Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-16 / 140. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG KOMMENTÁLJUK Jegyzetek a 77. Tavaszi BNV-ről Nemzetközi együttműködés, műszaki újdonságok Valamennyi földrész ipari-ke­reskedelmi köreinek figyelme má­jus derekán - már hagyományo­san - Magyarországra irányul. Az általában agráriparinak jellemzett ország gazdasági teljesítőképes­sége Spanyolországéhoz, Olasz­országéhoz, illetve Görögorszá­géhoz hasonlítható. Az ország ipara adja a nemzeti jövedelem­nek valamivel több mint 48 száza­lékát, az aktív keresők egyharma- da dolgozik ebben a népgazdasá­gi ágazatban, amely az ország exportjából 87 százalékban veszi ki a részét. Nagyon dinamikusan fejlődik a gépipar, a megmunkáló gépek termelése, a távközlési technika, a közszükségleti vegy­ipar, a kozmetikai ipar, a gyógy­szer- és műanyaggyártás, vala­mint a közszükségleti és az elekt­ronikai ipar. A mezőgazdaság az ország területének 71 százalékán gazdálkodik, 987 ezer dolgozója világviszonylatban is élenjáró ter­melést folytat. Nagyon élénk Magyarország külkereskedelme is. Tavaly 111 országból importált és 149 or­szágba exportált árut, miközben külkereskedelmi forgalmának 55 százalékát a szocialista országok­kal bonyolította le. Déli szomszé­dunk legnagyobb kereskedelmi partnere a Szovjetunió, oda irá­nyul kivitelük 33,4 százaléka, és összimportjuk 28,6 százalékát te­szi ki a Szovjetunióból való beho­zataluk. További jelentős keres­kedelmi partnere a Német Demok­ratikus Köztársaság, Csehszlová­kia, Lengyelország, a nem szocia­lista országok közül a Német Szö­vetségi Köztársaság, Ausztria, Olaszország, Franciaország és az USA. Magyarország szoros kap­csolatot tart fenn a világ fejlődő országaival is, Afrikában (37-tel), Ázsiában (23-mal) és Latin-Ame- rikában (26-tal). A hosszú távú tudományos-műszaki egyezmé­nyek értelmében több száz szak­ember dolgozik a fejlődő orszá­gokban, többek között Algériában, Angolában Irakban és Líbiában. Magyarország aktívan bekapcso­lódik a KGST tevékenységébe is. Ezt bizonyítja például, hogy csu­pán az utóbbi öt esztendőben 1400 közös kutatási feladat meg­oldásában vett részt, több mint 70 új technológiát és 100 új gépet, műszert illetve berendezést fej­lesztett ki. Az idei Tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron 29 ország és Nyugat-Berlin mutatta be termé­keit, a legnagyobb területen a ven­déglátó ország, melynek a kiállítá­son bemutatott ipari termékei kö­zül a vásárigazgatóság a legjob­bakat Nagydíjjal jutalmazta. A ma­gyar vállalatokból kikerült műszaki újdonságok közül az 1983. évi Tavaszi BNV Nagydíjas termékek listáján 11 termék szerepelt, töb­bek között az EP 512. típusú táv­beszélő alközpont, a CAOLA Koz­metikai és Háztartás Vegyipari Vállalat ALFOZID vegyülete, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat PVC nyomócső és idom termékcsaládja, a Csepel Művek Szerszámgépgyárának SM-M. 5.500 megmunkáló központja. A vásárigazgatóság ezenkívül 45 terméket BNV Díjjal jutalma­zott, köztük szerepel a Budalakk Festék- és Múgyantagyár farostle­mezek bevonására alkalmas MO- DACID festéke, a Csepel Művek Vasművének hegesztett acélcső­íve, a Diósgyőri Gépgyár rugalmas tengelykapcsolója, a Tiszai Vegyi Kombinát TIVELAN és TIVELAN EXTRA alvázvédő anyaga - hogy csak néhányat soroljunk fel. Magyarország tovább építi a budapesti metrót, az ország ke­leti részében földgázlelőhelyeket keres, tovább építi a Paksi Atom­erőművet, szállodákat épít. Az ország üzemeiben a lehető leg­korszerűbb gépeket szereli fel, mi­közben ügyel arra, hogy eleget tegyen az energia-, anyag- és nyersanyag-igényesség csökken­tésével kapcsolatos követelmé­nyeknek. Mindezek a tényezők erőteljesen rányomták bélyegüket a nagyvásárra is, akárcsak az az igyekezet, hogy bővíteni szeret­nék az együttműködést a világ országaival. Csehszlovákia tolató villany­mozdonyt vitt a vásárra. Üzemel­tetése rendkívül gazdaságos, a gép akár 40 százalék villanyára­mot is meg tud takarítani más hasonló teljesítményű mozdo­nyokhoz viszonyítva. Különböző építőipari és útépítő gépeket is bemutattunk, de szerszámgépek is voltak kiállítási részlegünkön. Az utóbbiak és a TATRA 815-ös tehergépkocsik egyaránt jelentős érdeklődést keltettek. A szovjet kiállítók nagy figyel­met fordítottak arra, hogy a vásár­látogatók működés közben láthas­sák a gépeket, berendezéseket. A szovjet pavilonokban gyakran vetítettek filmeket, illetve tartottak szakmai előadásokat, hogy az ér­deklődők, a lehetséges vásárlók minél többet megtudjanak a ter­mékekről. Tizenhat szovjet külke­reskedelmi szervezet állított ki Bu­dapesten. A szovjet kiállítók ter­méklistáján elsősorban a követke­zők szerepeltek: elektronikus ve­zérlésű szerszámgépek, nehéz­ipari gépek és berendezések, vala­mint robotok. Szovjet tudományos és műszaki irodalmi művekből is sokat elhoztak a budapesti vá­sárra. A szovjet kiállítási anyag jól do­kumentálta a Magyarországgal való együttműködést, amely külö­Eza felvétel a tehergépkocsikat bemutató részlegen készült (Felvételek: archív, Méri I.) nősen az elektronikában, a számí­tógép- és mikroszámítógép-gyár­tásban, illetve a gépkocsiiparban, a hajógyártásban és az eróműter- vezésben jelentős. Arra számíta­nak a partnerek, hogy 1983-ban a szovjet-magyar külkereskedel­mi fordalom eléri a 8 milliárd ru­belt. A lengyel POLSERVICE szervezet azzal büszkélkedik, hogy körülbelül 6 ezer lengyel szakembert foglalkoztat Magyar- országon. A budapesti metró és a dunaújvárosi konverterek építé­Hazánk 13 külke­reskedelmi válla­lata 2600 négyzet- méter fedett, illet­ve szabad terüle­ten állította ki ter­mékeit a tavaszi BNV-n. A felvéte­len a Strojimport külkereskedelmi vállalat által be­mutatott termé­kek láthatók, me­lyek között a leg­korszerűbb szer- szám- és alakító­gépek is helyet kaptak. sénél, az operaház rekonstrukció­jánál, a GANZ-MÁVAG és a RÁ­BA Művek korszerűsítésénél, 4 erőmű javításánál, szállodák építésénél stb. egyaránt dolgoz­nak lengyelek. A lengyelek és a magyarok egy tuniszi erőmű épí­tésén is együttműködnek. A POL­SERVICE dolgozói egyébként ná­lunk, a Jaslovské Bohunice-i Atom­erőmű építésén is ott vannak. A harmadik piacokon való együttműködés is szépen fejlődik. A Chirana és a MEDICOR például az egészségügyi berendezések értékesítésében, a Technoexport és a Chemokomplex textilipari fes­tékek szállításában, a Strojimport és a Technoimpex pedig szer­számgép-értékesítésben, illetve fémmegmunkáló üzemek építésé­ben kezdett együttműködni. Az együttműködés területeinek felso­rolását még hosszan folytathat­nám. Az is figyelemreméltó, hogy a határvidékek közös területfej­lesztési terveinek kidolgozásában és a határvidéki áruforgalom bőví­tésében is jelentős eredmények születtek. Az együttműködés min­den formája hozzájárulást jelent a gazdasági integráció és a gyár­tásszakosítás fejlesztéséhez, a két nép kölcsönös kapcsolatai­nak elmélyítéséhez. VLADIMÍR RYMAREVIČ- ALTMANSKIJ INNEN - ONNAN • Vietnam déli részén - Lon- gan tartományban megkezdték a tőzegkitermelést. Egy év alatt több száz kilométer hosszú utat és csatornát építettek, melyeken a feltárt lelőhelyekre szállították a szükséges berendezéseket. A tüzelőanyagból még idén több mint 300 ezer tonnát termelnek ki. • Az afrikai országok kereske­delmi miniszterei konferenciáju­kon rámutattak, hogy bár az afrikai országok külkereskedelmi forgal­ma 1975-től 1981-ig 72,8 milliárd dollárról 174,3 milliárd dollárra nö­vekedett, részvételük a világ ke­reskedelmében egyre csökken. 1977 után két év alatt 4,1 száza­lékról 3,6 százalékra csökkent. Exportjuk 9 százalékos fejlődési üteme a hatvanas évektől 1982-ig viszont 1,6 százalékosra lelassult, importjuk pedig ugyanebben az időszakban 3,8 százalékról 11,4 százalékra növekedett. • Hernyóselyem-gyártásban India a kapitalista országok között a negyedik helyen áll. A köztársa­ság tizenöt államában és négy központi igazgatás alá tartozó te­rületén 4 millió ember foglalkozik selyemhernyó-tenyésztéssel és selyemszövéssel. India évente 470 millió rúpia értékű selymet exportál. Okmány Lenin a párt szervezeti szabályzatának, különösen a párt­tagságnak az értelmezése körüli vitában, az 1903-ban meg­tartott kongresszuson ezt a megfogalmazást javasolta: „A párt tagjának tekintendő, aki a párt programját elismeri és a pártot mind anyagilag, mind valamelyik pártszervezetben való személyes részvételével támogatja.“ Javaslatát a kong­resszus egyhangúlag (egy tartózkodással) elfogadta, s azóta a marxista munkáspártok, a kommunista pártok szervezeti szabályzata értelmében személyre, névre szóló tagsági iga­zolvány okmányként bizonyítja a párthoz való tartozást. Ilyen értelmezés alapján hangzott el a CSKP legutóbbi kongresszusán a figyelmeztetés: „A párthoz tartozás egyik okmánya a tagsági vagy tagjelölt-igazolvány. Ezt a dokumen­tumot minden kommunistának védelmeznie kell a megrongá­lódástól, és nem szabad elvesztenie. Az ellenőrző és revíziós bizottságok a jövőben is megkövetelik, hogy a tagsági igazolvánnyal való felelőtlen bánásmódot az alapszabályzat­nak megfelelően büntessék.“ És nem volt ok nélküli ez a figyelmeztetés. Ha belátogatunk a múzeumokba, a munkásmozgalmi és forradalmi hagyományok emlékszobáiba, számtalan példá­ját, követendő példáját láthatjuk, hogy a veterán pártharco­sok az üldöztetés, az illegalitás idején is milyen gondosan megőrizték a párthoz való tartozási bizonyító okmányt, a párt­igazolványt. Némelyik igazolványhoz regényes, nagyon sok­szor szomorú történet fűződik. Mégis előfordul, ha nem is gyakran, de számba vehetően, hogy a pártigazolvány gondatlanságból eredő megrongáló­dása, elvesztése miatt az alapszabályzat I. fejezetének 12. pontja értelmében fegyelmi eljárást indítanak. A lévai (Levice) járásban, az utóbbi két évben ilyen címen, pártbün­tetésként tizenhatan részesültek dorgálásban, nyolcán meg­rovásban. Általában az a szokás, hogy másféle okmányokat, érett­ségi bizonyítványt, diplomát, nagyon gondosan őriznek. Ha hivatalosan kérik, akkor sem az eredetit, hanem a hitelesített másolatát mutatják be, pedig ezek az okmányok mindenkinek a személyes tulajdonát képezik. A párt tagsági vagy tagjelölt­igazolvány pedig nem is személyi tulajdon, az alapszabályzat előbb idézett pontjának első mondatából kitűnik: a párt tulajdona. Nyilvánvaló a következtetés helyessége, hogy gondos megőrzésére a szokottnál, az általánosnál nagyobb figyelmet kell fordítani. Persze, sok minden megtörténhet, előfordulhat. A várat­lan, szokatlan, különleges helyzetek és körülmények nincse­nek tekintettel a kommunistákra, a tagjelöltekre. Illő, ponto­sabban: kötelességünk tudni, hogy ilyenkor mi a teendő. Az elvesztést vagy megrongálódást azonnal jelenteni kell. Az igazolványra vonatkozó előírások a forradalmi szerve­zeti elvekkel kapcsolatosak. Lenin nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy a párt programjának megvalósításához, a munka forradalmi tartalmához szükséges feltétel a tagokat összeforrasztó egységes szervezeti forma, aminek nyilván­való jelét, bizonyítását közérthetővé kell tenni. Ez pedig a személyes pártmunka, a tagdíj fizetése, és az igazolvány, mely a párthoz való tartozás okmánya. HAJDÚ ANDRÁS MÉRCE A JÓ MUNKA Párttagjelölt kötelessége: rászolgálni a bizalomra Vége a napi műszaknak, a sze­relők elrakják a szerszámokat, megmosakszanak, átöltöznek, s indulnak haza. Utolsóként a mester is veszi táskáját, de mi­előtt elköszönne, még egyszer megnyugtat, csak várjak nyugod­tan. Sebők Károly tehergépkocsi­jával itt parkol a műhely udvarán, így bizonyosan befut. Jobb lesz azonban, ha a bejárati kapunál állok lesben, ott aligha kerülhetjük el egymást. A biztonság kedvéért a kocsi típusát és rendszámát is megmondja. Tizenöt-húsz perc sem telik el s a kapuban feltűnik a jelzett te­hergépkocsi, vezetőfülkéjében Sebők Károllyal, a nagyfödémesi (Vei ké Úl'any) Béke Efsz pártalap- szervezetének tagjelöltjével.- Példásan teljesíti fedalatait, rendesen, jól végzi munkáját. Már hónapok óta az építő csoportot látja el nyersanyaggal, s miatta fennakadás még nem volt, panaszt sem hallottunk rá. Egy éve sincs, hogy felvettük a párttagjelöltek so­rába, de e pár hónap alatt is több­ször bebizonyította, hogy helye­sen választottunk - mondta róla a pártelnök mielőtt elindultam, hogy felkeressem. Most, hogy ta­lálkoztunk, már az első szavaival megerősítette a fenti szavak hi­telét.- A kormánykerék mellett ne­héz kiszámítani a műszak befeje­zésének pontos idejét. Ha koráb­ban végeznék, nyolc-tíz ember is állna miattam, s ilyesmit nem en­gedhetek meg magamnak. Ugyan­így azt sem., hogy reggel csak percekkel is később érkezzem a munkába, vagy elhúzzam az ebédidőt - mondja határozott hangon.- Vajon miért nem? - kérde­zem, az alig több mint harminc­éves fiatalembert, aki számára so­sem volt idegen a munka. Amivel megbízták, mindig kötelességé­nek tartotta elvégzését. Már akkor is, amikor 1979-ben traktorosként kezdte a szövetkezetben. Ha egy területet meg kellett fogasolni, nem az óráját nézte, hanem azt, hogy mennyi van még hátra. Akár­milyen parcella volt, addig nem hagyta abba a munkát, amíg el nem dolgozta az egész területet.- Most viszont rápillantott az órára, öt is elmúlt, a szokásosnál később ér haza.- Máskor is előfordul. Van úgy, hogy délután négykor érkezik va­gon, s hiába vége a műszaknak, azt ki kell rakni. Aztán megtudtam, mégis oka van, hogy az órát nézte, holnap küldik az utolsó szállítmány retket a felvásárló központba, azt kell még csokrokba kötni. Lesz talán este kilenc is, amikor feleségével végeznek a kötözéssel, de fiata­lok, bírják erővel, no meg a pénz is kell. Az igaz, a családi ház már felépült, be is rendezték, de azért még szeretnének egy-két dolgot venni, s a komolyabb beruházás­hoz a tíz ár kert és a három fólia pótol valamit. A tehergépkocsira terelődik a szó, hiszen láthatóan nem a leg­újabb.- Van vagy tizennyolc éves. Nem véletlenül mondta a rendőr a legutóbbi műszaki ellenőrzésen, hogy ezt a gépkocsit már magázni kell. De azért nem volt semmi fennakadás, átjutottunk a rostán. Az igaz, alaposan megdolgoztam amíg felkészítettem, de ez az én érdemem is. Honnan lenne gép­kocsim, mivel dolgoznék, ha kise­lejteznék. Amikor a pártalapszervezet ve­zetői és kommunista munkatársai arról döntöttek, hogy felveszik a párttagjelöltek sorába a politikai meggyőződésen kívül, a munká­hoz való viszonyát is figyelembe vették. S hogy az előlegezett biza­lom jogos volt, ezt ő azóta is mindennap becsületes munkájá­val, emberi magatartásával bizo­nyítja. EGRI FERENC ÚJ SZÚ 4 f 1983. VI. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom