Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-29 / 151. szám, szerda

Kommunisták az aratás élvonalában Az utóbbi években szerzett ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a komáromi (Komárno) járás vi­szonylatában azon mezőgazdasá­gi vállalatok esetében beszélhet­tünk a feladatok jó teljesítéséről, jó aratási eredményekről, ahol a kommunisták élen jártak az ara­tási munkákban. A komáromi járá­si pártbizottság ezért már több éve él az ideiglenes pártcsoportok megszervezésének lehetőségével az aratás idején, a mezőgazdasá­gi vállalatok pártszervezeteinek hatáskörében. Az ideiglenes párt- csoportok, amelyek tagjai az or­szág minden részéből ide érkező kommunista vendégkombájnosok is, bizonyíthatóan eredményes munkát fejtenek ki, hiszen lehető­vé teszik a kommunisták erejének egyesítését, az aratás során fel­merülő kérdések operatív megol­dását. Az ideiglenes pártcsoportok te­vékenységében annak az alapelv­nek az érvényesítésére törek­szünk, hogy munkájuk csak akkor lesz hatékony, ha a csoportokat a meglévő munkacsoportok sze­rint szervezik meg, figyelembe vé­ve a műszakokat, a közös terme­lési feladatokat és a termelés technológiai sajátosságait. Az ideiglenes pártcsoportok alapvető feladata, hogy példamu­tató munkával ösztönözzék a dol­gozókat optimális teljesítmények elérésére, az aratási gépek és berendezések maximális kihasz­nálásának megszervezésére, illet­ve az indokolatlan állás és veszte­ségek elleni küzdelemre. Figyel­met fordítunk az elvégzett munká­ért való kollektív felelősség szilár­dítására, az egyes csoportok kö­zötti kölcsönös segítségnyújtásra és együttműködésre. Munkájuk­ban szabály, hogy mindennap, gyorsan értékelik az elvégzett tel­jesítményt, beleértve a legjobb ta­gok kiértékelését. A tavalyi aratás idején a járás­ban 25 ideiglenes pártcsoport mű­ködött, összesen 225 taggal A Gútai (Kolárovo) Efsz-ben pél­dául három működött, a keszeg­falviban (Kameničná) kettő, a csallóközaranyosiban (Zlatná na Ostrove), a marcelháziban (Mar­celová), a naszvadiban (Nasvady) ugyancsak kettő-kettő, az ógyalla- iban (Hurbanovo) három, a bátor- kesziben (Vojnice) kettő, a Bajcsi Állami Gazdaságban, a Gyulama­jori (Ďulov Dvor) és a Komáromi Állami Gazdaságban szintén ket­tő-kettő, a Bálványi (Balvany) Magtermesztő Állami Gazdaság­ban pedig három. A tavalyi aratás idején az ideiglenes pártcsopor­tokban dolgozó kommunisták ki­váló kollektívát alkottak a naszva- di, a gútai, a keszegfalvi, a bátor- keszi szövetkezetben, illetve a Bajcsi Állami Gazdaságban és a Bálványi Magtermesztő Állami Gazdaságban. Hozzájárultak az FŐPRÓBA UTÁN A kelet-szlovákiai mezőgazda- sági vállalatok néhány ősziárpa- tábláján ugyan már megjelentek a kombájnok, eddigi munkálkodá­suk azonban csupán próbaaratás­nak nevezhető. Bár a szakem­berek szerint a gabona fejlődésé­ben és érésében tavalyhoz képest most mintegy 10-12 napos előny mutatkozik, Kelet-Szlovákiában az igazi aratásra még így is várni kell néhány napig. Hogy milyen lesz az idei aratás a keleti országrészekben? Erre a kérdésre pontos választ ma még senki sem tud adni, azért a jelen­legi határképből, valamint a mező­gazdasági üzemekben folyó elő­készületekből sejteni lehet. A nö­vényzet már-már veszélyesen hosszúra nyúlt és a több gabona­táblán nyomot hagyott június elejei viharok, májusi szárazság ellené­re kerületszerte jó terméssel ke­csegtet. Hogy lesz-e rekordtermés vagy sem, az csupán később dől el, viszont az már most is biztos, hogy az elmúlt napok esőzései még hizlalták a gabonaszemeket, a kalászokat. A kerület aratási eredményei elsősorban három járás mérlegé­től függnek, mégpedig a Kassa (Kosice)-vidékétől, a michalovceitől és a tőketerebesitől (Trebišov). Érthetően, hiszen a 188 ezer hek­tár kalászosnak közel a fele az említett járásokban van. Ugyanak­kor ott termesztik a repce és a hü­velyesek többségét is. Persze, az sem mindegy, hogyan végez az aratással, milyen eredményeket ér el a kerület további kilenc járása. Ezekben a napokban mintegy 1 500 kombájn áll rajtra készen. Ez a gépállomány még hatvan kárpát-ukrajnai és száz észak- morvaországi arató-cséplő géppel bővül, s a tervek szerint a gépek kerületen és járásokon belüli át­csoportosítására is sor kerül. Igy lényegesen meggyorsul a ter­ménybetakarítás üteme. Feltehe­tően a terményszállítás és -szárí­tás az idén is folyamatos lesz, hiszen tehergépkocsijait erre az időre több ipari üzem küldi az aratók segítségére, a terménytisz­tító és -szárító gépsorok pedig üzemképes állapotban várják a szállítmányokat. Az illetékesek előrejelzéséből arra lehet követ­keztetni, hogy a termés tárolásá­val sem lesznek gondok. Az aratási ütemtervek összeál­lításakor a mezőgazdasági üze­mek különös figyelmet fordítottak a szalma betakarítására. Bár ez az utóbbi években kerületszerte meggyorsult, a korábbinál szerve­zettebben megy végbe tovább le­het tökéletesíteni. A kerület illetékes párt- és álla­mi szervei, tömegszervezetei és mezőgazdasági üzemei igyekez­tek jól felkészülni a legjelentősebb mezőgazdasági idénymunkára. Tevékenységi tervükből nem hiá­nyoznak a minőségi munkára ser­kentő különböző munkaverse­nyek, gondoltak a balesetvédelmi intézkedésekre, az aratók étellel és frissítővel való rendszeres ellá­tására, a bérezésre és jutalma­zásra s többek között az ideigle­nes munkacsoportok és pártcso­portok megszervezésére.-gazdag­aratás idejében való elvégzésé­hez, az aratási technika magas fokú kihasználásához, a mini­mumra csökkentették a veszteség­időket. Az ideiglenes pártcsopor­tok tagjai a szocialista munkaver­seny élére álltak, jó politikai lég­kört teremtettek a veszteségek mi­nimálisra való csökkentésére. Értékelésünk szerint további ideiglenes pártcsoportok is jól mű­ködtek, többek között a csallóköz- aranyosi szövetkezetben, a mar- celházi efsz-ben, az ógyallai szö­vetkezetben, a Gyulamajori Állami Gazdaságban, illetve a Komáromi ÁG-ban. A járási pártbizottság mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya az alapszervezeti elnökök részére szervezett tanfolyamon és a járási pártbizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi aktivistáinak ta­nácskozásán pontos feladatokat és követelményeket jelölt ki az ideiglenes pártcsoportok létreho­zására vonatkozóan, s az osztá­lyon kijelölte a megszervezésükért felelős dolgozót is. Célunk, hogy minden földmüvesszövetkezet és állami gazdaság pártalapszerve- zetének hatáskörében működje­nek ideiglenes pártcsoportok. Ezek révén törekszünk a kommu­nisták, köztük a más járásból ide érkező kommunisták erejének egyesítésére és arra, hogy példá­juk hasson az aratás többi részt­vevőjére is. Az ideiglenes pártcsoportok je­lentőségét megsokszorozza a tény, hogy igényes aratásnak nézünk elébe, amelynek során nemcsak a technika, hanem első­sorban az ember vizsgázik. Jó termés ígérkezik, s gondoskod­nunk kell róla, hogy minimális veszteséggel takarítsuk be. És ép­pen ebben a munkában nyílik le­hetőség a kommunisták számára abban, hogy példamutatóan dol­gozzanak. így hangzik a nyári munkák politikai-szervezési bizto­sításának egyik követelménye is. Egyszóval: a kommunistáktól el­várjuk, hogy a leghaladóbb mun­kaformák kezdeményezői és úttö­rői legyenek, elsősorban ők ösztö­nözzék az aratás többi résztve­vôjét VILIAM PÓKA, a komáromi járási pártbizottság titkára kommentáljuk Leakasztották a szögről Hetek óta folyamatban van a tömegtakarmányok, a lucer­naföldek a rétek és legelők termésének a betakarítása, miközben e megkülönböztetett figyelmet érdemlő mezőgaz­dasági munka végzőinek, egy bizonyos külön követelmény­nek is eleget kell tenniök. Ez pedig a veszteségmentességre való törekvés. A lucerna esetében a veszteségmentességi követelmények megtartásának már régebben megvannak az emberi, gépi feltételei. Ha a járvaszecskázók vezetői ügyel­nek, pontosan fújathatják a gép mellett haladó, erre a célra gyártott begyűjtő kocsikra, vagy oldalhálós pótkocsira a takarmányt anélkül, hogy a munka nagy lázában a földre is kerüljön belőle. Nem ilyen egyszerű a hegyi és hegyaljai körzetekben elterülő rétek és legelők termésének a betakarítása, különö­sen a géppel megközelíthetetlen lejtőkről. Ezért az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a Nemzeti Fronttal és a nemzeti bizottságokkal még idejében szerző­dést kötött arra vonatkozólag, hogy segítsenek a hozzáférhe­tetlen területek fűtermésének a betakarításában. A Közép-Szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság Főagronómusa a mezőgazdasági munkákat irányító szlová­kiai bizottság egyik ülésén elmondotta, hogy kerületünkben a SZISZ-tagok annyi fű lekaszálására vállalkoztak, amiből 2 100 tonna széna nyerhető. Sokan felteszik a kérdést: hogy-hogy azelőtt külső segít­ség nélkül vele bírtak a földművesek a rétek és legelők termésének a betakarításával...? A kérdés jogos, ám a rétek és a legelők a mezőgazdaság szocialista átszervezése után is hosszú ideig csak gyér termést adtak. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése azon­ban megkívánta a gyepterületek „életébe“ való beavatkozást öntözéssel, szakszerű műtrágyázással. Ennek köszönhetően a hozamok jelentősen nőttek. Mivel az egy egységnyi terü­letre számított szarvasmarha létszáma is gyarapodott, szük­ség lett a meredek lejtők hozamának a növelésére is. Termé­süket azonban sok helyen nem tudták betakarítani, mert erre a munkára nem volt ember. Egy időben vita tárgyát is képezte, hogy ilyenformán érdemes-e termőképességük növelésére is költeni, elvégre nagy termést adnak azok a területek is, amelyek géppel is elérhetők. Viszont e terüle­tek termése mégoly magas hozam esetében is tavaszra minden évben szinte az utolsó szálig elfogyott, sőt takaré­koskodni kellett vele, hogy az első kaszálásig valahogy kitartson. Továbbá az ország mezőgazdasági területe aránylag kicsi, minden talpalatnyi föld termésére szükség van, ezért az illetékesek az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján kértek és kaptak is segítséget a fűtermés betakarítására. Ezt bizonyítják az említett kerületi agronómustól hallottak, és ezt látjuk lépten-nyomon. Hétvégeken az ifjúsági szervezet, a vadászszövetség, de más tömegszervezetek tagjai a szeg­ről leakasztott, élesre fent kaszával a vállukon elindulnak a dombok, az árokpartok felé, s mire estébe hajlik a nap, hosszú rendek sora marad utánuk. A társadalmi összefogás­nak köszönhetően előreláthatólag az idén több szénát takarí­tanak be, mint az előző években. S ezért a mezőgazdasági üzemek bizakodva nézhetnek a tél elé. KOVÁCS ELVIRA A növényeket nem lehet becsapni EGY SZÖVETKEZET ÖNTÖZÉSI TAPASZTALATAI Azon csehszlovákiai vállalatok egyike, ahol fiatal vietnami lányok szövőnőnek tanulnak, a Liptovský Mikuláš-i Május 1 Üzem. 1981 óta itt 77 lány dolgozik a korszerű, nagy teljesítményű szövőgépeken, egy részük már több hónapja önállóan kezeli a gépeket. A képen: Ngo Thi Bih Lien, a vietnami lányok csoportjának vezetője automata szövőgépet kezel. (Vladimír Gabčo felvétele - CSTK) A légi (Lehnice) Csehszlo- vák-NDK Barátság Efsz-ben a sa­ját természeti adottságaikhoz iga­zodva korszerű agrotechnikai módszereket igyekeznek alkal­mazni, köztük a mesterséges csa­padékpótlást is. Ehhez adottak a feltételeik, mivel a 3647 hektár mezőgazdasági földterületükből 3500 hektár öntözésre alkalmas. Tehát érthető kíváncsisággal ke­restük fel a légi szövetkezetet a közelmúltban, hogy némi képet kapjunk öntözőberendezéseik ki­használásáról, hiszen az idei szá­raz tavaszi időjárás nem nagyon kényeztette el a növénytermesz­tőket. Szabad szombat ide - pihenő nap oda, Kiáts Imre mérnököt, az öntözési feladatokkal megbízott mintegy 35 fős csoport vezetőjét ellenőrző kőrúton találtuk a határ­ban, ahol éppen az egyik 40 hek­táros silókukorica-parcellán éjjel­nappal üzemelő Fregatt öntözőbe­rendezés munkáját figyelte.- Nem is olyan egyszerű feladat az ilyen korszerűnek tartott beren­dezésekkel az öntözés - magya­rázza -, hiszen nagy szakértelmet kíván az ilyen elektromos és me­chanikus vezérlésű kapcsolókkal, szelepekkel, áttételekkel kombi­nált berendezés kezelése, meghi­básodás esetén történő javítása. Szerencsére Érsek József, a berendezés kezelője ügyes szakember hírében áll, így a Fre­gattok „ismerőjeként“ gyakran jönnek hozzá tanácsot kérni más üzemekből is. Egyébként a náluk üzemelő négy Fregatt munkájával és teljesítményével elégedettek.- Nemcsak a Fregattokkal, ha­nem a 12 darab PZT-75-ös és 13 darab PZT-90-es sávos öntöző- berendezésekkel is elégedettek vagyunk - mondotta Kiáts mérnök -, hiszen gyakorlatilag folyamato­san üzemelnek. Ugyanez nem mondható el a - korszerűségben elmaradó - PP-67-esekről, me­lyekből mintegy 30 garnitúrára va­lót alkalmazunk ugyan, de gyakori meghibásodásuk és egyéb okok miatt csak nappali műszakban üzemeltethetők biztonságosan. Ezen kívül 4 darab Družba típusú és 45 garnitúra hagyományos- hordozható csöves - esőztető berendezésünk van, melyeket szükség esetén szintén maximáli­san igyekszünk kihasználni. így már érthető az is, hogy a többi üzemhez viszonyítva miért nagyobb jóval az öntözési teljesít­ményük, hiszen 100-110 hektár között mozog a napi leöntözött területük nagysága. Ezek után azt sem árt megje­gyezni, hogy az őszi és tavaszi gabonafélék legnagyobb részét idejében sikerült megöntözni, s ezt a szépen fejlődő, szárba szökkenő kalászosok is igazolják, nem is szólva más veteményékről, me­lyekre szintén mesterséges úton juttatnak vizet. A május végi, júni­us eleji forró napok beköszöntésé­vel pedig 300 hektár siló, 830 hektár szemes kukorica, 152 hek­tár lucerna, 146 hektár legelő és füveskeverék, 260 hektár cukorré­pa, 300 hektár lencse és számos egyéb kultúrnövény öntözésére fordítják figyelmüket.- Hogyan telik el az öntözési csoport vezetőjének egy napja? Mivel éjjel-nappal öntözünk, így a munkanapom is kora reggeltől késő estig tart. Először Veszp- rémy Imre mérnökkel, agronómus- sal tárgyaljuk meg a napi teendő­ket, majd a csoport tagjaival- mondotta Kiáts Imre mérnök.- Nem hagyható ki a Zlaté Klasy-i Agroprogres Közös Mezőgazda- sági Vállalat öntözőrészlegének technikusaival való közvetlen együttműködés sem. Ugyanakkor azt sem szabad el­felejteni, hogy a meliorációs sza­kot végzett Kiáts mérnök az öntö­zési munkák szervezésén és irá­nyításán kívül behatóan foglalko­zik az öntözéses gazdálkodás ha­tékonyságának szakmai kérdései­vel is. így pl. figyelemmel kíséri az egyszer, többször, vagy egyálta­lán nem öntözött növénykultúrák terméshozamának alakulását. Az általa vezetett kimutatásból meg­tudtuk, hogy pl. a békéi (Mierovo) határban a nem öntözött és az öntözött kukorica között 3 tonnás terméskülönbség is mutatkozott az öntözött javára. Szoros kap­csolatban áll a Bratislavai öntözé­si Kutatóintézettel is, ahonnan a talaj víztartalmának ismeretében számítógépes elemzés útján előre megkapják, melyik parcellán mj- kor, milyen növényt mennyi vízzel öntözzenek. Dél felé jár az idő, amikor távo­zunk a légi öntözőktől, de Kiáts mérnök még szorgalmasan járja tovább a határt, szakmai taná­csokkal látja el az öntözőket, fi­gyeli, ellenőrzi a munkájukat. A növényeket ugyanis nem lehet becsapni, hiszen az öntözés után néhány órával már szemmel is látható, hova jutott csapadék és hova nem. Ezt azonban jól tudják az öntö- zöcsoport tagjai is, akik az éjjel­nappal üzemelő berendezések mellett igyekeznek helytállni. Min­denekelőtt Érsek József, Érsek László, BartaI Ferenc, Bartal László. Fekete Károly, Kovács Baltazár. Sipos Ferenc és Rigó Imre öntözőmunkásokat illeti di­cséret. Munkájuknak köszönhető­en a légi efsz-ben az öntözőbe­rendezések kihasználása jó ütem­ben halad MÉRI ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 v 1983. VI. 29.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom