Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-09 / 83. szám, szombat

ÚJ szú 3 1983. IV. 9. Washington militarista őrülete A moszkvai Pravda cikke (ČSTK) - A moszkvai Pravda „Washington militarista őrülete“ címmel terjedelmes szerkesztőségi cikket közölt tegnapi számá­ban. Az SZKP KB lapja többek között megállapítja: Washingtonban szó szerint forr a háborús hangulat. Nap nap után nyilatkozatokat hallani a háborús előkészületek szükségességéről. A fegyverkezési kiadások sosem látott méreteket öltenek. A Penta­gon kiadásai rekordmagasságúak, és a következő öt esztendőre ter­vezett összegek szinte fantaszti­kusak: 1984-ben 273 milliárd dol­lárt, 1988-ban már 425 milliárd dollárt szánnak a tervek szerint katonai kiadásokra. Nyilvánvaló, hogy az amerikai kormánykörök nyíltan a háborús pszichózis szítá­sára és a példa nélküli lázas fegy­verkezés fokozására törekszenek, ami a háborús veszély növekedé­séhez vezeti Egyre nehezebb azonban - folytatja a lap - figyelmen kívül hagyni, hogy a széles néptöme­gek mennyire tartanak a nyílt mili­tarista politikától még az USA-ban is. Ezért az amerikai kormány, tehát maga Reagan elnök is időn­ként kénytelen demagóg nyilatko­zatokkal a nyilvánosság elé állni arról, hogy a békére törekszik. Washington - hogy valamiféle­képp indokolhassa valódi politiká­ját - szüntelenül azt állítja, hogy a Szovjetunió kényszeríti az USA-t a háborús előkészületek útjára. Azért bújik e hazug propaganda mögé, hogy a közvélemény köré­ben növekvő aggodalmat keltsen a háborús veszély kapcsán, amelynek forrása állítólag a Szov­jetunió, s így igyekszik az USA és Nyugat-Európa népeit arra kény­szeríteni, hogy beleegyezésüket adják a katonai kiadások hatalmas növeléséhez. Az ún. szovjet katonai veszély- lyel való spekuláció legszemlélte- tőbb példája az amerikai elnök március 23-i beszéde csakúgy, mint a Pentagon ,,A szovjet kato­nai hatalom“ című brosúrájának második kiadása. E kettő úgy ha­sonlít egymáshoz, mint két tojás. A beszéd és a brosúra egyaránt hazugságok, elferdített adatok egész sorát tartalmazza, s céljuk a Szovjetunió és az USA közötti katonai erőviszonyok szándékos torzítása. Amint arról a Reuter hír- ügynökség beszámolt, a Fehér Ház olyan stratégiába kezdett, amelynek célja, hogy elárassza a nyilvánosságot a „szovjet kato­nai erőfölényről“ tanúskodó bi­zonyítékokkal, s meggyőzze a Kongresszust, hogy a Reagan- féle katonai költségvetés elutasí­tása kedvezőtlen politikai követ­kezményekkel járhat. A brosúra tendenciózusan mu­tatja be a szovjet fegyveres erők építését, elferdíti az erőviszonyok­ról szóló adatokat, aljas módsze­reket alkalmaz a két ország kato­nai kiadásainak értékelésekor. Tö­mören szólva: az egész nemcsak az emberek félrevezetésére, ha­nem megfélemlítésére is irányul. E cél érdekében a brosúra szerzői nem riadnak vissza sem­mitől. Színes képek, különböző ábrák és táblázatok segítségével mutatják be „a hatalmas szovjet katonai előkészületeket,“ miköz­ben a Szovjetunió és az USA katonai erejének csak részleges mutatóit hasonlítják össze, azokat, amelyek nekik felelnek meg és amelyek így elferdítik a NATO és a Varsói Szerződés haderői közöt­ti arányok képét. A csapatok lét­számának és a fegyverzet meny- nyiségének értékelésekor szándé­kosan nem veszik figyelembe, hogy a Szovjetuniónak nemcsak az USA-val, hanem más NATO- országokkal is szembe kell szán­nia, s hogy a Szovjetunió kényte­len bizonyos védelmi intézkedése­ket tenni más irányban is. A brosú­ra minderről megfeledkezik, és ki­zárólag a szovjet-amerikai konf­rontáció kereteiben gondolkodik. Ám ebben a felfogásban is minden adat hazugságokon alapul. A szerzők például ,,megfeled­keztek“ az amerikai fegyveres erők és fegyverzet 40 százaléká­ról, vagyis a nemzeti gárda alaku­latairól és az állandó tartalékokról. A hasonló szovjet alakulatokat azonban számba veszik. Újra megismétlik azokat a valót­lan állításokat, miszerint a Szov­jetunió védelmi kiadásai megha­ladják az USA katonai kiadásait. Erre az elferdített megállapításra úgy jutottak, hogy számba vették a Szovjetunió egyévi bruttó nem­zeti termékét, és ezt rubelről dol­lárra számították át. Ezután hatá­rozták meg, mennyibe kerülne amerikai számítások szerint a szovjet fegyveres erők fenntar­tása. Az így összeállított fiktív ka­tonai költségvetést az egész brut­tó nemzeti termékkel hasonlítják össze, úgyhogy a végeredmény 12-14 százalékra jön ki. Ebből az következik, hogy a Pentagon költ­ségvetése „nem megfelelő“. Az amerikai számítások még egy csalást álcáznak, szándéko­san ferdítik el az USA katonai kiadásainak mértékét. Az elmúlt években fegyverekre kiadott összegből megint csak „kifelejtet­ték“ azt a több tízmilliárd dollárt, amelyet a vietnami háborúra köl­töttek. Teszik ezt azzal az ürügy- gyel, hogy állítólag nem a Szovjet­unióval való konfrontációra szol­gáltak. Ezek szerint úgy fest a helyzet, hogy az amerikai kato­nai gépezet e hatalmas összege­ket meg sem kapta. A brosúra szerzői több „szen­zációs felfedezésre“ jutottak. Töb­bek között rámutatnak, hogy a Szovjetunió hosszú hatótávolsá­gú cirkáló rakétákat gyárt, s úgy igyekeznek feltüntetni a helyzetet, hogy a Szovjetunió ezáltal a lázas fegyverkezés új szakaszát nyitja meg. A tolvaj ezt kiáltja: Fogják meg a tolvajt! Arról van ugyanis szó, hangsúlyozza a Pravda, hogy a B-52-es amerikai nehézbombá­zók két raját ilyen rakétákkal már felszerelték. A Szovjetunió egyéb­ként a genfi tárgyalásokon felve­tette e rakéták kérdését, az USA azonban erre nem reagált. Caspar Weinbergert hallgatva az a benyomásunk, hogy az Egye­sült Államok valamennyi rakétája elöregedett és így sebezhető, te­hát , .Amerika biztonsága veszély­ben van“. Valójában azonban a Minuteman-3 és a Poseidon-3 típusú stratégiai ballisztikus raké­tákat már a hetvenes években rendszerbe állították, a Trident-1 típusú rakétákat pedig a nyolcva­nas évek elején vették be a fegy­verzetbe. A Pentagon emellett in­kább nem hozza nyilvánosságra, hogy ami a szárazföldről, a leve­gőből és a tengerekről kilőhető nukleáris robbanófejek számát il­leti, az Egyesült Államok fölény­ben van a Szovjetunióval szem­ben. Amikor Weinberger erre vo­natkozó kérdést kapott, csak annyit volt képes kijelenteni, hogy a nukleáris robbanófejek nem je­lentenek olyan „fontos mutatót“ és a két fél állítólag „egyenlő szá­mú“ robbanófejjel rendelkezik. Ez azonban hazugság: az amerikai stratégiai nukleáris erők jóval több nukleáris robbanófejjel rendelkez­nek, amit a következő adatok is mutatnak: az USA-nak 1971-ben több mint 5000, a Szovjetuniónak csupán nem sokkal több, mint 2000 ilyen robbanófeje volt. 1981- ben az arány 10 000:7000 az Egyesült Államok javára. A Pravda a továbbiakban cáfol­ja a kiadványnak azt az állítását, miszerint a Szovjetunió az űrben katonai fölényre törekszik. A Pen­tagon a startok számával és az űrbe felbocsátott összteher súlyá­val manipulál, elhallgatja azonban a lényeget, vagyis azt, hogy az amerikai mesterséges holdak szá­ma mindig 50-100 százalékkal nagyobb, mint a szovjeteké. Eköz­ben jól ismert, hogy az USA min­denekelőtt katonai célokat követ. Ezzel szemben a Szovjetunió bé­kés együttműködésre törekszik az űrben is, s már második éve a genfi leszerelési bizottság előtt van az a javaslata, amely az űr- fegyverek valamennyi fajtája rend­szerbe állításának betiltását szor­galmazza. Az Egyesült Államok ellenállása miatt azonban e prob­lémáról még meg sem kezdődtek a tárgyalások. A brosúra hamisan értékeli a hagyományos fegyveres erők arányát is. Egyebek között arról ír, hogy a szovjet haditengerészet majdhogy nem fölényben van az amerikaival szemben. A Szovjet­unió természetesen az utóbbi években javította haditengerésze­tének műszaki felszereltségét és harci erejét. Talán az USA ez alatt az idő alatt hadihajóit üdülöjach- tokká változtatta át? - teszi fel a kérdést a Pravda. A két ország haditengerészeté­nek erejéről a következő hivatalos adatok tanúskodnak: a Szovjet­uniónak 180, az USA-nak 123 atom-tengeralattjárója van (az arány 1,4:1), alaposztályú felszíni hajókból a Szovjetunió 112-vel, az USA 143-mal rendelkezik (1:1,3), s ami a hadihajók összvízkiszorí- tását illeti, millió tonnában a követ­kező a helyzet: Szovjetunió - 2,6, USA - 4,5 (1:1,7). Mindezek a té­nyek ismeretesek az USA-ban. Arról van azonban szó, hogy a Fe­hér Ház még gondolni sem hajlan­dó arra, hogy a szovjet haditenge­részet potenciálja megegyezne az amerikai hajóhadéval. A brosúra a nyugati olvasót az­zal is igyekszik megrémíteni, hogy a Szovjetunió 1981-ben két Kijev típusú repülőgép anyahajóval ren­delkezett, s most már három ilyen hajója van, s megkezdte a negye­dik építését. Közismert azonban, hogy az amerikai haditengerészet birtokában 21 repülőgép-anyahajó van, s emellett az 1983-1987-re szóló program keretében újabb Nimitz-típusú repülőgép-anyaha- jók építését tervezik. A brosúra szerzői nyilván az olvasók tájékozatlanságával szá­molnak, és a NATO hagyományos fegyveres erőit illetően hamis ada­tokat közölnek. így igyekeznek be­bizonyítani a Varsói Szerződés fö­lényét. A reális kép azonban a kö­vetkező: a NATO a katonák lét­száma, a harci hadosztályok és tankelhárító eszközök tekinteté­ben fölényben van, hozzávetőle­gesen ugyanolyan nagyságú tü­zérséggel és ugyanannyi harcko­csival rendelkezik. A NATO csu­pán a taktikai légierő repülőgépei­nek számát illetően marad le egy kissé a Varsói Szerződés mögött, általában azonban a hagyomá­nyos fegyverzet tekintetében hoz­závetőleges egyensúly uralkodik. A Pentagonban azt igyekez­nek bizonyítani, ami bebizonyítha- tatlan: azt, hogy az USA békesze­rető, s a Szovjetunió expanzionis- ta politikát folytat. Milyen „szovjet terjeszkedés­ről“ beszélhet az USA, amikor az amerikai területektől több ezer mérföldre a világ különböző pont­jain több száz katonai támaszpon­tot tart fenn? A Szovjetuniónak ilyen támaszpontjai nincsenek. Nem a Szovjetunió, hanem az USA hozta létre 200 ezer fős inter­venciós gyorshadtestét, amely bármikor kész szuverén államok belügyeibe való beavatkozásra. Milyen „békeszerető“ politiká­ról beszélnek azok, akik minden lehetséges eszközzel világura­lomra törekszenek, akik „keresz­tes hadjáratot“ folytatnak a Szov­jetunió és más szocialista orszá­gok ellen, akik lehetségesnek és „erkölcsösnek“ tartják a nukleáris háborút, akik nem hajlandók köte­lezettséget vállalni, hogy elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegy­vert, s végül a szovjet-amerikai fegyverzetkorlátozási szerződé­sek aláásására törekednek? A Pravda leszögezi: semmiféle propagandafogások, sem csalá­sok nem fedhetik el a Fehér Ház agresszív, militarista politikáját. Amint azt Jurij Andropov hangsú­lyozta, „a jelenlegi amerikai kor­mány továbbra is rendkívül veszé­lyes úton halad... Washington ak­ciói az egész világot veszélyez­tetik“. « A Fehér Házban nem törődnek sem a nemzetközi biztonság meg­szilárdításával, sem a stabilitás megerősítésével. Rágalmakat ter­jesztenek a „szovjet katonai fe­nyegetésről“, és katonai erőfö­lényre törekszenek. Úgy véljük azonban, hogy a közvélemény széles rétegeit nem téveszti meg a washingtoni propagandakony­hában összetákolt újabb pamflet, s Washingtonnak nem sikerül megállítania az egész világon nö­vekvő tömegmozgalmakat, ame­lyek e tervek meghiúsítására irá­nyulnak. A KAMBODZSAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM NYILATKOZATA Thaiföldre hárul a teljes felelősség Fokozódó amerikai fegyverszállítások Bangkoknak (ČSTK) - Aj kambodzsai fegy­veres erők kíméletlenül megbün­tették a banditákat, akik a thaiföldi tüzérség támogatásával megkísé­reltek behatolni az ország terüle­tére - hangsúlyozza többek között az a nyilatkozat, amelyet Phnom Penhben hozott nyilvánosságra a kambodzsai külügyminisztérium. A dokumentum rámutat, hogy a thaiföldi hatóságok közvetlenül részt vesznek a népi Kambodzsa elleni fegyveres provokációkban. Olyan messzire mentek el, hogy kambodzsai határmenti területek bombázására sugárhajtású repü­lőgépeket is bevetettek és száraz­földi csapataikat a khmer reakciós csoportok hadműveleteinek támo­gatására küldték. A békés kam­bodzsai lakosság eközben nagy anyagi károkat és emberáldozato­kat is szenvedett. Thaiföldnek kell viselnie a kambodzsai belügyekbe való beavatkozása következmé­nyeiért a teljes felelősséget A kambodzsai nép - szögezi le a dokumentum - békében akar élni a thai néppel s ezért Kambod­zsa javasolta, hogy a két ország egész határa mentén hozzanak létre demilitarizált övezetet. Ami­kor a thaiföldi fél ezt a javaslatot teljesen indokolatlanul visszauta­sította, Kambodzsa a határ két olda­lán biztonsági övezet létrehozására tett javaslatot - állapítja meg a kül­ügyminisztérium. A népi Kambodzsa a béke és a nemzetközi együttmű­ködés politikája mellett száll síkra, s ezt meggyőzően bizonyítják azok a kezdeményezések, amelyek a három indokínai ország legfel­sőbb vezetőinek találkozóján szü­lettek. A délkelet-ázsiai feszültség elhárítása szempontjából elen­gedhetetlen, hogy a térség vala­mennyi állama párbeszédet kezd­jen az egyenlőség, s kölcsönös tisztelet és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alap­ján. Az Egyesült Államok az elmúlt napokban meggyorsította thaiföldi fegyverszállíltásait - közölte a kül­ügyminisztérium szóvivője. Ezt Washington a thaiföldi-kambod- zsai határon tapasztalható „fe­szültséggel“ indokolja, s többek között tüzérségi fegyvereket, pán­célozott járműveket és lőszert szál- lít gyorsított ütemben Thaiföldnek. Az USA az idén 91 millió dollárra tervezi thaiföldi fegyverszállításai­nak értékét. Az amerikai-thaiföldi katonai együttmüködés bővítéséről tárgyal ezekben a napokban Bangkokban Paul Wolfowitz, a külügyminisz­térium kelet-ázsiai és csendes­óceáni ügyekért felelős titkára. Leszerelési világkonferencia Csehszlovák felszólalás az előkészítő bizottság ülésén (ČSTK) - Jaromír Rada cseh­szlovák küldött tegnap felszólalt az ENSZ leszerelési világkonfe­renciáját előkészítő bizottságának New York-i ülésén. A csehszlovák delegátus hang­súlyozta, hogy továbbra is idősze­rű a leszerelési világkonferencia összehívása, amely jogköréből eredően konkrét és kötelező érvé­nyű döntéseket fogadna el. Ki­emelte, hogy a leszerelési világ­értekezlet összehívását az ENSZ tagállamainak többsége támogat­ja. Emlékeztetett arra, hogy a szo­cialista és az el nem kötelezett országok már több ízben rámutat­tak: haladéktalanul hatékony esz­közöket kell találni a leszerelés kulcsfontosságú kérdéseinek a megoldására. Jaromír Rada le­szögezte, hogy a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testüle­tének januári ülésén, valamint az el nem kötelezett országok közel­múltban Delhiben megtartott csúcsértekezleten is hangsúlyoz­ták ezt. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy számos nukleá­ris fegyverrel rendelkező nyugati ország ellenzi a leszerelési érte­kezlet összehívását és ezek eluta­sító magatartása akadályozza a konferencia erőfeszítését. A „hetvenhetek“ az igazságos nemzetközi gazdasági rendért (ČSTK) - Miguel d’Escoto ni­caraguai külügyminiszter az ar­gentin fővárosban a „hetvenhetek csoportjának“ ülésén felszólította a fejlődő országokat, egyesítsék erőfeszítéseiket az igazságos nemzetközi gazdasági rend eléré­se érdekében. Közölte, hogy a fej­lett kapitalista országok kisajátít­ják maguknak a fejlődő országok erőfeszítéseinek gyümölcseit és NDK’kitüntetés Dmitrij (Jsztyinovnak (ČSTK) - A Dmitrij Usztyinov mar­sall, honvédelmi miniszter vezette szovjet katonai küldöttség befejezte háromnapos hivatalos baráti látogatá­sát az NDK-ban és Berlinből visszatért Moszkvába. A látogatás utolsó napján Erich Ho­necker, az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács és a Nemzetvédelmi Ta­nács elnöke Dmitrij Usztyinovnak át­nyújtotta az NDK legfelsőbb állami ki­tüntetését, a Marx Károly Rendet, az NDK és a Szovjetunió népei, valamint fegyveres erői közötti baráti kapcsola­tok elmélyítése terén szerzett érdeme­iért. elítélte az USA kormányát, amiért nem hajlandó globális tárgyalá­sokra az új nemzetközi gazdasági rendről. A jelenlegi nemzetközi gazda­sági helyzet megváltoztatásának szükségességére mutattak rá a további felszólalók is, akik meg­egyeztek abban, hogy konkrét lé­pések programját kell kidolgozni a világgazdaság felélénkítése és a fejlett kapitalista országok és a fejlődő országok közti jelenlegi egyensúlyhiány megváltoztatása érdekében. A tanácskozáson közben olyan értesülések láttak napvilágot, hogy az USA nyomást gyakorol a résztvevőkre a záróhatározat szövegének befolyásolása céljá­ból. Az argentin lapok szerint Wa­shington azt szeretné elérni, hogy a júniusban Belgrádban megren­dezésre kerülő kereskedelmi és fejlesztési ENSZ-konferencián korlátozott legyen a „hetvenhetek csoportjának“ szerepe és ne jár­hassanak sikerrel a fejlődő orszá­gok próbálkozásai, hogy közösen oldják meg külföldi eladósodásuk kérdését. Űrsétát hajtottak végre a Challenger pilótái (ČSTK) - A hét elején felbocsá­tott Challenger amerikai űrrepülő­gép négytagú személyzetének két tagja tegnapra virradóan négyórás űrsétát hajtott végre. Story Musg- rave és Donald Peterson első­sorban az új szkafanderek meg­bízhatóságát valamint a meghibá­sodott műholdak javítását szolgáló egyes berendezéseket próbálta ki. Ezt a kísérletet eredetileg már a Columbia űrkomp tavaly novem­beri útja során kellett volna kipró­bálni, de a szkafanderek meghibá­sodása miatt nem került rá sor. Az új űrruha 113 kilogrammot nyom, rugalmasabb és könnyebben fel- ölthető, mint amilyet az Apolló űr­hajók legénységei viseltek. Kicse­rélhető részekből állították össze és élettartamát 15 évre becsülik. Az űrruhában kis mennyiségű élelmiszert és mintegy fél liter vizet is elhelyeztek. Emellett olyan elektronikus rendszerrel is ellát­ták, amely a fedélzeti rendszerek meghibásodása esetén figyelmez­teti az űrhajósokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom