Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám, kedd

Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1983. március 8. XXXVI. évfolyam 56. szám Ára 50 fillér A bratislavai Kožatex ipari szövetkezet nemrég új szol­gáltatásként bevezette a bőr­ei iszmüáru-var- rást. A Fulajtár Ferenc vezette 12 tagú szocia­lista munkabri­gád rövid idő alatt nagy mennyiségben készített pénz­tárcákat, női és aktatáskákat, sőt bőröndöket is. A csoport tagjai pontos, minőségi mun­kát végeznek. A képen: Ju­hász Rozália a maga készí­tette táska mi­nőségét ellen­MEGNYÍLT AZ EL NEM KÖTELEZETTEK MOZGALMÁNAK 7. CSÚCSKONFERENCIÁJA A nemzeti függetlenségért, a békéért, a szabadságért Fidel Castro megnyitója után Indira Gandhi üdvö­zölte a résztvevőket • 101-re nőtt a mozgalom tagjainak a száma (ČSTK) - Az indiai fővárosban hétfőn megkezdődött az el nem kötelezett országok mozgalmának 7. csúcskonferenciája. A tanács­kozás napirendjén olyan fontos kérdések szerepelnek, mint a lázas fegyverkezés megszüntetése, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása, a gyarmatosítás és a fajüldözés utolsó tűzfészkei­nek felszámolása, valamint az egyenjogú és igazságos alapokon nyugvó új nemzetközi gazdasági rend megteremtése. A brigádmozgalom eredményei A Likotex kokavai kender- és lenfeldolgozója nem tartozik a leg­korszerűbb gyáregységek közé. A majdnem száz főt foglalkoztató üzemben jórészt elavult gépe­ken, olykor az egészségre is ártal­mas, poros környezetben folyik a kóc- és csepűfonal-készítés. Hazánkban a mindenkori divat ha­tározza meg a természetes anya­gok iránti keresletet. Martin Dzúr Angolában (ČSTK) - Martin Dzúr hadse­regtábornok, nemzetvédelmi mi­niszter vasárnap befejezte hivata­los baráti látogatását a Mozambiki Népi Köztársaságban és az Angolai Népi Köztársaságba érkezett. A luandai repülőtéren Martin Dzúrt Pedro Mario Tonha, az MPLA-Munkapárt KB Politikai Bi­zottságának tagja, honvédelmi mi­niszter és más katonai személyi­ségek üdvözölték. Jelen volt Miloš Veselý, hazánk nagykövete is. A csehszlovák nemzetvédelmi miniszter az angolai televíziónak adott nyilatkozatában kifejezte meggyőződését, hogy az angolai katonai vezetőkkel folytatandó megbeszélései hozzájárulnak a további kölcsönös megismerés­hez, a kapcsolatok és a kölcsönös együttműködés elmélyítéséhez. A szokolovói ütközet évfordulóján (ČSTK) - A szokolovói ütközet 40. évfordulója alkalmából tegnap Prágában gyűlést tartottak a Nem­zetvédelmi Minisztériumnak és a csehszlovák néphadsereg politi­kai főcsoportfőnökségének dol­gozói. Josef Svoboda vezérőrnagy, a Nemzetvédelmi Minisztérium politikai osztályának parancsnoka beszédében egyebek közt ki­emelte: a szokolovói ütközet ide­jén tovább szilárdultak a csehszlo­vák-szovjet fegyverbarátság ha­gyományai, amelyek alapját a csehszlovákiai vöröskatonák már az Októberi Forradalom ide­jén lerakták. Szokolovónál katoná­ink az egész világ előtt bebizonyí­tották: Csehszlovákia népe nem ismeri el a burzsoá kormány mün­cheni kapitulációját, és nem törő­dik bele a fasiszta megszállásba. A megélénkült kereslet vissza­tükröződött ennek a kis üzemnek az elmúlt esztendei termelésében is, mely az évek óta tartó stagná- ció után tavaly lett ismét gazdasá­gos. Míg 1981 -ben 600 ezer koro­nás évi veszteséggel termelt az üzem, tavaly már 393 ezer koro­nás nyereséget értek el. A Likotex kommunistáinkak kö­zelmúltban lezajlott tanácskozá­sán megállapították, hogy a ked­vező eredmények elérésében ré­sze van a szocialistabrigád- és a versenymozgalomnak, melynek élenjárói Vranský, Ružička, Ňu- ňuk elvtársak, továbbá Vrbinia- ková, Kypeťová és Struhárová elvtársnők voltak. A termelés vi­szonylag rövid időn belül azért válhatott ismét nyereségessé mert öt mur xacsoportban áttértek a bri­gádrendszerű jutalmazási rend­szerre. A dolgozók anyagi érde­keltségének növelésével a terve­zett 365 ezer koronás veszteség helyett több mint 390 ezer koronás nyereséget értek el. Az üzem dolgozói a Februári Győzelem 35. évfordulója tisztele­tére 2 millió 400 ezer korona érté­kű szocialista kötelezettségválla­lást fogadtak el, az idei tervfelada­tok túlteljesítése érdekében. A ter­melés fokozásán kívül minde­nekelőtt az energiafelhasználás csökkentése révén kívánnak gaz­daságosabban termelni. -h. a.­A konferenciát Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, állam- és kormányfő nyitotta meg, aki az elmúlt három esztendőben a moz­galom elnöki tisztségét töltötte be. A konferencia résztvevőit az el nem kötelezettek új elnöke, Indira Gandhi indiai kormányfő üdvözöl­te. Beszédében nyomatékkai mu­tatott rá, hogy az államok függet­lensége és gazdasági fejlődése elválaszthatatlanul összefonódik a békével és a leszerelés folyama­tával. Megerősítette a mozgalom hűségét a szuverenitás, a területi egység, az egyenlőség és a békés egymás mellett élés elveihez. Az el nem kötelezettek mozgal­ma nem semleges - hangsúlyozta Indira Gandhi. A nemzeti függet­lenségért és szabadságért, a bé­kéért, a konfrontációról való le­mondásért, a nemzetek közötti egyenlőségért és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásáért, a kölcsönös előnyökön alapuló békés egymás mellett élésért (Folytatás a 3. oldalon) Kambodzsa történelmi nevezetességeivel ismerkedtek (ČSTK) - Parlamenti küldöttsé­günk Alois Indrával, a CSKP KB Elnöksége tagjával, a Szövetségi Gyűlés elnökével az élen, tegnap, hivatalos kambodzsai látogatásá­nak második napján, Siemreap tartományba látogatott el. Mat Ly, a kambodzsai parla­ment alelnöke és Sziszowath Szovethvon Monivong asszony, Kambodzsa Nemzeti Újjáépítése Egységfrontja Központi Bizottsá­gának tagja kíséretében küldött­ségünk megtekintette az Angkor Vat történelmi emlékművet -, amely kőtemplomok és egyéb 11-12. századi építmények együt­tese, s a középkorban ez volt a kambodzsai uralkodók szék­helye. Tegnap a délutáni órákban a csehszlovák parlamenti küldött­ség visszatért Phnom Penhbe. „...hozd az álmot és a békét“ Amikor már a fél világot elözönlötte a háború gyilkos áradata, a fenti szavakat kiáltotta a költő. Az asszony szólt így asszonytársaihoz, a nő szólította a nőket, hogy fogjanak össze, találják meg a cso­daforrást, amelynek üdítő vize fájdalmat csillapít, meghozza a százszor megálmo­dott békét. A költő, az asszony, aki szavát hallatta, látta azt a hajót, amely a napjá­ban többször bombázott Londonból akar­ta kimenekíteni, védett helyre vinni a gyermekek százait. A hajó aknára fu­tott, buta, gyilkos aknára, amelyet a har­madik birodalom engedett szabadjára, hogy gyilkoljon... akár ártatlan, vidám, életre vágyó gyermekeket is. Csöppnyi tetemüket a tenger vissza nem adta, nem kellett koporsó, nem kellett sirató... Éj volt, vak sötétség. Egyszer aztán mégis vége lett a ret­tentő éjszakának, rőt lángok már nem pusztítottak városokat. Nem reszketett a világ; nem szántották már lánctalpas szörnyek Minszk, Szmolenszk utcáit, nem tiporta bitorló lába Ukrajna kenyér­termő rónáit; nem lángolt Sztálingrád, megtört a gránitnál is erősebbnek hitt gyűrű, amely Lenin városát oly sokáig fojtogatta. Es most kérdem tőletek, óh asszonyok, ti nem vívtátok meg a harco­tokat? Ki merné állítani, hogy a ti gyön­géd, de ha kell érckarotok nem járult hozzá a győzelemhez? Nincs emberfia, aki ezt tagadná. És jött a béke, a szentnek, öröknek hitt megbékélés. Vagy talán mégsem!... Nőttek már új fiatalok behívásra, had­rendbe állításra. A háború vészmadarait riogatjuk, de egyre csak jönnek abból az irányból, amelyre a Nap leszáll. És ki az, aki elsőnek emel szót, tiltakozik az óramű pontosságával kidolgozott, annyiszor tet- tenért gonoszság ellen, ha nem Te, a ka­tona édesanyja, a húg, a feleség, a resz­ketve féltő ara? Te tudod a legjobban, hogy a megszállottakat, a cifra gúnyában páváskodó hadastyánokat, a politikusok­ká átvedlett komédiásokat nem hatja meg a könny. Te mondod kedves költőm, és jól mondod: ,,Ki békének ellensége, női könnyel nem törődik. Forradalom s harcok nemzedéke megtanult, tud lenni férfias. Az erőtök őserő, töretlen, harsan- jon hát bátran, biztosan szándékotok széjjel a világban, férfias, bölcs, igaz, szigorú, becsületes izzó szenvedéllyel: ,,Legyen átkozott a háború!" Ezt mondták azok harminchatan is, akik társaik szüntelen tiltakozásának eredményeképpen a napokban szaba­dultak a londoni Hollowai börtönből. Mi volt a bűnük, miért tartóztatták le őket, miért kerültek börtönbe? Talán bűnösök voltak, tolvajok, útonállók, vagy talán gyil­kosok? Nem! Miért hát? Csak azért, mert ők is azt vallották, mondták, amit a költő: ,Jegyen átkozott a háború!“ Hogy kik voltak ők? Anyák, húgok, feleségek, arák, akik félve féltek, hogy esetleg az éjszaka nem hoz nyugodalmat, a nappalok fényét égő városok füstje teszi a ködnél is szürkébbé, hogy a békét szimbolizáló galambok helyett valamelyik napon go­nosz keselyük, a halál madarai emelked­nek a magasba, országot, világot, embert, életet pusztító terhükkel. Volt bátorságuk ellentmondani a ,,vasladynek", Margaret Thatchernek és kormányának: nem, nem akarunk rakétatelepeket. Nem akarunk vérontást, gyermekhalált, koporsó nélküli temetést, árvákat, özvegyeket, hadi rok­kantakat. De hiszen Margaret Thatcher is asszony, anya, feleség és mégsem érti. Nem, nem érti. Sajnos! Akik szeretnék felnyitni a szemét nem jutnak a közelébe, akik tiltakoznak börtönbe kerülnek, a tol­vajok, dologkerülő söpredék közé, holott dicsértesséket érdemelnének, mert nem akarják, hogy földünk a kínok kínjának ■szülőhelye legyen: nem akarnak hullám­sírt; fiák, férjek, apák keserű elsiratását. És hiába a ,,vaslady“ szigora, börtöne, a tiltakozók sorai egyre gyarapodnak. A Greenham Common-i támaszpont mel­lett egyre terebélyesedik az a bizonyos béketábor, amelynek „lakói“ próbálják megakadályozni a halál madarainak fé­szekrakását, a gyilkos rakéták telepí­tését. Ám igen kicsire szabnánk a világot, ha csak a most szabadult harminchatról, vagy a tiltakozó őrjáratokról beszélnénk. Ma már az emberiség jobbik és nagyob­bik fele a béke galambjának istápolója. Aki mégis játszik a tűzzel, nedűt termő szőlőtőke, aranyló, pirosló almát termő fa helyett kígyófészkeket telepít - csak ve­szíthet. Süketek, vakok ezek az embe­rek? Hát nem hallják a világot bejáró jelszót: Legyen átkozott a háború! És a gondolatmenetet hadd fejezzük be Margaret Aligernek, a nemzetközi béke­mozgalom jeles képviselőjének, költő­nek, a jelszó megalkotójának versbe sze­dett szavaival: „Férfi, aki hallja, ily szót mondjon:/ - Ha elő kell mégis újra von­nom,/ az ellen fordítom fegyverem,/ aki a háborút ujjongva várja -/ s ez lesz minden népnek csatája./igazságos, vég­ső küzdelem“. SZARKA ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom