Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-25 / 148. szám, szombat

Garam menti átalakulások Biztató távlatok JELENTŐS RÁFORDÍTÁSOKKAL KIBŐVÍTIK A HIDROMOTOROKAT GYÁRTÓ DUNASZERDAHELYI ÜZEMET • KÉRDÉSEINKRE VÁLASZOL LADISLAV LUHOVÝ MÉRNÖK, KANDIDÁTUS, A MARTINI NEHÉZGÉPIPARI MÜVEK VEZÉRIGAZGATÓJA A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság egyik nemrégi kibővített elnökségi ülésén részt vett és felszólalt Jozef Lenárt elvtárs. A csallóközi vidék dinamikus gazdasági fejlesztésé­nek időszerű kérdéseit megvitató tanácskozáson az SZLKP KB első titkára többek között hangsúlyozta, hogy a népgazdaság mind igényesebb elvárásai a mezőgazdasági és az élelmiszeripari terme­lés további fokozásán kívül megkövetelik az egyéb ipari termelő- ágazatok sokrétű fejlesztését is. Mivel a hetvenes évek derekán egy hidromotorokat készítő kisebb üzem megnyitásával a gépipari termelés már ugyancsak szerepet kapott a járás gazdasági életé­ben, az ágazat itteni jövőjére vonatkozóan tájékoztatást kértünk Ladislav Luhový mérnöktől, a Martini Nehézgépipari Művek terme­lési-gazdasági egység vezérigazgatójától.- Vezérigazgató elvtárs, miben látja a dunaszerdahelyi üzem je­lentőségét?- Elsősorban a Csallóköz iparo­sítását tartottuk szem előtt, amikor 1975-ben megnyitottuk termelési­gazdasági egységünk új üzemét. Egy évvel később Dunaszer- dahelyen már akkora lendüle­tet kapott a gépipari gyártás, hogy az üzemekből kikerülhetett a PNT- típusjelzésű hidromotorok első, 60 000 darabból álló sorozata. Ezt követően fokozatosan növekedett az üzem kapacitása és megkez­dődött a különféle rendeltetésű és méretű H-típusú hidraulikus hen­gerek teljes választékának a gyár­tása. Az árutermelés éves értéke 1981-ben már elérte az 50 millió koronát.- A dunaszerdahelyi üzem ed­digi fejlődésére kedvezőtlenül ha­tott az épületek rossz állaga, de a gyártóterület nagysága sem felel meg a termelés kívánt ütemének. Ezenkívül még hiányoznak a dol­gozókat szolgáló megfelelő szoci­ális létesítmények is. Mit tesznek e hiányosságok felszámolásáért?- Az üzem fejlesztése és kor­szerűsítése érdekében már meg­tettük a szükséges előkészületi lé­péseket. Az idén és a jövő évben egy kisebb méretű beruházásra kerül sor. Ennek nyomán megna­gyobbodnak a szereldei belterület méretei, nyersanyagraktárral bő­vül az üzem és 150 dolgozó szá­mára a követelményeknek meg­felelő szociális létesítmények ké­szülnek el. Később, 1984-ben és 1985-ben 10 millió korona költ­ségvetési keret felhasználásával kész- és félkészáruraktár épül. Ezek a beruházások elősegítik a gyártás további fokozatos növe­lését, amit a termékeink iránti mind nagyobb kereslet tesz indo­kolttá. Mivel - amint már azt meg­említettem - a hidraulikus gépele­mek és aggregátorok gyártása az egyik legperspektivikusabb és legstabilabb termelési program­nak számít, a fejlesztésére már most, kellő időelőnyben megkü­lönböztetett figyelmet fordítunk. Az ide vonatkozó merész elképze­lésekre elsősorban a Szovjetunió­val folytatott széles körű, gyümöl­csöző gazdasági együttműködés eddigi jó tapasztalatai jogosítanak fel bennünket. A gyártmányaink legnagyobb vásárlója ugyanis a Szovjetunió, és a hosszú távra megkötött együttműködési, illetve kereskedelmi szerződések alap­ján éppen a szovjet építőipari gé­pek gyártásához szükséges hidro­motorok és hidraulikus elosztóké­szülékek exportjának jelentős fo­kozására nyílik most a legnagyobb lehetőségünk. A szovjet partne­rekkel jelenleg tárgyalásokat foly­tatunk az eddigieknél nagyobb nyomás- és teherbírású hidromo­torok és az építőipari gépekbe alkalmas hidraulikus elosztóké­szülékek kiviteléről is. Az ehhez szükséges rugalmas gyártmány- fejlesztés céljából konkrét megál­lapodásokba foglaljuk a megren­delők szerkezeti megoldásokra vonatkozó elvárásait és pontosít­juk az exportnövelési lehetőségek arányait.- A nehézgépgyárak termékei iránt egyre növekvő kereslet, a termékek jó eladhatósága a kül­földi piacokon, valamint a hidrauli­kus gépelemek és aggregátorok számunkra kedvező világpiaci ár­folyama hosszabb távon is előse­gíti a dunaszerdahelyi üzem fejlő­dését?- Igen. A már említett beruhá­zás kivitelezése után 1985-ben egy újabb és sokkal nagyobb arányú beruházási program kezdődik, összesen 238 millió korona ráfor­dítással megoldódik az üzem komplex fejlesztése. A gyártóterü­let jelentős kibővítésén kívül a többszörösen megnövekvő ter­meléshez szükséges kiszolgáló épületek és további szociális léte­sítmények is szerepelnek a jóvá­hagyott végrehajtási tervekben. Du naszerdahelyen 1990-től kezdődően a jelenleginél már évente 75 ezerrel több innovált hidromotort kell gyártani, de ko­rántsem csak emiatt kerül sor a beruházásra. Az üzemfejlesz­tésre sokkal inkább azért áldozunk 238 millió koronát, mert a hidro­motorok mellett a brnói AGROZET termelési-gazdasági egység me­zőgazdasági traktorokat gyártó vállalatainak akkor meg kell kez­deni a hidraulikus szervokormány- művek gyártását. Számításunk szerint 1990-ben, amikorra már 30 000 kormánymű leszállítását várják Dunaszerdahelyról a trak­torgyárak, a kibővülő üzem áruter­melésének értéke eléri a 330 millió koronát. Itt fontosnak tartom megjegyez­ni, hogy a hidraulikus gépelemek és aggregátorok gyártása a gép­ipari termelés legprecízebb mun­kát követelő ágazata. Ebből adó­dóan az új üzemet a kornak meg­felelő fejlett technikával szereljük fel. A gyártógépek és -berendezé­sek kezeléséhez kellően értő, mintegy 700 tagú szakembergár­da betanításáról főleg a bratislavai és a Dubnica nad Váhom-i vállala­tunknál idejében gondoskodunk. Az üzem távlati fejlesztésével kapcsolatban még azt is el szeret­ném mondani, hogy messzeme­nően figyelembe vesszük a Csal­lóköz környezetvédelmére vonat­kozó specifikus követelményeket. A kivitelezési tervekben csak olyan üzemrészlegek felépítése szerepel, amelyek beindítása nem vonja maga után sem a levegő, sem a talajvíz szennyezését, vagy a természet másmilyen megkáro­sítását. Meggyőződésem, hogy ez a ki­bővülő, korszerűsödő és a vonzó­an perspektivikus termelési prog­ramra átáillő üzem újabb jelentős előrehaladást eredményez majd a dunaszerdahelyi járás fejlődésé­ben, és lényegesen elősegíti az egész Csallóköz iparosodását is.- Köszönöm a tájékoztatást. LALO KÁROLY Hliník nad Hronom 900 éves település a Garam középső folyá­sa mentén. Lakóinak az elmúlt századokban a föld és a kő bizto­sította a fő megélhetési forrást; a mezőgazdaságon kívül ugyanis a legtöbben kőbányászattal, kófa- ragással foglalkoztak. Egészen az ötvenes évek elejéig, amikor Szlo­vákia iparosítási programja kere­tében létrehozták a Garammenti Gépgyárakat. Persze, nemcsak gyár épült itt az utóbbi három évti­zedben, hanem nagyon sok más létesítmény is. A szocialista átalakulás egyik koronatanúja és cselekvő részese Ján Figuli, a hnb elnöke, aki csak­nem három évtizede áll a nemzeti bizottságok szolgálatában, s azt megelőzően a kollektív gazdálko­dás egyik megteremtője, a helyi földmúvesszövetkezet elnöke volt.- Községünk fejlődése szem­pontjából a kollektivizáció és az ipartelepítés kétségtelenül meg­határozó jelentőségű események voltak, a fejlődés azonban a leg­utóbbi másfél évtized alatt volt a leglátványosabb, - mondotta a nyugállományba készülő elnök. - Ebben az időszakban ugyanis több mint háromszáz lakás és számos közlétesítmény épült. Utakat, járdákat, víz- és szenny­vízcsatornahálózatot építettünk, s leraktuk a szolgáltatóipar alapja­it, melynek most továbbfejleszté­sén fáradozunk. Szeptember ele­jére elkészül egy új óvoda és böl­csőde. évről-évre korszerűsödik az üzlethálózat, bővülnek szolgál­tatásaink. A Žiaran Járási Köz- szolgáltató Üzem keretében már korábban megkezdte működését a borbély és fodrász-szalon, cipő- javító, ruhatisztító, rádió és tv javí­tó műhely, újabban pedig élve le­hetőségeinkkel, iparengedélyt ad­tunk villany és vízvezetékszereló- nek, asztalosnak, rádió és tv-javí- tónak, üvegesnek és képkeretezó- nek, kovácsnak és lakatosnak. Az új fajta szolgáltatásokkal különö­sen elégedettek a lakosok. Épül már a községi sporttelep is, melyhez öltözők, zuhanyozók, szertárak, társalgó és mintegy 500 néző befogadására alkalmas fe­dett lelátó tartozik majd. A főépület alapozása után ma már az acél­konstrukciót szerelik, s jövőre re­mélhetőleg elkészül az atlétikai pálya is.- A több mint 6 millió koronás beruházással aligha boldogulnánk komoly társadalmi összefogás, segítség nélkül - jelentette ki ha­tározottan Emanuel Krátky, a helyi testnevelési egyesület szakosz­tályvezetője. - Van olyan hétvége, amikor 80-100 ember szorgosko­dik a pályaépítésnél. A sportegye­sületnek hét szakosztálya van, s ezek közös otthona lesz majd a korszerű létesítmény. ÚJ SZÚ 5 1983. VI. 25. A bratislavai új közúti vasúti híd építői az idei év első három hónapjában több mint 38 millió korona értékű munkát végeztek, s ezzel az évi tervet több mint 25 százalékra teljesítették. A Duna jobb partján a Doprastavnak, a beruházás fő kivitelezőjének dolgozói felvezető és levezető utakat és autópályaegységeket építettek. A leendő híd bal oldalán folytatódik a fel- és a levezető utak betonozása, és már elkészült egy 80 méter hosszúságú autópályaegység. Épülnek az autópálya tartópillérei és a csatornázat. A hídépítők ebben az évben összesen 146 millió koronát fordítanak a mun­kákra, fő feladatuk az, hogy a hidat még az év vége előtt részben használha­tóvá tegyék. A képen Ján Kučera hattagú vasmunkás kollektívája, a Dopra- stav dolgozói munka közben. (Štefan Petráé felvétele - ČSTK) Hétvégeken: szénatábor A nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rás fiataljai hétvégeken kaszát, gereblyét fognak a Szocialista Ifjú­sági Szövetség felhívására. A já­rásban ugyanis bőven akad olyan terület (főképp az északi részen), ahol gépekkel nem lehet betakarí­tani a dús füvet. Vállalásaik is arra kötelezik őket, hogy segítséget nyújtsanak a mezőgazdaságnak. Az alap­szervezetek 600 tonna széna be­gyűjtését vállalták, 35 SZISZ- szervezet pedig 234 hektár rétet, illetve legelőt patronál.-Az idén öt hétvégén szerve­zünk szénatábort - mondotta - Marta Zólyomiová, a SZISZ járá­si bizottságának elnöke. - Ezeket megelőzően két kaszálási tanfo­lyamot szerveztünk, mert fiatalja­ink ma már ritkán veszik kezükbe ezt a szerszámot, s a jó munkához szükségesnek tartottuk, hogy megtanulják a helyes módot. Az idősebb, tapasztalt szakemberek tanították tagjainkat Zsélyben és Nyényében kaszálni. S mi sem természetesebb, ver­senyt is hirdettek Aranv kasza címmel, melyre a Dalcsólomi (Da- čov Lom) Egységes Földműves­szövetkezet határában került sor. Nem is bánta meg a vendéglátó gazdaság, hisz a 19 versenyző versenyen kívül még 2,5 hektár nehezen megközelíthető terepről vágta le a takarmánynak valót.- örülünk, hogy ipari üzemeink nagy részében jól viszonyulnak fiataljaink kezdeményezésének felkarolásához. A fiúk mellett a lá­nyok is kiveszik részüket a mun­kából, elsősorban a forgatásból, a szárításból, az összegyűjtésből. Az első szénatábort az alsópa- lojtai (Dolné Plachtince) szövetke­zetben szervezték, s hogy a veze­tőség elégedett volt a SZISZ-ta- gok munkájával, mi sem bizonyítja jobban, hogy az elnök azzal a ké­réssel fordult a SZISZ járási bizott­ságához: szervezzenek náluk még egy tábort. A legjobbak közül érdemes megemlíteni Vladimír Nociart, a Piéta üzem dolgozóját, aki dél­előttönként ment kaszálni, hogy a délutáni műszakban már mun­kába tudjon állni. Ján Zemčák, a Dolina Bányából pedig szabad­sága alatt kapcsolódott be a SZISZ felhívására a kaszálásba. Természetesen a szövetkeze­tekben dolgozó fiatalok sem tét­lenkednek. Az ipolybalogi (Balog nad Ipľom), a zsélyi (Želovce), az ipolynyéki (Vinica) szövetkezetek­ben és a Nagykürtösi Állami Gaz­daságban dolgozók szintén tevé­kenyen bekapcsolódnak e fontos munkákba. D. T. A pihenést és a szórakozást szolgálja a nemrégen átadott gép­gyári üdülő is, mely végső soron nem csupán gyári létesítmény, mi­vel a község felnőtt lakosságának több mint kétharmadát a gyár fog­lalkoztatja. Az egy főépületből és öt kisebb különálló lakosztályból álló komplexum egyszerre 120 személynek nyújt üdülési, pihené­si lehetőséget egy csodálatosan szép, erdőkkel övezett hegyi tisz­táson.- Üdülőközpontunk nagy elő­nye - mondta Milan Petráň, az üdülő vezetője -, hogy télen-nyá- ron nagyszerűen kihasználható. A közeli síterepeken általában több hónapig eltart a hó, s a sport­ág kedvelőinek nem kis örömére felépült már a sífelvonó is. Ta­vasszal a természetbarátok para­dicsoma ez a vidék. A nyár elejétől szeptemberig a gyermekeké a fő­szerep, akik napjaik nagyrészét az innen alig másfél kilométerre eső Sklené-Teplicé-i termálfürdőben töltik. Az idén például saját gyer­mekeinken kívül szovjet, NDK-beli és magyar vendégeink lesznek. A nagyarányú fejlesztés persze alig lenne elképzelhető erős bá­zisszerv nélkül. Márpedig a 800 főt foglalkoztató helyi nehézgépgyár feltétlenül az ország legprogresz- szívebb termelési egységei közé tartozik.- Sokáig a Garammenti Gép­gyárak üzemegységeként működ­tünk, 1969-ben azonban különvál­tunk a szomszédos vyhnei gyártól- tájékoztatott Ján Kúšik igazgató- helyettes - s azóta a martini igaz­gatóságon belül önálló üzemegy­ségként bányagépeket és az erdei kerekes traktorok kabinjait gyárt­juk. Legismertebb termékünk a DH-30 D típusú bányamozdony, melyből évente mintegy 100-120 darab készül. Megjegyzem, hogy termékeink jó minőségi besorolá­sa révén csupán az elmúlt két esztendőben 15 millió koronás többletjövedelemhez jutottunk. Azóta sem pihenünk azonban ba­bérjainkon, s a viszonylag rövid idő alatt 157 kisebb-nagyobb mó­dosítást hajtottunk végre a Brnó- ban aranyérmet nyert terméken. Sikereink titkát abban látjuk, hogy szoros kapcsolatot tartunk fenn a bányaüzemek dolgozóival, s a termelésben közvetlenül részt­vevők minden apró észrevételére reagálunk. Talán ennek köszön­hető, hogy a szomszédos Magyar- ország után újabban Belgiumban és Törökországban is komolyan érdeklődnek mozdonyaink iránt, melyek két kisebb változatát sze­retnénk kifejleszteni a tervidőszak végéig. Azt talán mondanom sem kell, hogy a tőkés export új távlato­kat nyitna az üzem és a község életében. A 900 éves község utcáit járva mi is lépten-nyomon tapasztaljuk a gyarapodás, a jólét jeleit.- Az itt élő emberek évszáza­dos küzdelem után most végre megtalálták a boldogulás titkát- fogalmazott sommásan a nem­zeti bizottság elnöke. - További elképzeléseink valóra váltásához csakis egységre, összehangolt munkára van szükség. HACSI ATTILA Sikeres együttműködés A rozsnyói (Rožňava) járás­ban több üzem működik együtt a helyi egységes földműves­szövetkezetekkel. Ez az együtt­működés jelentős volt leg­utóbb is, amikor az üzemek szocialista munkabrigádjainak tagjai segítettek a zöldtakar­mány betakarításánál. A Nižná Slaná-i bányászok 8 hektár fü­vet kaszáltak le és takarítottak be a helyi efsz-nek. Hasonlóan szorgoskodtak a gombaszögi (Gombasek) mészgyár dolgo­zói a Silicei (Silica) Egységes Földmúvesszövetkezetben. A gömörhorkai (Gemerská Hôrka) cellulózgyár munkabri­gádjai 6 hektár zöldtakarmányt takarítottak be a Pelsóci (Pleši­vec) Efsz-nek. TÓTH ROZÁLIA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom