Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-03 / 103. szám, kedd

ÚJ szú 5 1983. V. 3. A jó gazda gondosságával JEGYZETEK A NYITRAI JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁRÓL A nyitrai járási pártkonferencia küldöttei alkotó légkörben, bíráló igényességgel összegezték a járás politikai és gazdasági fejlődését segítő pártmunka eredményeit, fogyatékosságait. A beszámoló különösen az alapszervezetek és a kommunisták tevékenységével foglalkozott behatóan. Szembetűnő volt az értékelés konkrétsága, személyre szóló megközelítése és előremutató jellege. Ismét bebi­zonyosodott, hogy a kommunisták döntő többsége szorgalmával és magatartásával, a szó és a gyakorlati példamutatás erejével cselekvő módon vette ki részét a XVI. kongresszus programjának megvalósításából. JÓL LEHETETT ÉRZÉKELNI azt a tényt, hogy a hetedik ötéves tervidőszak igényes és bonyolult feladatai megnövelték a pártmun­ka iránti követelményeket, tuda­tossá vált a rend és a fegyelem, a határozatok eredményesebb végrehajtására való törekvés. En­nek köszönhető, hogy a járás ipa­ra az értékelt időszakban terven felül 102 millió korona értékű árut termelt a népgazdaságnak, a vál­lalatok 78 millió koronával túltelje­sítették nyereségtervüket. Természetesen ez nem jött végre önmagától. A gyári párt- szervezetek kezdeményezése nyomán minden munkahelyen ésszerű intézkedések egész sora született a termelés minőségi és mennyiségi mutatóinak teljesíté­sére. Bár a feltételek mindenütt hasonlóak voltak, a rendelkezésre álló lehetőségeket a verebélyi (Vráble) Tesla és a Zlaté Morav- ce-i Calex kommunistái hasznosí­tották példamutatóan és a legjob­ban. E gyárak dolgozói a tudomá­nyos-műszaki fejlesztéssel elér­ték. hogy a gyártmányaikat a meg­rendelőik és a piac követelményei szerint rendszeresen felújították és korszerűsítették. Nem kisebb eredményekről ad­hatnak számot a čabi Elektropor- celán munkáskollektívái, melyek a kommunista Tomáš Kozik vezet­te komplex racionalizációs brigád­jának kezdeményezésével 440 ezer korona társadalmi haszonhoz juttatták gyárukat. A bratislavai Automobilgyárban Teodor Križan újításai vitték el a pálmát. A meg­nevezett és más vállalatoknál ki­bontakoztatott egészséges ver­senymozgalom az árutermelés fo­lyamatosságával párhuzamosan népgazdasági szempontból nem elhanyagolható 7 millió kWó vil­lanyenergia, 3,3 millió köbméter gáz, 1,3 millió köbméter mennyi­ségű gázolaj megtakarítását tette lehetővé. A vitában a küldöttek elmondták, hogy a gyári alapszervezetek tü­relmes meggyőző és politikai munkával a nehezebb feltételek, bonyolultabb körülmények között is képesek mozgósítani a kollektí­vákat mind az állami célprogra­mok megvalósítására, mind a napi feladatok pontos teljesítésére.- Nálunk a verebélyi Autófék- gyárban - .hangsúlyozta Pénzes Dusán szakmunkás - a párttagok kezdeményezik a szocialista bri­gádmozgalmat, a munkaverseny különböző formáit, s erre a mun­kahelyi pártcsoportok konkrét pártmegbízatásokat adnak a kom­munistáknak. Nagy gondot fordí­tunk arra is, hogy a párttagságunk elvi-politikai egysége állandóan szilárduljon az alapszervezetben. Ebben nagy szerepet játszik a párt­oktatás, mely a kommunista neve­lés legjobb iskolája. A szakszerve­zeti műhelytanácsok cselekvő közreműködésével a párton kívüli dolgozók politikai nevelését is el­sőrangú kötelességünknek te­kintjük. JELENTŐS EREDMÉNYNEK számít a járásban, hogy az építő­ipari vállalatok a munkájukban fel­lelhető sok hiba és fogyatékosság ellenére 4000 lakásegységet ad­tak át rendeltetésének a tervidő­szak első két évében. Látnunk kell azonban azt is, hogy az 1982-es esztendő végén 236 építkezés be­fejezetlen maradt, ami a több mint 4 milliárd korona beruházási összeg és az új kapacitások ki­használását ez idén is komolyan veszélyezteti. Feszültségeket okoz továbbá az a tény is, hogy jóllehet a vállalatok az értékelt idő­szakban 20 millió koronát használ­tak fel a járulékos építkezéseken, nem csökkentették a korábbi években felgyülemlett adóságai­kat a Klokočina, a Zlaté Moravce-i és a verebélyi lakótelepeken. Sokkal jobbak az élelmiszer- ipari üzemek eredményei, ame­lyek nemcsak a szűk környék, ha­nem a nyugat-szlovákiai kerület közellátásában is jelentős szere­pet játszanak. Az élelmiszeripar dolgozói 101 százalékra teljesítet­ték tervüket, közülük a Mélyhütö- és a Húsfeldolgozó vállalat kollek­tíváinak termékeit csaknem 50 százalékban az első minőségi osztályú áruk csoportjába sorol­ták. A lakosság politikai hangula­tának kedvező alakulását nagy­ban elősegíti, hogy a Sütőipari Vállalat alapszervezetei hatéko­nyabb pártmunkája nyomán a já­rásban állandóan javul a kenyér és a péksütemények minősége, valamint az áruellátás. A járásban gazdag hagyomá­nyai vannak a mezőgazdasági ter­melésnek. Természeti, talaj- és. éghajlati viszonyai országosan is a jók közé tartozik. Ez az előny önmaga is követelte, hogy az érté­kelésnél a konferencia a valósá­gos lehetőségekhez igazítva emelje a mércét. TÉNY, hogy az utóbbi két aszá­lyos esztendő itt is éreztette ter­mésvámoló hatását, gabonából 71 ezer tonna kiesést okozott, járási átlagban 4,31 tonna termést taka­rítottak be hektáronkánt. A kedve­zőtlen időjárási viszonyok ellenére azonban az Agrokomplex gazda­ságai, a Vicsápapáti (Výčapy- Opatovce), a Mojmírovcei, Iván­kái, Alekšincei és más Efsz-ek gabonatermése jóval felülmúlta a járási átlagot. Mire következtet­hetünk mindebből? Ladislav Vaj­da, a JMI igazgatója egyértelműen válaszolt a kérdésre vitafelszólalá­sában.- Az élenjáró szövetkezetekben a pártszervezet és a gazdaság vezetői tudományos megalapo­zottsággal irányítják a termelést, anyagi ösztönzéssel is serkentik dolgozóikat a haladó módszerek és a korszerű agrotechnika köve­tésére. El kell érnünk, hogy min­den mezőgazdasági üzemben a kukoricaprogram teljesítéséhez hasonlóan gondoskodjanak a ka­lászosok termesztéséről is. Ľudovít Foltín, a Mojmírovcei Efsz alapszervezetének küldötte ezzel kapcsolatosan felsorolta azokat az intézkedéseket, ame­lyeket a közös gazdaság kommu­nistái foganatosítottak a növény- termesztés fejlesztésére.- Első dolgunk volt - hangsú­lyozta hogy megszerveztük a komplex gépesítési brigádot, ag­rármérnököket és képzett techni­kusokat állítottunk az ágazati cso­portok élére. A növénytermesztés dolgozói a megfelelő ellenőrzés mellett jó minőségben végeztek el minden munkát, soha sem késték el az agrotechnikai határidőket. Az eredmény? Bár nálunk sem esett több csapadék, mint másutt, 5,5 tonnát értünk el gabonából, 6 ton­nán felüli termést pedig a kukori­cából. Mind a beszámoló, mind pedig a konferencián felszólaló küldöttek egybehangzóan megállapították, hogy a vezetők nem tartanak szo­ros kapcsolatot a mezei munka- csoportok dolgozóival, az állatte­nyésztőkkel, az íróasztal mellől irányítják a gazdaságot, sokszor a párthatározatokat is figyelmen kívül hagyják. Komoly hiba az is, hogy a mezőgazdasági üzemek irányító kádereinek zöme városon lakik, s ez eleve kizárja, hogy állandóan kapcsolatban legyenek a munkáskollektívákkal, érdemle­gesen megoldják a jelentkező problémákat. SZOMBATH AMBRUS Városunk virágai A tavaszi nap meleg sugarai kicsalogatták a földből a virágokat, rügyeket fakasztottak a bokrok, a fák. Bratislava lakói, de a város­ba látogatók is gyönyörködve, néz­hetik a tarka virágágyások soka­ságát.- Örömmel járom én is a város utcáit, mert látom, hogy az ősszel elvégzett munkánk nem volt hiá­bavaló - mondja beszélgetésünk elején Milan Kučera mérnök, a Kertészeti és Üdültetési Vállalat igazgatóhelyettese.- Négyszázhatvanöt hektár zöldterület gondozása nem kis fel­adat. Tavaly ősszel kezdtük el az egyes városkerületek fásítási munkálatait. Az I. városkerületben 372, a II. városkerületben 164 fát telepítettünk és sor került a többi kerületre is. Bratislavában össze­sen 3025 fát, 74 791 bokrot és díszcserjét, valamint 2558 tűlevelű facsemetét ültettünk el. Annak ér­dekében, hogy városunk ne csak zöldüljön, hanem tarka is legyen - folytatja az igazgatóhelyettes -, ősszel elültettünk 490 000 hagy­más virágot, főleg tulipánt, nár­ciszt és 505 000 évelő növényt. Sok ezer árvácskát és százszor­szépet ültettünk. Elvirágzásuk után dolgozóink elkezdik négyszáz- ezer nyári virág - városképünk­höz tartoznak a muskátlik, a petú­niák - és 40 000 rpzsatő ültetését is. Persze a virágokat, az elültetett növényeket ápolni, meleg napo­kon öntözni is kell. Vállalatuk és a köztisztasági vállalat 10-10 öntö­ző autója az esti órákban végzi ezt a munkát. Az idén először saját kutaikból merik a vizet. A füves területeket gépekkel kaszálják, idényenként 12-16 alkalommal. A Kertészeti és Üdültetési Vál­lalat igazgatóhelyettese megemlí­tette, hogy 300 munkásuk nem .lenne képes megbirkózni a felada­tok sokaságával. Ezért például Oroszvárott (Rusovce) és Ligetfa­lun (Petržalka) 150 külső dolgozó, a város többi részében diákok, katonai alakulatok tagjai és 300 egyetemista - a nyári aktivitás résztvevői - segítik gondozni a vá­ros zöldjét.- Sajnos, akadnak olyanok és nem is kevesen, akik szándéko­san rombolnak. Eltapossák, kité­pik a virágokat, a bokrokat, még a virágtartókból is. Nincs olyan nap, hogy ne tűnne el több száz. növényünk. A félig üres virágtartók látványa lehangoló. Eltekintve at­tól, hogy a munkánk kárba vész, romlik a városkép is, és az anyagi károk sem csekélyek. Évente 500-600 ezer korona a vesztesé­günk...- Tavasszal ugyancsak szomo­rú látványt nyújtanak füves terüle­teink. A hó elolvadása után taka­rítjuk el a hulladékokat. Noha ez idő- és munkaigényes, de legalább elvégezhető. Viszont mit te­hetünk a letaposott füves terüle­tekkel? Hiába ültetjük be újból, a lakosok a következő télen ismét arra rövidítik le az útjukat! Fővárosunk növényeinek, virá­gainak ültetésére és karbantartá­sára tavaly 45 500 000 koronát fordítottak. Mindannyiunk közös érdeke és feladata ezeket az érté­keket megvédeni. PÉTERFI SZONYA Amikor a munkáról van szó, nem az időt nézik a traktorosok (A szerző felvétele) MEGALAPOZOTT BIZAKODÁS Az ipolygalsai (Holiša) és az ipolynyitrai (Nitra nad Ipľom) kö­zös határ gazdái, az egyesített Május 1. Egységes Földműves­szövetkezet dolgozói az idén so­kat áldják azért a természetet, hogy szinte már az enyhe tél kö­zepén végérvényesen tavaszba fordult az idő. Érthető ez, hiszen még a losonci (Lučenec) járás leg­termékenyebb mezőgazdasági vi­dékén is csak igen-igen ritkán te­lelnek át mindennemű károsodás - főleg kifagyás - nélkül, és fejlőd­nek a mostanihoz hasonló nagy erőteljességgel az őszi gabonave­tések.- Régen nem volt ennyire ke­gyes hozzánk az időjárás - bi­zonygatja Nyeste Kálmán szövet­kezeti elnök is. - Március elején, az első mezei munkák kezdetekor már minden táblán olyan dúsan zöldellt a búza, ahogyan más években rendszerint csak négy­hat héttel később szokott. Ráadá­sul ezúttal semmit sem kellett ki­szántani és új maggal pótolni ab­ból, amit az ősszel gondosan elve­tettünk. A növényzet eddigi állapo­ta alapján minden reményünk megvan az újabb gazdag termés­hozamok elérésére. Kedvező fel­tételek között végeztük el a tava­szi csúcsmunkák első szakaszát is. Az 1672 hektáron gazdálkodó Május 1. Efsz-ben persze koránt­sem csak a kegyes időjárásnak tudható be a dolgozók újabb mos­tani bizakodása. Évek óta ez a szövetkezet a losonci leg­eredményesebb mezőgazdasági vállalata. Nyaranként hagyomá­nyosan itt takarítják be a legna­gyobb gabonahektárhozamokat, kiválóak a zöldségtermesztés eredményei, és ugyancsak sok helyen szívesen a magukénak szeretnék tudni az állattenyész­tésben elért kimagasló sikereket is. Tavaly, amikor egy-egy kilo­gramm tiszta tápanyag felhasználá­sával 15 kiló búza, illetve 22,4 kiló árpa termett, összesen 5,1 tonna volt - kuköfica nélkül - a gabona átlagos hektárhozama. Kamatos­tól kifizetődött a tömegtakarmá­nyok termesztésére és szakszerű tartósítására fordított gondos munka is. A szövetkezeti állatállo­mány bőséges ellátása mellett még eladásra is jutott a silógödrök tartalmából. A tehenenkénti éves fejési átlag már 3236 liter, ami szintén a legtöbb a járásban. Pe­dig egy-egy liter tejre számítva csak 27 deka koncentrált takar­mányt adagolnak az állatoknak. A tehenészek másik elsősége, hogy állandóan első minőségi osztályúként veszik át tőlük az évente felvásárolt több mint két­millió 230 ezer liter tej legalább 95 százalékát. Mellettük a hizlaldai dolgozóknak is van mivel büszkél­kedniük, hiszen tavaly már 588 tonna húst termeltek az eddigi leg­olcsóbb áron. összesen pedig az elmúlt évben 37 660 000 korona volt az efsz mezőgazdasági ter­melésének értéke. Hat százalék­kal több a tervezettnél.