Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-08 / 133. szám, szerda

Minőségi fejlesztés a kooperációs legeltetésben KOMMENTÁLJUK A Stará Ľubovňa-i járásban a mezőgazdasági földterület 70 százalékát rétek és legelők képe­zik. Ez a körülmény eleve megha­tározza a mezőgazdasági terme­lés szakosítását is, amely a szar­vasmarha- és a juhtenyésztésre irányul. Ezért a CSKP XVI. kong­resszusán elfogadott határozatok­kal összhangban a gyepterületek maximálisan hatékony kihaszná­lására törekszünk. Ez a cél volt a kiinduló pontja annak a Stará Ľubovňa-i kezdeményezésnek is, amely az összes gyepterület ma­radéktalan hasznosítására hívja fel a mezőgazdasági dolgozókat. E mozgalom már elterjedt az egész járásban. Olyan takarmá­nyozási programot dolgoztunk ki járási szinten, amely jelentős mér­tékben elősegíti az összetett gyomrú állatok tenyésztési szín­vonalának emelését. E program keretében megkülönböztetett fi­gyelmet szentelünk a korábban extenzív módon hasznosított lege­lőknek. Jelenleg évente egyszer- kétszer, sőt a hozzáférhetőbb he­lyeken többször is műtrágyázzuk a legelőket, részben repülőgépek segítségével, hogy meghosszab­bítsuk az intenzív legeltetés idő­szakát. Már második éve pótolha­tatlan szolgálatokat nyújt az a heli­kopter, amely a legmagasabban fekvő réteket és legelőket trá­gyázza. A takarmányellátás javuló szín­vonala alapján lényeges mérték­ben nőtt a szarvasmarha- és a juh­állomány, valamint az állatok ter­melékenysége. Az utóbbi két év­ben például 375 literrel nőtt a te­henek átlagos évi tejhozama, mi­közben a mezőgazdasági üzemek 2 millió 300 ezer literrel teljesítették túl a tejeladás állami tervét. A 7. ötéves tervidőszak harmadik évé­ben reális feltételeink vannak hoz­zá, hogy a pinzgaui tehenek tejho­zama járási átlagban meghaladja a 2800 literes szintet. A legelők nagy arányára való tekintettel a száz hektárra jutó 70 szarvas- marha jelenlegi mennyiségét opti­málisnak tartjuk. Egyúttal széle­sebb lehetőségeket biztosítunk a más járásokkal szervezett koo­perációs üszólegeltetés fejleszté­séhez. Ezt a lehetőséget két évvel eze­lőtt kezdtük kihasználni a Kamien- kai Efsz-ben, amely a nyitrai járás­ban gazdálkodó nagycétényi (Veľký Cetín) Alsónyitra Efsz-szel kooperál. Az elmúlt évben a koo­perációs üszónevelést a járás más szövetkezetei is vállalták a micha- lovcei és a trebišovi járás mező­gazdasági vállalatai számára. Az idén így több mint 2000 üszőt nevelünk fel. A kooperációs neve­lés lényege az, hogy a kooperáló mezőgazdasági vállalatoknál sza­bott áron hathónapos üszőket vá­sárol'>nk fel, amelyek két legelte­tési és egy téli időszakban a mi járásunkban maradnak. Az itteni tenyésztő hathónapos vemhes ál­lapotban adja vissza az üszőket ugyanezeknek a mezőgazdasági vállalatoknak. Emellett elterjedt a magasabb korcsoportba- tartozó üszők egynyári legeltetése is. A kooperációs legeltetésben szerzett eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez az eljárás mindkét fél számára előnyös. A sík vidéki mezőgazdasági válla­latok számára lehetővé teszi a szarvasmarha-állomány haté­kony növelését, s egyúttal a lege­lők hozamának optimális haszno­sítását. Emellett a hegyvidéki le­gelőkön nevelt üszők egészségi állapota kifogástalan, jó a testi felépítésük, ami kedvező feltétele­ket biztosít a nagyobb termelé­kenységhez és a tehenek élettar­tamának meghosszabbításához. A kooperációs szerződések 500 grammos átlagos napi súly- gyarapodással számolnak. E cél reális jellegét az is bizonyítja, hogy a múlt évben 630 grammos átla­gos napi súlygyarapodást sikerült elérni. A tapasztalatok alapján azt is tervbe vettük, hogy a szlovák­tarka fajta, valamint a fekete-tarka fajtával való keresztezésből szár­mazó üszőket az alacsonyabban fekvő legelőkön helyezzük el, míg a járásban otthonos saját pinz­gaui üszőinket, amelyek jobban bírják a járást, s a zord éghajlati viszonyokat is jobban tűrik, a ma­gasabban fekvő körzetekbe he­lyezzük át. A takarmányforrások növelésé­ben fontos szerepük lesz a rét- és legelógazdaságoknak, amelyeket az üszónevelő mezőgazdasági vállalatoknál szervezünk. Ez komplex megoldást jelent, amely a tápdús legelóhozam mellett az állatok ivóvíz-ellátását, a takar­mánypogácsákkal való kiegészítő takarmányozást, valamint tető­szerkezettel ellátott pihenőhelyet is biztosít a kooperációban legel­tetett állománynak. Az utóbbi ked­vezőtlen időjárás esetén védelmet nyújt az állatoknak, s meghosz- szabbítja a legeltetési időszakot. Ahhoz azonban, hogy a koope­rációs legeltetés szélesebb mére­teket öltsön, s elősegítse a mező­gazdasági termelés intenzitásá­nak növelését, elsősorban arra van szükség, hogy a szerződő felek következetesen teljesítsék vállalt kötelezettségeiket. Elsősor­ban arról van szó, hogy az üszőket átadó mezőgazdasági vállalat jól felkészítse az állományt, szigorú­an megválogassa a legeltetésre szánt állatokat. Ebből a szempont­ból nagy gondot kell fordítani a te­nyésztési elsődleges nyilvántartás pontosságára is. Alaposan meg kell vizsgálni az üszők egészségi Hadjárat a szúnyogok ellen A múlt hét egyik napján a duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) já­rás azon erdői felett, amelyek a Gabčíkovo-Nagymaros Vízlép­csőrendszer építése közelében terülnek el, vegyszert permetező repülőgépek jelentek meg. A Du­naszerdahelyi Agrokémiai Vállalat a szúnyogok ellen indított „hadjá­ratot“, amelyek bizony elszapo­rodva nagyon megkeserítik az itt dolgozók és lakók életét. Közel ötezer hektár területet permetez­tek meg. Az Agrokémiai Vállalat repülőgépei a közeljövőben a ko­máromi (Komárno) és az érsekúj­vári (Nové Zámky) járásban kez­dik meg a szúnyogirtást. E kellemetlen rovarok elleni harc az egyik formája annak, ahogy a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság hozzájárul a la­kosság élet- és munkakörülmé­nyeinek javításához. A szúnyogok nagybani irtásának tervét 1980- ban dolgozták ki. A tervbe bele­foglalták, hogy milyen anyagokat, vegyszereket és milyen technoló­giai eljárásokat alkalmaznak. A feladat végrehajtásával egy bi­zottságot bíztak meg, amely az érintett községek nemzeti bizott­ságai, a járási higiéniai állomás- az agrokémiai vállalat- és a Gab- cíkovo-Nagymarosi Vízlépcső­itti lőszer építkezés vezetőségé­nek tagjaiból áll. A bizottság az adott helyzetnek megfelelően a te­repen dönt a permetezés megkez­déséről. Ezúttal a kifejlett szúnyo­gok ellen ható vegyszert vetették be, mégpedig kétféleképpen. Az erdórészeket és az árterület állóvi­zeit olyan gépjárműre szerelt be­rendezéssel permetezték meg, amelynek segítségével aránylag kevés vegyszert használnak fel nagy területen. Megközelítőleg 10 litert 20 hektárra. A szúnyogirtásnak ez a formája nagyon hatékony és takarékos, a repülőgépes szúnyogirtásnál tíz­szer olcsóbb. Ennek a módszer­nek további előnye, hogy éjjel is alkalmazható, akkor, amikor a szúnyogok tömegesen lepik el a vidéket, és a méhek, amelyek­ben a vegyszer kárt tenne, a kap- tárakban vannak. A Dunaszerda­helyi Járási Nemzeti Bizottság er­re a célra eddig két fent is említett berendezést vásárolt külföldről. Olyan permetezószereket hasz­nálnak, amelyek nem szennyezik a föld alatti vizeket, nem tesznek kárt sem az ember, sem az állat egészségében. A halakra sem ká­rosak. A vegyszer hatóideje 12 óra, ami toxikológiai szempontból nagyon előnyös. (G. J.) állapotát, főleg abból a szempont­ból, hogy a sík vidéki járásokban fellépő betegségek ne terjedjenek el a hegyvidéki körzetekben. Az említett követelmények ellenére előfordultak olyan esetek, hogy a kooperációs legeltetésre tarló- sömörrel, gümőkórral és fehérvé­rűséggel fertőzött állatokat küld­tek, főleg a trebišovi járásból. A si­keres kooperáció további feltétele az üszők átadási határidejének megtartása, amit május végéig kell végrehajtani, š szeptember fo­lyamán kell gondoskodni a vissza­adásukról. Az eddigi tapasztalatok alapján célszerűnek mutatkozik, hogy a tenyésztők 180-200 állat­ból álló csoportokat állítsanak össze, legfeljebb négyhónapos kor- és 60 kg-os súlykülönbség­gel. Ugyacsak nem célszerű a szlovák-tarkából és a pinzgaui fajtából álló kevert állomány legel­tetése. Az utóbbiak sokkai mozgé­konyabbak, így olyan csoportok jöhetnek létre az állományban, amelyekkel a dolgozó nehezen tud bánni. Az ilyen kevert állo­mányban a fekete-tarka egyedek alacsonyabb súlygyarapodást ér­nek el. A kooperációt a 250 kg-os hízó­bikák viszonteladására is ki lehet szélesíteni, ami a szállítóeszközök jobb - két irányú - kihasználása szempontjából is előnyös. Ezt a lehetőséget már ki is használták a Kamienkai Efsz és az Alsónyitra Efsz közötti kooperáció keretében. A jövőben megfelelő borjúistállók építésével is lehetne számolni a hegyvidéki körzetekben, ami le­hetővé tenné a szopósborjúk átvé­telét, s jelentős mértékben csök­kentené a szállítási költségeket. A legelők hatékonyabb kihasz­nálása érdekében több villany­pásztorra lenne szükségünk a já­rásban. E berendezések hiánya miatt az üszőknek csupán 40 szá­zalékát tudjuk szakaszosan legel­tetni. Szakaszos legeltetéssel tovább növelhetnénk a kooperáci­ós állatállomány létszámát. Ha­sonló hiány mutatkozik a különbö­ző állatrögzítő berendezésekből a tenyésztési és az állatorvosi munkákhoz. JÚLIUS DUBIEL, az SZLKP Stará Ľubovňa-i járási bizottságának titkára Fiatalok a mezőgazdaságban Ha évekkel ezelőtt a mezőgazdasági dolgozók átlagos életkoráról esett szó, sokan borúlátóan tekintettek a jövőbe, mondván, hogy a fiatalokat nem vonzza a mezőgazdasági munka. Teltek az évek, mezőgazdaságunk és falvaink arcu­lata is alapvetően megváltozott. A korszerű technikával felszerelt efsz-ek, a magas fokú szervezettséget, szakmai ismereteket igénylő munka, s nem utolsósorban a biztos távlatok megváltoztatták a fiatalok felfogását a mezőgazda­ságban való elhelyezkedésről. A közelmúltban a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságán alkalmam nyílt belelapozni az efsz-ek „ifjúsági statisztikájába“. A szürke adatsorok, táblázatok érdekes tanulságokat nyújtanak arról, hogy napjainkban hogyan viszonyulnak a fiatalok a mezőgazdasági munkához, illetve az efsz-ek milyen feltételeket teremtenek számukra. Jelenleg a mezőgazdaságban dolgozók 20,8 százaléka 30 éven aluli amiből az is következik, hogy az efsz-ekben az átlagos korhatár 42,7 évre csökkent. Mezőgazdaságunk az utóbbi években vonzza a felső- és középfokú szakképzett­ségű fiatalokat, számuk jelenleg meghaladja a 156 ezret. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó, diplomások száma jelenleg 33 ezer, s a tervek szerint 1985-ig számuk további tízezerrel növekszik. A közép-káderek létszáma a mezőgaz­daságban ekkorra eléri a 131 ezret. A mezőgazdaságban a jelent és a jövőt megtaláló fiatalok figyelemre méltó közéleti és társadalmi munkát is végeznek. Csupán a különböző szintű nemzeti bizottságokban 13 ezer fiatal képviselő, efsz-tag tevékenykedik, további ötezer pedig a nemzeti bizottságok szakbizottságaiban dolgozik. Az efsz- ekben dolgozó fiatalok valamennyien tagjai a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének, s jelentős hányaduk cselek- vöen kiveszi részét a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájá­ból is. A fiatal szakembereknek a mezőgazdaság iránti vonzalmá­ról tanúskodnak az újítómozgalom eredményei is. Tavaly a mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok több mint 1500 újítási javaslata közül 900-at meg is valósítottak, ami együttvéve 12 millió korona hasznot hozott a társadalomnak. A fiatalokat megtaláljuk a mezőgazdaságban alakult szocia­lista munkabrigádokban és a komplex rációnálizációs brigá­dokban egyaránt. A SZISZ egyik legismertebb, több éves hagyományokra visszatekintő mozgalma, az Ifjúsági Fény­szóró a mezőgazdaságban is érezteti kedvező hatását. Hazánkban számos efsz részesíti sokoldalú támogatásban az ifjúság kulturális igényeinek kielégítését. A szövetkezeti klubok és művelődési otthonok mellett közel nyolcszáz együttes és szakkör működik. A szövetkezetek támogatása nélkül pedig aligha lenne elképzelhető a vidéki sportélet. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok életkörülményeire nagy gondot fordítanak az efsz-ek. Az utóbbi tíz évben például a CSSZSZK-ban az efsz-ek több mint 130 ezer lakást építettek. Ezek nagyobb részét fiatal házasoknak utalták ki.. A falusi bölcsődék és óvodák hálózatának bővülése is kedvezően hat a mezőgazdaság munkaerő-stabilitására. Abban, hogy egységes földművesszövetkezeteinkben a fiatal szakemberek megtalálják számításukat, kétségkívül szerepet játszik az SZFSZ és a SZISZ közötti szorosabb együttműködés. Az idézett statisztikai adatok is tükrözik, mindkét szervezet tudatában van annak, hogy a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalokról való gondoskodás egész társa­dalmunkat szolgálja. SOMOGYI MÁTYÁS SZELLEMI TŐKÉNK A TERMELÉSBEN Népgazdaságunk intenzív fej­lesztése a 7. ötéves tervidőszak további éveiben az eddiginél még határozottabb intézkedéseket tesz szükségessé. Az előző két évben történt ugyan bizonyos előrehala­dás, amelyet azonban számos ágazatban még mindig sokkal in­kább a mennyiségi növekedés, mintsem a minőség feltételezett és elvárható javulás jellemzett. Er­ről egyébként meggyőzően tanús­kodnak a közelmúltban tartott já­rási és kerületi pártkonferenciák megállapításai is, amelyek főleg- s megokoltan! - az egyes ipar­ágak fejlesztésének problémáira és sürgető feladataira irányították a figyelmet. Magától értetődően a minőség kívánatos színvonalra emelésé­nek fő feltételét minden munkahe­lyen a tudományos-műszaki hala­dás legújabb eredményeinek di­namikus termelési hasznosítása képezi - beleértve a szocialista testvérországok, elsősorban a Szovjetunió korszerű munka- módszereit és bevált tapasztalatait. A minőség fejlesztésében két­ségkívül nagy szerep hárul a kuta­tási-fejlesztési bázisra, melynek erejét meghatározza a gyakorlat­tal - az üzemekkel, vállalatokkal- való együttmüködés. E tekintet­ben a Szlovák Tudományos Aka­démia különböző kutató- és kísér­leti intézeteivel együttműködve a bratislavai üzemek jó eredmé­nyeket érnek el, persze az ország más részeiben is folytatnak ilyen együttműködést. Bratislavában a kutatási-fejlesztési munkahelyek több mint 20 ezer dolgozója a szlovákiaiaknak mintegy 39 szá­zalékát képviseli. Tevékenységük gazdasági jelentőségét viszont ennél konkrétabban fejezi ki né­hány további adat. A bratislavai üzemek a különböző termékek nagy választékát állítják elő, me­lyek műszaki és minőségi színvo­nala évről évre emelkedik. A Csehszlovák Szabványügyi és Minőségvizsgáló Intézet a termé­kek mintegy 47 százalékát érté­kelve kedvező eredményeket álla­pított meg. Állandóan csökken a III. minőségi osztályba sorolt áruk mennyisége, egyidejűleg vi­szont növekszik az I. osztályba sorolt új termékek részaránya - 1982-ben 22,7 százalékról 36,6 százalékra. Aránylag jó eredmé­nyeket érnek el a központilag irá­nyított üzemek. Termékeik 12,5 százaléka minősül magas műsza­ki-gazdasági színvonalúnak, ami felülmúlja a szlovákiai és az or­szágos átlagot. A tudományos-műszaki fejlesz­tés további jelentős forrásait a széleskörűen kibontakoztatott szocialista versenymozgalmon kí­vül a feltalálók, az ésszerüsítők, különösen pedig a csoportos és az egyéni újítók tevékenysége képe­zi, amely a 7. ötéves tervidőszak kezdetétől erőteljesen fellendült. A bratislavai üzemekben, vállala­toknál például csak a múlt évben 19 317 újítást nyújtottak be, ame­lyek termelési felhasználása 332 millió 920 ezer, az elfogadott talál­mányoké pedig 20 millió 275 ezer korona hasznot eredményezett. Ezek a kimagasló eredmények nem kis részben annak a gazda­sági irányítást, de a közvetlen ter­melőtevékenységet is döntően be­folyásoló politikai-szervező mun­kának köszönhetőek, amelyeket a szlovák főváros pártszervei és -szervezetei fejtenek ki. A városi pártbizottság 1981 decemberében elfogadta ,,A tudományos-műsza­ki fejlesztés programját“, amely­nek alapján minden városkerületi, vállalati, és üzemi pártbizottság megkülönböztetett gondot fordít az intenzív fejlesztés valamennyi összetevőjére. Nevezetesen az újítások és a találmányok felkaro­lásától kezdve a számítástechni­ka, az automatizálás vagy a robot- technika termelési bevezetéséig s elterjesztéséig minden olyan technológiai eljárásra, amely új, korszerű termékek előállítását te­szi lehetővé - természetesen a gazdaságosság és a jövedelme­zőség messzemenő szem előtt tartásával. A bratislavai kommunisták, mű­szaki értelmiség, üzemi dolgozók összefogása és közös erőfeszíté­seik sikeressége - nem egyedül­álló jelenség. Példájuk azonban mindenképp az intenzív fejlesztés egyik útját jelzi. Mindent egybevetve, mivel a tu- dományos-műszaki fejlesztés minden szakaszán egyben a CSKP stratégiai irányvonalának, legfőbb gazdasági és szociális tö­rekvéseinek valóra váltásáról van szó, mi sem természetesebb hogy a párt vezető szerepét még hatá­rozottabban kell érvényesíteni a gazdasági irányítás minden színjén. Ahogy azt közkeletűen emlegetjük: a minisztériumoktól a műhelyekig, a tervezéstől a megvalósítás végső fázisáig, az ötletektől a kivitelezésig az illeté­kes pártszerveknek, -szerveze­teknek és kommunistáknak a poli­tikai-szervező munka minden esz­közét latba kell vetniük. MIKUS SÁNDOR ÚJ SZÚ 4 1983. VI. 8.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom