Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-31 / 76. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1983. III. 31. HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT eredmények problémák tapasztalatok javaslatok Ismét jelesre kell vizsgáznunk MENNYI CUKORRAL? A Kelet-szlovákiai Vasműben egy újabb, igen fontos beruházási feladat megvalósításának, a hármas nagyolvasztó generáljavításának időszakához értünk. Az előkészületek erre már tavaly július elején megkezdődtek, mert- amint a korábban végzett hasonló generáljavítások idejéből közismert - minden szempontból nagyon igényes munkáról, egy csaknem 14 éven át működő nagyolvasztó felújításáról, illetve átépítéséről van szó. Az ilyen generáljavításoknak az a célja, hogy a nagyolvasztó elhasználódott, „kifáradt“ berendezéseit újakkal, az eddiginél korszerűbbekkel cseréljük fel, s ezáltal biztonságosabb feltételeket teremtsünk a még hatékonyabb, gazdaságosabb nyersanyagtermelésre. Tehát népgazdasági érdekű beruházást jelent a vasmű hármas nagyolvasztójának korszerűsítése, amit a szövetségi kormány az állami tervben kiemelt feladatnak minősített. Büszkék vagyunk arra, hogy a hármas nagyolvasztó az említett időszak alatt - 1969. április 4-től ez év március közepéig - európai kohászati csúcsteljesítményekhez hasonló eredményeket elérve- több mint 12 millió tonna nyersanyagot adott népgazdaságunknak. Ez év március 16-án reggel elkezdődött a „kihűlt testű“ nagy- olvasztó szétbontása, amit huszonhárom napra terveztünk, de az Ostravai Kohószerelő Vállalat és a vasmű karbantartó üzemének kollektívái más vállalatok szakembereivel egyetértésben ezt a határSzövetkezetünkben tavaly 103 százalékra teljesítettük a növény- termelési tervet, főleg a szemes kukorica váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tömegtakarmányokból is elegendőt termeltünk, mert jó hozamot adtak a másodvetésű növények is. Ha az egész évi munkát értékeljük, azt mondhatjuk, hogy sikeres volt, de sok nehézséggel kellett megküzdenünk. Gondokat okoztak a gabonaféléken elterjedt gombabetegségek, amelyek ellen növényvédószerek és permetezőgépek hiánya miatt nem minden időszakban tudtunk eredményesen védekezni. A különböző időjárási és talajviszonyoktól a növényvédelem végzésének minőségétől, az öntözési lehetőségek kihasználásától függően a gabonafélék hektárhozamában jelentős eltérések keletkeztek. Határunkban a kukorica fizetett a legjobban, a szemes kukorica hektárhozama 6,31 tonna volt. A TO—440-es hazai kukoricából 8,45 tonnát takarítottunk be hektáronként. Úgy látszik, ez a fajta jól bírja a mi viszonyainkat, ezért az idén lényegesen növeljük termőterületét. Meg kell jegyeznem, hogy még többet vetettünk volna belőle, ha elegendő vetőmaghoz jutunk. Pár évvel ezelőtt még zootech- nikus voltam, ezért szívügyemnek tartom az elegendő és jó minőségű tömegtakarmány termelését. Persze, ez nem könnyű feladat. Jelenleg már a szántóföld 67,8 százalékán termelünk gabonát. Ez az adat bizonyítja, hogy kevés terület marad takarmány termelésére. Ezért ugyanarról a területről igyekszünk két termést betakarítani. Az őszi árpa után még silókukoricát vetettünk, ami nagy hozamot adott. A lucerna hektáronkénti hozama szárazanyagban számítva több mint 10 tonna volt. Az új termelési tervekben nagyobb teljesítménnyel számolunk és kedvezőbb lehetőségeket teremtünk a termelés növelésére. Mivel határunk nagy része homokos-kavicsos, igyekszünk több szerves trágyát juttatni a talajba. Sajnos, ez nem könnyű feladat, Két, rostélyos padlózatú istállóból időt két nappal szeretnék lerövidíteni. Egyébként a hármas nagyolvasztó korszerűsítésén dolgozó huszonkilenc hazai, illetve a szovjet és lengyel kooperáló vállalatok munkacsoportjai az egész kivitelezési folyamatra tervezett 120 napos határidőt is megpróbálják lerövidíteni. Ennek érdekében komoly