Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám, csütörtök

t ÚJ szú 5 1983. III. 3. HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK A Likavkai Nyugdíjasotthon, amely a legnagyobbak közé tartozik hazánkban, immár 20 éve gondoskodik a járás egyedül élő idős lakosairól. Az öregek ellátását 82 dolgozó - köztük 47 egészségügyi szakember - biztosítja. Az otthon 330 lakójának kétharmada 80 év körüli, ágyhoz kötött beteg, ellátásuk különös gondot igényel. Az intézetben állandó orvosi rendelő és rehabilitációs központ műkö­dik, jól felszerelt könyvtár, olvasóterem és társalgó teszi változato­sabbá a megérdemelt pihenés napjait. A felvételen a nyugdíjasott­hon könyvtárának egy része látható. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Fejlesztik a kereskedelmi hálózatot Javuló életkörülmények A legfontosabb a cigánygyerekek óvodai elhelyezése • Javul az iskolalátogatás • Felszámolták a telepek többségét Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban tervet dolgoztunk ki a ci­gánylakosság életkörülményeinek további javítására. A járási nem­zeti bizottságnak a cigány kérdés­sel foglalkozó bizottsága, valamint a járás nemzeti bizottságai és tár­sadalmi szervezetei figyelmüket elsősorban a gyerekek nevelésé­re, a foglalkoztatottság kérdéseire, a nőknek a munkafolyamatba való bevonására, a higiénia javítására, és a társadalomellenes tevékeny­ség korlátozására összponto­sítják. Elsősorban arra törekszünk, hogy a legelhanyagoltabb körül­mények között élő cigánygyereke­ket elhelyezzük az óvodákban. A kormány támogatásával óvodát építettünk Veľké Lovce-ben, Szí- mőn (Zemné), Kéménden (Kame­nín), Szőgyénben (Svodín) és Párkányban (Štúrovo), s így ma már a 3-5 éves cigánygyerekek 55,9 százaléka óvodás. A növeke­dés ellenére nem lehetünk elége­dettek a helyzettel. Azokban a községekben, ahol az óvodák­ban van üres hely, beszélgetünk a szülőkkel, küldjék gyermekeiket óvodába, hogy ott elsajátítsák a tanítási nyelvet és az alapvető higiéniai szabályokat. Az illetékes szervek felelősség- teljesen viszonyultak a cigányta­nulók oktatásának megoldásához. 1981 -1982-ben 832 cigány tanuló járt az alapiskolákba, közülük 117- en, vagyis 14,6 százalékuk bukott meg. Általában elégedettek lehe­tünk az előmenetellel, mert több mint 50 bukott tanulót a kisegítő iskolákban kellett volna elhelyezni. Jelentős javulás várható ezen a téren azután, hogy 1984-ben a tervek szerint Palárikovón átad­ják a bentlakásos kisegítő iskolát. Községünknek, Tornaváraljá­nak (Turnianske Podhradie) közel háromezerötszáz lakosa van. Az utóbbi tizenöt évben új lakótelep épült, üzembe helyezték a ce­mentgyárat, felgyorsult a magáné­pítkezés, új negyedek bővítették a község területét. Ezek a tények örvendetesek, ugyanakkor nem kis gondot okoznak a község ve­zetőségének. Választási progra­munkat úgy kellett összeállíta­nunk, hogy minél gyorsabban és tökéletesebben elégítsük ki a la­kosság igényeit, a lehető legjob­ban használjuk ki a rendelkezé­sünkre álló lehetőségeket. A helyi nemzeti bizottság képvi­selői és tanácsának tagjai, a párt- alapszervezettel, a Nemzeti Front tömegszervezeteivel, az üzemek­kel, az iskolákkal és a lakossággal közösen arra törekszünk, hogy hi­ánytalanul teljesítsük pártunk XVI. kongresszusának határozatait. Feladatainkat fokozatosan meg­valósítjuk, de ez a teljesítés nem megy zökkenőmentesen. Különö­sen a szolgáltatások terén merül­nek fel a lakosság részéről jogos követelések. A választási program keretében Z-akcióban építetjük a ravatalo­zót, 720 ezer korona értékben, melyet rövidesen befejezünk. A község új negyedébe bevezet­tük a vízvezetéket, ötvenezer ko­rona értékben felújítottuk a szol­gáltatóházat. Felújítottuk a nyug­díjasok klubját, az alapiskola köz­ponti fűtését, két óvodát (három van a községben) s javítottuk a közutakat. Terveink megvalósí­tásában nagy segítséget nyújta­nak a szocialista felajánlások. Az elmúlt évben polgáraink 627 egyé­ni és 14 kollektív felajánlást tettek. A faluszépítés keretében kiültet­tünk 13 140 rózsatőt, 770 díszfát, mintegy 800 négyzetméter terü­leten. Vannak eredményeink, melyek elérésében az üzemek dolgozói, a tömegszervezetek tagjai, az is­kolák tanulói és a lakosság nagy része segített. Az eredmények el­Eredményes a cigány tanulók bevonása a szakköri tevékeny­ségbe. örülünk, hogy egyre töb­ben járnak napközibe és az elmúlt iskolaévben hetente két-három al­kalommal 486 tanuló számára pótórákat tartottak. A legtöbb ci­gány tanuló a sport, képzőművé­szeti, tánc- és ének szakkörökben tevékenykedik, örvendetesen nőtt a pionírszervezet munkájába be­kapcsolódó tanulók száma, ami általában kedvezően befolyásolja a magatartásukat és tanulmányi előmenetelüket is. 167 tanuló ét­kezik az iskolai éttermekben, csaknem negyvenen ingyen. Bár az elmúlt évhez viszonyítva javult az iskolalátogatottság, a helyzettel nem lehetünk elégedettek, tovább kell javítani az ellenőrzést. A cigánykérdéssel foglalkozó bizottság a járási nemzeti bizott­ság illetékes osztályával együtt­működve a munkaképes cigány lakosokat bevonja a munkafolya­matba. A foglalkoztatott férfiak aránya 79 százalékra, a nőké 60 százalékra emelkedett. Sok gon­dot okoznak azok a cigány lako­sok, akik gyakran változtatják munkahelyüket, minden komo­lyabb ok nélkül megszakítják mun­kaviszonyukat, bízva abban, hogy a járási nemzeti bizottság úgyis talál számukra új munkahelyet. A munkáltatóknak különböző ta­pasztalataik vannak a cigánydol­gozókkal kapcsolatban. Azokat, akik rendesen dolgoznak - és számuk jelentős - teljes mérték­ben támogatják. Sajnos azonban vannak, akik kerülik a munkát, velük az üzemi szakszervezeti bi­zottság vezetői beszélgetnek el. Fontos feladat a 14—15 éves fiatalok elhelyezése. Az a gyakor­lat, hogy meghatározzuk az egyes lenére sem lehetünk elégedettek. Nagyon sok a tennivaló s az igé­nyek és a lakosság növekedése egyre újabb feladatok elé állít mindnyájunkat. 1982 áprilisában a Gyümölcs­ös Zöldségértékesítő vállalat kéré­sére egy üzlethelyiséget bocsátot­tunk rendelkezésére. Nyitásra ké­szen adtuk át, a vállalat azonban csak a napokban kezdte meg az árusítást. Hasonló problémánk több van. így még 1979-ben épít­kezésre alkalmassá tettünk egy területet, ahol a tervek szerint még abban az évben meg kellett volna kezdeni az új postahivatal építé­sét. A területet azóta benőtte a gaz, rontja a faluképet. Hasonló a helyzet a szintén központban szabaddá tett területtel, melyen a Zdroj élelmiszerüzlet építését tervezte. Az építkezést 1982 ne­gyedik negyedévében kellett volna megkezdeni, de azóta semmi sem történt. Községünk büszkesége az 1975-ben átadott művelődési köz­pont. Közvetlen közelében van a lakótelep „ideiglenesen“ üze­melő kazánháza. Körülötte a park­nak szánt területen, és a közút egy részén hever a szén és a salak. Ez az „ideiglenesség“ már több, mint tíz éve tart. Ezek mind olyan prob­lémák, melyeket a helyi nemzeti bizottság saját erőből képtelen megoldani. Több megértést, haté­konyabb segítséget várunk a fel­sőbb szervektől. Két alapiskolánk van. Mindkettő legnagyobb gondja a tanteremhi­ány. A központosítás növelte a di­ákok létszámát, a tantermek szá­ma azonban nem növekedett. Ré­gi épületekben helyeztünk el osz­tályokat, melyek felújítása talán többe került, mint egy új iskola építése. A szükségmegoldások nem teszik lehetővé, hogy az ok- tató-nevelő munka követelményeit a pedagógusok minden téren ki­elégítsék. A diákétkeztetéssel is gondjaink vannak, napközink gya­korlatilag nincs. Tantermekben fő­munkahelyeknek, hány fiatalt kell felvenniük. Ez a módszer bevált, azonban az a tény, hogy sokan nem fejezik be az alapiskolát, kor­látozza a fiatalok pályaválasztási lehetőségeit. Többségük pincér, elárusító akar lenni, kevesebben érdeklődnek a közvetlen termelő- munka iránt. A járási nemzeti bizottság ci­gánykérdéssel foglalkozó bizott­sága a közegészségügyi állomás­sal együtt végez ellenőrzéseket a cigánytelepeken és a családok­ban. Figyelmüket elsősorban az ivóvízellátás és a hulladék tárolá­sának módjára terjesztik ki. Az ivóvízzel kapcsolatban a legtöbb probléma Veľké Lovce községben van. Az egészségnevelési munka ellenére a cigány lakosság sze­mélyi higiéniája, lakáskultúrája alacsony színvonalon áll. Javulást azokban a családokban észlelünk, amelyek a telepekről a községek­be költözködtek és alkalmazkod­tak a többi lakos életmódjához. 1974-ben a járásban még 8 ci­gánytelep volt összesen 45 viskó­val. Céltudatos munkánk eredmé­nyeként 38 viskót 1982 végéig felszámoltunk, a bennük lakó csa­ládok lakáskérdését állami támo­gatással megoldottuk. A telepek felszámolásával párhuzamosan segítséget nyújtottunk azoknak, akik családi házakat vásároltak. Nagy erőfeszítéseket tettünk és jelentős összegeket fordítunk a ci­gány lakosság átnevelésére. Bí­zunk abban, hogy közös erővel sikerül megváltoztatnunk életmód­jukat, bevonni őket közös építő­munkánkba. EDUARD ROVŇANÍK, az Érsekújvári Jnb cigánykérdés­sel foglalkozó bizottságának titkára lyik a foglalkozás s ez pedagógiai szempontból többet árt, mint használ. Képviselőtestületünk a párt- alapszervezetünkkel közösen jó munkát végzett. A hnb keretén belül működő bizottságok az álta­luk kidolgozott és a hnb tanácsa által elfogadott tervek szerint vég­zik munkájukat jó kapcsolatot tart­va a választókkal. Munkánk összetett, ugyanakkor jobb és rugalmasabb tevékenysé­get követel minden választott szervtől és egyéntől. Remélem, hogy a jövőben is támogatja célja­inkat községünk lakossága, s a fennálló nehézségeket le is tudjuk majd küzdeni, jár TIBOR a Tornaváraljai Hnb elnöke A múlt évben járásunkban a Mindent az emberért mozgalom keretében a helyi tartalékok feltá­rására, a Nemzeti Front választási programjának teljesítésére össz­pontosítottuk figyelmünket. Az egyes szerveket, szervezeteket és a lakosság széles rétegeit, a járás párt- és állami szerveinek aktíváit hatékony propagandamunkával sikerült bevonnunk a mozgalom­ba. Valamennyi városi, illetve helyi nemzeti bizottság, vállalat és szö­vetkezet részvételét, hozzájárulá­sát rendszeresen értékeljük. örülünk, hogy Hniezdneben megoldottuk további ötven tanuló étkeztetését, akik a Jednota helyi vendéglőjében kapnak meleg ételt. Veľká Lesnában a meglévő iskolai étterem bővítése és az óvoda átalakítása után 25 apró­sággal növekedett az étkezők száma. További gyermekintézmé­nyek létesültek a járásban: Hniezdneben 21 gyermek látogat­hatja az átalakítással nyert óvodai osztályt. Chmelnicán ugyanennyi­A kiskereskedelmi hálózat javí­tása érdekében járásunkban az elmúlt évben tizenhárom új létesít­ményt adtunk át Zselízen (Želie­zovce) az építőanyagokat árusító bolt, Bátovcén a bevásárlóköz­pont, melyeket a Jednota fogyasz­tási szövetkezet épít, nem készül­tek el, viszont Paláston (Plášťov- ce) a Z-akcióban hét hónappal a határidő előtt adhattuk át rendel­tetésének az üzletet, összesen 1020 négyzetméterrel nőtt az el­adótér. Az új kereskedelmi egysé­gek nagyrészt a nem megfelelő létesítményeket, illetve régi hiányt pótolnak. Tolmácson (Tlmače) és Zselízen zöldségüzlet épült, Ipoly- v ságon (Šahy) pedig felújították az Ipoly szállót, s ezzel is javult a ke­reskedelmi hálózat minősége. Szólnom kell a Léván (Levice) épülő élelmiszerházról, az építke­zésen viszont jelentős a lema­radás. Járásunkban jelenleg 403 bolt van, 31 572 négyzetméter el­adótérrel, tehát 100 lakosra 258 négyzetméter jut. Léván a kiske­reskedelmi forgalom az elmúlt év­ben 503 millió koronát tett ki, pedig a lakosság számát és az eladótér arányát figyelembe véve, a város­ban sokkal rosszabb a helyzet, mint például Zselízen, Ipolyságon, vagy Ipolyszakálason (Ipeľský Sokolec), Deménden (Demandi­vel nőtt a férőhelyek száma. A já­rási székhelyen, a Május 1. utcá­ban az egyik lakásban 25 gyermek számára létesítettünk óvodát. Említésre méltó, hogy az isko­lák kertjeiben több helyen ter­mesztenek gyümölcsöt, zöldsé­get, az iskolai éttermek így többek között több mint 35 000 kilogramm almát nyertek. A gyógynövények­kel együtt több mint 17 000 korona értékű árut termesztettek a tanu­lók, a pedagógusok. A podolíneci kisegítő iskolában a konyhai étel­maradékot is hasznosítják: serté­seket hizlalnak. Jelentős mértékben meg növe­kedett a háziállatok száma a já­rásban. Több mint 45 ezer barom­fit, 2438 juhot, 5248 sertést és 2848 szarvasmarhát tenyésztett és adott el szerződés alapján a la­kosság. Nehézségek is felmerül­nek az állatok tartásában. Nincs elegendő szemes takarmány és a tojás, valamint a nyúl alacsony felvásárlási ára sem hat ösztönző­en a tenyésztőkre. ce), Oroszkán (Pohronský Rus­kov), Pukanecban és Tolmácson. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a vásárlási körülményeket is. Vá­rosunkban ugyanis sok üzletet le­bontottak, helyettük pedig igen ne­hézkesen készülnek el az újak, a járulékos beruházások építésé­nek üteme lassú. A közétkeztetés­ben is a járási székhelyen a leg­rosszabb a helyzet, itt ugyanis ezer lakosra csak 73, míg Zselí­zen 165, Ipolyságon 104 vendég­lői szék jut. A járási idegenforgalmi igazga­tóság az elmúlt évi állami tervét teljesítette. Figyelmüket a nyári tu­ristaidény zavartalan megszerve­zésére irányították, bár a látoga­tottság több mint 37 000 személy- lyel alacsonyabb volt, mint az elő­ző évben. A szolgáltatások minő­ségére is kellő gondot fordítottak. Margitailonán a Z-akcióban ví- kendházakat építettek és előké­szítették egy új medence építését, melyet az idén adnak át. Feladatainkat ebben az évben a CSKP KB 6. illetve 7. ülése ha­tározatai alapján állítottuk össze. Az új kereskedelmi törvény meg­tartását az elsődleges kötelessé­geink közt tartjuk számon. JÁN HORKA, a Lévai Jnb kereskedelmi osztályának vezetője Járásunkban sok a nagyüzemi- leg megművelhetetlen terület. Az elmúlt évben bizottság mérte fel, mely területeket lehetne kihasz­nálni. összesen 780 hektárt írtak össze. Ebből 310 hektárt lehet rekultiválni és hasznosítani, 180 hektár gépekkel megközelíthetet­len, 190 hektár a patakok mente és egyéb nem mezőgazdasági te­rület. Ezt fokozatosan szétosztják az érdeklődő kertbarátok között. A kisállattenyésztők pedig 140 hektárt használhatnak legelőként. A múlt évben a közös szocialista kötelezettségvállalás alapján 31 000 mázsa szénát gyűjtött össze a lakosság. A szövetség járási bizottsága sikeres versenyt hirdetett a leg­szebb erkélyért és kertért, az idén pedig a legjobb kiszolgálásért címmel a kereskedelmi dolgozók versenyeznek. A mozgalom múlt évi eredmé­nyeit értékelve járásunkban Stará Ľubovňa és Hniezdne község ke­rült az első helyekre, elsősorban a környezetszépítésben elért sike­rekért. VALASTEK MÁRIA, a Szlovákiai Nószövetség Stará Ľubovňa-i járási bizottságának titkára Gondjainkat csak közösen oldhatjuk meg Eredményes mozgalom A nők a tartalékok felhasználásáért ' .érni

Next

/
Oldalképek
Tartalom