Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-23 / 119. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1983. V. 23. Hogy az élsport élvonalbeli legyen Kilenc éwel ezelőtt alakult meg Bratislavában a szlovák oktatási minisztérium élsportközpontja, amelynek fő küldetése: a tehetsé­gek körültekintőbb kiválogatásával és nevelésével gondoskodni a vá­logatott utánpótlásról, a sportolók fejlődéséről. A szlovák fővárosban működő központba két sportegyesület, a Slávia UK és a Slávia SVŠT tartozik. A két kivételt Éva Murko- vá, a Banská Bystrica-i Tanárkép­ző Főiskola, valamint Marcel Géry, a Slávia Trnava sportegyesületé­nek atlétája, illetve úszója képezi. Az elmúlt évben a felnőtt korosz­tályban 25, a juniorokéban 36 vá­logatott került ki soraiból. A taglét­számot tekintve sok-e vagy kevés ez a szám. Erről kérdeztük egye­bek között a minap megtartott saj­tóértekezleten Anton Ihring dok­tort, a létesítmény igazgatóját.- Nem egészen ötvenszázalé­kos - hangzott a válasz. - Kilenc sportágban - atlétika, evezés, al­pesi sízés, úszás, öttusa, vívás, röplabda, vízilabda és kajak-kenu - mintegy 130 sportolót tartunk nyilván, 80 ifjúsági és 50 felnőtt korút. Hogy ez elég-e vagy sem, arra nehéz felelni, tekintetbe kell vennünk a körülményeket. Per­sze, az lenne az ideális, ha nem is valamennyien, de legalább nagy részük bekerülne az országos vá­logatottba. A mi központunknak is ez az elsődleges célja. Sikerekről már most is beszélhetünk: az öttu­sázó Dušan Poláček egyéniben a 10. helyen végzett a legutóbbi VB-n, csapatban társaival együtt 5. lett. Szép teljesítmény Marcel Géry 11., 13., és 19. helye a legu­tóbbi világbajnokságon, ugyanígy Jana Gantnerová 15. és 24. helye a schladmingi alpesi sí VB-n. Ľu­bica Kurhajova az evező junior VB-n az elődöntőbe került, a röp- labdázó Cuníková, Múrová és Laj- čáková pedig tagja volt a junior VB-n bronzérmet nyert csapatnak. Az idei országos bajnokságokon 11 címet vittünk el, a legnagyobb örömet Éva Murková szerezte, aki a Budapesten rendezett fedettpá­lyás Európa-bajnokságon arany­érmet nyert távolugrásban. A Slávia UK röplabdázónői har­madikok lettek Ankarában a BEK döntőjében, s ehhez az elmúlt hét végén bajnoki címet is csatoltak. Gantnerová szép eredményeket ért el a Világ Kupa idei versenyei során, s végezetül összetettben a 7. hely jutott neki, s a szófiai Téli Universiadén megnyerte a lesik­lást, az alpesi kombinációban pe­dig ezüstérmes lett. Központi utasítás alapján szá­mos sportágnak meg kell válnia ezentúl az élsportközponttól, illet­ve fordítva. Milyen a helyzet a szlovák fővárosban - érdeklőd­tünk az igazgatónál.- Négy sportág maradt, az atlé­tika, az úszás, az öttusa és a női röplabda. Tettünk viszont olyan kivételt, hogy a kiesett sportágak egy-egy kiugró képviselőjét beso­roltuk a központba. Példa erre a vívó Loksáné Rácz Katalin, aki eddig szép számmal ért el nem­zetközi sikert. Ezek után a főiskolás sportolók legnagyobb rendezvénye, a nyári Universiáde felől kérdeztük doktor Ihringet.- A hazaira június 6-11 között kerül sor Brnóban, s egy hónappal később, július 1-11-én a kanadai Edmontonban zajlik a világméretű rendezvény. Nagy létszámú csa­pat indulását nem tervezi a Cseh­szlovák Testnevelési Szövetség, márcsak azért sem, mert az atlé­ták felkészülése Helsinkire irányul, s a nagy éghajlati változás az eddigi tapasztalatok szerint nem tenne jót nekik egy hónappal a VB előtt. Šula és Vrábel utazik (ők nincsenek benne a VB-keretben), rajtuk kívül két müugró, négy teni­szező, egy kerékpározó, a tor­nászlányok és az úszó Milý. A sajtóértekezleten Jana Gant- nerovát és edzőjét, Pavol Šťast- nýt, valamint Eva Murkovát és mesterét, Eibner Ivánt is üdvözöl­hettük körünkben. Míg a sízőpáros - Jana sérülései és műtété után, úgy tűnik most már zavartalanul készülődik a szarajevói téli olimpi­ára, Eibner Ivánnak és tanítványá­nak jóval közelebbi céljai vannak: a Pravda-Televízió-Slovnaft ver­senyével kezdődő idényben „tel­jes fordulattal“ érkezni a finn fővá­rosba, s ott természetesen nagyot ugrani. Hogy ez centiméterekben és helyezést illetően mit jelent, sem edző, sem tanítvány nem árulhatta el. URBÁN KLÁRA Sheu, a Benfica csatára a labdarúgó UEFA Kupa döntőjének visszavágóján az első gólt lövi az Anderlecht hálójába. Balról a csapatkapitány Humberto örvendez. Végül a belga csapat egyenlített, s hazai győzelme után övé lett a kupa (ČSTK-felv.) Az Aberdeen labdarúgó-csapata, a KEK győztese így örül sikeré­nek. Ez a csapat lesz majd a BEK idei döntőjéből kikerülő védőnek (Juventus-Hamburger SV) ellenfele a hagyományos Szuper Kupa kétfordulós fináléjában. ČSTK fölv Új védő a labdarúgó BEK-ben Már 28. alkalommal avatnak a labdarúgó Bajnokcsapatok Eu­rópa kupájában klubszinten konti­nens-bajnokot. Az idei döntőt a Juventus és a Hamburger SV Athénben május 25-én vívja. Ed­dig egyikük sem volt még a BEK védője. Bármelyikük hódítja is el "ezt a trófeát, az új kiírásban arra való tekintet nélkül vehet részt, hogy bajnok-e vagy sem a saját hazájában. A Juventus az olasz bajnokságban az AS Roma mögé szorult a második helyre, a Ham­burger a Bundesliga legjobbjának ígérkezik. A mindénkori BEK- győztes hazájából egy további csapat is részt vehet az 1983/84- es sorozatban. Ezzel a döntővel a BEK leg­hosszabb sikersorozata szakad meg. Anglia klubcsapatai 1977 óta megszakítás nélkül nyerték minden évben a BEK döntőjét. Az angol futball képviseletében a 7 si­kert a következő csapatok érték el: Manchester United (1968), Li­verpool (1977, 1978, 1981), Not­tingham Forest (1979, 1980), Aston Villa (1982). Hat ízben spanyol védője volt a BEK-nek, VIRTUÓZ A SZORÍTÓBAN Alig rinásfél éve, amikor a Magyarország-USA ökölvívómérközés után Ivan Zelenák edző a Szlovákiai Ökölvívó Szövetség edzőbizott­ságának ülésén kijelentette: „Új klasszis ökölvívójuk van a magya­roknak, mégpedig az 51 kilós Botos Tibor.“ Két héttel ezelőtt pedig Szlovákia Nagydíján Komáromban (Komárno) a torna legtechniká­sabb ökölvívójának járó díjat kapta Botos, de ezúttal az 54 kilóban. Nem árt megjegyezni, hogy ez a torna akkor volt, amikor Várnában az idei ökölvívó-EB küzdelmei folytak. Ezzel tulajdonképpen adott a téma, hiszen Botos Tibor a vé­gül ezüstérmet szerzett Váradi tar­talékja volt az EB előtt, Váradi pedig 51 kilós...- Tudom, csupa ellentmondás ez így, de az elmúlt másfél évben minden megtörtént velem a ,,mennybemeneteltől a pokoljá­rásig..." - Eme bevezető vallo­más után hosszabb szünet követ­kezik a beszélgetésben, amelynek főszereplője elgondolkodik, a múltba réved.- Még 1981 őszén kezdődött, akkor egyszerre minden nagyon szép lett, megnyertem a Honvéd Kupát, úgy, hogy a döntőben ku­bai ellenfelet győztem le és cso­dálkoztam, hogy minden olyan könnyen rhent, szinte az történt a szorítóban, amit én akartam. Persze, élveztem a sikert, várako­záson felül nagy volt a ,, fölhajtás" körülöttem, cikkek jelentek meg, akármerre jártam, minimum a váll- veregetés mindig kijutott, a néző­téren pedig taps, és zúgott a ,,Haj­rá Tibi!" • Mikor érezted első jeleit an­nak, hogy baj lesz...?!- Közben is néha eszembe ju­tott, hogy vajon meddig lehet ezt csinálni, hiszen 168 centi magas vagyok és ha 51 kiló akartam lenni, az utolsó dekákat úgy kellett magamról legyötörnöm, szinte mindig súlyfölösleg volt rajtam, amikor valahová utaztunk, s csak az utolsó pillanatban sikerült hozni magam. Alig néhány hónap múl­va, 1982 elején egyszer csak nem ment valahogy. A csapatbajnok­ságon majdnem kikaptam, mert az utolsó pillanatig a súlyommal vol­tam elfoglalva. • Prágában viszont a Cseh- szlovákia-Magyarország mérkő­zésen Tišer ellen úgy bokszoltál, ahogy az a nagykönyvben meg­van írva...- Akkor is baj volt a súlyommal, viszont Tišer besegített, hogy szinte ész nélkül rohant rfekem, elég volt csak félrelépni. Ekkor még nyertem, de vagy két hónap múltán, a VB előtt már robbant a bomba. Egyszerűen képtelen voltam, hozni a súlyom. Természe­tesen kimaradtam a csapatból, otthon maradtam és úgy tűnt, sportpályafutásom derékba tört. Ebben az időben csak unokabá­tyám, Botos András, a müncheni olimpia bronzérmese állt mellet­tem, vele túlóráztam az edzések után, de őszintén szólva, fogal­mam sem volt, mit hoz a jövő. Leírt ember lettem, de aztán szeptem­berben újabb fordulat állt be az életemben. Bevonultam és Badari Tibor lett az edzőm a Honvédban • Ekkor úgy tűnt, végleges a súlycsoportváltás, aztán az idei év elejére ismét az 51 kilóban jelentél meg.- Az őszi országos bajnoksá­gon már az 54 kilóban szerepel­tem, s a döntőben nyertem is Far­kas ellen, persze éreztem, hogy a fél év kihagyás, ráadásul a súly­csoport váltás nem megy csak olyan egyszerű­en. Nem lehet csak úgy felmen­ni egy súlycso­portot, még ha a két felső határ között mindössze három kiló is a kü­lönbség. .. Mel­lesleg láttam itt egy srácot, vala­mi Ferenczinek hívják és zseniá­lisan mozog, csak vélemé­nyem szerint ép­pen nem 54 ki­lós, sót ha utána­nézünk, inkább 48 mint 51. Kár lenne érte, ha beszürkülne vala­melyik felsőbb súlycsoportba, mert sok van benne... De térjünk vissza az 54 kilóhoz, ahol második nagyobb erőpróbám, a Honvéd Kupán nem túlságosan sikerült. Egy kubaival bokszoltam, aki na­gyokat ütött és rájöttem, hogy ez még nekem kissé sok, viszont az 51 kilóból már „kinőttem", így két súlycsoport között vergődtem, mert az 54 kilóban sokan olyanok bokszolnak, akik a hatvanon „túl­ról“ jönnek le és azok nyilván erősebbek. • Ezért volt az újabb fogyasz­tás és a tartalékszerep az EB- csapatban? Ezzel szemben itt van ez a torna. Lehet, hogy a döntés végleges?- Még mindig kételyeim van­nak, néha eszembe jut, hogy hát­ha mégis az 51 kiló az igazi. Máskor viszont felmerül bennem, Botos Tibornak (szemben) Szlovákia Nagydíjának döntőjében a lengyel Kamosa nem volt egyenrangú ellenfele (Mészáros-felv.) hogy kár azt erőltetni, inkább ren­geteg munkával beleerősödöm az 54 kilóba, talán az olimpiáig újra sikerül a válogatott mezt is vissza­szerezni. ' • Ez azonban azt jelentené, hogy egy ideig Botos nélkül áll fel a Papp-legénység?- Ha most még igen is, de remélem nem sokáig. Fogok én még nagy eredményeket is elérni, mégha addig sok pofont is kapok!- Az itteni győzelem és a kü- löndíj?!- Természetesen örülök neki, mégha a mezőny nem is volt olyan erős, mint mondjuk a várnai 51 kilós súlycsoport mezőnye. Azért némi kárpótlás is ez az elszalasz­tott EB-ért. Jó verseny volt jó ren­dezéssel, és remélem nem utoljá­ra szerepeltem itt. MÉSZÁROS JÁNOS mindannyiszor a Real Madrid (1956-60-ig sorozatban, majd 1966-ban). Egyaránt négyszer az olasz és a holland képviselő bizo­nyult legjobbnak. AC Milan (1963, 1969), Internazionale Milano (1964, 1965), illetve Ajax Amsz­terdam (1971-73 és Feyenoord (1970). Három esetben a nyugatné­met bajnok Bayern München ne­vét vésték a trófeára (1974-76). Kétszer a portugál Benficáét (1961-62), egyszer a skót Celti- cét (1967.) Az eddigi védők szá­ma 12. A legsikeresebbek a Real Madrid 6, az Ajax, a Bayern München és a Liverpool 3-^ a holland és a nyugatnémet csa­pat mesterhármast ért el. Két-két esetben a Nottingham Forest, az AC Milan, az Inter Milano és a Benfica, egy-egy alkalommal az Aston Villa, a Manchester Uni­ted, a Feyenoord és a Celtic bizonyult a legjobbnak. Az idei döntő színhelye sem­leges, a görög főváros. A játék­vezető a román Rainea. Ha a lát­szat nem csal ez is inkább a Ju- ventusnak kedvez. Van másik nagy előnye is a torinói szuper­csapatnak, mégpedig az, hogy a tavalyi világbajnoki döntő olasz válogatottjának játékosai közül ezúttal is szerepel színeiben Zoff, Scirea, Gentile, Cabrini, Tardelli, Rossi, s ráadásul a MUNDIAL bronzérmes lengyel válogatottjá­ból Boniek, s VB-negyedik francia tizenegyből a játékmester Piatini. Amennyiben ez a tizenegy jól összeszokott felállításban és for­mája teljében szerepel, valóban a földrész legjobbjának látszik. A hamburgi együttesben a MUN­DIAL döntőjében szerepelt NSZK válogatott két tagja szerepel, Kaltz és Hrubesch. A nagyobb technika, a látvá­nyosabb játékosság, s talán a je­lentősebb gólerősség is inkább a Juventust teszi esélyessé. A hamburgi csapat elsősorban já­tékosainak nagyobb testi erejé­ben, esetleg jobb erőnlétében és nagyobb küzdőképességében bízhat. A BEK döntő tehát bizo­nyos mértékben a tavalyi MUN­DIAL fináléjának klubszintü má­sa lesz. Nagyobb bíztatást a Ju­ventus vár és várhat el, de sok függhet attól, milyen idő köszönt május 25-ének estéjén a görög fővárosra, milyen lesz a játéktér talaja. Kellemes időben, eszményi talajon általában a technikásabb csapat kerekedik felül. Mély tala­jon, esőben jelentős szerep jut a testi és szellemi erőnlétnek. Az elmondottakkal arra is rámu­tattunk, hogy a BEK 28. döntője minden eddigi finálé egyik legér­dekesebbje lesz. Abban bízunk, hogy a támadófutball jegyében zajlik, s a játékvezetőnek lesz elég mersze azt elejétől a végéig a sza­bályok adta keretek közé kény­szeríteni. Azon még korai elmélkedni, va­jon újabb sikersorozat indul-e útjá­ra az athéni stadionban. ZALA JÓZSEF U'WK

Next

/
Oldalképek
Tartalom