Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-20 / 92. szám, szerda

ÚJ szú 3 1983. |V. 20. Indiai-óceán Vita az ENSZ- bizottságban (ČSTK) - New Yorkban hétfőn az ENSZ-nek az Indiai-óceánnal foglalkozó különbizottsága ülés­szakán megkezdődött a vita. A résztvevők kifejtik nézetüket azokkal a kérdésekkel összefüg­gésben, amelyek annak a nemzet­közi konferenciának a napirendjén szerepelnek majd, melynek fel­adata megállapodás kidolgozása az Indiai-óceán békeövezetté nyil­vánításáról. A küldöttek vitát folytatnak a jö­vendő békeövezet földrajzi hatá­rairól, a hajózás, a légi forgalom és a tudományos kutatómunka szabadságáról, a viták békés ren­dezéséről és idegen katonai egy­ségek jelenlétéről ebben a tér­ségben. Nagy visszhangra talált az a szovjet javaslat, hogy már most tegyenek olyan gyakorlati intézke­déseket, amelyek hozzájárulná­nak a helyzet enyhüléséhez az Indiai-óceán térségében. Honecker - Hall találkozó (ČSTK) - Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államta­nácsának elnöke Berlinben fogadta Gus Hallt, az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának főtitkárát, aki részt vett a nemzetközi Marx - konferencián. A találkozón a két fél elítélte a Reagan- kormányzat háborús irányvonalát, s ál­lást foglalt az enyhülés folytatása mel­lett. A lett főváros lakossága április 18-án nagyszabású béketüntetésen tiltakozott a NATO nyugat-európai rakétatelepítési tervei ellen. Képünkön: a rigai felvonulás résztvevői. (Telefoto - ČSTK) LENGYELORSZÁG Negyedévi jelentés (ČSTK) - Varsóban hétfőn köz­zétették a statisztikai hivatal jelen­tését az első negyedév gazdasági eredményeiről. A jelentés szerint az ipari termelés az előző év első negyedévével összehasonlítva 2 százalékkal volt magasabb. A szén és más nyersanyagok bá­nyászata 4 százalékkal, a feldol­gozóipar termelése 12 százalékkal növekedett. Még mindig problémák vannak a mezőgazdaságban. A tavalyi év első negyedévével szemben a húsfelvásárlás 9,7, a tojásfelvá­sárlás pedig 28,5 százalékkal csökkent. Ezzel szemben 16,9 százalékkal növekedett a tejfelvá­sárlás. A tavalyi év első három hónap­jával összehasonlítva a lengyel export 12,6, az import pedig 24,2 százalékkal nagyobb. Leszerelési bizottság Vietnami felszólalás (ČSTK) - A genfi leszerelési bizottságban tegnap felszólalt Nguyen Huong vietnami nagykö­vet, aki a vegyi fegyverek betiltá­sának kérdéséről beszélt. Élt az­zal az eljárási lehetőséggel, mely­nek értelmében a bizottságban nem képviselt országok is tolmá­csolhatják álláspontjukat a tanács­kozás napirendjével összefüggő fontos kérdésekkel kapcsola­tosan. A vietnami delegátus tájékoz­tatta a bizottságot az 1961-1971 között lezajlott vietnami háború­ban bevetett vegyi fegyverek máig is érződő következményeiről. Az Egyesült Államok ebben a háború­Felipe González: Megfontolatlan lépés (ČSTK) - A brit hadiflotta, amely csütörtök óta Gibraltár brit gyarmaton tartózkodott, hétfőn el­hajózott az Atlanti-óceán északi részébe, hogy ott folytassa a Spring Train fedőnevű hadgya­korlatot. A flotta az elmúlt napokban a „spanyol fegyveres erők Gibral­tár elleni támadásának visszave­rését“ gyakorolta. A madridi hiva­talos körök, a spanyol sajtó és a közvélemény nagy felháborodá­sát váltotta ki elsősorban az a tény, hogy a hadgyakorlaton azok a hadihajók is részt vettek, amelyek éppen egy évvel ezelőtt részesei voltak a brit gyarmati ka­landnak a Malvin-szigeteken. A hajók között volt az Invincible zászlós repülőgép-anyahajó is. A spanyol szenátus határozatot hozott, amelyben hangsúlyozza, hogy a brit hadgyakorlat Gibraltár közelében a két ország közti kap­csolatok romlásához vezet. Felipe González a hadgyakorlatot „igno- ráns és megfontolatlan lépésnek“ minősítette. ban több mint 100 millió tonna vegyianyagot vetett be Vietnam ellen. Közöttük több száz kilo­gramm rendkívül káros következ­ményekkel járó dioxint és más mérgező anyagokat. A nyugati országok és Kína meg akarta akadályozni a vietna­mi küldött felszólalását, végül is a VSZK nagykövete a szocialista országok aktív támogatásának kö­szönhetően felszólalhatott. Pérez de Cuellar javaslata (ČSTK) - Javier Pérez de Cu­ellar ENSZ-főtitkár, aki háromna­pos svédországi látogatáson tar­tózkodik, Olof Palme svéd kor­mányfővel folytatott tárgyalásai után javasolta, hogy az ENSZ köz­vetítsen Közép-Ameri kában, ha ezt az érdekelt felek is így kíván­ják. Az ENSZ-főtitkár szerint az Amerikai Államok Szervezete nem lenne megfelelő közvetítő, mivel Nicaragua nem bízik ebben a szervezetben, Kuba pedig nem tagja. Pérez de Cuellar továbbá aggodalmának adott hangot a vietnami-kínai határon kialakult helyzettel összefüggésben. Sajtó- konferenciáján kiemelte az ENSZ szerepét a nemzetközi együttmű­ködés fejlesztésében és a béke megszilárdításában. Értékelte Svédország azon erőfeszítéseit a nemzetközi színtéren, amelyek a lázas fegyverkezés megállításá­ra irányulnak. ViáS IVAN KALINNAK, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége alelnökének vezetésével április 12-19 között hivatalos látogatást tett a Fülöp-szigeteken a Legfel­sőbb Tanács küldöttsége. POUL SCHLÜTER dán kor­mányfő tegnap egynapos villámlá­togatásra Bonnba érkezett, ahol Helmut Kohllal, a kelet-nyugati kapcsolatokról, valamint közös­piaci kérdésekről tárgyalt. LEOPOLD LÉR csehszlovák pénzügyminiszter rövid munkalá­togatáson Londonban tartózkodik lady Joung lordpecsétőrnek, a meghívására, aki egyúttal a brit kormány képviselője a lordok há­zában. Leopold Lér a brit főváros­ban a kétoldalú gazdasági kap­csolatok kibővítésének lehetősé­geiről tárgyalt. VLASTIMIL CHALUPA cseh­szlovák távközlési miniszter Jaap Scherpenhuizen holland közleke­dési és közmunkaügyi államtitkár meghívására Amszterdamba ér­kezett, ahol a két ország postai és távközlési együttműködésének el­mélyítéséről folytatott megbeszé­léseket. TORINÓBAN tegnap megkez­dődött az illegális „Brigate Rosse“ szélsőséges szervezet tizenhatta­gú csoportjának pere. A vádlottak között vannak a hírhedt terrorista szervezet vezetői is: Mario Moret- ti, Prospero Gallinari és Valerio Morucci. Nhan Dán (X vücmojtóból Biztonságot Thaiföldnek, de Kambodzsának is A vietnami napilap tegnapi szá­mában a fenti címmel közölt cik­ket, amelyben Siddi Savetsila thai­földi külügyminiszter azon javasla­tával foglalkozik, hogy a vietnami önkéntes egységek 30 kilométerre húzódjanak vissza a thaiföldi -kambodzsai határtól a térség fe­szültsége csökkentéséről való tár­gyalások megkezdésének feltéte­leként. A lap a követeléssel összefüg­gésben felhívja a figyelmet annak egyoldalúságára. A thaiföldi kez­deményezések semmilyen intéz­kedést sem javasolnak a népi Kambodzsa biztonságának garan­tálására. A lap sajnálkozását fejezi ki, hogy Bangkok mind ez ideig az indokínai országoknak a thaiföldi-kambodzsai határon kialakult bo­nyolult helyzet megoldására irá­nyuló egyetlen javaslatára sem válaszolt. A három indokínai ország ja­vaslata szerint a határtérségben a thaiföldi oldalon csak thaiföldi, a kambodzsai oldalon pedig csak kambodzsai katonák állomásoz­nának, ami e feszültség csökke­néséhez és a két ország biztonsá­gának megszilárdításához vezet­ne Csakis olyan javaslat lehet az indokínai országok és az ASEAN- tagállamok közti vitás kérdések megoldásáról való párbeszéd megkezdésének reális alapja, amely megteremti mind Thaiföld, mind pedig Kambodzsa biztonsá­gának a feltételeit. események margójára ▼ Párhuzamok A salvadori hadügyminiszter lemondása újabb bizonyí­téka a fegyveres erők soraiban már hosszabb ideje mutatkozó sú­lyos ellentéteknek. A kormánykö­rökben és a hadseregben nyilván­valóan a partizánok eredményes harca okoz fejfájást és idegessé­get. Míg azonban az egyszerű katonák a féktelen öldöklés elleni tiltakozásul állnak át a hazafias erők oldalára, a felsőbb katonai vezetés „puhánysággal“ vádolja Jósé Guillermo Gardát. Az elmúlt hónapokban több katonai pa­rancsnok fejezte ki elégedetlensé­gét amiatt, hogy a hadügyminisz­ter „konzervatív“ módon fogja fel a partizánellenes harcot, s emiatt „túl passzívak“ a kormánycsapa­tok, ezért a sorozatos kudarcok. Legutóbb néhány napja Juan Bus- tilla ezredes, a légierő főparancs-, noka fenyegetőzött azzal, hogy a katonák megtagadják az enge­delmességet, ha Garcia tábornok nem mond le. Az új hadügyminiszter Carlos Eugenio Vides Casanova tábor­nok lett, aki a nemzeti gárda főpa­rancsnoka volt, s mint ilyen ki­emelkedő „érdemeket“ szerzett a polgári lakosság elleni brutális fellépésével. (Casanova fegyvere­sei voltak azok, akik annak idején megölték a négy amerikai apácát.) A nemzeti gárda főparancsno­kának hadügyminiszteri kinevezé­se arra enged következtetni, hogy a rezsim a jobboldali terror további fokozásával kíván válaszolni a ha­zafias erők folytatódó offenzívájá- ra. Casanova személyében tehát olyan új hadügyminisztere van Salvadornak, aki megfelel a szél­sőséges, a „keményebb“ fellé­pést követelő katonai körök elkép­zeléseinek. Hozzátehetjük, hogy a partizán­ellenes harc „új felfogása“ meg­felel az Egyesült Államoknak is. Washington - annak ellenére, hogy a helyszínen járt kongresz- szusi képviselők is kijelentették: a rezsim az emberi jogokat illetően még a minimális amerikai elvárá­soknak sem felel meg - újabb és újabb pénzösszegeket folyósít a salvadori rendszernek. (Az el­múlt három évben nyújtott segély eléri a 1 milliárd dollárt; ezzel Sal­vador az USA segélyezettjeinek sorában az ötödik helyre jutott.) A Reagan-kormányzat tehát szeretné minél hamarabb „elin­tézni“ a salvadori ügyet, ám a tár­gyalásos rendezést következete­sen elveti. A Salvadorban működő amerikai tanácsadók most új takti­kát javasolnak, amely az Egyesült Államok vietnami tapasztalatain alapul. Ennek lényege: széles kö­rű „tisztogató“ akciókat végezni abból a célból, hogy a hazafiak kiszoruljanak egy bizonyos terü­letről. Ez a taktika azonban az amerikai katonai támogatás to­vábbi növelését, új, korszerű fegy­vereket igényel. S nem kétséges- ha követik a „vietnami recep­tet“ -, az áldozatok főleg a polgári lakosság köréből kerülnek ki. Emellett az egyre fokozódó kato­nai támogatás - akárcsak annaki­dején Vietnamban - könnyen odá­ig vezethet, hogy az USA közvet­lenül is beavatkozik a konfliktusba. I A lashington salvadori, illetve VV közép-amerikai politikájá­nak bírálói azonban nemcsak Viet­nammal vonnak párhuzamot. Mind gyakrabban emlegetik a Pla­ya Giront is, ahol - éppen 22 éve- az Egyesült Államok által kikép­zett és felfegyverzett kubai ellen­forradalmárok bandái szenvedtek súlyos vereséget. Ez az összeha­sonlítás is helytálló, hisz Nicara­guára ugyancsak az amerikaiak által pénzelt és irányított somozis- ták törtek rá. Az amerikai kor­mányzat tehát két esetből is tanul­hatna . PAPUCSEKGERGELY Amerikai nyomás Mexikóra (ČSTK) - George Schultz ame­rikai külügyminiszter kormánykül­döttség élén hétfőn este Mexikó­városba érkezett. A szokatlanul magas szintű delegáció tagjai kö­zött van Donald Reagan pénz­ügy- és Malcolm Baldrige ke­reskedelmi miniszter is. A kétna­pos látogatás során a közép-ame­rikai helyzetről, valamint Reagan amerikai és Miguel de la Madrid mexikói elnöknek az év végére tervezett találkozójáról folytatnak a felek eszmecserét. Megfigyelők emlékeztetnek ar­ra, hogy Mexikó egy hete újította fel a salvadori és a nicaraguai válság politikai rendezését célzó erőfeszítéseit. A két ország Kö- zép-Amerika vonatkozásában erősen eltérő álláspontot vall. Wa­shington szerint a térség problé­mái „szovjet és kubai befolyásra“ vezethetők vissza. Mexikó viszont támogatja Nicaraguát, elismerte a salvadori felkelőket és úgy véli, hogy a salvadori gerillák a nyomor és a társadalmi igazságtalansá­gok ellen küzdenek. Mexikó az egyik szerzője négy latin-amerikai ország legújabb kezdeményezé­sének is, amely arra szólít fe|, hogy Közép-Amerikából vonják ki az összes amerikai katonai ta­nácsadót és szüntessék meg a nicaraguai ellenforradalmároknak nyújtott amerikai segítséget. A gazdasági tárcák miniszterei a kétoldalú kereskedelemről és el­sősorban Mexikó pénzügyi nehéz­ségeiről tárgyaltak (Mexikó az egyik leginkább eladósodott or­szág: tartozásai elérik a 81 milliárd dollárt.) Az amerikai miniszterek látoga­tását a mexikói közvélemény a kormányra gyakorolt durva nyo­másnak minősíti, amelynek célja a haladó külpolitikai irányvonal megváltoztatása. Mexikóvárosban hétfőn nagy tiltakozó tüntetésre került sor, melynek résztvevő el­ítélték Washington latin-amerikai politikáját. BANGKOK Nincs változás a választások után (ČSTK) - A hétfői thaiföldi álta­lános parlamenti választásokon az eddigi nem hivatalos jelentések szerint - a várakozásnak megfele­lően - a tizennégy induló párt közül egyik sem szerezte meg az abszolút többséget. Az előzetes eredmények szerint a legnagyobb thaiföldi párt, a Szociális Akciópárt (SAP) a szavazatok 48 százalé­kát, a Demokratapárt a szavaza­tok 32 és a Thai Nemzeti Párt a szavazatok 25 százalékát sze­rezte meg. A 324 képviselői man­dátum közül ez a három párt 221- et szerzett meg. A választások végeredményei várhatóan nem változtatnak semmit ezeknek a pártoknak a győzelmén. Ez a három párt alkotja majd az új koalíciós kormányt, amely élvezi a hadsereg támogatását. Katonai képviselők jelezték, nem számíta­nak problémákra a választások végeredményének kihirdetésével összefüggésben. Prem Tinsulanond kormányfő tegnap közölte, hogy az új parla­ment hétfőn ül össze, hogy meg­válassza az új miniszterelnököt és a kormányt. A parlamenti választásokat ere­detileg június 22-re tervezték, de a hadsereg képviselői kiélezték a válságot. Az előrehozott válasz­tások megerősítették, hogy a had­seregnek a jövőben is erős befo­lyása lesz az ország politikájára. Hazatérő afgán menekültek (ČSTK) - Február 20-a és március 20-a között több mint 2500 afgán tért vissza hazájába az Iszlám Kala nyugati határátkelőhelyen keresztül. A Bakhtar hírügynökség közölte, a hazatérők el­mondták, milyen rossz körülmények között élnek a külföldi táborokban az afgánok és megígérték, hogy csatla­koznak a békés építőmunkához. Elítél­ték a banditák által Afganisztán terüle­tén elkövetett bűntényeket. Afganisztánban a hazatérőknek biz­tosítják a mozgásszabadságot, a többi állampolgárral azonos jogokat és a ha­tóságok sokoldalú támogatásban ré­szesítik őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom