Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-25 / 121. szám, szerda

Arjai, egyesüljetek: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1983. május 25. XXXVI. évfolyam 121. szám Ára 50 fillér Kötelesség önmagunkkal szemben Nyersanyagokat vásárolunk, feldolgozzuk őket, és a termékek egy részét eladjuk, hogy újabb nyersanyagokat és termékeket vásárolhassunk. Ezzel kapcsolatban állandóan fel kell tenni a kérdést, milyen kötelességeink erednek ebből, és teljesítjük-e őket. Kötelességek, de kivel szemben? Elsősorban önmagunk­kal szemben. Hiszen ha csak gazdasági szemmel nézünk a dologra, megállapíthatjuk, hogy a hetvenes években a nyers- anyagárak átlag 2,5-szeresen gyorsabb ütemben emelkedtek, mint a késztermékek ára. Ez azt jelenti, hogy 1980-ban hazánk­nak azonos mennyiségű behozott nyersanyagért 2,5-szer több készterméket kellett exportálnia, mint tíz évvel korábban. Ehhez a problémához az utóbbi években továbbiak társultak. Számos tényező, elsősorban a nemzetközi, főként az amerikai imperializ­mus által a szocialista országok ellen kiélezett gazdasági és ideológiai harc következtében rosszabbra fordultak termékeink eladásának feltételei a tőkés országokban. Ezt átmenetileg a tőkés országokból való késztermék-behozatal korlátozásával kellett ellensúlyozni. A megoldást egyértelműen megmutatják a XVI. pártkongresz- szus dokumentumai. Például az 1981-1985. évi gazdasági és szociális fejlesztés fő irányaiban ezt olvashatjuk: Minden nép- gazdasági ágazatban sokkal jobban és ésszerűbben kell hasz­nosítani mindenfajta fűtőanyagot, energiahordozót, alap- és nyersanyagot. Tehát két területen kell javítani a munka minőségét; először is emelni kell a műszaki színvonalat, másodszor pedig maximáli­san csökkenteni kell az anyag igényességet, és fokozni kell a másodlagos nyersanyagok hasznosítását. De foglalkozzunk részletesebben a másodlagos nyersanya­gok felhasználásával, elsősorban azokéval, amelyek a kohóipar­ban jutnak el az újratermelés folyamatába. Hiszen ez az iparág a csehszlovák ipari termelés 12 százalékát adja, és megteremti a feltételeket más ágazatok fejlődéséhez. A másodlagos nyersanyagok nyersanyagmérlegünkben éve­ken át csak az elsődleges nyersanyagok egyszerű kiegészítője­ként szolgáltak. A XV. pártkongresszus azonban egyértelműen hangsúlyozta, hogy egyre tökéletesebben kell gondoskodni a másodlagos nyersanyagok gyűjtéséről és felhasználásáról. A CSKP KB ezt követő 3. ülése nyomatékosan kiemelte e felada­tot. A XVI. pártkongresszus is rámutatott a kérdés fontosságára. Az illetékes állami szervek azonban mindmáig nem reagáltak megfelelőképpen, nem fogadtak el mélyreható intézkedéseket a világpiac megváltozott feltételeiből kiindulva és a társadalom új szükségleteit figyelembe véve. A szövetségi kormány 1980- ban ugyan megállapította, hogy nincsenek meg a kellő feltételek a fémhulladékok teljes hasznosításához, de azóta is kevés változás történt. A fémhulladék-szállítás prioritást kapott, a Prá­gai Fémhulladékgyüjtő Vállalat pedig több teherautót, de a prob­léma távolról sem oldódott meg, sőt inkább elmélyült. A kormányhatározatból eredő egyik feladat az volt, hogy aktivizáljuk az ezzel kapcsolatos propagandatevékenységet. De a feladat nehezen teljesíthető. Miért? Mert a propagandaappará­tus nerrt kapott megfelelő érveket. Számos másodlagos nyers­anyag előfordulását mindmáig fel sem térképezték. Persze, a propagandisták munkájának megnehezítésénél sokkal nagyobb károkat okoz az, ha a döntések meghozatalakor nem tudják, mikor és mennyi eszközt lehet fordítani valamely másod­lagos nyersanyag felhasználására és ez mekkora hasznot jelent a társadalomnak. Ha azt akarjuk megállapítani, hogy ki ezért a felelős, könnyen arra a következtetésre jutunk, hogy sokan felelősek, de valójá­ban senki. A kiutat a már említett 1980. évi kormányhatározat jelenti. Ez feladatul adja, hogy kidolgozzák azon szervezési intézkedések kormánytervezetét, amely elmélyíti a Kohó- és Nehézgépipari Minisztérium közvetlen ellenőrzését a fémhulla­dék felvásárlása, feldolgozása és elosztása terén, intézkedik arról, hogy a Fémhulladék Felvásárló Vállalat önálló szervezet­ként, e minisztérium közvetlen irányítása alá kerüljön, s e téren felhasználják a többi szocialista ország tapasztalatait. A minisz­tériumnak e feladatot 1981 június közepéig kellett végrehajta­nia. Ez mindeddig nem történt meg. Pedig a szocialista orszá­gok tapasztalatai egyértelműen arra utalnak, hogy a másodlagos nyersanyagok hasznosítását irányító csúcsszervnek reszorto­kon felülinek kell lennie. így van ez a Szovjetunióban, az NDK- ban és másutt. Mindez az elért eredményeken is meglátszik. Például az NDK-ban fémhulladékból állítják elő az ország acél- termelésének 75, ólomtermelésének 45 és réztermelésének 37 százalékát. Összehasonlításképpen közölhetjük, hogy nálunk ez az arány az acéltermelésben az 52 százalékot sem éri el. Hasonló a helyzet a színesfémek előállítása és feldolgozása terén is. Bármilyen másodlagos nyersanyag feldolgozásáról is van szó, a termelővállalatok gyakran panaszkodnak amiatt, hogy nincs elegendő jó szerszámgép. Ez a hiány annyira érezhető, hogy nemegyszer több gép üzemelését meg kell szüntetni. Hiányoznak a másodlagos nyersanyagokat feldolgozó kapacitá­sok is. Ennek következményeként a külföldi kereskedők és feldolgozók húznak hasznot az összegyűjtött másodlagos nyersanyag mennyiségének egy részéből, pedig Csehszlovákiá­ban össze sem gyűjtenek minden másodlagos nyersanyagot. Például minden évben exportálunk feldolgozatlan acélhulladé­kot, és csereként másfajta hulladékanyagokat kapunk. Csak­hogy ennek során 30 ezer tonna minőségi acélhulladéknak megfelelő értéket veszítünk. További tényeket említhetnénk meg az üveg, a papír és további másodlagos nyersanyagok felhasz­nálásáról, de a következtetés mindenképpen ez: nincs olyan szerv, amely képes lenne megoldani e problémákat. Ezen a téren előbb utóbb a világ minden országában fordulatot kell elérni, nálunk is. Ez kötelesség önmagunkkal szemben - gazdasági és ökológiai kötelesség egyaránt. (P) Richard Hove és Vasil Bil’ak aláírja a CSKP és a ZANU együttműkö­dési szerződését. (ČSTK-felvétel) Elutazott hazánkból a zimbabwei párt- és állami küldöttség Hozzájárulás a csehszlovák és a zimbabwei nép barátságának elmélyítéséhez Látogatás a közép-csehországi kerületben • Zárótánácskozás a prágai várban • Fontos dokumentumokat írtak alá (ČSTK) - Zimbabwe párt- és állami küldöttsége tegnap a kö­zép-csehországi kerületbe uta­zott. A delegációt elkísérték: Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Stanislav Svo­boda külügyminiszter-helyettes és más személyiségek. Poleradyban (Prága-keleti já­rás) a vendégeket Václav Hájek, a közép-csehországi kerületi párt- bizottság vezető titkára, Miroslav Toman cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a járás párt- és állami szerveinek tisztségviselői üdvözölték. A zimbabwei küldöttség útja in­nen Odolena Vodába vezetett, ahol megtekintette a vodochodyi Aero Vállalat óvodáját. Szívélyesen köszöntötték az af­rikai vendégeket a vodohodyi Aero Vállalat dolgozói is, itt a küldöttsé­get Bohumil Urban külkereske­delmi miniszter és az általános gépipari reszort képviselői várták. A prágai várban tegnap záróta­nácskozást tartott a Gustáv Hu­sák vezette csehszlovák és a Ro­bert Mugabe vezette zimbabwei küldöttség. Csehszlovák részről jelen vol­tak még: Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Josef Korčák a CSKP KB Elnök­ségének tagja, szövetségi minisz­terelnök-helyettes, cseh miniszter- elnök, Bohumil Urban külkeres­kedelmi miniszter, Stanislav Svo­boda külügyminiszter-helyettes és Josef Janeček, hazánk zim­babwei nagykövete. Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára táviratban fejezte ki jókívánságait Armand Magninnek a Svájci Munkapárt főtitkárává történt újraválasztása alkalmával. Gustáv Husák köztársasági el­nök üdvözlő táviratot küldött Rey­naldo Benito Bignonenak, az Argentin Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkal­mából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chňoupek üdvözlő táv­iratot küldött Juan Ramon Agu­irre Lanarinak, Argentina külügy­miniszterének. Gustáv Husák köztársasági el­nök táviratban gratulált Dzsafar Mohammed Nimerinek, a Szudá- ni Demokratikus Köztáraság elnö­kének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Gustáv Husák köztársasági el­nök táviratban üdvözölte Hussze­in Bin Talalt, Jordánia királyát az ország nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Ugyanebből az alkalomból Ľubomír Štrougal szövetségi mi­niszterelnök Mudar Badran jordá- niai miniszterelnöknek, Bohuslav Chňoupek külügyminiszter pedig Marvan Kaszemnek, Jordánia külügyminiszterének küldött üd­vözlő táviratot. Ľubomír Štrougal, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Alfred Sinowatz- nak, az Osztrák Köztársaság kan­cellárjának kinevezése alkalmá­ból. Bohuslav Chňoupek külügy­miniszter egyidejűleg táviratban gratulált Erwin Láncnak Ausztria külügyminiszterévé való kinevezé­se alkalmából. Zimbabwei részről jelen voltak még: Witness Mungwende kül­ügyminiszter, Richard Hove ke­reskedelmi miniszter, Emmerson Munangagwa, a miniszterelnöki hivatal biztonsági államminisztere, Frederick Shawa munkaerő-gaz - dálkodási, tervezési és fejlesztési miniszter, Simbarashe Munben- gegwi lakásépítési miniszter és Agrippas Mugomba, a külügymi­niszter politikai és gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese. A tanácskozás baráti és elvtársi légkörben zajlott le. A felek teljes megelégedéssel nyugtázták a lá­togatás eredményeit és megálla­pították, hogy jelentősen hozzájá­rulnak Csehszlovákia és Zimbab­we kapcsolatainak fejlesztéséhez és szilárdításához, a két nép ba­rátságának elmélyítéséhez. A megbeszélések befejezése után Vasil Biľak, a CSKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára és Richard Hove, a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Szövetség (ZANU) KB tagja, a KB nemzetközi kapcsola­tokért felelős titkárának helyettese aláírta a két párt együttműködési egyezményét. Bohumil Urban és Witness Mungwende a két ország tudomá­nyos-műszaki együttműködéséről szóló megállapodást írt alá. Ezen­kívül jóváhagyták a csehszlovák -zimbabwei közös közleményt. A zimbabwei párt- és állami (Folytatás a 2. oldalon) Életünk a béke MAJOR ISTVÁN, az SZSZK Tűzvédelmi Szö­vetsége Központi Bizottságának elnöke Már hosszú évek óta dolgozom az önkéntes tűzoltók mozgal­mában. Mozgalmunknak az a célja, hogy segítse a gazdasági és állami szerveket a népgazdaság védelmében, a személyi tulajdon és az életek megvédésében a pusztító tűzzel és más természeti csapásokkal szemben. A Tűzvédelmi Szövetség feladatai közé tartozik, hogy felkészítse az állampolgárokat a tüzek megelőzé­sére, s ugyanakkor kiképezze az önkéntes tűzoltóegységeket is. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy mindenekelőtt megelőzzük a tüzeket és borzalmas következményeiket. Sok éves tapasztalataink alapján ismerem, milyen szörnyű tragédiákat okozhat a tűz most, békében is. Megsemmisített értékek, sebesültek, megégett felnőttek vagy akár gyerekek - ezzel jár sok esetben a tűz. Tudjuk azonban, hiszen átéltük a második világháborút, hogy a háborúban éppen a tűz okoz óriási károkat. És ha ehhez még hozzászámítjuk a mai korszerű fegyverek szinte elképzelhetetlen pusztító erejét, minden becsületes embernek fel kell emelnie a szavát a nyugati imperialista körök azon törekvése ellen, hogy új nukleáris világháborút szítsanak. Nézetem szerint terveik erkölcstelenek. Hiszen az egyik olda­lon több ezer ember önkéntesen kapcsolódik be javaink és az emberéletek megvédésébe, míg a másik oldalon vannak olyan erők is, akik szembeszegülrtek az ilyen nemes törekvésekkel. Ezért mi, önkéntes tűzoltók határozottan szót emelünk a béke mellett, s munkánkkal hozzájárulunk szocialista gazdaságunk megszilárdításához. Azt akarjuk, hogy hazánk legyen egyre erősebb, szilárduljon az a társadalmi rendszer, amelynek értelme a békés egymás mellett élés és a békés építőmunka, az egész emberiség boldog élete érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom