Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-01 / 127. szám, szerda

Árellenőrzések - tanulságokkal A központi szervek, a termelési-gazdasági egységek és a köz­pontilag irányított szervezetek az elmúlt évben 2896 árellenörzést végeztek, összesen 84 millió 684 ezer korona jogtalanul szerzett haszonra derítettek fényt. Ebből az összegből 38 millió 531 ezer koronát a Szlovákiai Árhivatal ellenőrei,,találtak meg“. Említésre méltó, hogy az ellenőrzések hozzájárultak a beruházási akciók költségeinek és az új termékek árainak csökkentéséhez. Konkré­tan: az ellenőrzött építkezések költségei 136 millió 690 ezer koronával, az új termékek árai, az évi termelésre átszámítva, 54 millió 58 ezer koronával csökkentek. A beruházások terén és az épí­tőipari termelésben az átadásokat ellenőrizték, megvizsgálták a vál­lalati ellenőrzések hatékonyságát, valamint azt, hogyan tartják meg a lakásépítésben a minőségi kö­vetelményeket. A jelentősebb be­ruházásokon az árak megszegé­sének mértéke az előző időszak­hoz viszonyítva csökkent. Ez vi­szont még korántsem jelenti azt, hogy minden rendben van. A lakások ellátottsága terén is akadtak eltérések. A trnavai Ma­gasépítő Vállalat például az erké­lyek burkolásához négyzetméte­renként 81 korona árú kockák he­lyett 26 koronásakat használt, de a lakások összértékében a maga­sabb árat tüntették fel. A kisebb építkezéseket végző szervezetek­ben is gyakoriak az ár- és a szám­lázási tévedések. Az ipari termelési-gazdasági egységek vállalatainál ugyan fo­kozatosan növekszik az árfegye­lem, ennek ellenére még mindig sok a hiányosság. Ennek egyik alapvető oka az árszabályok is­meretének hiánya. A bratislavai, és a trnavai autógyárban például nem tartották meg a nem standard termékek árképzésének alapelve­it. Túlértékelték a bérköltségeket, ár nélkül számlázták a termékeket s jogtalanul visszamenő hatállyal adtak ki az árakról határozatokat. A mezőgazdasági és az élelmi- szeripari ágazatban is bizonyos javulásról beszélhetünk, főképp a nyers- és alapanyagokkal való következetesebb takarékosság eredményeként. Egyes kiválasz­tott földművesszövetkezetekben a korai burgonya termesztésének gazdaságosságát mérték fel. Az elért hozamok nemcsak a mennyi­séget, hanem az időpontokat ille­tően is negatívan hatottak az árak­ra, s így a rentabilitásra is. Többek között pontatlanságok fordultak elő a nyilvántartásokban, ami ked­vezőtlenül befolyásolta az össze­sített gazdasági eredményeket. Nem szenteltek keliő figyelmet a költségek és az agrotechnika kihasználtsága pontos nyilvántar­tásának ISMÉTLŐDŐ HIÁNYOSSÁGOK A kereskedelmi árak terén az 1982. január 30-i ármódosítások végrehajtásán kívül egyes lakos­sági szolgáltatások esetében ellenőrizték az árfegyelmet. Olyan hiányosságokat tártak fel, melyek már hosszabb ideje rendszeresen ismétlődnek. Az ellenőrzött válla­latok dolgozói nem tartották meg az árszabályzatok általános felté­teleit, helytelenül alkalmazták az árképzési tételeket és gyakran nem a megfelelő felárat számláz­ták. Ezek a pontatlanságok leg­gyakrabban a borbélyoknál és a fodrászatokban fordultak elő, de bőven akadt példa a taxi, kőfara­gó- és a temetkezési szolgáltatá­sok terén is. Nem lehetünk elége­dettek a megrendelési határidők megtartásával és az árak megha­tározásával sem. A szolgáltatások terén a legtöbb fogyatékosságra a nemzeti bizottságok ellenőrző szervei mutattak rá. Az utazási irodákban és az ipari szövetkezetekben is találtak az el­lenőrök rendellenességet ár árfe­gyelemben. Volt eset, hogy két­szer számlázták a felárat, vagy helytelenül állapították meg a ter­mékek árát. Az anyagköltségeket túlértékelték az új termékek árai­nak megállapításakor. Az elmúlt évben az árfegyelem alakulására kedvezőtlenül hatott az ár és az árakkal kapcsolatos előírások hiányos ismerete, illetve helytelen értelmezése. Az ellenőr­zött szervezetekben az új termé­kek árképzése során az irányítás színvonala nem volt megfelelő. SZIGORÚBB FELELÖSSÉGREVONÁS A Szlovákiai Árhivatal ellenőr­zései nyomán 800 különböző in­tézkedést hoztak az észlelt fogya­tékosságok kiküszöbölésére 162 esetben javasoltak ármódosítást, 219 esetben a hibák eltávolítását, 209 esetben az alapadatok kijaví­tását, 93 esetben az ármódosítás folytán fennmaradó összeg átuta­lását, 19 esetben az építkezési költségvetés csökkentését, 98 esetben pedig egyéb intézkedést hoztak. Valamennyi ellenőrzött vállalatnál intézkedéseket fogana­tosítottak a hibák helyreigazítá­sára. Az árellenőrzések során feltárt fogyatékosságok miatt a Munka Törvénykönyv értelmében 9204 felelős dolgozót vontak felelős­ségre. Közülük 6712 személy el­len az állami felügyelőség ellenőr­zései alapján, 556 ellen az illeté­kes minisztérium, 236 ellen a nemzeti bizottságok, 1433 ellen a szövetkezeti szervezetek, 267 ellen pedig a Szlovák Árhivatal javaslatára indítottak eljárást. 1584 dolgozót figyelmeztetésben, 601-et megrovásban részesítet­tek, pénzbüntetést pedig 605 esetben róttak ki. 781 esetben kádercserére került sor. Sajnos, nőtt az olyan esetek száma, ame­lyekkel a nemzetbiztonsági testü­let szervei kénytelenek foglalkoz­ni. Az árellenőrzések eredményeit az érvényes előírások tökéletesí­tésére és időszerűsítésére hasz­nálják fel. JOGOS PANASZOK Tavaly a Szlovákiai Árhivatal­hoz érkezett panaszok közül 16 bizonyult jogosultnak, 5 pedig részben volt indokolt. A legtöbb panasz az érvényes árak megsze­gése miatt érkezett. Az Érsekújvá­ri (Nové Zámky) Járási Lakásgaz­dálkodási Vállalat helytelenül számlázta a lakosságnak a fűtést, a tévedés 198 220 korona volt A bratislavai Univerzál ipari szö­vetkezetben helytelen árképzésre derült fény (175 647 korona volt a különbözet). A Stakčíni Állami Gazdaságban 1 073 250 koroná- nyi jogtalan bevételre derítettek fényt a panaszok nyomán: a nyír- faseprüket nem megfelelő minő­ségben gyártották és az árat sem állapították meg helyesen. Az árfegyelem szilárdítására népgazdaságunk valamennyi ágazatában szükség van. To­vábbra is fokozott figyelmet kell szentelni a gazdaságosságnak, a tartalékok feltárásának, az ár­képzés szabályai megtartásá­nak. D.T A szerződések kiegészítése csak az első lépés A zöldségpalánták kiültetése és a gyümölcsfák elvirágzása után a szakemberek úgy vélik, hogy az idén kedvezőek a feltételek a fogyasztók zöldség és gyümölcsszükségleté­nek kielégítésére. A termés tehát ígéretes, de számos gazda­sági értekezleten felteszik a kérdést: vajon a felvásárló szervek rugalmasan bonyolítják le majd az áru szállítását? Idény elején nehéz választ adni a kérdésre. Az értesülések egy része arra enged következtetni, hogy a zöldség- és gyümölcs felvásárlására jobb a felkészülés, más része viszont arra mutat rá, hogy rugalmasabban kell szervezni a felvásárló vállalatok munkáját, tökéletesíteni kell a terme­lők és a felvásárlók közötti együttműködést. A múlt évi hibákon okulva a nehézségekkel, a tökéletesí­tési javaslatokkal a különböző szakértekezleteken egyre többet foglalkoznak a felsőbb gazdasági szervek. Egyrészt bizony­gatják, hogy többet tesznek a termés felvásárlásáért, mint tavaly, ugyanakkor elismerik, hogy sok még a tennivaló a felvásárlás különböző szakaszán. Eredményként említik, hogy a Liko felvásárló szervei 10 százalékkal több zöldségre és gyümölcsre kötöttek felvásárlási szerződést, mint azt eredetileg tervezték. A Zelenina és a Jednota szintén elfo­gadta a termelők nagyobb kínálatát. Döntő fordulat követke­zett be az alma felvásárlási szerződésének megkötésében. A termelők évek óta először kínáltak annyi étkezési almát, mint amennyit a vállalatok rendeltek. Első pillantásra ez a változás nem nagy eredménynek tűnik. Hiszen tavaly annyi volt az alma, hogy a vállalatok nem tudták felvásárolni. Megállapítottuk, hogy a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a komáromi (Komárno) járásban értékesítési nehézségek miatt tonnaszámra romlott meg az alma, és a mezőgazdasági üzemek tehetetlenségükben úgy döntöttek, hogy a termés egy részéből mustot, bort vagy pedig szeszt készítenek. A változás abban van, hogy idén a szerződésekben már több zöldség és gyümölcs felvásárlását irányozzák elő. A lehető legtöbb zöldség és gyümölcs felvásárlását segíti elő az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­uma mezőgazdasági munkákat irányító bizottságának hatá­rozata is, amely a Zelenina, a Jednota, a Liko és .más felvásárló szervezetet, illetve vállalatot a már megkötött szerződések kiegészítésére kötelezi. Arról van szó, hogy a termés alakulását figyelembe véve kell jóváhagyni a végle­ges terveket. Nem szabad ragaszkodniuk görcsösen az év elején megkötött szerződésekhez, amikor még nem lehetett teljesen felbecsülni a termés mennyiségét. A közben bekö­vetkező változásokat is figyelembe kell venniük. Az ilyen tervezés, illetve szerződéskötés előreláthatólag kedvezően hat majd a felvásárlás szervezésére. Lehetővé teszi, hogy csökkentsük például az étkezési alma behozata­lát. Ily módon jelentős devizát takaríthatunk meg, másrészt a behozatalra előirányzott pénz egy részét a termelőknek fizethetik ki a vállalatok. A minisztérium bizottsága tehát helyesen döntött, amikor a mutatkozó fölösleg elhelyezésére is gondolt. A vállalatok tehát kiegészíthetik és ki is egészítik a felvá­sárlási szerződéseket. Ezzel azonban csak az első lépéseket tették meg, más megoldásokat is keresni kell az áru rugal­mas felvásárlására és elhelyezésére. Hogy van rá mód, azt a primőráru értékesítésekor már tapasztalhattuk. A felvásárló szervek például a csehországi piac megnyitásával a fölösleg egy részét el tudták helyezni. Segített az átmeneti árcsökken­tés is. A következő hónapokban tehát ezekből a kedvező tapasztalatokból kell kiindulni a felvásárlás és áruértékesítés szervezése során. BALLA JÓZSEF Felelősségünk az intenzív gazdasági fejlesztésért AZ ÉV eddig eltelt hónapjaiban nagy figyelmet fordítottunk a járás mezőgazdasági és ipari fejleszté­sére, ezekről a kérdésekről sok szó esett az alapszervezeti évzáró taggyűléseken és a járási pártkon­ferencián egyaránt. Célunk ugyanis az volt, hogy a kommunis­ták és a többi dolgozó figyelmét főleg a tudományos-műszaki ha­ladás gyorsabb gyakorlati érvé­nyesítésére, az energiatakarékos­ság fokozására, az ésszerűbb anyag- és nyersanyaggazdálko­dásra irányítsuk. Noha a 7. ötéves tervidőszak első két évében az ipari termelés feladatait 101,1 százalékra teljesí­tettük, s ez 1980-hoz képest 11,3 százalékos növekedést jelent, az a véleményünk, hogy az intenzív gazdaságfejlesztés során még je­lentős fogyatékosságokkal kell megküzdenünk. Főleg a termékek minősége hagy kívánnivalót maga után, és nagyon alacsony fokú a gyártmányfejlesztés is. Még az olyan vállalatoknál is - mint példá­ul a Šarišské Michaľany-i lmuna, a prešovi ruhagyár stb. -, amelye­ket a jók közé sorolunk, sok még a tartalék. Ez arra kényszerít ben­nünket, hogy a következő idő­szakban minden pártalapszerve- zetben a minőség javítására és a hatékonyság növelésére aktivi­záljuk a munkásokat és a techni­kusokat. E feladatot nemcsak a járási pártkonferencia tűzte ki számunk­ra, hanem a kelet-szlovákiai kerü­leti pártkonferencia is. Járási párt­bizottságunkon éppen ezért a tö­megpolitikai és szervező munka tökéletesítésére törekszünk. Egyúttal az irányító dolgozóktól megköveteljük, hogy nagyobb kö­vetkezetességgel és céltudatos­sággal dolgozzanak. Bevált a konkrét pártfeladatok kijelölésé­nek gyakorlata is, s az, hogy rend­szeresen értékeljük teljesítésüket. A járási pártbizottság nagyobb fi­gyelmet fordít a gazdasági veze­tők tevékenységére is. Figyelem­mel kísérjük és kiértékeljük, hogy a vállalat- és üzemigazgatók mi­ként valósítják meg a párt gazda­ságpolitikáját. Tudatosítjuk, hogy a rátermett gazdasági vezetőknek, akik saját magukkal és beosztott­jaikkal szemben egyaránt igénye­sek, nem könnyű az életük. Saj­nos, még mindig sok az olyan gazdasági vezetőnk, aki fél a több munkától. Mindennel elégedettek, mindennel egyetértenek, tehát va­lamilyen konfliktusmentes légkört alakítanak ki maguk körül, amely­ben átlagos, s nemegyszer átla­gon aluli eredményeket produkál­nak. A párttagokat és -tagjelölte­ket arra ösztönözzük, hogy az ilyen „mindenkinek tetsző“ politi­kát senki részéről ne tűrjék meg. E TEKINTETBEN bonyolultabb a helyzet a mezőgazdaságban. A CSKP KB 4. ülése határozatai­val és a szükségletekkel össz­hangban kidolgoztuk a növényter­mesztés kiemelt fejlesztésének programját, különös tekintettel a gabonatermesztésre, a burgo­nya* és a tömegtakarmányterme- lésre, s ezt követően kidolgoztuk a szarvasmarha- és a juhtenyész­tés fejlesztési programját is. E program teljesítésének színvo­nala a különböző mezőgazdasági vállalatoknál eltérő. A földművesz - szövetkezetek és az állami gazda­ságokat ezért három csoportba osztottuk, hogy a járási pártbizott­ság és főleg a járási mezőgazda- sági igazgatóság részéről diffe­renciált segítségben részesíthes­sük az egyes mezőgazdasági vál­lalatokat. Az első csoportba azokat a me­zőgazdasági vállalatokat soroltuk, amelyeknek feladataik teljesítésé­hez elegendő a szak-módszertani segítség. Ezeknél a vállalatoknál egyúttal a haladó munkamódsze­reket is kipróbáljuk, abból a célból is, hogy tapasztalatot szerezzünk a többi mezőgazdasági vállalat számára. A második csoportba azok a mezőgazdasági vállalatok kerültek, amelyek ugyan teljesítik tervezett feladataikat, de a terme­lés néhány ágazatában lemarad­nak. Ezekben az esetekben a fo­gyatékosságok felszámolására külön intézkedéseket fogadunk el, és megszervezzük a műszaki és biológiai szolgáltatások részéről való segítségnyújtást. A harmadik csoportban azok a mezőgazdasági vállalatok kap­tak helyet, amelyek már huzamo­sabb ideje lemaradnak a többiek­hez viszonyítva. Minden ilyen vál­lalat részére kidolgoztuk a komp­lex konszolidációs programot, melynek teljesítését rendszeresen ellenőrizi a járási pártbizottság, a járási mezőgazdasági igazgató­ság, sőt a járási pártbizottság szak­aktívája is. Ugyanakkor figyelem­mel kísérjük a gazdasági vezetők munkáját, főleg a földművesszö- vetkezeti elnökök és az állami gazdasági igazgatók munkáját. Ha valamelyik gazdasági vezető már nem képes feladatainak teljesíté­sére, akkor kádercseréhez folya­modunk. Az utóbbi két évben járá­sunkban nyolc földművesszövet­kezetben volt elnökcsere és mind­három állami gazdaságunkban igazgatócsere, éppen az említett ok miatt. És hozzá kell fűzni, hogy csaknem minden esetben lénye­gesen javult az irányító munka. A 7. ötéves tervidőszak első két esztendejében járásunkban 11,7 százalékkal növekedett a mező- gazdasági termelés, a jövedelme­zőség az 1980-as évi 1,25 száza­lékról tavaly 6,7 százalékra növe­kedett. A Terňai Efsz-ben például, amely a lemaradó mezőgazdasági vállalatok kategóriájába tartozott, annyira növelték a mezőgazdasá­gi termelést, hogy tavalyi eredmé­nyeikért megkapták az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma vörös zászlaját. A javulás jelei tapasztalhatók a többi földművesszövetkezetben és az állami gazdaságokban is. Az eddigi eredményeket azonban nem becsüljük túl. örülünk, hogy a 7. ötéves tervidőszak első két esztendejében járásunk mező- gazdasága jelentős lépést tett elő­re, mert ezzel jó feltételeket te­remtettünk az ötéves tervidőszak­ra kitűzött feladatok teljesíté­séhez. TUDATOSÍTJUK, hogy a kö­vetkező időszak sem lesz szá­munkra könnyebb. És nemcsak a mezőgazdasági termelésben, hanem az iparban sem. Az előző évekhez viszonyítva viszont van egy nagy előnyünk. Az utóbbi 12 esztendő alatt pártszervezetünk tagjainak száma jelentősen meg­nőtt. A prešovi járásban már min­den hetedik gazdaságilag aktív la­kos és minden 11. nagykorú lakos tagja a CSKP-nak. A tagság fej­lesztésének mégis elsőrendű fi­gyelmet szentelünk. Célunk ugyanis, hogy a következő párt- kongresszusig több mint 1800 tag­jelöltet vegyünk fel a párt soraiba. És éppen a kommunistáknak ez a nagy ereje kell hogy lecsapódjon valamennyi munkaszakaszon. A pártalapszervezetektől ezért megköveteljük, hogy a tagság fi­gyelmét a XVI. pártkongresszuson kitűzött feladatok, valamint a CSKP KB, az SZLKP KB ülése­in, illetve a kerületi és a járási pártszerv ülésein hozott határoza­tok végrehajtására irányítsa. MICHAL ŠPAK, a CSKP KB tagja, a prešovi járá­si pártbizottság vezető titkára ÚJ SZÚ 4 1983. VI. 1. KOMMENTÁLJUK

Next

/
Oldalképek
Tartalom