- Eredményeink önmagukért beszélnek - mondja Rubint Jó­zsef, a szövetkezet 36 tagú párt- alapszervezetének elnöke. - El­érésükkel kapcsolatban én azt tar­tom a legfontosabbnak, hogy vég­telenül áldozatkész, a közös ügyért lelkesedni tudó dolgozóink vannak. Nálunk az a szokás, hogy ha munkáról van szó, akkor nem nézzük az órát. A mezei csücstei- adatok pontos elvégzése érdeké­ben az sem számít, ha éppen pihenő-, vagy ünnepnapot mutat a naptár. A legutóbb például április 10-én, vasárnap is mindenki a he­lyén volt a cukorrépa vetésénél. A régen legjobbak közé tartozó traktorosok, Pálmai Teodor, Barta Pál, Ján Sojka, Berze István, György Béla, Agócs István, Trizna György, a tehergépkocsivezető Czakó Gyula, valamint a gépjavító műhelyben dolgozó Matej Lipnič- ka és Koltay László személyes példamutatása kiváló munkavég­zésre ösztönzi a többieket is a nö­vénytermesztésben. Ide kívánko­zik, hogy a név szerint felsorolt dolgozók nem mindegyike kom­munista, mégis elsődleges köte­lességének tekinti a mindenkori ál­dozatkészséget, a becsületes helytállást és nem utolsósorban a közös értékek gyarapítása iránti felelősséget. Ezt többek között az is igazolja, hogy a gépesítésben dolgozók kezdeményezéséből eredően tavaly már 7000 literrel kevesebb gázolaj fogyott el az előirányzottnál, most pedig a köz­ponti gépjavító műhely építéséhez az ágazat minden egyes dolgozó­ja társadalmi munkát ajánlott fel. Persze a többi ágazatból is szép számmal sorolhatnám az önzet­lenség példáit.- A zökkenőmentes gazdálko­dás, az évről évre jobb eredmé­nyek könnyen önelégültségre csá­bíthatnak. Ipolygalsán hogyan vé­lekednek erről?- Az már hiba lenne, ha meg­elégednénk az eddigi sikerekkel Pártalapszervezetünkben, illetve a szövetkezet vezetőségében ál­landóan arra törekedünk, hogy tovább fokozzuk a termelés haté­konyságát. Az elmúlt években le­hetőségeinkhez mérten már aránylag sokat tettünk ennek ér­dekében, de még mindig nem ke­vés az elvégzésre váró feladat. Hosszú ideig komoly gondokat okozott számunkra az a körül­mény, hogy vizenyősek voltak a földjeink. A közelmúltban 14 mil­lió korona ráfordítással lecsapol­tuk a határ 95 százalékát. Ugyan­akkor az egyik dűlőben rekultivá- lással újabb szántóterülethez ju­tottunk. A terméshozamok növelé­se érdekében most 500 hektáron megteremtjük az öntözés lehető­ségét és több mint két és fél millió koronáért a korszerű követelmé­nyeknek megfelelő központi trá­gyatároló telepet építünk. Ezenkí­vül szeretnénk mielőbb megoldani az állattenyésztés továbbfejlesz­tését akadályozó problémákat is. Ott az a legnagyobb gondunk, hogy már elavultak az istállók. A szarvasmarhahizlalás például három régi épületben folyik, ahol 18 dolgozó nehéz munkájára van szükség mindössze 400 állatt ellá­tásához. Korábban hasonló prob­lémánk volt a sertéstenyészetben, de amióta elkészült a 150 férőhe­lyes jól felszerelt kocafiaztató is­tálló, a malacelhullások minimális­ra csökkenése mellett kisebbek lettek a költségek is. A korábbi 12 helyett most négy gondozó is könnyen győzi az ottani munkát. Az összesen 3Q0 dolgozót fog­lalkoztató Máju^ 1. Egységes Földművesszövetkezetben igé­nyesek a kővetkező időszakra szóló termelési tervek. A legfonto­sabb cél azonban változatlan: a két község közös határának gazdái továbbra is a nógrádi vidék legjobban gazdálkodó földműve­sei akarnak lenni. A szándékuk és a bizakodásuk kellően megalapo­zott, hiszen azt jól tudják, hogy ehhez nem elég csupán a termé­szet kegyessége. LALO KÁROLY •<3KWi

Next

/
Oldalképek
Tartalom