Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-16 / 166. szám, szombat

Csendvédelem Környezetünk fontos része, alkotóeleme a csend. Mi sem természetesebb számunkra, mint a csendes, nyugodt környezet - feltéve, hogy megvan. Teljes, tökéletes csend persze nem létezik. Környezetünk tele van olyan apró zajokkal, amelyek szinte már-már az életünkhöz tartoznak (beszélgetés, az óra ketyegése stb.). A zajok nagyobbik része, vagy inkább az a része, amelyet,,észreveszünk“, nem az említett kategóriába tartozik. A csend a városiasodás áldozatává vált, mint ahogy ezt már a múlt században feltételezte Robert Koch, német orvostu­dós, aki ezt írta: ,,Lesz idő, amikor az emberiség arra fog kényszerülni, hogy ugyanolyan határozottan leszámoljon a zajjal, mint a kolerával vagy a pestissel“. Évi egy decibel Nos, a „leszámolás“ még várat magára. A zajszint földgolyónkon évente egy dicebellel növekszik. Csupán az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy kb. 120 de­cibel az a határ, amelynél a zaj már eléri a fájdalomszintet, a dis- cótermekben általában 110 deci­beles zajszint mérhető, és az al­váshoz legalább 25-30 decibeles csend szükséges. Már az említett három adatból is nyilvánvaló, hogy nem minden zaj, ami hallatszik. A zenekedvelőt például nem zavarja a 80-100 db hangerejü zene, míg a szomszéd folytonos kopácsolása kihozza sodrából. (Márpedig nem egy la­kótársunk érzi úgy, hogy lakás- használati joga korlátlan, hogy ne­ki mindent szabad.) Mások pedig magnóval, lemezjátszóval, tévével zaklatják szomszédjaikat, nem gondolva arra, hogy ami nekik él­vezet, szórakozás, mást esetleg kimondottan kiüldözi a lakásából. Tény, hogy az ilyen magatartá­sok szabálysértésként büntethe­tők a nemzeti bizottságok által, de a lakók nagy része többre becsüli a jószomszédi kapcsolatokat, mint a nemzeti bizottságok kétes kö­vetkezményű, esetleges ellenre­akciókat, ellenségeskedést kiváltó intézkedéseit. Másrészt pedig az új lakótelepi házakban nem is könnyű megállapítani a csendhá­borító szomszéd kilétét. Igaz, vannak önbíráskodásra hajlamos lakók is. Egyikük például rendszeresen elrontja a felvonót egy hétemeletes házban, mert za­varja a felvonó zúgása és ajtajá­nak becsapódása. Ö mellesleg a földszinten lakik, s a felvonóra természetesen nincs szüksége- nem úgy, mint a házban lakó mozgássérült, mankókkal közle­kedő nyugdíjasnak. Sajnos, az ilyen embertelen magatartás ugyanúgy az urbanizációval együtt terjed, mint ahogy a városi­asodás káros következménye, a zajszint növekedése is. Megszokás-süketség Az említetteken kívül számos egyéb zajforrás van környeze­tünkben, amelyekről sokan azt ál­lítják, hogy „meg lehet szokni“- például a közlekedés, a motori­záció, a villamosok robogása, az ipari üzemek, vonatok zaja. A zajt nem lehet megszokni halláskáro­sodás nélkül! A zaj „megszokása“ tehát a hallószervek jóvátehetet­len elkorcsosulásával, magyarán, süketséggel jár. A zaj így nem csupán társadalmi, hanem egyben egészségügyi, sőt az utóbbi idő­ben jogi probléma is. Egészség- ügyi probléma az említett gyógyít­hatatlan halláskárosodáson kívül azért is, mert az érintett személy szellemi és fizikai képességei, tel­jesítménye csökkenésével jár, ká­rosan hat a központi idegrend­szerre, véredény- és idegi megbe­tegedéseket, fejfájást, levertséget, neurózist idéz elő, lassítja a reak­ciókat, növeli a fáradékonyságot. A Szovjetunióban végzett speciá­lis kutatások kimutatták, hogy a ma­gas zajszintű műhelyekben a munkások termelékenysége 10-20 százalékkal alacsonyabb, mint az elviselhető zajszintü mun­kahelyeken. A fülvédő használata nálunk is kötelező ugyan (ez állító­lag 12 százalékkal növeli a munka termelékenységét), de sokan ké­nyelmetlennek találják, s ezért nem is viselik. A zaj gondot okoz az oktatók­nak, pedagógusoknak is. Számos iskolában nem lehet szellőztetni a tanítás vagy az előadás alatt az utcáról beszűrődő zaj miatt. Ha­zánkban jelenleg kb. három-há- rom és félmillió személy van kitéve 65 db feletti zajszintnek. Ez már nemcsak hogy zavarja a normális beszélgetést, akadályozza a nyu­godt alvást, de szervi bántálmakat is okozhat. Első helyen a közlekedés A zajforrások között a közleke­dési eszközöké a vezető szerep. Egyes felmérések szerint a zaj mintegy nyolcvan százaléka írható a közlekedés rovására. Ugyanak­kor éppen a közlekedésben a leg­nehezebb a zajszint csökkentése- aránytalanul (?) megnövelné ál­lítólag a személygépkocsik, teher­gépkocsik, a repülőgépek árát és üzemanyagfogyasztását, ha a zaj­szintjüket 5-10 decibellel csök­kentenék. Éppen ezért más esz­közökkel kell védekezni a zaj ellen és a zaj elleni védekezést már a lakótelepek, iskolák, kórházak tervezésének részévé tenni. Az energiaválság kezdetén el­hangzott az a jóslat, hogy bekö­vetkezik a trolik reneszánsza, ala­csony energiaigényességük miatt. A jóslat nagyjából bevált. A trolik­nak viszont van egy másik nagy erényük is - aránylag halk műkö­désük. Remélhetőleg ez lesz az oka második reneszánszuknak. Mindannyiunk kötelessége Társadalmunk, ugyanúgy mint más fejlett ipari államok, nagy súlyt fektet a zaj korlátozására. Számos államot megelőzve 1977- ben bocsátott ki az SZSZK Egész­ségügyi Minisztériuma a csendvé­delmi rendeletet, amely mindenki jogi kötelességévé tette a zajszint csökkentését. A rendelet aránylag pontosan meghatározza az állami, a szövetkezeti, a társadalmi és más szocialista szervezetek, illet­ve az állampolgárok feladatait. El­sőrendű célja a megelőzés- a zajszint csökkentése a munka­helyeken, lakótelepeken. Szabvá­nyok írják elő, hogy a gépek, köz­lekedési eszközök, repülőgépek működése milyen maximális zaj­szinttel járhat. A legszigorúbban eddig a mun­kahelyi ártalomként kezelt zaj el­len léptek fel az illetékes szervek- az egészségügyi ellenőrök. A szabványoknak nem megfelelő zajszintű gépeket nem engedik gyártani és üzembe helyezni, pon­tosan meghatározott intézkedések megtételére kötelezik a zajos munkahellyel rendelkező vállala­tokat, jogsértés esetén pénzbün­tetést rónak ki az egyes üzemek­re, vállalatokra és felelős vezetőik­re stb. Bármilyen eredményeket érnek is el, a csendvédelem nem lehet csak az egészségügyi ellen­őrök feladata. Tudomásul kell vennünk, hogy gyakran nem csu­pán a zaj áldozatai vagyunk, ha­nem a zaj okozói is. Környezetünk és egészségünk védelmének ér­dekei a legszélesebb társadalmi összefogást, az erők összpontosí­tását sürgetik. Ki-ki a saját szakte­rületén és a saját környezetében köteles védeni saját és embertár­sai nyugalmát, egészségét. FEKETE MARIAN ADÁSVÉTEL • 10 éves, sárga szinü Zsiguli sürgő­sen eladó. Rajkovics Ladislav, Hviezd­na 34, Topoľniky, okr.: Dunajská Stre­da. Ú-1785 • Ház eladó nagy kerttel. Michal na Ostrove 119, okr.: Dunajská Streda, szombaton - vasárnap. Ú-1791 • Rozsnyón (Rožňava), Partizánska 13, 2-szobás, I. kat. családi ház eladó, központi fűtéssel, gyümölcsössel. Cím: Ing Kožuch Juraj, Kvetná 16, Rožňava tel.:31-35 Ú-18025 • Eladó Škoda 110 L generáljavítás után, kitűnő állapotban. Veréb Árpád, Dunajská 372, Dunajská Síreda. Ú-1815 • Eladó Moskvics 412-es kitűnő álla­potban. Cím: Štefan Bartus SNP Sýdl. Váh A/5, K vchod 927 05 Šaľa Ú-1831 • összkomfortos, kertes, kétszobás családi ház eladó Érsekújváron (Nové Zámky). Tel : 237-57 Ú-1885 VEGYES • 5-hónapos kortól gyermek gondozá­sát vállalom. Molnár Lászlóné, Jilem- nického 201 /3, Dunajská Streda. Ú-1665 • Szükségem van 2-3 dl zöldeskék autólakkra. W-353-as karosszériára, meghálálom. Tel.: Bratislava 285­592. Ú-1819 KÖSZÖNTŐ • A szeretett férj­nek, édesapának, Berényi Jánosnak Ipolyságra (Šahy) 70. születésnapja alkalmából szívből gratulálnak, jó egészséget és hosszú, bolog éle­tet kívánnak felesége, lányai, fiai, menyei, vejei és 9 unokája. Ú-1517 • A drága jó szülőknek, nagyszü­lőknek, Kollár Istvánnak és feleségének, Ilonának Komárnóba házasságkötésük 50. év­fordulója alkalmából szívből jövő sze­retettel gratulálnak, hosszan tartó bol­dog életet, további jó egészséget és sok örömet kívánnak lányuk: Joli férjével: Palival, unokáik: Vlaszta, Szonya, Zdenka, unokavejeik. Jancsi, Laci, Imre, valamint dédunoká­ik: Jancsi, Anicska, Szonyicska és Boriszko. A jókívánságokhoz csatlakozik a Cza- nik család. Ú-1588 • A drága édes­apának. Bálló Ágostonnak Diószegre (Sládko­vičovo) 70. szüle­tésnapja alkalmá­ból szívből gratulál­nak, jó egészséget kívánnak lánya: Erzsébet, veje: Milan, unokái: Milan és Tibor. Ú-1789 • Július 18-án ünnepli 70. születés­napját a kedves, jó feleség, anya és nagymama, Kiss Gyuláné Légen (Lehnice). E nagy nap alkalmá­ból hálájukat és jókívánságaikat fejezik ki, az elkövetkező, együtt eltöltendő évekhez jó egészséget és még nagyon Jiŕí P. régi artista családból származott és őrizve az ősi ha­gyományokat, cirkuszos családba nősült be, negyvenezer koronás „hozományával“. Az új családját apósa irányította, ő kezelte a kö­zös kasszát is (a családtagok megelégedésére és az „idegen“ bosszúságára). Jirí többször is megpróbálta rábeszélni a felesé­gét, hogy önállósuljanak, váljanak ki a vándortársuíatból. A felesége hol megígérte, hogy megteszik, hol tiltakozott az ilyen tervek ellen, hol pedig csak a végső döntést halo­gatta. Végül is döntött - inkább a papával és a családdal marad, s a férje mehet amerre lát. Beadta a válókeresetet és a bíróság fel­bontotta házasságukat. Jirí nem sokkal ezután Prágá­ban felkereste a rendőrséget és feljelentette volt apósát, hogy csal az adózás körűi, mivel legalább a dupláját keresik meg annak az hosszú, boldog, nyugodt életet kíván­nak szerettei körében: férje, lánya, fiai, veje, menyei, unokái: Kati, Karcsi, Hajnalka, Gyuszika, Zsoltika és testvére: Erzsébet. Ú-1821 • A drága jó édesanyának és nagy­mamának, özv. Benovics Józsefnének Sárosfára (Blatná na Ostrove) 70. szü­letésnapja és közelgő névnapja alkal­mából szívből gratulálnak, további jó erőt, egészséget és hosszú, nyugodt, boldog életet kívánnak: 8 gyermeke, menyei, vejei és 18 unokája. Ú-1833 köszönetnyilvánítás • Fájdalmas gyászunkban hálás szív­vel mondunk köszönetét minden ked­ves rokonnak, barátnak, a szomszé­doknak, ismerősöknek, külön a Pálin­kás családnak és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára a bátorkeszi (Vojnice) temetőbe a szeretett férjet, a legdrágább édesapát, Bielokostolsky Józsefet, akit 53 éves korában, 1983. 5. 13-án ragadott ki a halál családja köréből. Külön köszönjük Szegi Istvánnak, a helyi pártszervezet elnökének, vala­mint Pintér Istvánnak, a hnb titkárának a búcsúbeszédet, köszönjük a sok vi­rágot, koszorút, a részvétnyilvánításo­kat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mérhetetlen fájdalmunkat. Gyászoló felesége, fia, menye, unokái: Anetka és Blanka Ú-1803 • Ezúton mondunk köszönetét minden rokonnak, barátnak, ismerősnek, a szomszédoknak, a Zlaté Klasy-i tűz­oltók zenekarának, a helyi tűzoltó- szervezetnek, a polgári ügyek testüle­tének és mindazoknak, akik 1983. júni­us 23-án elkísérték utolsó útjára a kis- magyari (Tonkovce) temetőbe a szere­tett férjet, édesapát, nagyapát és déd- nagyapát, Barthalos Mihályt, akit a halál 77 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Külön mondunk kö­szönetét Horváth Pálnak a megható búcsúztatásért, a sok koszorúért, virá­gért, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-1822 MEGEMLÉKEZÉS • Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emléke­zünk a felejthetet­len, drága jó férjre és édesapára, ifj. Pleva Gyulára (Dolné Saliby), aki 1980. VII. 15- én, 27 éves korá­ban tragikus körülmények között távo­zott szerettei köréből. Ezen a fájdal­mas, nagyon szomorú, harmadik év­fordulón gondoljanak rá azok, akik is­merték és szerették. Emlékét öröké szívükben őrzik: szerető édesapja, felesége, kislánya, testvérei, sógornői, sógorai, nagybátyja családjá­val és apósa Ú-1709 • Életünk legfáj­dalmasabb napja marad 1982. július 18-a. Ezen a na­pon távozott sze­rettei köréből 89 éves korában a szeretett édesanya, nagymama, Csernovics Johanna (Jóka - Jel ka). Akik ismerték és szerették, szentelje­nek emlékének egy néma pillanatot összegnek, amely után az adóbe­vallásuk alapján adót fizetnek. A feljelentés ügyében nem indult hivatalos vizsgálat. A vádlott ez­után visszatért a társulathoz és is­mét beállt közéjük dolgozni. Állítá­sa szerint ez is része volt tervé­„Aki másnak vermet ás.. nek, hogy bűnjelet, bizonyítékot szolgáltat majd feljelentése alátá­masztására. Tudta, hol van elrejt­ve a pénz és az egyik előadás alatt, ahelyett, hogy a porondra lépett volna, kiemelte a pénzt a rejtekhelyről, autóba ült és el­tűnt. A közúti ellenőrzés Brno előtt tartóztatta fel. Több mint egymillió koronát találtak nála (mellékesen a társulat évi négyszázezer koro­nás jövedelem után fizetett adót). ezen a számunkra oly szomorú, első évfordulón. örök emlékét szívünkben őr­zik: fia, menye, 4 unokája csa­ládjával. Ú-1817 • Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emléke­zünk a drága férjre, édesapára és nagyapára, id. Cseh Lajosra (Zemianská Olča), akinek szerelő szíve 1982. július 19- én, 78 éves korában szűnt meg dobog­ni. Akik ismerték és szerették, gondol­janak rá szeretettel ezen a számunkra oly szomorú, 1. évfordulón. Emlékét őrző felesége, lányai, fiai, menyei, vejei, unokái és dédunokái Ú-1701 • Soha el nem múló szeretettel emlékezünk az 1982. július 18-án, 25 éves korában, hosszú betegség után elhunyt Szpisák Jánosra (Torna - Turnianské Podhradie). Ezen a nagyon fájdalmas, szomorú, első évfordulón emlékezzenek rá mindazok, akik szerették és ismerték. Emlékét őrző felesége és kis­fia: Janika Ú-1708 • Fájdalomtól megtört szívvel és köny- nyes szemmel emlékezünk a felejthe­tetlen feleségre, édesanyara, anyósra és nagymamára, Hegedűs Ferencnére (Vők - Vlky), akinek szerető szíve 1982. július 10- én, 55 éves korában dobbant utoljára, és elvesztése mély sebet hagyott sze­rettei szívében. Akik ismerték és tisz­telték, emlékezzenek rá szeretettel ezen a szomorú, első évfordulón. Gyászoló férje, özvegy lánya, fia, menye és a két kis unoka: Évike és Lacika . Ú-1820 • Mély fájdalom­mal, megtört szív­vel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a legdrágább édes­anyára, feleségre és leányra Sill Bélánéra Szimeth Jolánra, akit a kegyetlen ha­lál 1982. július 23-án, 32 éves korában búcsúszó nélkül ragadott ki szerettei köréből. Akik szerették és tisztelték, szenteljenek emlékének egy néma pil­lanatot ezen a számunkra oly szomorú, első évfordulón. Emlékét örökké őrző férje, három kis árvája: Róbika, Béluska, Tomika, szülei, test­vérei és a gyászoló rokon­ság. Ú-1845 HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN A vádlott az eljárás során azzal védekezett, hogy ahhoz a rendőr­tiszthez igyekezett, akinél régeb­ben feljelentést tett, mert ő kérte fel arra, hogy szerezzen bizonyíté­kokat feljelentése igazolására. A nyomozó szervek véleménye szerint azonban a nyugati határ felé igyekezett. A rendőrtiszt tanú- vallomása nem igazolta a vádlott állításait - tagadta, hogy több mint egymillió korona ellopására adott volna utasítást. Persze, ilyen tör­vénytelen módon bizonyítékot szerezni egy esetleges büntetőel­járás' számára nem is állt volna jogában. A vádlott ügyével a Dunaszer­dahelyi (Dunajská Streda) Járás- bíróság foglalkozott. Figyelembe véve az eset rendkívüli körülmé­nyeit, a tettes korlátolt elmeállapo­tát, aránylag mérsékelt büntetés­sel - négyévi szabadságvesztés­sel sújtotta. (m-n) A tárgyalóteremből ÚJ szó 6 1983. VII. 16. APRÓHIRDETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom