Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-11 / 84. szám, hétfő

ÚJ szú 3 983. IV. 11. Öt nap az atomerőmű építésén Jaslovské Bohunice - hétfő Kelet-szlovákiai tapasztalatok A törvényesség megszilárdítása társadalmi szükséglet Több mint hatszáz párt- és gaz­dasági tisztségviselő vett részt azon a nemrégen megtartott kerü­leti pártaktíva értekezleten, me­lyen Ján Pirč elvtárs, a CSKP KB tagja, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára beszá­molt a kerület gazdasági fejleszté­sében tavaly elért eredményekről és felhívta a figyelmet a rugalma­sabb előrehaladást gátló kedve­zőtlen jelenségekre is. Többek kö­zött a szocialista törvényesség megszilárdításának, a jogszabá­lyok érvényesítésének szüksé­gességére. A pártunk irányvonalának szel­lemében folytatott társadalomépí­tés, népgazdaságfejlesztés volu­menét meghatározó mutatók összességéből kialakított állami terv-, amint ezt gyakran hangoz­tatjuk, bár hiánytalanul meg nem tartjuk - szintén törvény. Abból a célból alkotjuk, hogy a társadal­mi és népgazdasági érdekeket szem előtt tartva meg is való­sítsuk. Az értekezleten Ján Pirč elvtárs megvonta a kelet-szlovákiai kerü­let elmúlt évi gazdaságfejlesztési mérlegét, rámutatott, hogy a kerü­let az ipari termelésben 102,6 szá­zalékos teljesítést ért el. Terven felül egymilliárd korona értékű árut termelt. A mezőgazdasági bruttó­termelés tervét 98,3 százalékra teljesítette, ami az 1981-es év eredményeihez viszonyítva 300 millió koronával nagyobb teljesít­mény volt. A kerület az exportfel­adatokat is túlteljesítette.- Nincs kerületünkben olyan város, vagy község, ahol nem lát­nánk az előrelépés, a sokrétű fej­lődés jeleit - hangsúlyozta Ján Pirč elvtárs. - Ez viszont nem azt jelenti, hogy mindent megtettünk, amit akartunk és amire lehetősé­günk volt. Sokkal jobb eredmé­nyeket is elérhettünk volna. Ren­geteg a kihasználatlan tartalék a gazdasági élet minden területén, ami elsősorban abból fakad, hogy nem vagyunk eléggé következete­sek a szocialista törvényesség, a munkaerkölcs, a fegyelem meg­szilárdításában. Sokan, mintha el­felejtették volna, hogy a jogszabá­lyok érvényesítése minden terüle­ten kötelező. Ján Pirč elvtárs beszéde továb­Évszázadok óta a legfélelmete­sebb természeti csapások közé tartozott az árvíz és a tűzvész. Ez kényszerítette rá a közösségeket, falvak, városok lakosait, hogy kö­zösen, összefogva védekezzenek a vagyont és életet fenyegető ve­szedelmek ellen. A félelem, a vé­dekezés kényszere hozta létre az önkéntes tűzoltó szervezeteket is, melyeknek a tűz elleni védekezé­sen kívül jelentős jellemformáló, közösségi szellemet fejlesztő sze­repük is volt. Tornán (Turňa nad Bodvou) 1875-ben alakult meg a tűzoltó szervezet s a tűzvédelmen kívül fontos társadalmi és kulturális szerepet töltött be a község életé- beh. A felszabadulás után újra szervezett szervezet tovább foly­tatta az elkezdett munkát, meg­őrizte a haladó hagyományokat, közösségformáló szerepét. Az idősebb, tapasztalt vezetők helyét újak, fiatalabbak vették át, ugyan­olyan felelősségérzettel, köteles­ségtudattal, mint elődeik. A tornai tűzoltó szövetség parancsnoka Oravecz László, aki 1974-től tölti be ezt a tisztséget, tele ambíció­val, lelkesedéssel. — Szervezetünk - mondja - az emberek megsegítése, a bajba ju­tottak támogatása céljából jött lét­bi részében utalt néhány olyan jelenségre, melyek összeegyez­tethetetlenek a szocializmussal és megkárosítják a társadalom érde­keit. Sajnos, évenként visszatérő fo­gyatékosságként tavaly is előfor­dult, hogy egyes vállalatok, üze­mek - összesen harminchét - az év utolsó negyedében kérték ter­vük módosítását. Huszonkilenc vállalat a tervezett feladatok csök­kentését kérte, ami által nyeresé­gük 218 millió koronával kisebb volt a tervezettnél. Nem beszélve az ebből eredő népgazdasági hát­rányokról. A beruházási tervet ugyan glo­bálisan teljesítette a kerület, de még mindig rengeteg a mulasztá­sokból eredő probléma ezen a szakaszon is. így nem egészsé­ges az arány az építkezések kivi­telezésének üteme és a műszaki berendezések szállítása között. Tavaly, az építőipari vállalatok a tervezettnél 630 millió korona értékű munkával kevesebbet vé­geztek, viszont a műszaki beren­dezésekből, gépekből 510 millió korona értékűvel több érkezett az építkezésekre, mint amennyit a terv előírt. Az elmúlt évben a tőkés piacról egymilliárd korona értékű műszaki berendezést vásároltak a kelet­szlovákiai intézmények azzal, hogy 830 millió korona értékű be­rendezést beszerelnek. Sajnos, a valóságban csupán 570 millió korona értékű gépi berendezés került a helyére és jelenleg is 140 millió korona értékű importált mű­szaki berendezés hever kihaszná­latlanul a strážskei Chemko, a vra- novi Bukóza, a Kelet-szlovákiai Vasmű és egyéb vállalatok, üze­mek raktáraiban. Sajnálatos módon nem új jelen­ség az, hogy a külföldről drága pénzen vásárolt berendezések nagy mennyiségben kihasználat­lanul állnak a raktárakban, sok esetben a szabad ég alatt. Ennek a kedvezőtlen, nagy népgazdasá­gi károkat okozó állapotnak fel­számolását hivatott elősegíteni az a 153/1980 Zb. számú törvény- erejű rendelet, amely az importált gépek késedelmes üzemeltetése miatt bírságolást ír elő. Természe­tesen azzal a szándékkal, hogy re. Ma már feladataink bővültek, s ezzel a szervezet jelentősége is nőtt. Szervezetünk tagja a Nem­zeti Frontnak. Ez azt jelenti, hogy társadalmilag és politikailag is el­kötelezettek vagyunk. Száz tagja van a szervezetnek, s munkánk sokrétű. Tizenkét falusi és a ce­mentgyár szervezete tartozik hoz­zánk. Rendszeresen gyakorlato­zunk s évente a járási tűzoltó pa­rancsnokság irányításával verse­nyeket rendezünk. Mi általában négy csoporttal veszünk részt ezeken. Az egyik legfontosabb fel­adatunk az utánpótlás nevelése. Mindkét iskolától megkapjuk a kel­lő segítséget. A gyerekek szíve­sen vesznek részt a foglalkozáso­kon, érdekli őket a munkánk, külö­nösen a technikai berendezése­ink. Aránylag jól vagyunk felsze­relve, három rohamkocsink és egy 2600 literes tartálykocsink van. Az önkéntes tűzoltók egyik fő feladata a tűzesetek megelőzése. Ezért évente kétszer végeznek tűzvédelmi ellenőrzést, ami nem szorítkozhat csupán a padlások és kémények ellenőrzésére. Felül­vizsgálják a villanyhálózatot, a biz­tosítékokat, a széntárolást, a gáz­tűzhelyeket és a gázpalackok be­kötését. A gáz nagyon hasznos, de ugyanolyan veszélyes is. a kirótt pénzbüntetést azok a sze­mélyek fizessék, akik a késedel­met előidézték. Nem pedig a válla­lat, üzem és egyéb intézmény. A kassai (Košice) kerületi ügyészség, hatásköréből eredő felügyeleti kötelességét teljesítve, ellenőrzéseket végzett annak megállapítása végett, hogyan ér­vényesítik az említett rendeletet. Mit állapított meg? Többnyire azt, hogy a pénzbüntetéseket álta­lában nem a mulasztásokért fele­lős személyekkel fizettetik meg, hanem a bírsággal sújtott intéz­mény téríti meg. Ez pedig nem más, mint újabb jogszabálysértés. Ugyanis a Munkatörvénykönyv 185. paragrafusának első bekez­dése is kimondja, hogy az illetékes intézmény a bírság megfizetésére azokat a személyeket kötelezze, akik mulasztásaikkal előidézték az importált gépek késedelmes üzembe helyezését. A valóság­ban nem így történik. Ján Pirč elvtárs a továbbiakban, a szocialista törvényesség és sze­mélyes felelősség következete­sebb érvényesítésének társadalmi szükségességét hangsúlyozva konkrét példákkal is szemléltette a társadalmi vagyon eltulajdonítá­sával, jogtalan előnyök érvényesí­tésével, különböző mesterkedé­sekkel elkövetett törvénysértések káros hatását. Többen beosztá­sukkal visszaélve sértették meg a jogszabályokat. A közvagyon el­tulajdonításáért 1981-ben ezerki- láncszázharmincöt, tavaly pedig kétezerszázhúsz személyt vontak felelősségre a kerületi bűnüldöző szervek. A kelet-szlovákiai kerület politi­kai és állami szervei intézkedése­ket foganatosítanak a szocialista törvényesség megszilárdítása ér­dekében. Ezek lényege, hogy az eddiginél még határozottabb har­cot folytatnak a fogyatékosságok, a kispolgáriság megnyilvánulásai, az önzés, a törvénysértés ellen. Leszögezték, hogy növelni kell az ellenőrzés hatékonyságát minden egyes munkahelyen. Csakis egy­ségesen, következetesen végzett munkával lehet sikeres harcot folytatni a társadalomépítést féke­ző jelenségek ellen és érvényt szerezni a jogszabályok, törvé­nyek megtartásának. KULIK GELLÉRT A múlt évben egy közeli faluban gázrobbanás volt, a fél ház romba dőlt, szerencse, hogy senki sem tartózkodott otthon. Ezért fontos a felvilágosító munka. Oravecz László társaival járja a falvakat, diafilmek segítségével előadáso­kat tart. Azt tartja, hogy jobb félni, mint megijedni. Az előírások meg­tartása a társadalmi és személyi tulajdon védelme minden állam­polgár érdeke.- Szervezetünk tagjai - folytatja - aktívan részt vesznek a község életében. A kulturális központ épí­tésén több száz órát dolgoztunk, jó munkáért kerületi kitüntetésben is részesültünk. A termelőszövet­kezetnek segítünk az aratási és betakarítási munkáknál. Az aratás alatt éjjel, nappal szolgálatot telje­sítünk. A kulturális életbe is igyek­szünk bekapcsolódni. Oravecz László komolyan veszi önként vállalt tisztségét. Célja, hogy szervezetük minél jobb ered­ményt érjen el. Eddigi jó munkáját a felettes szervek is elismerik, ezért vehetett részt a tűzoltószer­vezetek szlovákiai kongresszusán. Lehetősége nyílt más szervezetek munkájának megismerésére, tapasztalatcserére. Az ott tapasz­taltakat itthon akarja gyümölcsöz- tetni. FECSÓ PÁL A szerelőfelvonó hajtóműve bekapcsol, s hatalmasat ránt a ketrecen, majd a betonfallal pár­huzamosan, egyenletes sebes­séggel kúszni kezd fölfelé. Enyhe szorongással figyelem a távolodó földet, gyanakodva szemlélem a felvonó „vékonydongájú“ szer­kezetét. - Aggodalomra nincs ok- biztat az egyik útitársam. A füg­gőleges út felét tehettük meg ta­lán, amikor már tisztán kibontako­zik szemem előtt az építkezés- felülnézetből. - Megérkeztünk- szólal meg Ján Moriš, a Bratisla­vai Hydrostav itteni részlegvezető­je, másodpercekkel megelőzve az elektromos fékek kattanását. Kilé­pek a tetőre, ahol ismét biztonság­ban érzem magam. Zimankós hét­fő délelőttöt fogtunk ki e látogatás­ra, viszont a határidő szigorú, alig­ha veheti figyelembe az időjárás alakulását.- A fiúk ott, a túlsó oldalon dolgoznak - mutat Ján Moriš a szomszédos szárny felé, s int, hogy kövessem. - Ezen a héten nagy feladat előtt állunk. Úgy két­ezerkétszáz négyzetméternyi tető­területet kell befednünk. Kiszámí­tottuk, hogy ha péntekre el aka­runk készülni e munkával, átlago­san 12 embernek kell itt dolgoznia. Közben már a tetőfedőket figye­lem, amint az idomlemezre a spe­ciális szigetelőpaneleket rakják le. Szapora munkának tűnik az imén­ti, hiszen úgy két négyzetméternyi területet fednek le egy panellel. Fogy is a készlet rohamosan, nem nehéz kiszámítani, hogy a terület egyharmadát sem tudják majd ez­zel a mennyiséggel befejezni. Meglehet, vannak még a lerakat- ban tartalékaik. Rákérdeznék azonnal a dologra, de Ján Moriš éppen Rudolf Slivával, az egyik csoport vezetőjével munkaszerve­zési kérdésekről tárgyal. Később tudom meg, hogy évek óta dolgo­zik együtt a két szakember, így érthető az általuk megütött bizal­mas baráti hangnem.- Nézd, mindig annyi panelt fektessetek le, amennyit a műszak végéig még legalább egy sor kát­ránypapírral is le tudtok szigetelni. Ebben az évszakban sosem lehet tudni, mikor kezd el esni vagy havazni. Kár lenne, ha nedvesség szívódna be az azbesztlemezek közé. Ez később még komoly gon­dot okozhatna nekünk. Ezért jobb, ha most elővigyázatosak leszünk. Mert a párbeszéd még a munka műszaki részleteinek megvitatá­sával folytatódik, elindulok, hogy pontosabban feltérképezzem a pillanatnyi állapotot. Úgy terve­zem, péntekig mindennap ideláto­gatok, s a helyzet alakulásáról tudósítok. Ott, ahol még csak az idomlemez védi az alsóbb szinte­ket a beázástól, s a hidegtől, hatá­rozottan hallom az alattam dolgo­zó gépek zaját. Szerelők százai szorgoskodnak az épület gyomrá­ban, most történetesen a kettes blokk reaktorházából kiszűrődő csengést-bongást figyelem. Ép­pen ezen a szakaszon vár a leg­több tennivaló e héten a szigete­lőkre és tetőfedőkre. Léptek kon- gását szűröm ki a zajok egyvele­géből, Ján Moriš közeledik felém.- Anyagellátásban valóban nem állunk a legjobban. Szigetelő­panelekből pillanatnyilag csupán 60 négyzetméter van itt, a hiányzó több mint 1500 négyzetmétert még le kell szállítani. Persze, nem könnyelműsködünk, hiszen pilla­natnyilag terven felüli, amit vég­zünk. Vagyis az építőanyagot is már a meghatározott kereten felül fogyasztjuk és igényeljük. A közel­múltban viszont felvettük a kap­csolatot a gyártóval, s megkértük, Ján Moriš részlegvezető szállítaná le nekünk a hiányzó pa­neleket. Ma délután várom a tele­fonhívást a mlynarcei Azbesztce­ment Művekből, s így megtudom állásfoglalásukat. A mostani nem az első eset, hogy operatív dön­téstől függ a munka folytatása, s lekopogom, eddig nem volt rá példa, hogy a meg nem értésen akadtunk volna el. Sétánk ismét az egyes blokk szellőztető központja fölött ér vé­get, a két csoport még most is a paneleket fekteti, de az egyik saroknál már lángcsóvát okád az égőfej. Ahogy elindul, nyomában a kátránypapír fekete sávja jelzi, hogy Ján Moriš szavait, amelyeket a csoport vezetőjéhez idézett az imént, tettek követik.- Látványosabb munkahelyet ezret találna ezen az építkezésen mostanában, hiszen a gépek és berendezések szerelése most, a befejezés szakaszában, szinte szemet gyönyörködtető - mondja Ján Moriš. - Olyanra viszont, amelyik az itteninél jobban igény­be venné az emberek teherbírását ezekben a napokban, aligha lelne - mutat közben a csoport felé, s fázósan összedörzsöli tenyerét.- Nos, ez tény és igaz - bólintok helyeslően, s mieőtt beszállok a felvonó ketrecébe, kezet rázunk még. Mint mondja, neki maradnia kell a tetőn, néhány kérdésben szeretné még a csoportvezetők véleményét hallani. A felvonó elin­dul lefelé, s még mielőtt a betonfal pereme alá merülnénk, visszaszó­lok: tehát ahogy megbeszéltük, holnap ugyanitt találkozunk. KESZELI BÉLA Százéves szervezet élén Az épület tövében állványszerelők dolgoznak (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom