Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám, szombat

ÚJ szú 3 1983. III. 5. NYUGATNÉMET PÁRTVEZETOK TEVEVITAJA Az NSZK polgárai holnap szavaznak (ČSTK) - A nyugatnémet választási kampány záróakkordjaként csütörtökön este a politikai pártok vezetői nyilvános tévévitán összegezték elképzeléseiket. A vezető politikusok valamennyien állást foglaltak a NATO 1979-es brüsszeli rakétatelepítési döntése mellett. Helmut Kohl kancellár, Hans- Dietrich Genscher külügyminisz­ter és Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök ismét kijelentette, hogy az NSZK-ban és Nyugat- Európa más országaiban rend­szerbe állítják az új amerikai kö­zepes hatótávolságú nukleáris ra­kétákat, amennyiben a Nyugatnak a genfi tárgyalásokon nem sikerül elfogadtatnia a washingtoni „nul­laváltozatot“. Míg Kohl kancellár az állítólagos „szovjet fenyege­téssel“ érvelt, Strauss, a CSU el­nöke teljesen burkolatlanul az amerikai „nullamegoldást" nevezte „ideálisnak“, s azt követelte, hogy a NATO az USA új nukleáris fegy­vereit automatikusan helyezze el a nyugat-európai országokban. Hans-Jochen Vogel, a szociál­demokraták kancellárjelöltje ugyan amellett foglalt állást, hogy a genfi szovjet-amerikai tárgyalá­sokon tekintetbe kell venni Francia- ország és Nagy-Britannia nukle­áris potenciálját is, s ki kell hasz­nálni a sikeres párbeszéd érdeké­ben minden lehetőséget, ugyan­akkor azonban értésre adta, ha esetleg ő lenne a kancellár, nem zárná ki az amerikai fegyverek Nyugodtabb a helyzet Asszamban (ČSTK) - Asszam indiai szövet­ségi állam kormánya tegnap kö­zölte, hogy a biztonsági erők el­fogták Aban Bezbaruahot, az ún. asszam népi felszabadító hadse­reg parancsnokát. Ez a „hadse­reg“ fegyveres harcot folytat a be­vándorlók ellen, s az ő tevékeny­ségének volt köszönhető, hogy az utóbbi időben súlyos nemzetiségi és vallási zavargásokra került sor e vidéken. Ezek során a hivatalos adatok szerint több mint 1300 em­bert öltek meg, a nem hivatalos jelentések viszont háromezer em­ber haláláról szólnak, s hozzáve­tőleg 230 ezer ember vált hajlékta­lanná, illetve menekülésre kény­szerült. Szerda óta, amikor a meg­erősített helyi katonaságot rendkí­vüli hatalommal ruházták fel an- *nak érdekében, hogy mindenáron megakadályozzák a zavargások folytatódását, Asszamban némileg enyhült a feszültség. Emberi jogok - amerikai módra Az amerikai hatóságok megtagadták a vízumot Hor­tenzia Allendétől, a véres fa­siszta puccs során meggyilkolt chilei elnök özvegyétől, akit Kalifornia állam néhány vallási szervezete hívott meg egy elő­adássorozatra. A washingtoni külügymi­nisztérium képviselője szerint Allende özvegyének amerikai látogatása „veszélyeztetné az Egyesült Államok érdekeit“. Hortenzia asszony ugyanis bi­zonyára szólt volna arról, hogy a chilei fasiszta junta miként tiporja el az alapvető emberi jogokat, s így nyilvánosan le­leplezte volna a Reagan-kor- mányzat álszent állításait, me­lyek szerint Latin-Amerikában „haladás“ tapasztalható az emberi jogok területén. A másik ok, amely miatt megtagadták Hortenzia Allen- détól a vízumot, az, hogy az egykori chilei elnök özvegye a washingtoni kormányzat mili­tarista irányvonalának nyílt bí­rálói közé tartozik. A hatóságok azzal „vádol­ták“ Hortenzia Allendét, hogy a Béke-világtanács funkcioná­riusa, tehát abban a szervezet­ben vállalt tisztséget, amely az Egyesült Államok részéről szüntelenül rágalmaknak és támadásoknak van kitéve csak azért, mert az USA nyugat­európai rakétatelepítési szán­déka ellen lép fel... (ČSTK) rendszerbe állítását, ha a leszere­lési tárgyalásokon nem születne „megnyugtató eredmény“. A bonni parlamenti pártok veze­tőinek egyike sem állt elő a tévévi­tában a jelenlegi komoly gazdasá­gi, pénzügyi és szociális válság, mindenekelőtt a tömeges munka- nélküliség orvoslását célzó re­cepttel. Míg Vogel a munkanélküli­ség csökkentését szolgáló állami program egészen homályos kon­cepcióját részletezte, a jelenlegi koalíciós pártok vezetői egyértel­műen támogatták a magánberu­házások növelését. Ezt természe­tesen a nyugatnémet dolgozók éreznék meg a leginkább, xxx Az elmúlt napokban számos - gyakran manipulált - közvéle­mény-kutatási eredmény látott napvilágot a vasárnapi választás kimenetelét illetően. Megfigyelők véleménye azonban megegyezik abban, hogy rendkívül nehéz meg­jósolni az eredményt. Egyes köz­vélemény-kutatások szerint ked­vező esetben a CDU/CSU meg­szerezheti az abszolút többséget. A szociáldemokratáknak csak 40 százalék körüli szavazatarányt jó­solnak. A felmérések általában va­lószínűnek tartják, hogy az FDP és a környezetvédők pártja eléri az 5 százalékos alsó határt. Az NSZK-ban 43,4 millió állam­polgár jogosult szavazásra. A sza­vazatokért 13 politikai párt és cso­port száll harcba. A legutóbbi, 1980 októberében rendezett vá­lasztásokon a következőképp osz­lottak meg a szavazatok (zárójel­ben közöljük a parlamenti mandá­tumok számát): CDU/CSU 44,5 százalék (226), SPD 42,9 száza­lék (218), FDP 10,6 százalék (53). Véget ért a nagy választási csata, amelyben a szembenálló felek nem mindig válogattak az eszközökben. Vajon kinek sikerült a maga oldalára állítani a nyugatnémet szavazópol­gárok többségét? Vasárnap eldől... (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Koivisto a szovjet-finn kapcsolatok fejlesztéséért (ČSTK) - Mauno Koivisto finn köztársasági elnök a parlament záróülésén mondott beszédében egyebek között nemzetközi kérdé­sekkel is foglalkozott. Kifejezte re­ményét, hogy a madridi találkozó mihamarabb eredménnyel zárul. Finnország nemzetközi pozíció­jával kapcsolatban rámutatott, hogy a kormány aktív részt vállal az égető problémák megoldásá­ból. Az észak-európai atommen­tes övezet létrehozására irányuló javaslat még mindig érvényben van, s a gondolat az elmúlt évtize­dekben újabb híveket szerzett a térség többi államában is - mon­dotta Koivisto. A szovjet-finn együttműködés­sel kapcsolatban megemlítette, hogy egy hónap múlva lesz az 1948-ban aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés 35. évforduló­ja. Azok a tapasztalatok, amelyek­re a szerződés érvénybe lépése óta tettünk szert, bizonyítják: há­rom és fél évtizeddel ezelőtti dön­tésünk helyes volt. Helyben topogás az izraeli-libanoni tárgyalásokon (ČSTK) - Natanija izraeli város­kában csütörtökön az amerikai részvétellel zajló libanoni-izraeli tárgyalások 20. fordulóját tartották meg. A felek továbbra is kitartanak eddigi álláspontjuk mellett, s az amerikai küldöttség sem tesz semmit azért, hogy a megbeszélé­seken elfogadható kompromisz- szum szülessen. A tárgyalásokon részt vevő megfigyelők szerint a megbeszé­lések légköre nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a találkozósoro­zatot megszakítsák. Philip Habib amerikai megbízott magabiztos­sága ellenére a tárgyalások kez­dettől fogva egy helyben to­pognak. A finn parlament tegnap véget ért ülésén támogatásáról biztosí­totta a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa és az SZKP Központi Bi­zottsága által a világ parlamentjei­hez, kormányaihoz, politikai párt­jaihoz és nemzeteihez intézett fel­hívást. A képviselők számos más, a békeharccal és az enyhüléssel kapcsolatos kérdésről is tár­gyaltak. Változatlan antiimperialista irányvonal AZ EL NEM KÖTELEZETT ORSZÁGOK 7. DELHI CSÚCSTALÁLKOZÓJA ELÉ Az indiai fővárosban hétfőn kezdődik meg az el nem kötelezett országok legfelsőbb szintű 7. kon­ferenciája. Míg a mozgalom 1961- es belgrádi alakuló konferenciáján 25 ország képviselői vettek részt, addig Delhiben 97 tagállam dele­gátusai lesznek jelen, majd az el nem kötelezettek taglétszáma Barbadosz, Kolumbia és a Baha- ma-szigetek tagfelvétele után ke­rek százra emelkedik. Nem véletlen, hogy az el nem kötelezettek delhi csúcsértekezle­té a figyelem középpontjában áll. Az Egyesült Államok egyre inkább a konfrontáció fokozására törek­szik, növekszik a nukleáris háború veszélye. Ez az irányvonal az egész emberiség létét veszélyez­teti és az el nem kötelezettek moz­galmában tömörült országok al­kotják a Föld népességének túl­nyomó részét, tehát az ő érdekei­ket is veszélyezteti ez az agresszi­vitáson alapuló politika. Az el nem kötelezettek csúcsértekezletét előkészítő e heti külügyminiszteri tanácskozáson is a jelenlevő dele­gátusok rámutattak arra, hogy a mozgalom jelenlegi legfonto­sabb feladata a béke védelme. A szónokok hangsúlyozták, hogy a több mint 20 éves múltra vissza­tekintő mozgalom továbbra is hű marad imperialistaellenes elvei­hez, átérzi azt a nagyfokú felelős­séget, amely a mozgalomra hárul az enyhülés, a világbéke megőr­zésében. A hétfőn nyíló csúcstalálkozót előkészítő előzetes tanácskozá­sokon egyöntetűen megerősítet­ték, hogy szembeszállnak azokkal az imperialista törekvésekkel, amelyek a mozgalom megosztá­sára és elszigetelésére irányul­nak. Ellenkező esetben az imperi­alista erők meg tudnák valósítani a mozgalom szétbomlasztására irányuló terveiket, illetve azokat az agresszív és gyarmatosító törek­véseiket, melyekkel épp az el nem kötelezettek, mint érintettek sze­gülnek szembe. A delhi csúcsta­lálkozón szó lesz ezeknek a nyu­gati törekvéseknek a meghiúsítá­sáról, ezen kívül a napirenden szerepel olyan globális kérdések mellett, mint az enyhülés megőr­zése, a leszerelés sürgetése, a dekolonizációs folyamat meg­gyorsítása, számos regionális probléma, többek között a közel- keleti kérdés, a palesztinok jövője, a közép-amerikai válság, a namí- biai kérdés, a délkelet-ázsiai hely­zet is. A küszöbönálló csúcstalálkozón a mozgalom soros elnökének sze­repét Kuba helyett India veszi át. Kuba 1979 óta, a legutóbbi, ha­vannai csúcstalálkozó óta áll a mozgalom élén. Kétségtelen, hogy Fidel Castro elnöksége alatt a mozgalom aktívan segítette elő számos regionális válság felszá­molását. A mozgalom idei legna­gyobb szabású akciója az a Ma- naguában megtartott tanácskozás volt, melyen elítélték a Közép- Amerikával szemben követett amerikai politikát, illetve a térség reakciós rezsimjeinek nyújtott wa­shingtoni támogatást. Most, hogy Kubától India veszi át a váltóbotot, várhatóan töretlen marad ez az aktivitás, hiszen India nemcsak a békés egymás mellett élés következetes híve, hanem Nehru, a független India első mi­niszterelnöke személyében fontos szerepet játszott az el nem kötele­zettek mozgalmának létrehozásá­ban. Mint vendéglátó ország, tel­jes mértékben átérzi a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet veszé­lyességét, ezért elsősorban a tag­államokat foglalkoztató legfonto­sabb problémára, az enyhülésre, a leszerelésre és a béke megőrzé­sére kívánja összpontosítani a fi­gyelmet. Nemcsak Indiát, hanem az el nem kötelezettekhez tartozó, álta­lában elmaradott többi országot is sújtják a fegyverkezés káros gaz­dasági következményei, amelyek a tőkés válság következtében még súlyosabb teherként nehezednek az említett országokra. Ezért a delhi csúcstalálkozó napirendjé­nek további fontos témakörét je­lentik a gazdasági problémák, ugyanis a fejlődő országok sínylik meg legjobban az igazságtalan vi­lággazdasági rend következmé­nyeit. Mivel a fejlett tőkés orszá­gok továbbra sem hajlandók egyenjogú gazdasági kapcsolatok megteremtésére a fejlődő orszár- gokkal, ezért várhatóan a csúcsta­lálkozó résztvevői annak a lehető­ségeit keresik majd, hogyan töké­letesíthetik az el nem kötelezettek mozgalmán belül a gazdasági, ke­reskedelmi és műszaki-tudomá- nyos együttműködést. A szocialista országok érdeklő­déssel figyelik a delhi tanácsko­zást. Az el nem kötelezettek hala­dó szellemű antiimperialista irány­vonala ugyanis elősegítheti az enyhülés fenntartására, a konkrét leszerelési megállapodásokra irá­nyuló erőfeszítések eredményes­ségét. -pve­Latin-amerikai hírek Fidel Castro válasza az ecuadori elnök felhívására Salvador: decemberben elnökválasztás • Managuai tüntetés az amerikai beavatkozás ellen (ČSTK) - Kuba támogatja azt az ecuadori felhívást, hogy vala­mennyi latin-amerikai és karibi ál­lam közösen szálljon szembe a je­lenlegi súlyos gazdasági válság­gal. Többek között ezt állapítja meg az a levél, amelyet Fidel Castro kubai államfő küldött Os- valdo Hurtado ecuadori el­nöknek. Ecuador nemrég közzétett fel­hívásában azt javasolja, hogy a térség országai olyan konkrét és közös intézkedéseket hozzanak, amelyek megmutatják a válságos helyzetből kivezető utat. A latin­amerikai államoknak egyik legfőbb feladata e téren, hogy felszámol­ják a kereskedelmi forgalmukban fennálló egyenlőtlenséget. Az ecuadori elnök javaslatát megküldte a térség valamennyi országának és Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak is. A bolíviai fővárosban ülést tar­tott a Népi és Demokratikus Egység Front (FUDP) Végrehajtó Bizott­sága. A bolíviai kormányzó párto­kat tömörítő szervezet legfelsőbb politikai és tanácsadó szervének ülésén Hernan Siles Zuazo ál­lamfő elnökölt. A résztvevők meg­vitatták az ország belpolitikai hely­zetét, illetve a súlyos gazdasági gondok leküzdését célzó javasla­tokat. Kitűzték a kormányzó pártok következő időszakra szóló straté­giáját és taktikáját. Jorge Kolle Cueto, a Bolíviai Kommunista Párt KB első titkára hangsúlyozta, hogy a kommunis­ták az ülés eredményét igen ked­vezőnek tartják. x x x _ Thomas Enders, az amerikai külügyminisztérium Amerika-közi ügyekért felelős titkára megerősí­tette, hogy Washington növeli a Salvadorban működő katonai ta­nácsadói számát, és bővíti a jun­tának nyújtott katonai támogatást, hogy így segítse a nemzeti felsza­badító mozgalom elfojtását. Salvadorban jelenleg mintegy 45 amerikai katonai tanácsadó működik, s számukat most egye­lőre 55-re emelik. Amint azt John Hughes, a Fehér Ház szóvivője közölte, a jövőben újabb tanácsa­dókat küldenek az országba. „Az Egyesült Államok mindent meg­tesz a partizánok kezdeményezé­sének elfojtására“ - fűzte hozzá Hughes. San Salvadorban egyébként csütörtökön jelentették be, hogy az idén decemberben elnökvá­lasztást tartanak. Az eredeti idő­pont 1984 márciusa volt, ám az USA nyomására előrehozták a vá­lasztást, hogy a kormány „stabili­zálódjon“, és „jobban összponto­síthasson az erősödő nemzeti fel­szabadító mozgalom ellen“. Managuában csütörtökön te­mették el a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) 17 fiatal tagját, akiket néhány nappal ezelőtt gyilkoltak meg az ellenfor­radalmi bandák. A nicaraguai fő­város központi terén több mint 50 ezer ember gyűlt össze, hogy el­búcsúztassa a fiatal forradalmáro­kat. Baiardo Arcé, az FSLN or­szágos vezetőségének tagja mon­dott beszédet, s többek között rá­mutatott, hogy az ellenforradalmá­roknak nyújtott washingtoni támo­gatás tovább mélyíti a válságot Közép-Amerikában, s azzal a ve­széllyel fenyeget, hogy a térség második Vietnammá változik. A guatemalai fővárosban kivé­gezték a nemzeti felszabadító mozgalom hat tagját. A kivégzésre annak ellenére is sor került, hogy a hazafiak érdekében világszerte százezrek emelték fel hangjukat, s az őket támogató szolidaritási kampányba egyházi vezetők is bekapcsolódtak. A különleges katonai bíróság februárban ítélte halálra az öt ha­zafit. Szemtanúk és a családtagok szerint valamennyiükkel tegnap a kora reggeli órákban sortüz vég­zett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom