Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)
1983-05-20 / 117. szám, péntek
rmv. Vándorszínészek utódai Nemcsak a rivalda, a színpad, a jelmezek tartoznak művészi hivatásuk jelképei közé, hanem ugyanígy az autóbusz is. (Nem véletlenül került például a MATESZ címerébe a tűzszárnyú kerék.) A tájoló színházak hálózata az ötvenes években jött létre. Annak idején falvak százaiban ezek a színházak voltak a művészet egyedüli fáklyavivői. Az első években feladatuk közé tartozott többek között a falvakban élők gondolkodásának átalakítása, a szövetkezetesítés aktív segítése, a szocialista kulturális forradalom elindítása. Munkájukat áthatotta az akkori idők lelkesedése, s ugyanakkor sok tekintetben meghatározta azt a művészi alkotófolyamatokban eluralkodott se- metizmus is. A társadalmi fejlődés nyomán az utóbbi két-három évtized alatt falvainkon gyökeresen megváltozott a kulturális élet. A felépített művelődési házak többsége megfelelő „fogadószínháza“ egy-egy tájoló hivatásos társulatnak. Ugyanakkor több helyen meleg fészke is az amatőr művészeti mozgalom egy-egy kiváló együttesének. Lehetőséget kínál, hogy necsak az évente kétszer meghívott színház, de más pódium- és előadóművészeti ág reprezentánsai is ellátogassanak egy-egy faluba. Megnövekedtek a szellemi igények, s ebben a pillanatban még nem szóltunk az egyre szélesebb művelődési, szórakozási lehetőséget kínáló televízióról, amely a maga lehetőségeivel értékorientál. S ha ehhez figyelembe vesszük, hogy megnövekedett falun a közép- és felsőfokú iskolai végzettségű emberek száma, akkor megállapíthatjuk, mennyire megváltozott a tájoló színházakkal szembeni elvárás. Az idei XI. Nyitrai Színházi Május fesztiválon hét tájoló színház mutatkozik be. Előadásukban Euripidésztől, Jókai Móron át, Blahoslav Uhlár rendező-szerzőig a legkülönbözőbb drámai alkotásokat láthatjuk majd. Mivel a május 20-tól május 27-ig tartó seregszemle versenyszerű lesz, egyik részt vevő társulat számára sem közömbös a szakma utólagos vélekedése. Közvetlen összehasonlításra nyílik ott lehetőség, éppen ezért természetes, hogy minden színház repertoárjának legjobb produkciójával nevezett be... A vendéglátó nyitrai (Nitra) Andrej Bagar Színház számos klasszikus drámai müvet mutatott már be eddig is. Ezt a hagyományt folytatják Euripidész Trójai nőkjével is. A zvoleni Tajovský Színház mai szerző, Ján Solovič Kolduskaland című színmüvét játssza. A trnavai Gyermek és Ifjúsági Színház Blahoslav Uhlár A csodák éjszakája című mesejátékával mutatkozik be. Ivan Bukovčan Kettős hurok című drámáját a pre- šovi Záborský Színház adja elő. A prešovi Ukrán Nemzeti Színház Andrej Nemlaha új darabját, a Lakókocsikat játssza. Maxim Gorkij Barbárodat a martini Szlovák Nemzeti Felkelés Színház hozza el a fesztiválra. Végül a MATESZ, Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című romanitkus játékával szerepel a fesztivál műsorában. Az ú. n. kőszínházak közül vendégei is lesznek ennek a seregszemlének. A bratislavai Új Színpad Ján Solovič Az Éj királynője a kőrengetegben című színmüvét mutatja be. A prágai Vinohrady Színház F. F. Samberk Tizenegyedik parancsolat című darabjával vendégszerepei. Nem véletlenül kíséri megkülönböztetett figyelemmel a Kulturális Minisztérium, a Színházi Intézet és a Szlovákiai Színházművészek Szövetsége e társulatok munkáját. Nem véletlenül rendez számukra külön fesztivált, s ad lehetőséget a megmérettetésre. A hét színház közönsége teszi ki Szlovákia színházlátogatóinak a zömét. Alkotó munkájuk eredményeit egy-egy este ezrek láthatják, éppen ezért az általuk közvetített eszmei, esztétikai értékek minősége senki számára sem lehet közömbös. Közönségünk elvárása, műveltségi szintje többségüket évekkel ezelőtt arra kényszerítette, hogy igényesebb dramaturgiával, magasabb eszmei-esztétikai szintre emelve az egyes előadásokat, ehhez alkalmazkodjanak A színház - bár ez a funkciója sem másodlagos - nem lehet csak a szórakoztatás intézménye. Ez a művészeti ág minden időben a legszorosabban összefonódott a korral, az adott társadalommal A mai néző mindennapjait a változás, az alkotó munka, az örömök és gondok, erkölcsi igazságok és hazugságok, az összetett és olykor ellentmondásos társadalmi folyamatok között éli. A ma színházának - függetlenül intézményes jellegétől - ezt kell vizsgálnia, kutatnia, ebben kell eligazítania, erről kell gondolkodtatnia a klasszikus vagy a kortárs drámairodalom humánumával, haladó eszmeiségével. DUSZA ISTVÁN be. Itt láthatók a lőcsei Pál mester müveiről készült másolatok. A korábbi állandó kiállításnak ez a része maradt meg változatlanul. A vár más részeiben elhelyezett műtárgyakat korábban még nem láthatták az érdeklődők. A most megnyitott tárlaton kívül időszaki kiállításokért is rendez a galéria, tehát a forgalmas turistaközpont kulturális élete új színekkel gyarapszik. így lesz teljesebb a nyári szabadtéri színházi és zenei fesztiválnak is otthont adó város kulturális élete. HACSI ATTILA A restaurálástól az éremművészetig Új állandó kiállítás a zvoleni várgalériában Több hónapig tartó átalakítás után ismét fogad látogatókat a Szlovák Nemzeti Galéria egyik részlegének otthont adó zvoleni vár. Hazánk felszabadulása 38. évfordulójának előestéjén ismét megnyíltak a hatszáz éves vár kapui a müvészetked- velők előtt. A Szlovák Nemzeti Galéria új, állandó tárlatának jelentős részét (az első emelet kilenc kiállítótermében) a régi európai festészet képviseli. Az első teremben fotókon láthatjuk Boni- fazi Veronesse egyik, 1530 előtt készült müvének restaurálási munkálatait. Az eredeti alkotás felújításának képei egy érdekes, nem eléggé ismert és értékelt mesterség - a restaurálás - műhelytitkait tárják elénk. A további helyiségekben a XV-XVIII. századbeli olasz, németalföldi, közép-európai és angol fesztészet értékes alkotásait láthatjuk. A látogató alapos betekintést nyerhet a korabeli német, fla- mand és holland festészet alkotó- műhelyeibe. A német alkotók csendéleteken kívül csatajeleneteket is megörökítettek. Nem kis érdeklődésre tarthatnak számot az angol portréfestészet remekei (Kniller, Hoggart, Raeburn, Lawrence). A legrégibb alkotások között a németalföldi iskola két kimagasló képviselőjének, Joachim Beuckelaemek és ifj. Pieter Brueghelnek egy-egy festménye érdemel külön említést. A német- alföldi tájkép-, csendélet- és portréfestészetet rajtuk kívül olyan ismert nevek képviselik, mint van Goyen, Ruysdael, Lundens és Brakenburg. A vár második emeletének kiállítótermeiben a XX. századi szlovákiai szobrászat és éremművészet mintegy 250 ismert alkotása kapott helyet. Jellemző, hogy a szlovákiai szobrászművészet Zenét tanítani Kodály-módszerrel egy cseh iskolában Egy hír: A közelmúltban a cseh zenei élet három ismert személyiségének nyújtotta át dr. Kovács Béla. a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete a Kodály emlékbizottság plakettjét. Václav Holzknecht zenepedagógus és zenekritikus, Miloš Sadko gordonkaművész, állami díjas érdemes művész, a Zeneművészeti Akadémia tanára és Alois Složil, a jese- níki művészeti iskola igazgatója részesült elismerésben Kodály műveinek népszerűsítéséért, tolmácsolásáért, valamint zenepedagógiai módszereinek megismertetéséért. Alois Složil viszonylag későn, huszonkilenc éves korában lett pedagógus. Azért nem korábban, mivel apja nem egyezett bele, hogy fia zenével keresse a kenyerét, mint ő. így a fiú - pedig az. újságok csodagyerekként emlegették, aki tizenkét hangszeren játszik - közgazdászként dolgozott a külkereskedelmi minisztériumban. ötvenegyben, apja halála után otthagyta Prágát, a zene kedvéért, tanítani kezdett, s egyidejűleg folytatta zenei tanulmányait Brnóban. Hatvankettőben került Jeseníkbe, a zeneiskola élére (a mai művészeti alapiskola elődje). Huszonegy évvel ezelőtt 200 diákja volt a zeneiskolának, ma 750 gyerek tanul a zenei, tánc-, képző- művészeti és drámai szakon. A tizenkétezer lakosú város diákjainak huszonkét százaléka tanul zenét. (Az országos átlag rosszabb, mindössze hét százalék.) ,,Téves az az elképzelés, hogy a művészeti iskolák zenei szakán folyó oktatás pótolja az általános iskolák zenei nevelését. “ Alois Složil nyugtalan ember. Éveken át foglalkoztatta, hogyan lehetne a gyerekeket úgy tanítani hangszerjátékra, a pubertáskorig, hogy megmaradjanak mellette, ne hagyják abba később sem. Előfordult ugyanis, hogy a zeneiskola első évfolyamában még tíz gyerek tanult, két év múlva már csak kettő. Kerestem azt a módszert, amely a gyereknek is örömet szerez, nemcsak a szülőnek. “ A Kodály-módszerre dr. Holzk- necht hívta fel a figyelmét, meg, 1967-ben, egy újsághír a tanítók lapjában, miszerint Esztergomban zenei nyári egyetem működik. ,,Egy évvel később a feleségemmel együtt részt vettünk a nyári egyetemen. Nem akartam elhinni, amit láttam! Hogy mit lehet elérni hatéves korukig a gyerekekkel. Elhatároztam. hogy komolyan foglalkozom ezzel a módszerrel. Nagy köszönettel tartozom Szőnyi Erzsébetnek, rengeteg segítséget és segédanyagot kaptam tőle. “ Másfél évi munkával „hozzáigazította“ a Kodály-módszert a cseh általános iskolák zenei tantervéhez; így hatvankilencben az egyik jeseníki általános iskola 1 -6. osztályában heti három óra zenei nevelés kezdődött - kísérletképpen, az ostravai pedagógiai tanszék felügyeletével. (De mennyi futkosás, utánjárás előzte meg!) ,.Hat évig tanítottam, s rajtam kívül még egy pedagógus, mert be akartam bizonyítani, hogy ezzel a módszerrel nemcsak én tudok jó eredményt elérni. “ A pedagógiai tanszék aztán felmérést készített, vajon mit adott a gyerekeknek a nagyobb óraszámban folytatott zenetanulás. A magasabb zenei műveltségről hadd ne tegyünk említést, hiszen ez természetes A felmérés kimutatta, hogy a zenei tagozatos osztályokban a tanulmányi előmenetel egy egész jeggyel jobb, azonkívül a többi tantárgy elsajátításához a gyerekeknek harminc százalékkal kevesebb időre volt szükségük, vagyis: könnyebben és gyorsabban tanultak. A kísérlet az általános iskolában mégsem folytatódott, de a zeneiskolában igen, ott továbbra is a Kodály-módszert alkalmazzák ,,A gyerekek nemcsak látják, hanem hallják is a kottát, így nem játszhatnak hamisan. A járási, kerületi, országos versenyeken kezdték megszokni, hogy a gyerekeink díjakat kapnak. “ A zenei nevelés új tanítási módszerének Prágában csakúgy, mint Jeseníkben, vagy például a Banská Bystrica-i Pedagógiai Karon (dr. Alexander Melicher), vannak odaadó hívei, és Szlovákia-szerte sok-sok pedagógus nevét említhetnénk még. Hetvenkettőben alakult meg a Nemzetközi Kodály Zoltán Társaság, melynek két csehszlovákiai tagja is van: a jeseníki zeneiskola igazgatója és egy ógyallai (Hurbanovo) tanítónő, Molnár Mária. „Zene nélkül nincsen teljes ember. Úgy hát magától értetődő volt, hogy a zenét be kell kapcsolni az iskolai tárgyak közé. Nélkülözhetetlen. S kiderült, hogy azokban az iskolákban, ahol a zene mindennapos tárgy, minden egyéb tantárgyat könnyebben és jobban tanulnak a gyerekek.“ Ezeket a sorokat Kodály Zoltán írta - sok-sok évvel ezelőtt. K. Cs. Felelni korunk égető kérdéseire Joachim Beuckelaer (1535-1574): Zöldségárus, (olaj) egy-egy meghatározó stílusának kiemelkedő vonulatához tartozó művészek bemutatása adja a műfaji változatosságot és sokszínűséget. Ennek érzékeltetéséhez elegendő, ha megemlítjük Rigele. Koniarek, Ihriský, Majerský, Bárt- fay Gy., Gibala, Hučko, Draškovič, Kostka, Pribiš, Trizuljak, Kompá- nek, Pataki, Kulich, Bártfay T., Prokop nevét. Századunk hazai éremmüvé- szete a hagyományos - realisztikus - irányzatot képviseli. A legtöbb alkotás a két háború között készült, jelen vannak azonban társadalmunk szocialista fejlődésének közel négy évtizedes időszakát átfogó művek is. Pribiš, Kulich. Cvegrošová, Lacko, Snopek érmei közül az ötvenes-hatvanas évek termését állították ki. A fiatalabb generáció képviselői közül Czupil, Čutek, Ferdinandy, Froma. Kompánek, Trizuljak, Masarovičo- vá, Peter, Polonský plakettjei láthatók. A harmadik kiállítási részleg a földszinten - akárcsak korábban - a gótikus művészetet mutatja A napokban ünnepelte 70. születésnapját Zdenék Pluhar nemzeti művész, Klement Gottwald állami díjas író. A szocialista társadalom problémái iránt különösen érzékeny kortárs írónk számos regénye nagy visszhangot váltott ki az olvasók és kritikusok körében egyaránt. Saját bevallása szerint a művész kötelessége, hogy feleljen kora égető kérdéseire, felemelje szavát az emberiség jobb, igazságosabb jövőjéért. Meggyőződése, hogy valamennyi nemes alkotás hozzájárul a béke megőrzéséhez. A bmói születésű építészmérnök első regénye két évvel a fel- szabadulás után jelent meg, Tou- ha. chleb műj (Vágy. kenyerem) címmel, s a megszállás időszakának, a koncentrációs táborban megélt keserű élményeinek a kivetítése. A Modré údolí (Kék völgy) 1954-ből, bizonyos hibái ellenére is tehetségét, fejlődőképességét tanúsítja. (Témája a Svratka folyón épülő vízi erőmű, ahol Pluhar építészmérnökként vett részt.) 1957-ben Pluhar felhagy az építészmérnöki tevékenységgel és kizárólag a szépirodalomnak szenteli idejét. Ebben az évben jelenik meg az Opustiš-li mné (Ha elhagysz) című regénye, melyet a felszabadulás utáni cseh irodalom legkiválóbb alkotásai között tartunk számon. Ha elhagysz, elpusztulsz - ma is időszerű memento. Pátosz és közhelyek nélkül szól a hazaszeretetről, a hazát vesztettek tragédiájáról. Arról, hogy a gyökértelenség kilátásta- lanságot szül. A regényt tizenkét nyelvre fordították le. Nagy érdeklődést váltott ki Plu- háfnak az At' hodí kámenem (Az vesse rá az első követ) című pedagógiai regénye. Hőseinek, a gyermekotthonok lakóinak sorsán át tárja fel, hogy mennyi gyötrődést, könnyet, nehezen gyógyítható sebet okoz a szülők önzése, nemtörődömsége vagy alkoholizmusa. A regény bár megrekedt félúton a tény- és szépirodalom között, nemes mondanivalójával értékes alkotás. A Minutá ticha za mé lásky (Egy perc csend szerelmeimért) című nemzedéki regényében Pluhár az 1910-1935 közötti történelmi eseményeket jeleníti meg, megrajzolva a kor cseh társadalmának kereszt- metszetét. A széles társadalmi háttér megrajzolása lehetővé tette Pluhar meseszövő képességeinek kibontakoztatását. A mű televíziós feldolgozása is nagy népszerűségnek örvendett. Pluhár életművének kiemelkedő alkotása a Konečná stanice (Végállomás). A regény szociális otthonban játszódik, s azt vizsgálja, hogy lakói miként illeszkednek be az új környezetbe. Pluhamak ezt a szomorú környezetben játszódó cselekményt is sikerül humorral, az önzést megvető és kigúnyoló szatírával átszőnie. Tavaly jelent meg a V šest večer v Astórii (Hatkor az Astoriában) című regénye. Annak a nemzedéknek az erkölcsi és politikai arculatát ábrázolja, mely a felszabadulással egy időben lépett az életbe. Zdenék Pluhar müveinek témája többnyire az egyén és a társadalom felelőssége, a céltudatos, emberhez méltó élet. Az erkölcsi felelősség központi helyet foglal el életművében, akár az ifjúságról, akár a nyugdíjasokról ír. Társadalmi jelentőségű kérdéseket boncoló művei joggal számíthatnak a kortársak érdeklődésére. Népszerűségükhöz nem kis mértékben hozzájárul lebilincselő meseszövése is. Műveiben sosem hagyatkozik csupán képzelőerejére, minden esetben a téma kiváló ismerője. MOLNÁR ANGÉLA ÚJ SZÓ 6 1983. V. 20. A szlovákiai tájoló színházak nyitrai fesztiválja
