2500 polgá­ri személyt gyilkoltak meg - közöl­te nyilatkozatában a San Salvador-i érseki hivatal, amely rendszere­sen figyelemmel kíséri az ország­ban a polgári jogok megsértését. A rezsimet éles hangon elítélő dokumentum szerint az új alkot­mányt, amelynek kidolgozásáról ma kezdenek tárgyalni a parla­mentben, „csak a hullák, és a har­coktól idegsokkot kapott emberek tudják majd megtartani“. Az USA San Salvador-i nagy- követsége több mint ezer politikai gyilkosságot ismer el, mégpedig akkor, amikor néhány napon belül Washingtonban a Kongresszus elé terjesztik Reagan elnök „tanúval­lomását“ arról, hogy Salvadorban az emberi jogok tiszteletben tartá­sa terén javult a helyzet, s ezért a rezsim megérdemli az amerikai gazdasági és mindenekelőtt a ka­tonai segélyt. L’Humanité Madridi remények Nyolc évvel a helsinki konferen­cia Záróokmányának aláírása után kétségtelenül kedvező hír, hogy rövidesen várható az európai biztonság és együttmúködés kér­déseivel foglalkozó madridi talál­kozó befejezése. Ez is azt bizo­nyítja, hogy a nemzetközi helyzet utóbbi időben tapasztalható jelen­tős rosszabbodása ellenére az enyhülés szelleme továbbra is él - írja a L’Humanité francia napilap tegnapi számában Yves Moreau. A szemleíró felidézi a találkozó eddigi lefolyását és felméri azt, hogy a tanácskozás legutolsó sza­kaszában, Máltától eltekintve a résztvevők miben állapodtak meg. Az európai leszerelési kon­ferencia összehívása Stockholm­ban, valamint más hasonló talál­kozók tervezett sorozata azt bizo­nyítja, hogy a Helsinkiben meg­kezdett folyamat folytatódik. A lap a továbbiakban leszögezi, hogy az enyhülésért folytatott harc a jövőben is számos akadályba ütközik majd. Ez tényleges harc, nem pedig idillikus séta. A Madrid­ban létrejött megállapodások csaknem hároméves erőfeszíté­sek eredményei. Azokért a nehéz­ségekért, amelyek a tanácsko­zást hátráltatták, elsősorban az Közép-Amerika és a karibi térség gazdasági fejlődéséhez. Ezt a pontot névszerint az USA-nak, Kanadának és a Közös Piac or­szágainak címezték. A csúcstalálkozó résztvevői üzenetet küldtek Ronald Reagan- nek, Fidel Castrónak, valamint a többi közép-amerikai és karibi ország vezetőinek azzal a felszólí­tással, hogy járuljanak hozzá a térség problémáinak rendezé­séhez. NÉHÁNY HIVATALOS BARÁTI látoga tásra a KNDK-ba érkezett a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amelyet Antanasz Barkauszkasz, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének alelnöke vezet. JEVGENYIJ JEVTUSENKO szovjet írót és költőt 50. születés­napja alkalmából a Munka Vörös Zászlója Érdemrenddel tüntették ki. A magas kitüntetést a szovjet irodalom fejlesztésében szerzett érdemeiért a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége ítélte oda Jevtusenkónak. VIKTOR MISIN, a Komszomol KB első titkára tegnap Moszkvá­ban fogadta Miroslav Štépánt, a Nemzetközi Diákszövetség el­nökét. Tájékoztatták egymást a két szervezet feladatairól és át­tekintették a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom egyes kérdése­it. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a fiatalok háborúelle­nes megmozdulásaival kapcsola­tos véleménycserének. HANS-DIETRICH GENSCHER nyugatnémet alkancellár, külügy­miniszter vasárnap befejezte bul­gáriai látogatását, s hazautazott. Szófiában Petr Mladenov bolgár külügyminiszterrel folytatott tár­gyalásokat, s fogadta öt Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke is. EGÉSZ FRANCIAORSZÁG­BAN sztrájkoltak az elmúlt két na­pon a gyógyszertárak tulajdono­sai. Jövedelmük csökkenése ellen tiltakoztak ily módon annak ellené­re, hogy ezzel megsértették a köz­érdeket. A kormány nemrég olyan döntést hozott, hogy 1,5 százalékkal csökkenti a betegbiz­tosításból fizetett orvosságok árait. ÜLÉST TARTOTT a Venezue­lai KP Központi Bizottsága. A ta­nácskozáson megemlékeztek Si­mon Bolivar, Venezuela nemzeti hőse születésének 200. évforduló­járól. Simon Bolivar vezette a la­tin-amerikaiak nemzeti felszabadí­tó harcát a spanyol gyarmatosítók ellen. NICARAGUA Évforduló - harc közben A nicaraguai nép a sandinis­ta forradalom győzelme óta talán a legnehezebb gazdasági, politikai és katonai helyzetben em­lékezik meg a hazafias erők dia­dalának negyedik évfordulójáról. 1979. július 17-én vetett véget a sandinisták forradalma a föld­rész talán legzsarnokibb - Wa­shington által a legvégsőkig támo­gatott rezsimjének, a Somoza-dik- tatúrának, s két nappal később Managua elfoglalásával fejeződött be végérvényesen az önkényural­mi rendszer ellen indított népi há­ború. A modern Latin-Amerika tör­ténelmében Kuba után Nicaragua a második ország, amelyben hosszú és áldozatok tízezreit kö­vetelő küzdelem után győzött a fegyveres, diktatúraellenes harc. Az új vezetésre katasztrofális örökséget hagyott a Somoza- rendszer. Milliárdokra rúgott a kül­földi adósság, 70 százalék feletti volt az írástudatlanság, és a 30 százalékot meghaladta a munka- nélküliség. A forradalmi kormány­zat a hatalomváltást követően ép­pen ezért nyomban meghirdette az ország újjáépítésének prog­ramját: kampányt indított az egészségügyi ellátás javítására, az írástudatlanság felszámolásá­ra, hozzálátott az agrárreform megvalósításához. Minden erőt megmozgatott azért, hogy a pol­gárháború által szétdúlt termelő- egységeket üzembe helyezzék, s mihamarabb termelésbe állítsák. A gyors intézkedéseknek köszön­hetően mind politikai, mind pedig gazdasági téren gyökeres változá­sok mentek végbe az országban az elmúlt négy év alatt. F urcsa ellentmondás: amíg az ország gazdaságának fej­lesztésére, a lakosság szociális ellátásának javítására évről évre mind nagyobb erőket mozgat meg a kormányzat, Nicaraguában az elmúlt időszakban mégis - első­sorban külső okok miatt - fennma­radtak a belső feszültség forrásai, illetve állandó fegyveres küzde­lemmé alakult át az egykor szórványos fegyveres akciókra korlátozódó külső fenyegetés. A feszültség kialakulásában je­lentős szerepe van az amerikai kormányzatnak, amely a Nicara­guában zajló forradalmi folyama­tok iránti nemtetszését már nem csupán ellenséges politikai gesz­tusokkal fejezi ki, hanem nyíltan anyagi, illetve fegyveres támoga­tást nyújt a nicaraguai kormányzat megdöntésére Costa Ricában, il­letve Hondurasban szervezkedő fegyveres ellenforradalmároknak. Ezzel párhuzamosan gazdasá­gi zsarolással is igyekszik gyengí­teni a managuai kormányzatot. Néhány nappal ezelőtt a Fehér Ház utasítására a Washingtontól függő Amerika-közi Fejlesztési Bank megtiltotta nicaraguai gaz­dasági létesítmények finanszíro­zását, korábban pedig a Fehér Ház 60 ezer tonnáról 6 ezer ton­nára szállította le a Nicaraguából importált cukor mennyiségét, kényszerhelyzet elé állítva a mo­nokultúrás mezőgazdaságú or­szágot. N icaragua a gyengítésére in­dított külső támadások elle­nére továbbra is következetes hí­ve marad a regionális problémák tárgyalásos rendezésének. A for­radalom vezetői többször is kinyil­vánították: nemzetközi tevékeny­ségük alapja az el nem kötelezett­ség, a haladó antiimperialista esz­mék jegyében. Kapcsolataikat a világ többi országával továbbra is a függetlenség, az egyenjogú­ság, a szuverenitás és a be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartásával fejlesztik. Tisztelettel adózva az eddigi eredményeknek, kívánjuk, hogy sikerrel valósítsák meg társada­lomformáló céljaikat, küzdjék le a forradalom megdöntésére szö­vetkezett erőket, s arassanak tel­jes győzelmet. (N) Heves vita várható a japán parlamentben Nakaszone feloszlatja a képviselöházat (ČSTK) - Nakaszone Jaszuhi­ro japán kormányfő tegnap beje­lentette, hogy feloszlatja a parla­ment alsóházát és idő előtti képvi­selőházi választásokat ir ki. Naka­szone azonban nem közölte a vá­lasztások időpontját, de a Kiodo hírügynökség véleménye szerint valószínűleg ősszel esedékesek. A képviselőház megbízatási idő­szaka jövő év júniusában járna le. A kormányfő pártjának, a Libe­rális Demokrata Pártnak a képvi­selőivel való találkozóján közölte szándékát, egyidőben azzal, hogy megkezdődött a parlament rendkí­vüli ülése, amely megválasztja a júniusi felsőházi választásokat követően a képviselóház tanács­adóinak új vezetőségét. A parlamenti ülésszakon heves összecsapások várhatók a kor­mánypárt és az ellenzék között tekintettel az LDP-n belüli korrup­cióra. A korrupció problémája azért lett ismét napirendi téma, mert hamarosan ítéletet hirdetnek Tanaka volt kormányfő perében, aki a Lockheed-botrány egyik fő­szereplője. Egyesült Államok felelős, mivel a madridi fórumot a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen irá­nyuló propagandafórummá akarta változtatni. Az el nem kötelezett és semleges országok viszont épp ellenkezőleg hozzájárultak a kon­ferencia sikeres befejezéséhez. Kompromisszumos javaslataikat támogatták a szocialista országok és néhány NATO tagállam is. Vé­gül az Egyesült Államok is, azt megelőzendő, hogy teljesen elszi­getelődjön, beleegyezését adta a megállapodáshoz. Reagan elnök ugyanis, tekintet­tel a jövő évi elnökválasztásra, nem utasíthatja el a párbeszédet és figyelembe kell vennie az ame­rikai és a nyugat-európai közvéle­mény álláspontját is. A lap szerint ebből a szempontból jellemző volt George Bush közelmúltban tett nyugat-európai látogatása, amikor arról próbálta meggyőzni a meglá­togatott országokat, hogy Ronald Reagan az enyhülés őszinte híve. „Héjának manapság lenni nem di­vatos és az alakoskodó propagan­da ellenére a kormányok nem hagyhatják figyelmen kívül a né­pek mélységes békevágyát. Ilyen szempontból a madridi találkozó eredményeit reménykedve kell fo­gadni - írja a L’Humanité. A„Antonov-hadmüvelet“ r\L. jó úton halad afelé, hogy az Agcával kapcsolatos botránnyá váljon. Ez a következtetés vonha­tó le a július 9-én Rómában „olasz módon“ lebonyolított kihallgatás után. A kihallgatás a rendőrségi nyomozók irodájában kezdődött, majd a kapitányság udvarán foly­tatódott, ahol a török terroristák „a véletlenül jelen levő újságírók tu­catjai“ a tévékamerák előtt hal­mozták el kérdéseikkel. Hogyan kerültek oda az újságírók? „Tech­nikai gondatlanság, azon kíván­ság folytán, hogy a terrorista nyil­vánosan is szerepeljen“. A ma­gyarázat nemigen jelentős, s a törvény megsértése sem fon­tos. Sokkal fontosabb volt az, amit az az ember mondott, aki rálőtt a pápára. Szenzáció! „Agca elmondotta, hogy Antonov a társtettes volt... hogy a bolgárok küldték őt... hogy az ügybe a KGB is belekevere­dett“. Milyen újdonság azonban az, amit a török már százszor elmondott, s amit a nyugati hírköz­lő eszközök már ugyancsak száz­szor megismételtek? A jelentéktelen szavak áradatá­ban valami más számit esemény­nek, mégpedig az, Agca nem akarja, hogy kiengedjék a börtön­ből! „Hazudtam, mikor azt mond­tam, hogy nem érzem jól magamat az olasz börtönben, nagyon is jó dolgom van“ - mondotta az újság­írók előtt. Az olasz börtönöknek szóló reklám lenne ez? Aligha. Inkább az őszinteség, a pánik, a félelem megnyilvánulása, hogy létezik ennél még rosszabb is. Ki fél Agcától Amikor az elitéit attól fél, hogy szabadon bocsátják, felvetődik a kérdés, hogy mi fenyegeti. A te­lefonon jelentkező ismeretlen han­gok, azoké, akik elrabolták az ár­tatlan kislányt, akik követelik, hogy a terroristának adják vissza a sza­badságot, amelytől azonban ő annyira retteg. Lehetséges azonban, hogy Emanuela Orlandit valamilyen mániákus rabolta el. Ez az utolsó reményük mindazoknak, akik a „bolgár nyommal“ bepiszkítot­ták kezüket. Mániákusok termé­szetesen léteznek, azonban úgy néz ki, hogy az olasz hatóságok számára ez az alternatíva nagyon is ígéretes. Miért rendelték volna ugyanis Agcát kihallgatásra? Mit tudhattak volna meg tőle a feltéte­lezett mániákusról. Kinek kiabálta Agca a következő szavakat: „En­gedjétek szabadon azt a kislányt, ellenzem az elrablását, nincs hoz­zátok semmi közöm, nem akarom, hogy kiengedjenek a börtönből“? Az Agcával kapcsolatos, éve­ken keresztül felhalmozott infor­mációk túlságosan egyoldalúak- nak tűnnek. Elismerik, hogy még mielőtt beismerő vallomást tett volna, titkos leveleket kapott és küldött. Kikkel levelezett? Ez len­ne a nyom. Fogják-e követni, mi­után Agca a rendőrkapitányság ud­varán kijelentette, hogy „hazud­tam“? Sokat mesélhetne Agca tit­kos küldönce Saverno atya, aki szintén a rácsok mögött ül. De mások is vannak, akikről szintén hallgatnak. A „bolgár részvételről“ szóló legenda szertefoszlik, megmutat­kozik a valóság. A szégyenteljes valóság azok számára, akik a ter­roristának „a beismerő vallomá­sát“ diktálták. S meglehet, még rosszabb is következik. Néhány megfigyelő már politikai földren­gésről beszél, melynek epicentru­mában az óceánon túli bűnöző erők állnak, s akik félnek attól, hogy Agca igazán beszélni kezd. NINO NINOV bolgár újságíró

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom