Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám, szombat

ÚJ szú 5 1983. III. 12. Jó alapról indulhatnak Mindennap megküzdenek az eredményekért Szélső falunak is nevezik. Ami­kor az itt gazdálkodó egységes földművesszövetkezetről esik szó, azt mondják, könnyű dolga lehet a vezetőségnek, mert van elég munkaerő, hisz messze vannak az ipari üzemek. Ez az állítás azon­ban részigazsággá zsugorodik, amikor Nagy István, a nádszegi (Trstice) Csehszlovák Szovjet Ba­rátság Efsz elnöke az elmúlt gaz­dasági év eredményeit értékeli:- Határunkban elég nagy káro­kat okozott a téli fagy, a jégeső, a szélvihar, mégis teljesítettük ter­melési és pénzgazdálkodási ter­vünket. Igaz, foggal, körömmel kellett küzdenünk mindennap azért, hogy a társadalomnak annyi terményt és terméket adjunk el, amennyit elvár tőlünk. Annyi pénz kerüljön a közös kasszába, mint amennyit terveztünk. Igaz, nem mindenki utazik szívesen dolgozni a járási székhelyre, vagy másho­vá, de községünkben mégsem a munkaerő-fölösleg határozza meg a termelési eredményeket. Egy emberrel sem alkalmazunk többet, mint amennyi a termelés­hez szükséges. Az elnök szavai arról tanúskod­nak, hogy a Mátyusföld termékeny- A jövőben jobban felkészülünk a növényvédelemre - ígéri Fábrik Lászlóné agronómus földjein is meg kell dolgozni a'ha­szonért. Ezt bizonyította a zárszám­adó közgyűlés is. Bár a galántai járásban a legjobb mezőgazdasá­gi üzemek közé tartoznak, mégis bírálták az irányításban, a munka- szervezésben előforduló hiányos­ságokat és azokat a beosztottakat is, akik nem teljesítették feladatai­kat. Borka László, az ellenőrző bizottság elnöke több olyan esetet említett, amikor a tagok erkölcsi megrovásban és pénzbüntetés­ben részesültek. Az eredmények­ről rövidebben beszéltek. Inkább arról esett szó, hogy milyen mó­don oldják meg a problémákat, milyen lesz a termelés szintje pár év múlva.- Sikereink titka, hogy minden nap megküzdünk a termelés növelésé­ért - mondja Nagy István, az Efsz elnöke Jövőbe tekinthettek a vezetők és a beosztottak, mert jó alapról indulhattak tovább. A gabona hek­tárhozama 6,20 tonna, a cukorré­páé 44 tonna volt. Szemes kukori­cából 7,67 tonnát takarítottak be hektáronként. Annyi Jakarmány termett a határban, hogy van mit etetni az állatokkal. Az állatte­nyésztésben főleg a tehenek évi átlagos 4198 literes tejhozama hívja fel járási méretben is a szak­emberek figyelmét. Egyetlen más gazdaságban sem termelnek hek­táronként 1095 liter tejet. Magas szintű a termelés és ezzel egyide­jűleg arra törekednek, hogy minél olcsóbban állíthassák elő a termé­keket. Ez megmutatkozik a pénz- gazdálkodásban is, hisz hektáron­ként 6498 korona volt a tiszta nyereség. A múlt évben az 1 hek­tárra jutó mezőgazdasági terme- , lés értéke már 26 ezer 095 korona volt. Ehhez hasonló számok bizo­nyítják, hogy ebben a szövetke­zetben intenzív a gazdálkodás. Ezzel a szinttel mégsem elége­dettek, ezért bírálták a hiányossá­gokat és javaslatokat tettek a munkaszervezés tökéletesítésé­re és újabb termelési módszerek alkalmazására. Amíg a növényter­mesztésben a gabonafélék hek­tárhozama kedvezően alakult, ugyanakkor nem teljesítették a termelési tervet a szőlészeti és a zöldségkertészeti csoport tagjai. Fábrik Lászlóné mérnök elismerte, hogy nem szervezték meg eléggé a növényvédelmet. Bár korábban a fagy kárt tett a szőlőben, később viszont már az embereken múlott, hogy nem permeteztek idejében és a termés egy része megrot­hadt. Sándor Gáborné kertész szintén arról beszélt, hogy rugal­masabban kellett volna dolgozniuk és többet foglalkozniuk az értéke­sítési problémákkal. Legalább fél­millió korona kár keletkezett abból, hogy a Zelenina és más felvásárló szervek késve szállítottak el egyes zöldségféléket. Több esetben olyan állapotban, amikor már meg­fonnyadtak, és emiatt nem sorol­hatták első osztályba. A kertészet­ben maradt a karfiol, az uborka egy része, az étkezési tököt pedig a felvásárló üzem visszaszállítot­ta. Olyan furcsa helyzet alakult ki, hogy amíg mennyiségben teljesí­tették a tervet, a pénzbevétel megsem folyt be az említett okok miatt. Az állattenyésztésben nagy veszteségek keletkeztek amiatt, hogy nem tudtak elválasztani ele­gendő borjút és malacot. Fábrik László mérnök, főállattenyésztő szintén elismerve a bírálatot, arról beszélt, hogy a borjak nevelésére máris átalakítottak egy istállót, amelyben egyedi ketreces mód­szerrel tartják a borjakat. A szarvasmarha-tenyésztésben döntő fordulat következik be, ha teljesen elkészül a 800 férőhelyes tejter­melő farm. A négy istállóban már korszerű körülmények között ne­velhetik a borjakat és tarthatják a teheneket. A szövetkezet elnöke bizakod­va néz a jövő elé. Egyrészt azért, mert a termelés szüntelen növelé­- Már megtettük az intézkedése­ket a borjúelhullás csökkentésére- állítja Fábrik László főállatte­nyésztő (A szerző felvételei) séhez egyre kedvezőbbek lesznek a feltételek. Másrészt azért, mert fokozatosan olyan nagy teljesít­ményt nyújtó vezetőgárda alakul ki, amely még gazdaságosabbá teheti a termelést. A szövetkezet­ben 13 agrármérnök tölt be fontos vezető pozíciót. A műszaki káde­rekkel együtt ezek a jövőben jól ki tudják használni például azt a nagy lehetőséget, hogy 2000 hektár földet öntözhetnek. Munká­jukat tökéletesítve a tagsággal együtt célul tűzték, hogy a múlt évi 91 millió korona értékű össztelje­sítmény helyett a 7. ötéves terv­időszak utolsó évében már 100 millió koronát érnek el. BALLA JÓZSEF A Fehér Csikó Klub Prága, Óvárosi tér, szemben Húsz János szobra, árkádos, ba­rokk homlokzatú épület. Itt találha­tó az ifjúsági klub, mely tavaly novemberben kezdte meg műkö­dését, és ezt a szokatlan nevet viseli. Az elnevezés eredete: a ré­gészek kutatásaik alapján megál­lapították, hogy azon a helyen^ ahol ma a klub nagytermében ze­nét hallgatnak, táncolnak a fiata­lok, a XII. században lóvásárokat tartottak, s akko­riban igen érté­kes áru volt a fe­hér csikó. A klub vezető­je, Pavel Meté- jovský így nyilat­kozik:- Úgy szer­veztük meg a klubéletet ahogyan a vá­roskerületi párt- bizottság ajánlot­ta. Mégpedig el­sősorban a hu­szonöt éven felü­li fiatalok igénye és elképzelése szerint. Ugyanis egyetértünk az­zal a megállapí­tással, hogy a politikailag egységes ifjúsági szövetségnek fi­gyelnie kell a különböző korú és foglalkozású fiatalok sajátos ízlé­sére, igényére. Kedden és szerdán a városkör­zethez tartozó ifjúsági szervezetek rendezvényeinek, gyűléseinek, megbeszéléseinek színhelye a klub. Korábban gyakran panasz­kodtak a városkerület üzleteiben, intézményeiben, hivatalaiban dol­gozó fiatalok: megfelelő Jielyiség hiánya miatt nincs mód a szerve­zeti élet hatékonyságának fokozá­sára. így viszont megoldották a problémát.- Csütörtökön mindig rende­zünk klubnapot - magyarázza és ezek irodalmi estek, beszélge­tések, találkozások, viták. A megszervezéshez segítséget kaptak, és kapnak a városkerületi pártbizottságtól. Olyan formában, hogy minden második csütörtökön olyan program kerül műsorra, ami­lyet pártmegbízatás alapján a klubtanács fiatal kommunistái állítanak össze. Az ő felkérésükre vett részt irodalmi esten Jiŕí Ha­nák, a Burian Színház művésze, beszélgetésen pedig Jirí Tusi, a Csehszlovák Rádió rendezője, Eduard Svétlík, a Literárný me­sačník folyóirat szerkesztője.- Legújabb műsorunk - folytat­ja -, tekintettel a Hašek évforduló­ra, szórakoztató és szatirikus jel­legű. Jelenetek, elbeszélések, ze­nével tarkítva. Címe pedig: A hu­mor arénája. Ezt a műsort Ivó Procházka, a prágai ifjúsági klubok drama­turgja állította össze. Szereplői: kortárs írók, humoristák, és önként vállalkozó fiatalok, vagyis hivatá­sos és amatőr előadók. A műsor­ból sohasem hiányzik a politikai mondanivaló. Ennek az az ered­ménye, hogy utána már csak irá­nyítani kell a spontánul kialakuló vitát.- A péntek és a szombat zenés A legutóbbi klubest vendége: Eva Gašková, érde­mes népművész (A szerző felvétele) klubnap - tájékoztat a klub veze­tője. - így szokta meg a közönsé­günk. Hangsúlyozom, hogy a kö­zönségünk, mert néhány alkalmi látogató kivételével rendszerint azok jönnek el, akik kezdettől fog­va ideszoktak. Pénteki napon a Swing Stúdió zenekara játszik, Čestmír Hanzy vezényletével, dzsessz zenét. Szombatonként diszkót rendez­nek. Olyan műsorral, mely a hu­szonöt éven felüliek ízlésének, tet­szésének megfelel.- Érdemes megtekinteni a kiál­lításukat is - indítványozza - bár túlzás a kiállítás szó használata, inkább alkalmi bemutatóról van szó. Az előcsarnokban, a négy ol­dalról megtekinthető, üvegezett tárlókban most különféle népmű­vészeti alkotások, fafaragványok, fából készített dísztárgyak lát­hatók.- Ez az érdeklődés felkeltését szolgálja - magyarázza. - így szoktuk előzetesen bemutatni a klubesték vendégeinek alkotá­sait. Mi következhet ezután? Itt maradok a klubban, s miköz­ben zenét hallgatok, majd műsort nézek, a vitatkozó fiatalokat figye­lem, eszembe jut: értékes áru volt a fehér csikó annak idején, amikor itt vásárokat rendeztek, de a róla elnevezett klub értéke sem ví­HAJDÚ ANDRÁS Kelet-szlovákiai vízgondok A VIZET emberemlékezet óta az élet fontos feltételeként tartják számon. Van úgy, hogy sok van belőle, főleg akkor, ha a folyók medréből kilép és óriási károkat okoz. Az árvíz katasztrofális kö­vetkezményekkel is járhat. De a szárazság okozta vízhiány ha­sonlóképpen gondokkal sújtja az emberiséget. Es ha nincs elegen­dő ivóvíz, az még kellemetleneb- bül érinti a lakosságot. Az ilyen esetekre vonatkozó példákból bőven akad Kelet-Szlo- vákiában is, bár a kerület folyóinak általában szennyezett vizét med­rébe parancsolta az emberi bea­vatkozás, különösen a kelet-szlo­vákiai síkság védőgátrendszeré­nek kiépítésével. Tehát, árvízve­szély már nem fenyeget olyan mértékben, mint korábban és a vízgazdálkodás a szárazság idején szükséges öntözés lehető­ségeit is igyekszik megteremteni. Hogy milyen mértékben és mennyire eredményesen? Ez a té­makör külön részletes elemzést igényelne, de most nem erről lesz szó. Tekintettel a kerületben ta­pasztalható ivóvízhiányra a kerü­let székhelyének és más városok­nak lakossága körében sok-sok kellemetlenséget, bosszúságot okozó helyzetről s ennek okairól szeretnék szólni. Mindenekelőtt vegyük figyelem­be a rendelkezésre álló ivóvízfor­rásokat. Kelet-Szlovákiában jelen­leg 28 felszíni vízforrásból 32 mil­lió köbméter fogyasztásra alkal­mas ivóvizet nyernek. A kerület folyóinak vize a szárazságok ide­jén nem fedezi a szükséges mennyiséget. Ezért víztározókat létesítettek, ezekből öt van ebben az országrészben, jelenleg folya­matban van egy további tározó építése - a Starina a Cirocha folyón - amely befejezése után - 1987-ben - folyamatosan ellátja ivóvízzel Humenné, Vranov, Pre­šov és Kassa (Košice) városokat. Reméljük, így lesz. A Kelet­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizott­ság az utóbbi időben fokozott kö­vetkezetességet igényel minda­zoktól, akiknek köze van az ivóvíz- ellátás terén felmerült helyzet ja­vításához. Jogos ez az igény, hi­szen a hivatalos megállapítás sze­rint a hiányzó ivóvíz 920 liter má­sodpercenként. EZZEL KAPCSOLATBAN idézzük Ján Pappnak, a Kelet­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizott­ság alelnökének véleményét: ,,Az ivóvízhiány kerületünk egyik fájó problémája. Különösen Prešov, Kassa, Rozsnyó, Spišská Nová Ves, Svidník, Stará Ľubovňa váro­sok, de egyéb települések lakos­sága sem kap megfelelő mennyi­ségű vezetékes ivóvizet. Ennek okát a korábbi évek mulasztásai­ban kell keresni. Az első hibás lépéseket már a 4. és 5. ötéves tervidőszakban elkövették az ille­tékesek, amikor nem adták át ren­deltetésének a tervezett vízforrá­sokat, a 6. ötéves tervidőszakban átadott létesítmények pedig csak a vízhiány 38 százalékát pótolták. Megmondom őszintén, nem köny- nyű feladat behozni ezeket a mu­lasztásokat, bár a knb tanácsa a közelmúltban megtartott ülésén konkrét intézkedéseket javasolt a gondok enyhítésére. Sajnos, ezt a kerületi szervek is elismerték, az illetékesek megfe­ledkeztek arról, hogy a lakosság számának növekedésével, az új lakónegyedek, városrészek felépí­tésével párhuzamosan, egyre na­gyobb mennyiségű vezetékes ivó­vízre van szükség. Az ilyen mu­lasztás - amely kedvezőtlenül hat a társadalmi szükségletek kielé­gítésére - személyes felelősség- revonásokat is igényelne. Tudomásunk szerint erre nem került sor, pedig - amint ezt a knb tanácsa január végi ülésén is megállapította - az utóbbi két öté­ves tervidőszakban olyan beruhá­zási feladatok teljesítése maradt el, mint a kerület székhelyét ellátni hivatott, Družstevná község mel­lett létesített vízforrás bővítésének első szakasza, a Tichý potok víz­tározó csoportos vízvezeték első szakasza, a Trebišov-Sečovce közti csoportos vízvezeték, a Pop­rad melletti Lipt. Teplička-i forrás bővítése, a Starina víztározó és más hasonló vízműrendszerek időbeni kivitelezése. A kerületi politikai és állami szervek azt is megállapították, hogy a rendelkezésre álló vezeté­kes ivóvízzel való gazdálkodás körül sem volt minden rendben. AZ SZSZK KORMÁNYEL­NÖKSÉGÉNEK határozata alap­ján tavaly végzett ellenőrzések so­rán kiderült, hogy míg kerületi vi­szonylatban 17,8 százalékos volt a hálózatokban a vízveszteség, ez az arány, a trebišovi, kassai (Koši­ce), prešovi, rozsnyói (Rožňava), humennéi járásokban elérte a 20-25 százalékot. Azt is megál­lapították, hogy a lakásokba veze­tett ivóvíz 18-35 százaléka a hi­bás vezetékek miatt veszett kár­ba. Ez a rendszertelenül, illetve felületesen végzett karbantartás következménye. Tehát Kelet-Szlovákiában ke­vés a vezetékes ivóvíz, de a meg­lévővel sem gazdálkodnak jól. Azt is el kell mondanunk, hogy a víz- gazdálkodásban megállapított mulasztásokból okulva a kerület politikai és állami szervei konkré­tan meghatározták hol, mit kell tenni a helyzet javításáért. Például Kassa lakossága az idén másodpercenként 100 literrel több ivóvizet kap majd, ezenkívül befejezik a Vörös Rák 5 és a Kas­sai Kormányprogram lakónegye­dében elkezdett víztartály építé­sét. 1986-ig várhatóan másodper­cenként további 100 liter ivóvíz­zel kap többet a város. Az ivóvízellátásban Prešovban volt a legkritikusabb a helyzet, ahol a lakónegyedek lakosságá­nak gyakran tartálykocsikkal hord­ták az ivóvizet. Ebben a városban a tavalyi, illetve az idén megvaló­sítandó intézkedésekkel jelentő­sen javult az ivóvízellátás. A KELET-SZLOVÁKIAI KE­RÜLETI NEMZETI BIZOTTSÁG tanácsa által jóváhagyott tervezet tartalmazza az ivóvízellátás javu­lását célzó tennivalókat. Most már ennek a tervezetnek a folyamatos és rugalmas megvalósításán van a sor. KULIK GELLÉRT TERVEZET AZ IVÓVÍZELLÁTÁS JAVÍTÁSÁRA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom