Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-28 / 150. szám, kedd
- ÚJ FILMEK ■ Bi M B WM B B WM B B B Hi B B Bl B ■■ ■■ ■ Aszparuh kán (bolgár) nincs izgalmasabb a matematikánál“ HETVEN HANGVERSENY A Prágai Tavasz után Az első Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivált mindjárt a fel- szabadulást követő esztendőben megrendezték. Ebben nem kis érdeme volt Václav Talich kiváló cseh dirigensnek, akinek az idén ünnepeljük 100. születési évfordulóját. A fesztivál azóta világviszonylatban is kiemelkedő rendezvénnyé vált, ahová szívest- örömest jönnek a meghívott művészek. Az idei Prágai Tavaszon naponta több koncert közül választhatnak a zenerajongók (vidéken is szerveztek hét fellépést), persze, ha sikerült jegyet szerezniük, mert még meg sem kezdődött a fesztivál, de a jegyek már elfogytak. Kilenc szimfonikus zenekar, tizennégy kamaraegyüttes, hat kórus, harminc dirigens, harminchét szólista, tizenkét zongorista (kísérő), két operatársulat összesen hetven alkalommal szerzett élményt a közönségnek. A nagyszámú hangverseny között csak kevés akadt, ahol a siker mérsékeltebb volt. A szervező bizottság igyekszik minden évben a legjobb európai művészeket meghívni, azonkívül a távolabbi országok neves művészeit, akik a közönségünk előtt még ismeretlenek. Az idén huszonkét ország zenei kultúrájának képviselői jöttek Prágába - Japántól Kubáig. Kitűnő énekeseket láthatott- hallhatott a közönség: a nálunk jól ismert Jelena Obrazcovát, Peter Schreiert (NDK), a bratislavai Peter Mikuláši', Mirella Frenit, a milánói Scala énekesnőjét, az „angyali szopránt“, továbbá a kínai Hu Sziai-Pinget, aki kétségkívül a legnagyobb meglepetést okozta. Az orgonahangverseny mindig nagy közönségsikert arat. Igy volt ez idén is, a Dvorák-teremben jeles hazai és külföldi orgonamú- vészek léptek fel, köztük elsőként kell említeni a szovjet Alekszandr Fiszejszkijt, aki nemcsak klasszikusok tolmácsolója; a fesztiválon Borisz Csajkovszkij kortárs zeneszerző müvével szerepelt. A hegedűművészek közül a japán Yu- ko Shiokava és a szovjet Vlagyimir Szpivakov játéka marad emlékeDmitrij Kitajenko zetes, mint ahogy az marad Tyi- hon Hrennyikov zongorajátéka is. A szimfonikus zenekarok brillíroztak: a Moszkvai Rádió és Televízió Nagy Szimfonikus Zenekara, a francia Orchestre de Lyon, a japán NHK Symphony Orchestra Tokyo és a cseh filharmonikusok zenekara vonzotta a közönséget, és itt említsük meg a dirigenseket is, a cseh Jirí Bélohlávekot, a nyugatnémet Christoph von Dohná- nyit (Dohnányi Ernő unokáját) és a szovjet Dmitrij Kitajenkót, aki a fesztivál utolsó koncertjén Beethoven IX. szimfóniáját vezényelte A fesztiválnak volt egy hibája: a bőség, ami ezúttal is felvetődött kérdésként magán a rendezvényen. Talán jobb lenne kevesebb művészt meghívni, s egy-egy koncertet megismételni. így az érdeklődők több hangversenyre juthatnának el, s a jegyszerzés sem jelentene akkora problémát. A fesztiválról - amelynek jelszava: Zenével a békéért, barátságért, a nemzetek közötti megértésért - számos koncertet közvetített a rádió és a televízió, így a 38. Prágai Tavasz „zenéje,, természetesen határainkon túlra is eljutott. K. Cs. A bolgár filmművészet eddigi legnagyobb szabású vállalkozása az Aszparuh kán; nem csupán a méreteit, hanem a kivitelezését tekintve is az, hiszen e háromrészes filmeposz vetítési ideje csaknem öt és fél óra, s a grandiózus mű alkotócsoportja nem kevesebbre, mint arra vállalkozott, hogy látványos, történelmi szuperprodukciót szenteljen a bolgár állam legendás alapítójának. E hatalmas történelmi freskó a bolgár államiság fennállásának 1300. évfordulójára, 1981-re készült el, azzal a céllal, hogy megelevenítse a bolgár nemzet törtébolgár birodalmat, 681-ben. (Ennek előzményei: a bolgárok ősei az ázsiai törzsek szüntelen támadásai miatt hagyták el őshazájukat, s Aszparuh kán vezetésével húszévi vándorlás után telepedtek le a Duna menti síkságon.) A bolgár állam állandó harcot folytatott Bizánc ellen, s ugyanakkor észak felé is egészen a Tiszáig és a Kárpátokig terjeszkedett. Eközben - a feudális osztályviszonyok fejlődése során - a bolgár-törökök teljesen beleolvadtak a többségben levő szláv lakosságba a átvették nyelvüket és kultúrájukat. Eny- nyi a történelem és fontosnak tarJeienet a bolgár filmből nelmi és szellemi hagyományait. Néhány évtizedet ölel fel csupán a VII. században játszódó történet s a forgatókönyv (Vera Mutafcsie- va munkája) jobbára az alkotói fantázia 'Szüleménye, hiszen a bolgár nemzeti eposzban még csak utalás sincs Bulgária megalapítására és Aszparuh kánra. A történészek a VII. századdal kapcsolatos adatokat bizánci forrásokból merítették. Maguk a tények a filmben tehát valósak, csak a köréjük épített cselekmény költött, illetve tudományos feltételezéseken alapuló. A történet a VII. század derekán kezdődik. A mai Bulgária területén a V-VI. századtól szlávok éltek. A bizánci birodalom elleni harcok során kialakult a szlávok törzsi arisztokráciája, de mielőtt államot szervezhettek volna, török eredetű bolgárok meghódították őket és erős államot alakítottak - az első tottuk ezt vázolni, hogy a szövevényes mese megértéséhez a néző némi fogódzót kapjon. Ljudmil Sztajkov rendező e történelmi tablóról nem csupán a látvány élményét adja (bár egy szuperprodukció esetében ez sem elhanyagolható szempont); legfőbb érdeme, hogy a szó szoros értelmében nemzeti eposzt alkotott, olyan meggyőző művet, mely a néző történelmi ismereteit is gazdagítva közelebb visz a bolgár szellemiség megértéséhez. A szélesvászon lehetőségeivel élve a rendező hatalmas tömegeket mozgat, s a műfaj ismert elemeiből építkezve, kellő szakmai tudással készítette el filmjét. Sztojko Peev, a főszereplő, egészében véve sikeresen megbirkózott feladataival; megformálásában Aszparuh kán bölcs, éleslátó hadvezér, aki népét komoly megpróbáltatások elé állítva viszontagságos utakon át vezette az „örök földre“. Cukor, méz és cseresznyepaprika (olasz) Három történetet fűz fel egy szálra Sergio Martino rendező ebben az olasz filmben. Elbeszéléseit egy bírósági tárgyalás keretébe foglalja; vádlottak, tanúk, ügyvédek, bírák és nagyhangú kíváncsiskodók népesítik be a tárgyaló- termet, ahol a vádlottak padján - mindhárom történetben — egy- egy férfi, akiket a nők, energikus és csábos, csupa búbáj hölgyek juttattak ebbe a korántsem irigylésre méltó helyzetbe. Félreértések sorozatára, személycserére, váratlan fordulatokra, helyzetkomikumra épül ez az olykor vaskos humorú vígjáték. Bizonyára azzal a céllal készült, hogy az olasz férfiakat leléptesse láthatatlan piedesztáljukról, vagyis megfossza képzelt felsóbbrendú- ségi mítuszuktól. Az alkotó azonban nem állította valami magasra a mércét, beérte a könnyed, igénytelen szórakoztatással, a kabarétréfák olcsó humorával. A szatírával meg sem próbálkozott. így a színészi teljesítmények is ezen a szinten rekedtek, -ymAz olasz vígjáték egyik kockája Ha kimondjuk vagy leírjuk, hogy Kassai (Košice) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium, sokaknak elsősorban a Csengettyű gyermekkórus és a Délibáb bábegyüttes jut az eszébe. S ez nem véletlen, hiszen a két együttes már évek óta országos viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Ennek az iskolának azonban nemcsak a kultúra területén vannak kimagasló eredményei. A középiskolások tudományos diákköri munkájának városi versenyében például az idén tanulóik egy matematikai dolgozattal első díjat nyertek. Történelmi tematikájú munkájukat második, biológiai pályamunkájukat pedig harmadik díjjal jutalmazták. Az iskola most mégis Balázs Györgyre a legbüszkébb, aki a matematikai olimpia kerületi versenyének megnyerése után Par- dubicében, az országos versenyen is az elsők között végzett, s a harmadévesek közül öt minősítették a legjobbnak, ami azt is jelenti, hogy tagja lett a párizsi nemzetközi matematikai olimpiára készülő csehszlovák válogatott keretnek. Mielőtt megszólaltatnánk ezt a tehetséges fiatalt, nézzük, mit mond róla matematika tanárnője, Kopčík Anna.- Nagy előnynek tartom, hogy gimnáziumunk egy épületben van az alapiskolával. Ha az ottani kollégák felfigyelnek egy-egy rendkívül tehetséges tanulóra, nekünk is szólnak. Balázs Gyuri sem ismeretlenül jött a gimnáziumba. Elég hallgatag, zárkózott fiúnak ismertem meg. Főleg azt értékelem nála, hogy komoly és sokkal érettebb, mint a vele egykorúak. Segít az osztálytársainak, persze nem úgy, hogy az ő füzetéből írják le a házi feladatot. Neki a középiskolai matematika a kisujjában van. Számára az órák unalmasak is lennének, -ezért megengedtem, hogy érdeklődésének megfelelő foglalkozással tegye önmaga számára hasznossá a matematikaórákat. Elfogultság nélkül: Gyuri nagy matematikai tehetség! Balázs György itt van a körünkben. Szemlesütve hallgatja a dicsérő szavakat, s a tekintetét csak- Akkor még nem egészen. A matematika mellett sok minden más is érdekelt. Például a biológiát is nagyon szerettem.- Mikor volt az első komolyabb sikerélményed?- Hetedik-nyolcadik osztályos koromban már nyertem járási matematikai olimpiát, de az igazi siker csak tavaly ért, amikor a kerületit is sikerült megnyernem és az országoson sem vallottam szégyent.- A matematika szeretete családi hagyomány nálatok?- Nem is mondhatnám, bár édesanyám annak idején foglalkozott azzal a gondolattal, hogy matematikus lesz, mégis orvos lett belőle. Apám pedig kohómérnök. Nemrégen azt mondta nekem, hogy csak matematikát ő soha sem tanulna. Ebben nem osztom a véleményét.- Hogyan műveled magad?- Minden jobb matematikai könyvet igyekszek megszerezni. A könyvtáramban magyar, szlovák, cseh, orosz, angol publikációk sorakoznak. Itt Kassán a természettudományi karon Bukovský docens vezetésével működik egy matematikai szakkör, oda is eljárok. Eddig kétszer voltam országos szemináriumon.- Jövőre érettségizel, milyen terveid vannak?- Prágába készülök, továbbra is matematikát szeretnék tanulni - egyetemi szinten.- Tehát elméleti matematikával kívánsz majd foglalkozni?- Még nem biztos, az utóbbi időben a számítógépet is igen megszerettem. Befejezésül még azt is el kell mondanunk, hogy Balázs György most Kladnóban a tízfös csehszlovákiai matematikai válogatott keret kéthetes edzésén vesz részt. Július 3-án a párizsi nemzetközi matematikai olimpiára hatfős csapat indul hazánkból. Az öt negyedéves gimnazista diák neve már ismert. A harmadévesek közül Kladnóban egyet választanak hozzájuk. Mivel az országos döntőt Balázs György nyerte, vitathatatlan, hogy ó a legesélyesebb. SZASZÁK GYÖRGY Gazdag József felvétele- Mi keltette fel az érdeklődésedet iránta?- Kiskoromtól kezdve szeretem a számtant, sőt a szüleim is azt mondják, hogy már négyéves koromban - ha autóbusszal utaztunk - az volt a szokásom, hogy soroltam a házszámokat. Komolyabban persze az alapiskolában kezdtek érdekelni a számok. Bruck Gyuszi bácsinak sokat köszönhetek. Ö igen jó matematikus volt. Nagy impulzust jelentett számomra.- Már alapiskolás korodban biztos volt, hogy eljegyzed magad a matematikával? akkor kapja fel, amikor azt kérdezem tőle, hogy szereti-e a matematikát?- Szeretem, nagyon is - válaszolja határozottan.- És azt is tudod, hogy miért?- Olvastam valahol, hogy a matematikát sokkal nagyobb öröm megismerni, mint tudni - nos, én is ezt vallom. Számomra az a vonzó a matematikában, hogy mindig új dolgokat lehet megismerni. A felfedezés, a megismerés öröme jóleső érzés. A magolást, a monoton tanulást nem szeretem. Számomra nincs izgalmasabb a matematikánál. ÚJ SZÚ 4 1983. VI. 28.