tárgyalások folynak, s kilátásban van a beruházás kivitelezésében részt vevők közös kötelezettségvállalásának elfogadása. Az igazság kedvéért el kell mondanom, hogy ennek a nagyolvasztónak a tervezett határidőn belül történő felújítása rendkívüli feladat. Bármilyen arányú késés jelentős népgazdasági károkat okozhatna, mert naponta átlagosan 3278 tonna nyersvasat kell termelnie a korszerűsített nagyolvasztónak. Eddigi 1719 köbméteres kapacitása a generáljavítás után 1880 köbméterre növekszik. Emellett egyéb előnyökkel is jár a nagyolvasztó generáljavítása. Jelentősen korszerűsödik a berendezések szabályozása, az egész termelési folyamat irányítása, amit a jövőben számítógépek segítségével végeznek. A felújítással csökken a termelési folyamat energiaigénye, mégpedig évente 15 ezer MW óra mennyiséggel, egy-egy tonna nyersvas előállítása során 25,7 kg tüzelőanyagot takarítunk meg, s nagymértékben javulnak a munkakörülmények. Természetesen minden ilyen generáljavítás rendkívüli körültekintéssel, összehangoltsággal szervezett munkát, jelentős anyagi ráfordítást igényel. Adott esetcsak trágyalevet kapunk, ezért kénytelenek vagyunk az öreg szalmát tőzeggel keverni és erre önteni a trágyalevet. Azzal számolunk, hogy ezzel a módszerrel és az istállók átépítése után a szántóterület 30-35 százalékát trágyázhatjuk évente szerves trágyával. Lényegesen könnyebb lenne a vetésforgó kialakítása, ha egyéves hatású gyomirtószerekb^l többet vásárolhatnánk. Főleg Dijaira és Erodikenre lenne szükségünk. A több éves hatású gyomirtószerek alkalmazása következtében kukorica után nem vethetünk gabonaféléket. Jó lenne, ha az illetékes szervek felfigyelnének erre a problémára, és főleg azoknak a mezőgazdasági üzemeknek juttathatnának rövidebb ideig ható gyomirtószereket, amelyek a szántóterületnek több mint a felén termelnek gabonát. Elősegíthetné a hozamok emelkedését, ha a növényvédelmi munkákhoz elegendő Bayleton és Fundazol gombaölőszert vásárolhatnánk. Szövetkezetünkben a gombabetegségek ártalma miatt másfél százalékán alacsonyabb volt a gabonafélék hektárhozama. A terméskilátások jók. A gabona jól áttelelt és elég sűrű. Négyzetméterenként 500 egyednél is többet számláltunk. A tavasziak jól előkészített talajba kerülnek. A múlt évhez viszonyítva jobban kihasználjuk az öntözőberendezéseket is, hogy a növények minél jobban felvehessék a tápanyagot. Többek között a Fregatt öntözőberendezéssel 100 hektáron öntözzük a szemes kukoricát. Más lehetőségeket is felhasználunk a termelés növelésére, hogy határunkban megteremjen a tervezett mennyiségű gabona és takarmány. Az első eredmény máris megszületett, a múlt év első negyedévéhez viszonyítva 43 ezer liter tejjel adtunk el többet. Jó minőségű takarmányt etetünk az állatokkal, s ez megmutatkozik a tehenek átlagos napi tíz literes tejhozamában is. KISS LÁSZLÓ agrármérnök, a Dunaújfalusi (Nová Dedinka) Efsz növénytermesztési ágazatának vezetője ben a tervezett költségvetés összege meghaladja az 525 miliő koronát. A generáljavítás kivitelezésében nem kévesebb, mint 2600 tonna acélkonstrukcióra, 4900 tonna új műszaki berendezésre, 3000 tonna tűzálló anyagra van szükség. Hálásak vagyunk a szovjet szakembereknek, a kooperáló moszkvai Tyjazspromexport vállalatnak a korszerű berendezések határidő előtti leszállításáért. Hasonlóképpen a katowicei Centro- zap vállalatnak a lengyel berendezések időbeni leszállításáért. Sajnos, ugyanezt nem mondhatjuk el a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű ostravai vállalatáról, amely az idejében megrendelt műszaki berendezéseket megkésve szállítja, s ezzel bonyolultabbá tette a generáljavítás folyamatos, ütemterv szerinti kivitelezését. Ennek következtében a korszerűsítés időszakának első két hónapjában kénytelenek vagyunk ugyanazon időben végeztetni a bontást és a szerelést is. Az eredeti terv szerint ezeknek a műszaki berendezéseknek előkészítő szerelését már a nagyolvasztó bontását megelőzően el kellett volna végezni. Kétségtelen, hogy egy ilyen mulasztás megnehezíti munkánkat, de ilyen helyzetben is megtaláljuk a megoldást. Annái is inkább, mert a Kelet-szlovákiai Vasmű hármas nagyolvasztójának generáljavítását hasonló munkában megedzett, gazdag tapasztalatú szakembercsoportok végzik. Az Ostravai Kohószerelő Vállalat, a kassai (Košice) Kohóépítő Vállalat kollektívái a vasmű egyes, valamint kettes nagyolvasztóinak generáljavításakor olyan nagyszerű munkát végeztek, hogy bátran bízhatunk a jelenlegi munkák sikerében is. A generáljavítás szervezését, irányítását végző munkacsoportban is olyan tapasztalt emberek dolgoznak, mint Ján Cabala, az építkezési pártbizottság elnöke, Adam Gaško mérnök, az előkészületekért felelős kollektíva vezetője is. Jozef Varga a kivitelezést irányító csoport vezetője. E csoport tagjai az említett két nagyolvasztó korszerűsítésénél szintén jelesre vizsgáztak. Reméljük, a hármas nagyolvasztó esetében is ezt teszik. Velem együtt. ŠTEFAN NOVÁK mérnök, a vasmű termelési igazgatóhelyettese, a felújítást irányító csoport vezetője A cukornak feltétlenül fontos helye, szerepe van táplálkozásunkban, lényegesen kevesebbre van szüksége belőle szervezetünknek, mint amennyit fogyasztunk. Táplálkozási szokásainkon azonban nehezen változtatunk. A Slovlik nemzeti vállalat duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében szintén elég bátortalanul, fenntartásokkal láttunk hozzá a cukor - amely termékeink fontos adalékanyaga - mennyiségének csökkentéséhez. Most már tudjuk, hogy felesleges volt az aggodalom. Üzemünkben évente közel 500 tonna szilva-, őszibarack-, kajszi- barack-, cseresznye-, meggy-, szőlő- és körtebefőttet gyártunk, nagy mennyiségű zöldséget tartósítunk. Most már lényegesen kevesebb cukor felhasználásával. Tavaly már a hazai piacra is 1-5 fokkal kevesebb cukrot tartalmazó készítményeket szállítottunk. A tőkés országok megrendelőinek az óhaja már 1978-ban az vplt, hogy részükre kevesebb cukor hozzáadásával tartósítsunk gyümölcsöt, zöldséget. Részlegünk asszonyai furcsállották az ízlésüket, és savanyúnak találták például az új recept szerint tartósított epret, az volt a véleményük, hogy ez itthon nem kelne el. Tavaly a belföldi piacra gyártott szilvabefőtt cukorfokát öttel, a meggyét kettővel, az őszibarackét néggyel, a cseresznyéét egy- gyel, a szőlőét hárommal, az almáét kettővel, a körtéét öttel csökkentettük. Mit eredményezett mindez? Elsősorban is tetemes mennyiségű cukrot takarítottunk meg. Csak a szilvakompót készítésénél 4935 kilogrammot. Az igazi sikert azonban az jelentette, hogy az emberek a kevésbé édes befőtteket is szívesen vásárolják. Mint hallottuk, az az általános vélemény, hogy jobban érződik a gyümölcs íze, aromája. Azok a fogyasztók a legelégedettebbek, akik már az ésszerű táplálkozási követelményeknek megfelelően étkeznek, és az ezeknek a szempontoknak jobban megfelelő élelmiszereket igénylik, keresik. Felvetődik még a kérdés, vajon a kevesebb cukor felhasználásával tartósított gyümölcs, zöldség nem romlandó-e? Aggodalomra nincs ok, mert a tartósságot a csírátlanítás biztosítja, a cukor az ízbeli tulajdonságokat befolyásolja. A lekvár, szörp esetében azonban más a helyzet, ezeknél nagyon körültekintően kell eljárni a cukormennyiség csökkentésekor. Az új tartósítási eljárás meghonosításával üzemünk jelentősen hozzájárul azoknak a céloknak az eléréséhez, amelyeket a felsőbb gazdasági szervek a nyersanyagtakarékosságban és más szempontokból a Slovlik üzemeitől is joggal elvárnak. POTÁCS MÁRIA, a Slovlik dunaszerdahelyi üzemének részlegvezetője Célunk; az eredményesebb növénytermesztés A lipnói vízerőmű erőtelepe 22 éven át üzemelt fennakadás nélkül, csak tavaly vált szükségessé a két turbina generáljavítása. Az egyik turbina már ismét üzemképes, a másik javításával az év végén készülnek el a vízerőmű dolgozói, akiknek munkáját a plzeňi Škoda, a ČKD Blansko, valamint a prágai Vil- lanyszerelőipari Művek szakemberei segítik. A felvételen két dolgozó a reaktort szereli le. (Jaroslav Sýbek felvétele-CTK) Áprilisban is kifizetődő az öntözés Az öntözőrendszerek célszerűbb kihasználása mezőgazdaságunk egyik nagy tartaléka, amelynek az idén is teljes mértékben meg kell nyilvánulnia, hiszen Szlovákiában több mint 220 ezer hektárra terjednek ki az öntözőrendszerek. Az időjárás a múlt évben is nagyon szélsőségesen alakult. Az átlagosnál kevesebb téli csaoa- dék után magas hőmérsékletű, száraz tavaszi időszak következett, s így a csapadékhiány a te- nyészidő kezdetén Dél-Szlovákia egyes területein a 100-150 millimétert is elérte. A kedvezőtlen körülmények jelentős mértékben fékezték a növények fejlődését, s főleg az öntözőrendszerek intenzív kihasználásának köszönhető, hogy nem következett be katasztrofális mértékű terméskiesés a mezőinken. Ebben az időszakban a tervezett 159 647 hektár helyett 170 346 hektárt öntöztek meg, ami az összes öntözhető terület 83,3 százalékát képezte. Az öntözés gyakorlati eredményességét elég körülményesen lehetne értékelni, néhány elmúlt évi tapasztalatot azonban az idén is hasznosítani lehet. A szemes terményekből való önellátás programjának fokozatos teljesítésében nagyon fontos szerepe volt a gabonafélék öntözésének, amire főleg az őszi és a tavaszi időszakban került sor, tenyész- idő előtti és tartalékoló öntözés formájában. Az öntözés különböző módszereivel általában 0,5-0,8 tonnával sikerült növelni a gabonafélék hektárhozamát. Megmutatkozott, hogy az átmenetileg száraz időszakban alkalmazott egyszeri öntözés akkor is hatásos, ha az egész évi csapadék mennyisége kielégítő. Az ilyen egyszeri, alkalmi öntözések az öntözőrendszerek hatékonyságát is kedvezően fokozzák. Az is előnyös, hogy a gabonfélék öntözésére a rendszerek teljes kapacitása kihasználható, mert ilyenkor még nem kerül sor a többi növény öntözésére. Ezt a szempontot minden agro- nómusnak érvényesítenie kellene az öntözési gyakorlatban, mert a tenyészidő kezdetén a nedvességtartalom készletezésével elejét lehet venni a gabonafélék túl korai nyári érésének és a szemek besü- lésének. A gabonaféléknél alkalmazott egyszeri öntözés, ha arra megfelelő időpontban kerül sor, legaláb 0,5 tonnával növeli a hektárhozamot, amit a gazdaságosság szempontjából is figyelembe kellene venni. A kora tavaszi időszakban az évelő takarmánynövények öntözésére is nagy gondot kell fordítani, amelyeknél ilyenkor a felülve- tés is elvégezhető. Úgyszintén nagyon hasznos az állandó gyepterületek, valamint a különböző őszi és tavaszi keverékek öntözése. Mindez azt bizonyítja, hogy az öntözőrendszerek áprilisi kihasználása éppoly igényes feladat, mint a nyári hónapok csúcsidő- szakában. Ezt elsősorban a munkák optimális tervezése, s a szakképzett kezelőszemélyzet biztosítása szempontjából kell figyelembe venni. A Bratislavai öntözőgazdasági Kutatóintézetben a téli időszakban sok dolgozót részesítettünk megfelelő szakképzésben, s most rajtuk a sor, hogy ismereteiket a mezőgazdasági üzemekben szervezett tanfolyamok keretében továbbadják. Ehhez jelentős segítséget nyújthatnak az Állami Meliorációs Igazgatóság járási kirendeltségei is. Ezekben a napokban rendszeresen ellenőrizni kell az öntözőrendszerek műszaki állapotát és előkészítését is az Állami Meliorációs Igazgatóság és a járási mezőgazdasági igazgatóságok közös bizottságai által. Az ellenőrzések folyamán ki kell emelni azokat a munkahelyeket, ahol jó feltételeket biztosítottak a hatékony öntözéshez, s a nagy terméshozamok eléréséhez. ŠTEFAN FOJTÍK mérnök, a Bratislavai Ontözőgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa
