Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-30 / 152. szám, csütörtök
A képviselők jóváhagyták az SZSZK 1982. évi zárszámadását (Folytatás az 1. oldalról) Az előző évhez viszonyítva kedvező eredményeket értünk el az építőiparban. Az ezen a területen felmerülő fogyatékosságok kedvezőtlenül befolyásolták az anyagi források kialakítását, valamint a beruházók munkájának hatékonyságát és gazdaságosságát. Nem értük el a kitűzött célokat a mezőgazdaságban, főleg a növénytermesztésben, elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt. Az 1982. évi költségvetési és pénzügyi politika arra helyezte a hangsúlyt, hogy elsősorban a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján fokozzuk a pénzügyi források kialakítását. Ez, valamint a nem beruházás jellegű kiadások növekedési ütemének csökkentése és a beruházások csökkentése megteremtette a feltételeket a költségvetési gazdálkodás egyensúlyának megteremtéséhez. Továbbra is lemaradás tapasztalható a termelési folyamat gazdaságosságának fokozásában. A nyereség hiánya kisebb volt, mint 1981 -ben, de az egyes szervezetek közötti eltérések elmélyültek. Felfigyeltetó, hogy sok szervezetben ugyanazokkal a fogyatékosságokkal találkozhatunk, mint az előző időszakokban. így túllépik az általános költségeket, több ágazatban kedvezőtlenül alakultak a nem termelési költségek, főleg a kifogásolható minőség, a gazdasági szerződések teljesítésének fogyatékosságai és a pénzügyi fegyelem megsértése miatt. Nem lehetünk elégedettek a beruházások hatékonyságával, az állóalapok kihasználtságával, a műszaki fejlesztés eredményeinek érvényesítésével és a külkereskedelem hatékonyságával. Továbbra is fogyatékosságok voltak a szállítói-megrendelői kapcsolatokban. Amint a CSKP KB 8. ülésének határozata is rámutatott, a tudomány és technika területén elért egyes pozitív eredmények ellenére továbbra sem érvényesült a tu- dományos-műszaki fejlesztés mint a népgazdaság intenzifikálá- sának fő tényezője. Költségvetési gazdálkodásunk keretében teljesítettük a népgazdasági feladatokat és a társadalom fejlesztésével kap>csolatos feladatokat is. Ezekre a feladatokra 75,6 milliárd koronát fordítottunk. A gazdaságfejlesztés kérdéseinek megoldásával összefüggésben állandó figyelmet szentelünk a lakosság életszínvonalát érintő feladatoknak. A múlt év végén az átlagos bér 2696 korona volt, ami 1,9 százalékkal több, mint 1981- ben. A lakosság szükségleteinek kielégítéséhez jelentős mértékben hozzájárult az SZSZK állami költségvetése, valamint a nemzeti bizottságok költségvetései is. A társadalmi szolgáltatásokra és a lakosság számára végzett tevékenységekre 52,9 milliárd koronát fordítottunk, ami 4,3 milliárddal több, mint 1981-ben. Tavaly a lakásépítésben jobb eredményeket értünk el, mint 1981-ben, ennek ellenére a tervezett feladatokat nem teljesítettük, bár a tervezett lakások 98,6 százalékát befejezték. A nemzeti bizottságok általában jó eredményeket értek el annak ellenée, hogy egyes területeken gazdálkodásukban még mindig fogyatékosságok merülnek fel. Nem teljesítették bevételi tervüket, viszont jó eredmények születtek a választási programok teljesítésében. A 7. ötéves terv feladatai eddigi teljesítésének eredményei megmutatják, milyen problémákat kell megoldanunk a jövőben és milyen területeknek kell fokozott figyelmet szentelni. Mindenekelőtt határozottabban kell érvényesíteni az in- tenzifikálással kapcsolatos feladatokat, növelni kell a hatékonyságot, el kell mélyíteni részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban, s nagyobb mértékben kell érvényesítenünk az önelszámolási rendszert. A miniszter beszédéhez Bra- nislav Biroš bizottsági előadó szólt hozzá. Értékelte a költségvetési gazdálkodás eredményeit, hangoztatta, hogy nagyon igényes feltételek között értük ezeket el, miközben még jelentős kihasználatlan tartalékaink vannak munkánk további javításában. Az SZNT bizottságai részletesen megvitatták a zárszámadás egyes fejezeteit, és a jobb eredmények elérése érdekében rámutattak, hogy javítani kell a minőségi mutatókat, a gazdaságosságot, a hatékonyságot, jobban kell kihasználni az állóalapokat és nem utolsósorban a tudomány és a technika eredményeit. A bizottságok nevében a javaslat elfogadását ajánlotta. A vitában 7 képviselő fejtette ki véleményét a kormány javaslatáról. Anna Erentová a nemzeti bizottságok gazdálkodását általában pozitívan értékelte, de rámutatott, hogy nem sikerült elérniük a tervezett bevételt, és nem állt be lényeges fordulat a helyi építőiparban. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságosság követelményeinek még nem sikerült eleget tenni, így például az oktatásügy, az egészségügy és a lakásgazdálkodás területén. Földes Vince az építőipar eredményeiről szólt. Megállapította, hogy a döntő feladatok többségét teljesítették, de számos hiányosságot mielőbb ki kell küszöbölni. Ezek között említette az egyes vállalatok gazdálkodása közötti nagy eltéréseket, az egyenlőtlen tervteljesítést, a lakások korszerűsítésében tapasztalható lemaradást, az alapanyagok szállításának késését, a különféle gépok és berendezések hiányát. Részletesebben szólt választóterülete, a komáromi járás feladatairól a komplex lakásépítésben, rámutatva, hogy ezen a téren a járás komoly gondokkal küszködik. Milada Kováčová a Kereskedelmi Minisztérium által irányított szervezetek tavalyi gazdálkodását tekintette át. A szociális és egészségügyi ellátásról szólva Pavel Smola nagy figyelmet szentelt az idős állampolgárok életkörülményeinek. Leszögezte, hogy a nekik nyújtott szolgáltatások közül a házi szociális gondozás iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. Bírálóan szólt a szociális intézmények lassú építéséről, ui. tavaly az új intézetek építésének tervét csak 64,6 százalékra teljesítették. Bár az Iparügyi Minisztérium tavaly sokkal jobb eredményeket ért el, mint 1981-ben, ebben az ágazatban is sok problémát kell megoldani - állapította meg Jarmila Kohútová. A legfontosabb teendők között említette a tudomá- nyos-műszaki fejlődés eredményeinek gyorsabb érvényesítését. Alfonz Pavlák a mezőgazdaság és az élelmiszeripar eredményeiről számolt be. Jozef Širotňák felszólalásában az oktatásügy helyzetével foglalkozott. Egyebek között elmondta, hogy az állam tavaly kilencmilliárd koronát fordított erre a területre. Külön rámutatott, hogy a meglevő oktatási intézményeket ugyanúgy, mint a kulturális és idegenforgalmi létesítményeket is, sokkal gazdaságosabban kellene kihasználnunk. Ezután határozathozatal következett. A Szlovák Nemzeti Tanács az SZSZK 1982. évi zárszámadását egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezt követően Ján Janovic mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatot terjesztett elő a komló- termelő körzetekről, a komló kötelező minősítéséről és a komlóter- melő körzetek nyilvántartásáról szóló törvény módosítására. A megnövekedett külföldi és hazai kereslet szükségessé tette, hogy Szlovákia területén is foglalkozzanak komlótermesztéssel. Ez megköveteli az erre vonatkozó törvények bizonyos módosítását, főleg a komló kötelező minősítésének bevezetését, mivel enélkül nem szállítható külföldre. A miniszter előterjesztéséhez Andrej Mazák, a javaslat bizottsági előadója szólt hozzá, s a bizottságok nevében a törvénymódosítás elfogadását javasolta. Az SZNT egyhangúlag elfogadta az előterjesztett törvénymódosítási javaslatot. Szlovákia legfelsőbb népképviseleti testülete ma folytatja tanácskozását. -rÜlést tartott a Szlovák Nemzeti Front KB elnöksége (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Bratislavában a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöksége Jozef Lenártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának, a Szlovák Nemzeti Front KB elnökének vezetésével. Bevezetőben az elnökség pozitívan fogadta a szocialista országok párt- és állami vezetői Moszkvában tartott keddi találkozójának eredményeit, és teljes támogatásáról biztosította ezeket az eredményeket. Megállapította: ismét bebizonyosodott, hogy a szocialista országok tartósan torekesznek a sürgető kérdések békés rendezésére, egységben és összetartásban folytatják az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini politikáját. Az elnökség a továbbiakban foglalkozott a szakszervezeteknek és a SZISZ-nek a szlovákiai nép- gazdasági terv teljesítésére tett kezdeményezésével és az erre gyakorolt befolyásával. Az eredmények azt mutatják, hogy a dolgozók és a fiatalok döntő többsége megérti az új gazdasági feladatokat, és ezt a tervek teljesítésével bizonyítja. Az elnökség nagyra értékelte a szakszervezetek és a SZISZ szervei és szervezetei által a dolgozók és a fiatalok kezdeményezésének kibontakoztatása terén végzett politikai-szerve- ző, tömegpolitikai és eszmei munkát. Ezután az elnökség a CSKP KB 6. és az SZLKP KB azt követő ülésén elfogadott határozatokkal összhangban megtárgyalta az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének jelentését a lakossági szolgáltatások és a kiegészítő termelés helyzetéről. Támogatásáról biztosította az ipari szövetkezetek ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit, és felhívta a szövetséget, hogy még jobban elégítse ki a lakosság szükségleteit a gépkocsik és más tartós fogyasztási cikkek javítása, az építőipari és a megrendelésre végzett munkák, a cipő-, a ruha- és a bútorjavítás, valamint a személyi és a kommunális szolgáltatások területén. Az elnökség ezután jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyek alapján tökéletesítik a CSSZBSZ és a SZISZ együttműködését a szakmunkástanulók és a középiskolák diákjai körében. Ezt követően az elnökség tájékoztatót hallgatott meg arról, hogyan járulnak hozzá a Nemzeti Front szervezetei a takarmány begyűjtéséhez. Nagyra értékelte, hogy a munkásság, a szövetkezeti parasztság, a SZISZ-tagok, a nők és a nyugdíjasok igyekeznek minél több takarmányt begyűjteni a kihasználatlan és a gépekkel nehezen megművelhető területekről. Kapcsolataink kielégítően fejlődnek (ČSTK) - Megtartotta hatodik ülését június 27 és 29 között Prágában a csehszlovák-osztrák általános vegyes bizottság. A csehszlovák küldöttséget Jaromír Jo- hanes külügyminiszter-helyettes, az osztrák küldöttséget Friedrich Bauer, az osztrák külügyminisztérium politikai igazgatója, a vegyes bizottság osztrák tagozatának elnöke vezette. Az osztrák küldöttség vezetőjét a külügyminiszter képviseletében első helyettese, Jindrich Ŕeho- ŕek fogadta. Jelen volt Heinz Weinberger, Ausztria csehszlovákiai nagyköveté. Napirenden az integráció időszerű kérdései Folytatódik a KGST Végrehajtó Bizottságának ülése (ČSTK) - Moszkvában tegnap folytatta munkáját a KGST Végrehajtó Bizottságának 106. ülése. A tanácskozás résztvevői a tagállamok szocialista gazdasági integrációjának további elmélyítésével és tökéletesítésével összefüggő kulcsfontosságú kérdéseket vitatják meg. Rudolf Rohlíček, a szövetségi kormány alelnöke, hazánk állandó KGST-képviselője a tanácskozás során nyilatkozatot adott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. Elmondotta, hogy a Végrehajtó Bizottság az idén októberben Berlinben sorra kerülő XXXVIII. ülésszak néhány anyagát vitatja meg. Többek között az elmúlt időszakban végzett tevékenységről szóló jelentés előzetes változatáról van szó. A Végrehajtó Bizottság megvitatta továbbá a fűtőanyag, az energia és a nyersanyagok ésszerűbb felhasználására vonatkozó intézkedéseket, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak az adott országok gazdasági egyensúlyának és hatékonyságának biztosításához. A testület a lakosság élelmiszer-ellátásának javításával összefüggő intézkedéseket is megvitatott. Bizonyítványosztás napján (Folytatás az 1. oldalról) valóban át kellett értékelni a tanító-tanuló viszony klasszikus értelmezését, mely szerint a tanító előadja a tananyagot, a tanuló pedig szinte passzívan befogadja. Egyre fokozottabb mértékben érvényesül a tanuló aktivitása a tanítási órán és az otthoni felkészülés során, és az enciklopedikus ismerethalmaz megtanulása helyett előtérbe lép a tanuló gondolkodó képességének fejlesztése, a tudomány, a gyakorlat és a művészet világában való tájékozódás készségének kialakítása. Ez a megállapítás teljes egészében vonatkozik a gimnáziumok kísérleti osztályaiban folyó oktató-nevelő munkára is. A kísérleti osztályban ebben az iskolai évben érettségiztek az első tanulók, és az új rendszer szerint lebonyolított érettségi vizsgán elért eredmények valóban biztatók. Az érettségizett tanulók széles látókörűek, magas szintű szakmai és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. Egyre eredményesebb a tanulók felkészítése a gyakorlati munkára a szakközép>- iskolákban és a szakmunkásképző intézetekben is. Javult ezen iskolák együttműködése a termelőüzemekkel, és az eddigi évekhez viszonyítva nagyobb súlyt helyeznek főleg a szakközépiskolákban a tanulók produktív munkavégzésére. A tanulók ezáltal fokozottabban tudatosítják munkájuk fontosságát, hiszen az általuk előállított alkatrészek, munkadarabok valódi értéket képviselnek. A gyakorlati képzés ilyen formában történő szervezése elmélyíti a tanulók pozitív viszonyát a munkához, növeli felelősségérzetüket az általuk végzett munka minőségéért. A tanulók pályaválasztásra való felkészítésében, sajnos, ebben az iskolai évben sem tapasztaltunk lényeges változást, javulást. Több iskolában továbbra sem kielégítő a szülőkkel való együttműködés, emiatt a jó tanulmányi elómenete- lű tanulók nem jelentkeznek érettségivel végződő középiskolába, illetve aránytalan a jelentkezők száma az egyes szakközépiskolákba. Nemzetiségi szempontból különösen érzékenyen érint bennünket az a tény, hogy az utóbbi években nem kielégítő a gimnáziumokba jelentkezők száma, hiszen ez maga után vonja azt, hogy az elkövetkező években sem lesz kielégítő a magyar nemzetiségű főiskolai hallgatók aránya, aminek következményei negatívan befolyásolják a magyar nemzetiség műveltségi szintjét. A középiskolai felvételi vizsgák, az érettségi vizsgák, valamint a főiskolán felvételizők eredményei újra arról tanúskodnak, hogy a nemzetiségi iskolák tanulóinak tudásszintje azonos más iskolák növendékeinek tudásszintjévei. Az eredmények azonban ebben az iskolai évben is jelezték, hogy nem sikerült megszüntetni az egyes iskolák színvonala között tapasztalható különbségeket, amelyek különösen az anyanyelv és a szlovák nyelv tanításában jelentkeznek. Mindamellett szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a nemzetiségi iskolák munkája ebben az iskolai évben is eredményesebbé vált. Az eredményesség javításában nem kis szerepet vállaltak azok a pedagógusok, akik ott voltak a nemzetiségi iskolák születésénél, és most, az 1982/83-as iskolai év végén nyugdíjba mennek. Az ö érdemeik méltatására talán külön cikk sem lenne elég, hiszen a fiatalabb pedagógusok nemzedéke az általuk kitaposott úton indulhatott csak el, az ő munkájuk teremtette meg a mai sikerek alapjait. A bizonyítványosztás napján ezért tartozunk a nyugdíjba vonuló pedagógusoknak is külön köszönettel. A bizottság áttekintette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Ausztria kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a két ország kapcsolatai a vegyes bizottság 1981 márciusában Bécsben tartott legutóbbi ülése óta kielégítően fejlődtek, s ennek sok értékes ösztönzést adott Gustáv Husáknak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének tavaly novemberben tett ausztriai látogatása. Az ülésen behatóan foglalkoztak a gazdasági és az ipari együttműködés, a kulturális, az oktatási, a tudomány- és az egészségügyi kapcsolatok bővítésével, a környezetvédelmi kérdések megoldása terén kifejtett együttműködéssel és a két ország határforgalmával. A küldöttségek vezetői nemzetközi kérdésekről is eszmecserét folytattak. Hangsúlyozták, hogy teljes mértékben végre kell hajtani az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának rendelkezéseit és síkra- szálltak a madridi találkozó gyors és sikeres befejezése mellett, amely lehetővé tenné a bizalom és a biztonság szilárdítását, valamint a leszerelést célzó intézkedésekről tartandó európai konferencia összehívását. Hangsúlyozták, hogy érdekük az európai közepes hatótávolságú atomfegyverek, korlátozásáról folytatott genfi tárgyalások sikeres befejezése. Kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy hozzá akarnak járulni az európai biztonság és együttműködés szilárdításához, ezt az eltérő társadalmi rendszerű országok jószomszédi kapcsolatai is előmozdítják. Az J!os nyí:t éL> konstruktív légkörben zajlott le, s jegyzőkönyv aláírásával ért véget. Jubiláns kitüntetése (ČSTK) - Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap átadta a Munka Érdemrendet Miloš Vejvodának, az ENSZ genfi szervezeteinél akkreditált csehszlovák nagykövetnek. A kitüntetést a köztársasági elnök a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpolitikai céljai megvalósítása során szerzett kimagasló érdemeinek elismeréseként adományozta a jubilánsnak. újszd 2 1983. VI. 30. A szocialista országok a sürgető kérdések békés rendezésére törekszenek
